Népszava, 1979. augusztus (107. évfolyam, 178-203. sz.)
1979-08-22 / 195. szám
1979. augusztus 22. A szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulóján Sajtótájékoztató a nagykövetségen A szlovák nemzeti felkelés35. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Stefan Bodnár kedden sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a felkelés annak a széles körű nemzeti felszabadító harcnak az eredménye volt, amelyet a szlovák nép a náci megszállók ellen vívott, élén a kommunista párttal. A szlovák nemzeti felkelés indította el a döntő küzdelmet az ellen a klerikális-fasiszta rezsim ellen, amely Szlovákiát a hitleri Németország csatlósává tette. Programja, forradalmi tettei és egész menete egyúttal harc volt az új Csehszlovák Köztársaságért, a Szlovák dolgozók nemzeti és társadalmi vágyainak következetes megvalósításáért. A felkelés mozgató ereje — hangsúlyozta Stefan Bodnár — a kommunista párt volt A szlovák nemzeti felkelés a proletariátus, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség nagyszabású társadalmi osztályharcává vált a fasizmus ellen. Magyar—mongol vízügyi tárnyalások Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke küldöttség élén hazaérkezett Mongóliából, ahol augusztus 14— 20-a között Barudorzsij Barsz vízgazdálkodási miniszterrel a két ország 1981—1985 közötti időszakra tervezett vízügyi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről tárgyalt. A tanácskozáson a magyar és a mongol vízügyi vezetők jóváhagyták a műszaki-tudományos együttműködés 1980. évi munkatervét és egyeztették az 1981—85. közötti együttműködés fő irányait is. A küldöttséget fogadta Tumenbafarín Ragcsa miniszterelnök-helyettes. MÉM-nagydíjas a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát hétfői nagygyűlésén, amelyet az Állami Gazdaságok Országos Központjával közösen rendeztek, megemlékeztek a hazai állami gazdaságok megalakulásának 30. és az ország egyik legrégibb állami gazdasága — a bábolnai — fennállásának 190. évfordulójáról. Az ünnepségen adta át Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíját Burgert Róbertnak, a kombinát vezérigazgatójának. A miniszterelnökhelyettes köszöntötte az ország legnagyobb mezőgazdasági termelő vállalatának több mint 4000 fős kollektíváját, amely 1964 óta tíz alkalommal nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, és kétszer a kongresszusi zászlót. Magyar ve a moszkvai Kedden délután mutatták be a XI. Moszkvai Filmfesztiválon a magyar versenyfilmet. Filmgyártásunkat az „Erőd” című alkotás képviseli a játékfilmek versenyében. Szinetár Miklós filmjét, amely a filmművészet sajátos eszközeivel a tőkés társadalom és az erőszak viszonyát elemzi, a bemutató közönsége igen nagy tetszéssel fogadta. rsenyfilm fesztiválon Megjelent a bemutatón Pozsgay Imre kulturális miniszter is, valamint dr. Szűrös Mátyás moszkvai magyar nagykövet. Ott voltak a fesztivál vezetői és a Szovjetunió állami filmbizottságának vezetői is. A jelenlevők nagy érdeklődéssel kísérték a vetítést, majd a vetítés után hosszan tartó tapssal köszöntötték az alkotókat. KÖZÉLET Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével kedden küldöttség utazott Prágába Václav Hula miniszterelnökhelyettesnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottsága elnökének meghívására, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről tárgyaljon. Huszár Istvánt és kíséretének tagjait a prágai repülőtéren Václav Hula fogadta. P. Ny. Gyemicsevnek, az SZKP PB póttagjának, kulturális miniszternek meghívására Pozsgay Imre kulturális miniszter hétfőn delegáció élén Moszkvába utazott. A delegációt a szovjet főváros repülőterén Nyikolaj Mohov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese, és Oleg Iosin, a Szovjetunió állami filmbizottsága elnökének helyettese fogadta. Pjotr Gyemicsev megérkezése után fogadta Pozsgay Imrét. Pál Zénárdnak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Bécsbe „A tudomány és a technika a fejlődés szolgálatában” témájú ENSZ-konferenciára, amely a világ számos országából érkezett 4000 küldött részvételével hétfőn nyílt meg az osztrák fővárosban. Kedden elutazott a Bolíviai Munkásközpont delegációja, amely Eliseo J. Parada titkár vezetésével tartózkodott hazánkban. A küldöttség tanulmányozta a magyar szakszervezetek munkáját, találkozott szakszervezeti aktivistákkal és a SZOT, valamint a Hazafias Népfront vezetőivel. Szófia Nemzetközi gyermektalálkozó Bulgáriában félidejéhez érkezett „A béke zászlaja” címmel megrendezett nemzetközi gyermektalálkozó, amelyet a nemzetközi gyermekév alkalmából az UNESCO védnöksége alatt hívtak össze. A nagyszabású rendezvényen öt földrész 84 országából több mint ezer gyermek és felnőtt kísérő van jelen. Eddig számos külföldi államférfi és közéleti személyiség intézett üdvözlő táviratot a nemzetközi gyermektalálkozó résztvevőihez. Timimitó társulati ülések Évadnyitásra készülnek a fővárosi színházak: kedden három társulat folytatta — két hónapi szünet után — a műhelymunkát. Előzőleg társulati ülésén beszélték meg az új műsortervet, a tájelőadások ,,menetrendjét”. A Nemzeti Színházban melegen köszöntötték az új tagokat: Sarlai Imre, Szirtes Ági, Márton András, Balkay Géza, Dörner György művészeket, Duró Győző dramaturgot és Székely László díszlettervezőt. Szeptember 21-től fogadják újra a közönséget, a hagyományhoz híven a Bánk bán előadásával nyitnak. Az első bemutató október 2-án lesz a Játékszínben. Székely Gábor itt állítja színpadra Mrozek „Emigránsok” című drámáját. Tíz nap múlva a nagyszínházban tartanak premiert. szoffere. ..Az úrhatnám polar” című darabját Zsámoki Gábor rendezésében láthatja a közönség. Harmadik bemutatóként Illyés Gyula ,Dániel az Övéi között” című drámáját adják elő — a Fővárosi Művelődési Házban. A József Attila Színházban főleg kortárs magyar írók műveit viszik színre. Maróti Lajos „Érdemeinek elismerése mellett” című művét az Óbudai Kamaraszínpadon láthatja a közönség október elsején. Száraz György „ítéletidő]" című művét az angyalföldi színházban mutatják be. Színpadra állítják Páskándi Géza. ..Domitianus avagy egy zsarnok halála" című drámáját is. November 17. és 24. között Bulgáriában vendégszerepel a társulat. A keddi olvasó, illetve rendelkező próbák után bensőséges ünnepségen köszöntötték Káló Flóriánt, színészi működésének 25., és Soós Lajost színészi működésének 40. jubileuma alkalmából. Új tagokat üdvözöltek a Budapesti Gyermekszínházban is: Andii Kati, Dóéi János, Gömöri V. István művészeket. Nyilassy Judit igazgató bejelentette: Juhász István „Egy szívdobbanás fele” című műve, amely díjat nyert az idei gyermekdráma-pályázaton, már az idén produkcióvá formálódik, október 4-től látható majd. A következő bemutató november 3-án lesz: Jevgenyij State: „Az elvarázsolt testvérek”, illetve ,.A két jávorfa” című mű előadása. Ugyanezen a napon tartotta évadnyitó társulati ülését két vidéki színházunk, a szolnoki és a debreceni is. A szolnoki Szigligeti Színházhoz, mint Herényi Imre igazgató bejelentette, 19. zömmel fiatal pályakezdő művész szerződött. Az első premier a szovjet dráma hete alkalmából, szeptember 14-én lesz: Trifonov „A csere” című darabját viszik színre. Debrecenben szeptember 21-én, Tolsztoj „Élő holttest” című drámájának bemutatójával kezdődik az új színházi évad. A következő bemutató Ben Jonson „Volpone” című komédiája, majd Tamási Áron „Ördögölő Józsiás” című mesejátéka felnőtteknek. Az operatársulat Verdi ,.Aida” című előadásával kezdi az új évadot. NÉPSZAVA ÜNNEP ESTI SOKADALOM Nem tudom, hogy az emelkedettebb hangulat teszi-e: ünnepnapokon, ünnepnapok tájékán mindig többet várunk a televíziótól, és mintha a televízió többre is készülne. A nagy készülődésén gyakorta érződik az erőfeszítés: a ..most majd megmutatjuk”, s végül (kevés kivétellel) marad az igyekezet. Az idei műsoros est külön érdeme: nem akart se többet, se kevesebbet, mint amit nyújtott. Ami aggodalmat okozhatott: az időjárás szeszélye lehetővé teszi-e a nagy bravúrt követelő helyszínek kapcsolását, az élő adást. Mivel az égbolt kegyes volt hozzánk, a televízió saját maga rendezte (tehát sajátos) népünnepélye végül is több volt, mint amire számítottunk. Több, látványosságával; a helyszínek folyamatosan „érkeztek”, a műfajok ütemszerűen váltották egymást, és Vértessy Sándor összekötő szövege is frissnek bizonyult. A sokadalomból kiemelendő Szilágyi Tibor finom iróniájú konferansza, Bergendyék ólomkatonája, derűsítő ötlet volt Schmidték előtornázása. A két zsakettes úr, Benedek Miklós és Verebes István (mintha egyenesen a Gyulai Várszínház előadásáról érkezett volna) ironikus párbeszéde ezúttal szellemes volt. Annál kevésbé éreztem ideillőnek a dramatizált örkény-novellát, ugyanígy erőltetett volt a tűzijátékot bevezető bohózat is. Mátai Györgyi (TrÁDIÓ mellett") A RENDÍTHETETLEN ÓLOMKATONA A szórakoztatózenei hét mutató, nemcsak a fiataegyik kedves eseménye a jabbaknak, hanem a pénteki dalszínházi be- meglettebb generációknak A Tér, háttér - játéktér napokban eszmefuttatás látott napvilágot deli lapunkban „Tér és háttér” címen. A lényege: jó, tartalmas, ötletes előadások szükségesek nyáron is — azon ellenben felesleges és hasztalan erőlködni, hogy a választott művek különösebben igazodjanak az adott helyszínhez, például Szeged, Gyula, Szentendre sajátos adottságaihoz. A „hely szellemét megidéző darabok íratása sem megoldás” — ítéli el a gondolatmenet az idei, gyulai gyakorlatot (amelyhez hasonlóra volt már példa — hasonlóképpen bukással). Az észrevételben van igazság — amíg a művészettől mindig idegen erőlködések, erőltetések ügyében ítélkezik. De vigyázzunk — itt is könnyű a fürdővízzel kiönteni a gyereket. Mert nagyon fontos hangsúlyozni: igenis messzemenően kell számolni minden játszási hely — kiváltképp nyári játszási hely — jellegével, hangulatával! Attól hogy az Aida nagy zenedrámája egyként való a veronai arénába, a Margitszigetre és Szegedre (a mű másik-másik fő arca hozható összhangba áttételesen a hely jellegével hol, például a Nílus-partot egyik sem idézi) — a West Side Story igenis képtelen idea volt Szegeden Fontos tapasztalás: méltán bukott meg. Remélhető továbbá, hogy senkinek sem jut eszébe soha a Margitszigetre hozni a Bohéméletet, a maga padlásszobái világával. Szentendre olaszos főtérén eljátszani mondjuk ibsen: Kísértetek-jét. Gorsium romjai közt A tündérlaki lányokat. Szándékkal említek olyan példákat, ahol nem a mű tartalma, nem is a helyszíne, hanem a jellege idegen a helytől. Arra beszélem rá tehát a nyári műsorok kialakítóit: okosan, nem vulgárisan , de következetesen vegyék figyelembe a jövőben is játszási helyük, játékterük jellegét adottságait hangulati feltételeit. A színházhoz ez is hozzátartozik! Rajk András A MAGYAR NÉPKÖLTÉSZET HETE a Jóformán véget sem nes illusztrációval. Dobos ért a könnyűzenei szóra Ilona, a kérdés szakérkoztatózenei hét, maristője, az ünnepi alkalomelkezdődött a magyarhoz illő, mégis tudománepköltészet hete. Hétfőn nyos megfogalmazásban délelőtt István királyról állította elénk nagy kiramint népmesét, népkostélyünkat, úgy, ahogy a ma szeti alakról hallottunk is élő hazai mesékben, és új szempontokat érvényre a környező népek legenjuttató előadást, sok szídáiban szerepel. RADIOSZÍNHÁZI BEMUTATÓ Hétfőn este Vámos Miklós hangjátékát, a Valaki mást tűzte bemutatójára a Rádiószínház. A sok ünneplés után jólesett egy modern hangvételű kissé groteszk, abszurdba hajló, szatirikus játékot is figyelni. Arról szól a darab, hogy egy idő után mindenki megunja saját gyerekét, feleségét, lakását, anyósát — és szívesen kicseréli máséra. Vámos korunk betegségének tartja, hogy az életben már „mindent” elérő kispolgár nem tud többet kívánni, csak mást. Szerencsére, mindettől az anyagi jóléttől még messze vagyunk, a szándékosan elrajzolt helyzet aligha valós, de roppant szórakoztató. Halász Judit, Garas Dezső — Valló Péter rendezésében — értően tolmácsolta a játék mondandóját. Háry Mária 5 A televízió és a rádió ünnepi műsoráról A TELEVÍZIÓ ELŐTT KIÁLTS, VÁROS! Az írók mindig szívesen merítkeztek a történelmi múltba, különösen akkor, ha a jelen eligazodása szorította őket — szükségeltettek, vagy homályultak a példák. Sokszor villanásnyi történelmi helyzet megidézése is elegendő ahhoz, hogy a példa elevenné váljon, betöltse az utódok gondolatait, mértékül szolgáljon . .. Szabó Magdát is ez a törekvés vezérelte, amikor „imádott szülővárosa”, Debrecen gazdag múltjához fordult — múltját kutatva talált rá „a történelem egy ismeretlen, valóban élt’’ katonájára, Borzán Gáspárra, akinek rövidre szabott élete a város létének, továbbélésének, megmaradásának vált példázatává. A dráma születésének körülményeit ismerve fogalmazhatnánk úgy is, hogy a Kiálts, város! alkalmi történelmi dráma, hiszen Szabó Magda (évekkel ezelőtt, a Csokonai-ünnepségek idején) a debreceni színház felkérésére írta. Az alkalmi kifejezést nyomban ,El is hagyhatjuk, hiszen e mű (az alkalmi művek sokaságától eltérően) azok közé sorolandó, amelyeket aligha kezd ki egyhamar az idő. ráadásul Szabó Magda azok közé az írók közé tartozik, akiknek népszerűsége az évek múltával sem csökken, inkább növekszik. Népszerűsége növekedését több esetben éppen a műfaji átültetéseknek köszönhette. Hogy csak két példát említsek: az „Abigél” tévéváltozata az elmúlt évek legnagyobb sikerét jelentette, a ,,Régimódi történet" -ből készült színpadi alkotását pedig a legjobb mai magyar drámák között tartják számon. Az átültetések elsősorban a felelősség kérdését hangsúlyozzák. Annak a felelősségét, hogy nem csonkul-e közben a mű eszmeisége, nem szenved-e csorbát az írói mondandó, az esetleges rövidítések, változtatások nem teszik-e érthetetlenné a szereplők jellemét, cselekedeteiket, azaz az új közegben nem változik-e meg teljesen az eredeti alkotás. A más közeg egyben a más hatást is jelentheti. Ez pedig — különösen nagyobb lélegzetű műveknél — elkerülhetetlenné teszi a tömörítést. Ez esetben számolni kell azzal, hogy a színpad és a képernyő törvényei különbözőek, a különbözőségek inkább csökkentik az aktív befogadási időt, semmint növelik. A más közeg egyebek közt azt a kérdést is felveti: mi a szerencsésebb, ha a szerzőre bízzák az átdolgozást, vagy a más közeg törvényeit jobban ismerő szakemberre ? Mint ahogy a Rádióújság előzetesében olvashattuk, Szabó Magda sérelmezte, hogy a dráma tömörítésében nem vett részt, az esetleges bukást (éppúgy a sikert is) a rendezőre, Hajdufy Miklósra hárította. A tévéváltozat bemutatása után talán az írónőnek sem maradhatnak kételyei: a tömörítés, ebben a formában, csak hasznára vált a drámának. Hajdufy Miklós nagy felelősséggel közelített a darabhoz. Törekvése egyetlen dologra irányult: az eredeti mű szellemének megváltoztatása nélkül növelje a drámai feszültséget. Elhagyta az előjátékot — amely az általános történelmi felelősség kérdését tárgyalja — és azonnal Gál Nagy István, Debrecen város főbírájának drámába torkolló óráiba avatta be a nézőket. A drámai ívet csak tovább feszítette, hogy elmaradt Borzán Gáspár megjelenítése. A többi változtatás néhány dialógus, jelenet rövidítésére szorítkozott. És csorbítatlan maradt Szabó Magda szép zengésű nyelvezete, gondolatgazdag mondatainak eredetisége, sajátos költői világa is. Ezzel tudta elérni, hogy a rendezés mindvégig méltóságteljes maradt, ugyanakkor (mint említettem) megőrizte a mű mélyértelmű drámaiságát. A közeli, főleg arcokra koncentrált operatőri munka — Czabarka György nevéhez fűződik — a legkisebb lelki rezdülést is visszaadta. Szabó Sándor főbírója szélsőséges indulatoktól mentes, mégis hallatlanul fűtött volt. Kovács Nóra képviselte a fiatalkori indulatokat. Lontay Margit öregasszonya egyszerre volt látnoki és félelmetes. Bessenyei György gazdagon árnyalta Sztávriász szerepét. Id. Portörő megformálásában pedig Sinkovits Imre jeleskedett, is örömet szerzett. Andersen meséje nyomán Mezei András írta meg versben A rendíthetetlen ólomkatona történetét, zenéjét pedig Bergendyék szerezték. Engedtessék meg, hogy ne a derék féllábú hadfit megjelenítő Tímár Bélát vagy a Papír táncoslányt életre keltő Tarján Györgyit, hanem az Ördög szerepében brillírozó Haumann Pétert dicsérjük. Hátborzongtató kacajai, buborékoló nevetése, és egyáltalán, minden megszólalása Prózai műsorokban szegényesebb választékot nyújtott a rádió a hosszú hét végére. Volt ugyan humor, folytatásos regény nem is egy alkalommal, de riportműsor kevés akadt. A túlságosan ünnepi hangulat amúgy is rányomta bélyegét minden adásra. Mintha az ünneplés kizárná annak a lehetőségét, hogy problémáinkról, gondjainkról is szó essék. Ilyenkor már fejből meg tudná bármelyik gyakorlott rádióhallgató szerkeszteni az ünnep műsorát. Ezúttal Illyés Gyula szavalt néhányat költeményeiből hétfőn délelőtt, délután Juhász Ferenc elbeszélő költeményének oratorikus változatát hallhattuk, az Anyámat, Latinovits Zoltán felejthetetlen előadóremek színészi teljesítmény! Nem volt főcím a vasárnap délelőtti zenei produkció fölött a Rádióújságban, hadd soroljuk mégis ide a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes fellépését; élmény volt a csángó, székelydalok felhangzása. Balogh Dénes, Kerestély László, Kerekes Tóth Erzsébet, Szentmártoni Elvira és Szöllősi Erzsébet énekelt — és fellépésük a szórakoztatózenei hét végének emlékezetes színfoltja volt. sában, Szokolay Sándor zenéjével. Ünnepi vers mellé ünnepi zene illik — a komoly zene rajongói több csodálatos művész előadásában több csodálatos zeneszámot kaptak, többek között Kathleen Ferner adott elő Gluck Orfeuszából részleteket. Beethoven F-dúr szonátája hangzott fel új felvételről, elemezték Kodály II. vonósnégyesét. A hét zeneművét, és ünnep estéjén Kacsóh—Heltai János vitéze szórakoztatta e műfaj kedvelőit. Ünnepi riport nem sok akadt, köztük említésre méltó volt Gácsi Sándornak remek emberábrázolásban jeleskedő falusi riport-összeállítása, amely a falun, téeszekben végbemenő hatalmas történelmi-társadalmi változást is érzékeltetni tudta. ÜNNEPI VERS - ÜNNEPI ZENE