Népszava, 1979. október (107. évfolyam, 230-255. sz.)

1979-10-04 / 232. szám

197­9. október 4. S­P # M­T Jó játékkal búcsú a BEK-től Dukla Praha—10. Dózsa 2:0 (1:0) Prága, 40 ezer néző, vezette: Esch­weiter (NSZK). Góllövők: Vizek, Neho­­da. DUKLA: Netolicka — Nowak, Samek, Macela, Fiala — Rott (Berger, 11. perc), Pelc, Stambachr — Vizek, Nehoda, Gajdusek. ÚJPESTI DÓZSA: Ro­­thermel — Viczkó, Jurá­­csik, Dunai, Kardos (Sar­lós, 24. perc), Tóth J. — Kolár (Zámbó, 60. perc), Tóth A., Nagy L. — Fa­zekas, Fekete. A tét mértéke rendkí­vül idegessé tette mind­két csapatot. Ez meglát­szott a­ játékon már az első pillanatban. A vé­delmek szikrázó kemé­nyen léptek közbe, a csa­tárok pedig elővették technikai fegyvertárukból a legrafináltabb trükkö­ket is, és bátran alkal­mazták. Ennek megfele­lően érdekes, változatos volt a játék, még akkor is, ha kemény belemené­­sek állították meg a tá­madásokat. Ebben elöl jártak­­ a Dukla védői, mégis, a sárga lapokat az újpesti játékosok kapták. Az első negyedórában in­kább a lila-fehérek ve­zettek gólveszélyesebb ak­ciókat. Ennek ellenére, amikor megkezdődött a Dukla nyomása, nehezen állták a sarat. Szabadrú­gás szabadrúgást köve­tett. Például Nagy László majdnem öngólt lőtt az egyik beadást követően. Az ellentámadás során viszont Fazekas vehette volna be Netolicka háló­ját, az újpesti csatár azonban, az ajándéklab­dával, amelyet a Dukla­­védőktől kapott, nem tu­dott mit kezdeni, a bal­­összekötő helyéről a ka­pusba lőtt. A Dukla csa­tárai nehezen találtak rést az újpesti védelmen. Ezért inkább Eschweiler játékvezetőben bíztak, és szabadrúgások kierősza­kolását szorgalmazták. Nem is sikertelenül, mert a 23. percben, amíg az újpesti sorfal előrefutás­sal próbálta a labda út­ját lezárni, a játékosok között utat talált Vizek Az újpesti játékosok a prágai mérkőzésen mindent elkövettek a gól érdekében, sajnos, a legnagyobb helyzetek is kimaradtak, pedig jó néhányat szépen kidol­goztak. Emiatt valóban bánkódhatnak Feketé­­ék. Viszont, valószínű, Európa legigényesebb balettmesterei is elis­meréssel adózhattak an­nak a táncnak, ahogyan Fekete, Nagy László, Tóth A. a védők lábait ugrálta át. Talán ennek köszönhető, hogy meg­úszták lábtörés nélkül, bombája Rothermel ka­pujának jobb felső sar­kába (1:0). A gól nem törte le az újpestieket, bár ekkor már a Dukla javára bil­lent a továbbjutás esélye, hiszen Újpesten két gólt rúgtak. A 30. percben ugyanis Nagy László az üresen hagyott Dukla-ka­­pura ívelt kapásból, lab­dája azonban a felső léc­ről a kapu mögé pattant. Szép csatárteljesítmény volt. A 32. percben Tóth József lövése szállt Ne­tolicka kapuja mellé. A második 45 perc sár­ga lapok kiosztásával kezdődött, de ez mit sem változtatott a­ játék ke­ménységén, helyenként durvaságán. Az újpestiek folytatták ugyanazt az önbizalommal teli, hatá­rozott támadójátékot, mint az első félidőben, a Dukla pedig húzta az időt. A 60. percben még­is majdnem az újpestiek kaptak gólt, azután egyenlítési alkalom nyílt Fekete előtt. A 68. perc­ben jobb szélen húzott el Fazekas, de beadását Fe­kete fölélőtte. Közben Tóth Andrásnak is volt egy góllal kecsegtető lö­vése. Támadott a Dózsa, és kétségbeesetten véde­kezett a Dukla. S aho­gyan az történni szokott, a fellazult védelem egy gyors ellentámadásra már nem tudott összezárni és Nehoda a kapu előtt keresztbelőtt labdát köny­­nyedén pofozta a jobb al­só sarokba (2:0). Ez meg­pecsételte az újpestiek sorsát. Jók: Vizek, Netolicka, Pelc, illetve Jurácsik, Tóth József, Fekete, Nagy L. Győzelemmel kiesés a KEK-ből Rába ETO—Juventus 2:1 (1:0) Ragyogó labdarúgóidő­ben, zsúfolt nézőtér előtt kezdődött a KEK-vissza­­■vágó, amely az utóbbi napokban kissé felkavar­ta az egész város életét. A nagy várakozást fokoz­ta az a hír, hogy az olasz védelem egyik oszlopa, Cabrini, aki a támadás­vezetésben is rendkívül veszélyes, nem játszik, kisebb húzódása miatt. Sikerült viszont Tardellit játékképes állapotba hoz­ni. A Rába-parti csapat­nál ilyen gondok nem voltak, az ETO az előre­­jelzett összeállításban lé­pett pályára. A két csa­pat összeállítása: R­ÁB­A ETO: Palla — Csonka, Pozsgai, Pásztor, Magyar — Hannich, On­­hausz, Póczik — Szabó O., Glazer, Pölöskei. JUVENTUS: Zoff — Cu­ccureddu Scirea, Brio, Gentile, — Furino, Cau­sio, Tardelli, Tavola — Bettega, Fanna. A spanyol Muro sípje­lére a győri csapat óriá­si lendülettel támadni kezdett. Az olaszok be­szorultak, és amint vár­ható volt, óvatos állás­pontra helyezkedtek, egy­előre csak kóstolgatták a Rába hazai formáját. S amit aligha gondolt vol­na bárki, az 5. percben Pölöskei szögletét a meg­zavarodott Farino saját hálójába fejelte (1:0), majd a 23. percben, jobb oldali szabadrúgásból, a 6-osra berobbanó Póczik fejéről bombaszerűen szállt a labda a bal fel­ső sarokba, még Zoff ke­zét is bevitte a hálóba (2:0). A Rába ETO ki­egyenlített, és mint pár éve az Újpesti Dózsa, alig félóra alatt kétgólos ve­zetést szerzett, de a ne­heze még hátravolt... A győri zöld-fehérek Ophausz vezérletével egy­más után vezették táma­dásaikat, és elsősorban a két szélen rohamoztak. Az olaszok erre nyíltabb támadójátékba kezdtek, és a 30. percben Bettega fordultából a kapu fölé lőtt, majd nem sokkal később Tavola fejelt mel­lé. Érezhető volt, hogy most már mindenáron egy gólt akarnak elérni a „zebrák”. A Rába-véde­­lem azonban biztosan állt a lábán, és a félidő 2:0- ás győri vezetéssel ért véget. A futballszurkoló so­ha nem tudja megta­gadni magát. A mérkő­zés szünetében sorsolást rendezett a Rába ETO, és tíz szurkolója nyert különböző jutalmakat. Amikor a mérkőzés vé­gén a szerencsés nyer­tesek jelentkeztek, Ke­resztes László, a Győri Richards Gyár festője keserűen jegyezte meg: „Inkább én adtam volna tíz labdát, csak hogy to­vábbjusson a Rába ETO . ..” Hát igen, a szurkolók sokkal többre értékelik a labdánál is­­ a gólt. Szünet­­ után váratlan fordulat következett: a 48. percben Fanna felrúg­ta Szabót (mindkét játé­kos színes figyelmeztetést kapott), mire Pozsgai odarohant, és lábbal elég­tételt vett, a bíró azon­nal kiállította. Ezzel a meggondolatlansággal a Rába esélyei szinte a nul­lára csökkentek! Egy perccel később Tavola kapott sárga lapot, majd­­Hannich is hasonló sors­ra jutott. Amint várható volt, a Juventus igyeke­zett kiélezni a játékot, hogy a kevesebb rutin­nal rendelkező Rába-játé­­kosokat kizökkentse a higgadt küzdőmodorból. S az 50. percben, bal ol­dali támadás végén, a a kapujáról kipattanó labdát Causio elegánsan bepasszolta a tehetetlen Palla hálójába (2:1). Ismét a Juventus állt közelebb a továbbjutás­hoz, s ezzel mintha új­ra helyrebillent volna a nyugalom a pályán. A győriek erőteljesebb, át­gondoltabb támadójáték­ba kezdtek, és a 61. perc­ben Glázert a 16-oson be­lül csak szabálytalanul tudták megakasztani az olasz védők. A játékveze­tő sípja azonban néma maradt, pedig 11-es volt! A Rába cserélt, Glázer helyett Szijjártó jött be, hogy a védelemben tá­madt űrt betöltse, és biz­tonságos védekezésből folytathassa a hazai együttes a küzdelmet az újabb két gólért. A Juventus is felfrissí­tette a csapatát két játé­kossal, és most már nem kockáztatott semmit. Csak az eredmény, tartására tö­rekedett, igyekezett le­lassítani a győriek lendü­letes játékát. Ez sikerült is a nagyobb tapasztala­t a torinói csapatnak, és végül a veresége ellenére is a Juventus került ki győztesen a két csapat párharcából. A továbbjutás szem­pontjából sorsdöntő (és eléggé el nem ítélhető) volt Pozsgai nyilvánvaló durvasága, és azzal, hogy éppen a csapatkapitány vesztette el a fejét — no­ha nem is őt rúgták meg —, jóvátehetetlen kárt okozott saját csapatának. A küzdelem egyébként várakozáson felül színvo­nalas, izgalmas, élvezetes volt, a győriek minden elismerést megérdemel­nek kupaszereplésükért. A Juventussal szemben alulmaradni egy gól kü­lönbséggel nem szégyen. Egyénileg Magyar, On­­hausz, Póczik és Szabó, illetve az olasz csapatból Scirea, Causio és Tavola játéka tetszett. A játék­vezető súlyos hibát köve­tett el, amikor nem ítél­te meg a 11-est a Glázer ellen elkövetett szabály­talanságért, és ezzel lé­nyegében befolyásolta a mérkőzés alakulását. Vándor Kálmán NÉPSZAVA Siker az UEFA Kupában Diósgyőr—Rapid Wien 3:2(2:1) Diósgyőr, 22 ezer néző, vezette: Walter Horst­mann (NSZK). Góllövők: Szalai, Feke­te, Tatár, illetve Kegle­­vits és Sallmayer. DIÓSGYŐR: Veréb — Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi — Oláh, Tatár, Görgei — Borostyán (Ma­gyar, 82. perc), Szalai (Fükő, 71. perc), Fekete. RAPID: Barthold — Krauss, Persidis, Weber, Lejár, Weiss, Pregel­­bauer, Krejchnik — Sall­mayer, Keglevits, Hoff­mann. A 10. percben Oláh 10 méteres lövése a védők­ről Szalai elé perdült, aki a kapu bal oldalába gurí­tott. Lefár kétségbeeset­ten akart menteni, de a labdát már csak a gólvo­nalon túl érte el (1:0). A Diósgyőrnek szár­nyat adott a vezetés, me­zőnyfölényt harcolt ki. A 16. percben Tatár Boros­tyánhoz adott, aki az alapvonalról beívelte a labdát, és a védők mö­gött helyezkedő Fekete közelről zavartalanul fe­jelhette a kapuba (2:0). A bécsiek az első ve­szélyes támadást a 28. percben vezették. A félidő befejezése előtt szépített a Rapid. A 43. percben Keglevits a pá­lya közepéről gyors iram­ban száguldott kapura, a diósgyőri védők­ nem lép­tek közbe, és k­özépcsa­­tár meg sem állt a ka­puig (2:1). Szünet után a Diósgyőr lelassította a játékot, át­engedte egy időre a kez­deményezést a vendégek­nek. Az 51. percben Gör­gei bombalövését Bar­thold a léc­ fölé nyomta. Néhány veszélyes ellen­­támadást Veréb bravúr­ral hárított. A 60. perc­ben Persidis nagy ■erejű lövését Veréb bravúrosan kiöklözte, de Sallmayer elé, aki már nem hibá­zott, lapos lövése a bal sarokban kötött ki (2:2). Keményebbé vált a küz­delem, a 64. percben Ta­tár, a 70. percben Sall­mayer kapott sárga la­pot. Elkeseredetten táma­dott a Diósgyőr. A 82. percben meg is lett az eredménye, Magyar Fü­­köhöz adott, aki Tatárhoz továbbított, a diósgyőri középpályás nagy erővel lőtt a hálóba (3:2). A vé­gén Keglevits is sárga la­pot kapott, mert a part­jelzővel vitázott. Jók: Veréb, Szántó, Oláh, Tatár, illetve­­Per­sidis, Lefar, Sallmayer, Keglevits. SZABÓ GÉZA (Diós­győr): 2:0 után a csapa­tunk saját maga számá­ra nehezítette meg a győ­zelmet. Nagyon örülök a továbbjutásnak. WALTER SKOCIK: Tartalék kapusunkat vol­tunk kénytelenek szere­peltetni, és, sajnos, súl­­yos hibákat követett el. 2:2-ig jó volt a játék, a harmadik gólt, vélemé­nyem szerint, les előzte meg. Nagy volt a hátrány FTC—Lokomotív Szófia 2:0 (1:0) Népstadion, 40 ezer né­ző, vezette: Smith (skót). Góllövők: Pusztai, Po­gány (V­estoél). FERENCVÁROS: Zsi­borás — Tepszics, Judik, Rab, Vépi — Takács, Ebedli, Mészöly — Pusz­tai, Nyilasi, Pogány. LOKOMOTÍV SZÓFIA: Goranov — Zselev, Di­mitrov, Sztojkov, Bonev — Arszov, Kolev, Szoko­­lov — Velicskov, Mihaj­­lov, Dangov. A bolgárok éltek azzal a lehetőséggel, amit a magyar együttes számuk­ra biztosított: nemcsak bátran támadtak, hanem helyzeteket is kialakítot­tak. Lassan kiegyenlítődött a játék, a két 16-os kö­zött folyt a küzdelem, s egyre késett a gól... Már-már úgy­ látszott, hogy 0:0-lal ér véget az első 45 perc, amikor a 43. percben egy középen futó akció végén már Nyilasi is jó helyzetben volt, szemben a Lokomo­tiv kapujával, de tovább­csúsztatta a labdát Pusz­tainak, aki az 5-ösről a kapu közepébe lőtt (1:0). A középre húzódott Ebedli perceivel és nagy FTC-nyomással kezdődött a második félidő. A rap­szodikusan játszó szőke karmester első próbálko­zásait nem kísérte sze­rencse: előbb csúsztatott fejesét védte bravúrral a Lokomotív kapusa, majd túlságosan önző volt, mert Nyilasi jobb hely­zetben lőhetett volna ... A 61. percben viszont gól­veszélyesen indult meg a bolgár kapu felé, már lövésre lendült a lába, amikor Zselev a kezénél fogva elrántotta. 11-es! A büntetőt Pogány hal­latlan nyugalommal he­lyezte laposan a kapu jobb oldalába, 2:0. Nem sokkal később ismét Ebedli volt a főszereplő: 20 méteres bombaszabad­rúgását Goranov macska­ugrással védte. A 73. percben cserélt a Ferencváros: Pusztai és Ebedli helyére Szokolai és Jancsika állt be. És maradt is minden ennyiben... A 2:0-ás győzelem ellenére sem lehet maradéktalanul di­csérni a Ferencvárost, mert elmaradt a várako­zástól, különösen az első félidőben szinte árnyéka volt önmagának. Meglehe­tősen érthetetlen volt a második félidei két csere is, mert olyan játékoso­kat hívott le Friedman­­szky Zoltán edző, akik a lendületben voltak... A magyar együttesből egyéb­ként éppen Pusztait lehet leginkább kiemelni, mel­lette Judik, Ebpoli és Vépi teljesítménye emel­kedett valamivel az átlag fölé. A Szófiában Gora­nov mellett a hátvédsor játszott kitűnően. S. P. Ezen a mérkőzésen is eljött az a pillanat, amikor az egyik csapat­nak, a Rapidnak, már minden mindegy volt, és a másiknak, a Diós­győrnek, minden számí­tott. S mint ahogy tör­ténni szokott, a játéko­sok ilyenkor nem saj­nálták sem magukat, sem az ellenfelet. Már­­már úgy tűnt, sérülések tucatjával ér majd vé­get a játék, s ekkor Horstmann (NSZK) já­tékvezető a 64., a 70. és a 83. percben kiosztott három sárga lapot. Ez elég volt ahhoz, hogy ismét sportszerű kere­tek közé szorítsa a játé­kot. Gratulálunk! Mindenki kíváncsian várta — természetesen, az eredmény alakulásán túl —, hogy Smith, a skót bíró, igazolja-e a szigetországi játékveze­tői stílust. Smith amo­lyan precíz német mód­ra fújta a sípot. Min­dent részletesen magya­rázott, centiket igazított a labdán egy-egy sza­badrúgás előtt stb. Egy dologgal viszont skótnak bizonyult, a sárga lapos figyelmezte­tésekkel ... 9 Vízilabda Fegyelmi döntések A Mexikóban rendezett vége, és az alábbi döntős Universiadén a magyare­seket hozta: Somossy Józsefet kizár­ta a válogatott keretből, kőzést követően a magyar és 12 hónapra megvonta csapat több tagja súlyos tőle az élsportolói jutta­­sportszerűtlenséget köve­­tást, Gerendás György öt, , ,, í­gy . . . Horkai György pedig há­t ért el. Ügyükkel foglal-­rom hónapig nem kap és o­kozott a szövetség elnök- sportolói juttatást jugoszláv vízilabda-mér- Mindenképpen üdvözölendő, ha valamely sport­ág vezetői gondosan ügyelnek arra, hogy ne marad­­­­janak büntetlenül a fegyelmezetlenségek. Az is helyes, hogy mindez ne maradjon titokban. Azaz: ország-világ megtudja, melyik sportoló milyen bün­tetést kapott sportszerűtlen magatartásáért. A fenti közleménnyel teljesen elégedettek lehetnénk , bár Horkai és Gerendás megmaradt válogatottságát ez­úttal megkérdőjelezzük, hiszen túl enyhének látszik a büntetés. És van egy szépséghiba,ja. Nevezetesen az, hogy az újságolvasók nincsenek, értesülve arról, a fegyelmi bizottság illetékesei, miért ítélték el a felsorolt vízilabdázókat. Valójá­ban mi is történt az Universiadén? Mostanában száj­ról szájra jár a történet, talán csak mendemondá­nak nevezhető, hogy megsértették a jugoszláv nem­zeti zászlót, székeket dobáltak a parton, botrányt okoztak a mérkőzést követően Lehet, hogy ennél kevesebb az igaz, de az is, hogy ennél is több. Csak egy bizonyos: valami volt ... De micsoda? L. Gy. Sakk Mikor lesz a páros mérkőzés ? Rigában, a sakkvilág­bajnoki zónaközi viada­lon, két szovjet verseny­ző, Tál és Polugajevszkij továbbjutott, viszont Kib­írnek és Adorjánnak még mérkőznie kell azért, hogy valamelyikük „fel­iratkozhasson” a világ­bajnokjelöltek közé. A két kiváló sakkozó hazaérkezett a verseny­ről, de páros mérkőzé­sükről egyelőre még ke­vés hír van. Az már biz­tos, hogy hat játszma alatt kell eldönteniük a továbbjutást, a többi sza­bályról, a legvégső idő­pontról, a FIDE küld tá­jékoztatót a magyar szö­vetségnek. Portisch és Verőd a harmadik helyen Rio de Janeiróban foly­tatódott a sakkvilágbaj­noki zónaközi döntő. A férfiaknál a magyarok közül Sax Gyula, a vilá­gos bábukat vezetve, le­győzte az izraeli Kagant, Portisch Lajos játszmája viszont függőben maradt a kubai Garda ellen. En­nek ellenére a magyar nemzetközi nagymester a harmadik helyen áll a mezőnyben. A nők a 7. fordulóban ültek asztalhoz. Verőci Zsuzsa a kubai De Car­­vajallal mérte össze tu­dását, és újabb pontot szerezve győzött. Tovább­ra is a harmadik helyen van. A vád: Szándékos emberölés az autóversenyen A milánói ügyészség közlése szerint szándékos emberöléssel vádolják az olaszok Forma–1-es au­tóversenyzőjét, R­iccardo Patresét, a tavalyi mon­zai világbajnoki futamon bekövetkezett halálos bal­eset okozása miatt, ami­kor is a kiváló svéd ver­senyző, Ronnie Peterson, életét vesztette. A rajt után ugyanis a pálya leg­szűkebb részén 24 kocsi összeütközött, és a sze­rencsétlenség következté­ben Peterson meghalt. Ugyancsak hasonló vá­dat emeltek a monzai pálya akkori igazgatója, Gianni Restelli ellen is, mivel nem gondoskodott a megfelelő biztonságról, és a tragikus eset mel­lett a karambolnál meg­sérült olasz Vittorio Brambillát sérülése után a kórházban 40 napig ápolták. Az ügyészség széles kö­rű, átfogó vizsgálatot folytatott, és újabb bizo­nyítékokat szerzett. Újra kihallgatják, természete­sen, a két vádlottat is, a bírósági tárgyalás azon­ban csak a jövő év ta­vaszán kezdődik. Természet­járás A Magyar Természet­­barát Szövetség vízitúra­­bizottsága az évadzáró „Lombhullató” táboro­zással egybekötött vízitú­­ra-találkozót rendez ok­tóber 6—7-én, a szent­endrei Duna-ág 6-os fo­­lyamkilométer-táblájá­­nál. A táborépítést már a találkozót megelőző napon, október 5-én, pén­teken. 18 órától megkezdi a rendező bizottság. Szombaton, október 6-án, 8 órakor zászlófelvonás­sal nyitják meg a vízi találkozót. Az esti tábor­tűz és a lampiongyújtás 20 órakor lesz. Október 7-én, vasárnap, 10 órától a találkozó részvevői él­ménybeszámolókon idézik vissza az ez évi vízévad jelentősebb eseményeit. Ezt az 1980. évi vízi ese­mények ismertetése kö­veti, és 15 órakor lesz a táborzárás. A hagyományos „Lenkó Ede”-emléktúrát október 7-én, vasárnap, rendezi meg a Vasas SC termé­szetbarát­ szakosztálya, a Pilis-hegységben, a siká­­rosi erdészház mellett. Lenkó Ede vasmunkás az egykori Természetbarátok Turista Egyesületének alapításától kezdve tagja volt.

Next