Népszava, 1979. október (107. évfolyam, 230-255. sz.)

1979-10-06 / 234. szám

t* Vezetéstechnika AUTÓPÁLYA Autópályákat a világon minde­nütt azért építenek, hogy az úti­célt gyorsan és veszélytelenül le­hessen elérni. Nézzük először, mit jelent a második dolog: veszélytelenül. Valamennyi apró részletre termé­szetesen nem térhetünk ki, de a lényeg: nincs szembejövő forga­lom, az előzés biztonságos, a jobb oldali leállósáv és a bal oldali ed­ő­választósáv miatt az útelhagyás­­ból származó veszélyes következ­mények valószínűsége kicsiny. És most nézzük, mit jelent az, hogy gyorsan? Ha ez ember és autó végső erőtartalékait kimérí­ Mit jelent, te esztelen száguldozást jelente-­t ne, nem lenne sok értelme „ve­szélytelenségről” beszélni. A gyor­­hotTV gyorsan­saság az autópályán tehát semmi­­esetre sem jelent rohanást Itt valami másról van szó. Nevezete­sen arról, hogy — éppen az autó­pálya építésmódja miatt — a pá­lyán az átlagos haladási sebesség CSÚCS megegyezhet vagy erősen a köze­lében lehet az utazási sebesség­nek. Talán mindenki tapasztalta már, hogy országutakon az átla­gos sebesség jóval alatta marad az egyes szakaszokon elérhető Nyugodtan utazási sebességnek. Ennek az az i­s oka, hogy nagyon sokszor le kell mondani — a szembejövő forga­lom miatt — a lassúbb járművek előzéséről, esetleg hosszú ideig követni kell egy-egy teherautót. Gumikuplung lakott területeken erősen csök­­­­­­kenteni kell a sebességet — tehát az idő múlik és a kilométer nem fogy. Tapasztalatok szerint az át­lagsebesség országúton 20—30 km/h-val is alatta maradhat a Előzés csúcssebességnek, tehát ha példá­ul 200 km távolságra kívánunk eljutni és a megengedett felső ha­tár 80 km/h, reálisan csak 50—60 km/h átlagsebességgel számolha­­­­tunk, azaz 3 és fél —­ négy óra Gyorsító sáv menetidőt kell terveznünk. Gyökeresen más a helyzet az autópályán. Itt — hacsak nincs­­ valamiért torlódás — gyakorla­tilag tartósan haladhatunk a vá­lasztott sebességgel, vagyis ha olyan autónk van, amely kínzás nélkül megy tartósan százat, pél­dául 50 kilométeres távolságra nyugodtan és reálisan számolha­tunk félóra menetidőt. Ezt jelenti tehát a gyorsan az autópályán. A sebesség megválasztásánál egyrészt az autó sajátosságait, másrészt a pénztárcánkat kell fi­gyelembe venni­­, ez a két dolog egyébként távolabbi vonatkozá­sokban is összefügg. Azt azonnal. pl­c & Vor TY*PÉjá»*P'J»vfj V P. p£n -tárcánkon ha gyorsan me­­gyünk, mert a sebesség növekedé­sével a fogyasztás nem egyszerű arányosság szerint, hanem ugrás­szerűen nő. Kisebb teljesítményű autókkal pedig, amelyeknek a vég­sebessége 100 km/h körül van, egyszerűen értelmetlenség százat utazni, mert ez az autó maximá­lis igénybevételét jelenti, és így a szerkezeti részeknek erősen csök­ken az élettartama. Igazán spórolni autópályán le­het a benzinnel és az autóval — tehát a gumival, fékbetéttel, kup­lunggal stb. Két olyan esetet azért meg kell említeni, amikor a takarékosságot alárendeljük a biztonságnak. Az egyik: az előzés. Ennek a műveletnek a veszélyessége autó­pályán bármennyire is minimális, nem mondhatunk le a veszély to­vábbi csökkentéséről azáltal, hogy gyorsítva hajtjuk végre. Termé­szetesen vannak olyan esetek, amikor erre nincs szükség, azon­ban ha szükség van rá, a bizton­ság megér néhány köbcenti ben­zint. A másik eset, amikor ráhajtunk a pályára. Ha nem közeledik sen­ki, probléma nincs. Ha viszont forgalom van a pályán, ki kell használnunk a gyorsítósávot —, hiszen ezért építették, meglehető­sen drága pénzért. Ha nem a gyorsítósávon vesszük fel a pá­lyán haladók sebességét, esetleg nagyon hosszú ideig ácsorogha­­tunk a sáv végén, az erőszakosko­dás pedig végzetes lehet. A kisebb teljesítményű autók itt természe­tesen hátrányban vannak, ezért szükséges a pályán haladók se­gítsége. Jó és bevált módszer, hogy a külső sávban közeledő át­tér a belső sávra, szabaddá téve ezzel a külső sávot a ráhajtáshoz. Dr. Nádasi Antal Mennyivel tovább tart az út, ha óránként 100 kilométeres sebesség helyett óránként 80 kilométeres sebességgel utazunk? 1. 20 perccel 0. 14 perccel 2. 9 perccel Kérjük, hogy a helyes megfejté­seket október 22-ig nyílt levelező­lapon címünkre: Népszava Buda­pest VII., Rákóczi út 54. 1964. küldjék be A helyes megfejtők között tíz, egyenként 200 forint értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Nyertesek Az augusztus 4-i rejtvény helyes megfejtése: 2.­­ A csuklós autó­busz. 200 Ft-os vásárlási utalványt ny­ertek: Budai László, Fazekas József, Fazekas Mátyás, Harkay Gyuláné, Juszcsák Erzsébet, Szé­­csényi Istvánné budapesti, Csik Béláné Körmend, Danis Éva Aszód, dr. Hajdú Erzsébet Zsám­­bék, Tolnai József balogynyomi olvasóink. A szeptember 8-i rejtvény he­lyes megfejtése: X . Télen is az előírt guminyomásokat kell hasz­nálni, mert nem szabad, hogy az autó viselkedése eltérjen a meg­szokottól, és a guminyomás a meg­csúszást gyakorlatilag nem be­folyásolja. 200 Ft-os vásárlási utalványt nyertek: Baksa Sándor, Berkesi Beáta, Fekete Gyuláné, Katona Ödön, Mikszáth Kálmán, Udvar­­di Imre budapesti, Cserkuti László Hild, Hlavacska Ferenc Szirák, Tamasits Erzsébet Gy­őr­­szentiván, dr. Vermes Gedő török­bálinti olvasóink. 14 / Száraz lábbal a víz alatt Olcsóbban, gyorsabban Új eljárások Szabadon betonozott Hatvan, huszonhárom, tizennyolc A fele is elég ! Következik Csongrád A HÍDAVATÁSOK ÉVE Várhatóan még az igazi, hideg tél beállta előtt elkészül, s meg­nyílik a forgalom számára az or­szág három, új­onnan épült köz­úti hídja. Mint már arról a ko­rábbi tudósítások beszámoltak, nem kevés gondot kellett megol­daniuk, számos akadályt leküzde­niük az építőknek, mire idáig ju­tottak. Pajkos István, a Hídépítő Vállalat műszaki igazgatója ma már derűlátó: " A szegedi északi Tisza-híd építése éppúgy az összefogás, a társadalmi együttműködés szép példája lehet, mint a győri kis­­dunai, vagy a körösladányi hídé. Tervezők, beruházók, kivitelezők, s a környék politikai és társadal­mi szervezetei egyazon célért dol­goztak: határidőre, a lehető legol­csóbban és a legjobb minőségben elvégezni a feladatot, így kell, így érdemes dolgozni a jövőben is. Az új szegedi hídra igen nagy szüksége volt már Csongrád me­gye fővárosának. A két part kö­zött sokszorosára duzzadt forgal­mat a régi híd már csak nehezen tudta átbocsátani, mindennaposak lettek a forgalmi dugók, a hosszú várakozás kényelmetlenségeit ne­hezen viselték a szegediek, a vá­roson átutazó turisták. — A felszabadulás óta épült legnagyobb közúti híd munkála­tai három évig tartottak — mond­ja a műszaki igazgató. — A mint­egy 640 millió forintos beruházási kereten belül maradtunk, a 770 méter hosszú műtárgy alig né­hány méterrel marad el a buda­pesti Árpád-híd méreteitől. Az újszerű műszaki megoldás azon­ban méltán arat majd elismerést a hazai és külföldi szakemberek körében. Mint megtudtuk, nehéz műsza­ki feladatot kellett megoldaniuk a tervezőknek. A Tisza medrét egyetlen, 384 méter hosszú pá­lyaszerkezettel kellett átívelniük. A terveket az Uvaterv hídirodá­jának munkatársai készítették, s a kivitelezés a Ganz-MÁVAG híd­­gyárát dicséri. A pályaelemeket a budapesti telepen gyártották, da­rabonként szállították Algyőre, ahol ismét összeszerelték, s egy 100 tonnás úszódaruval emelték helyükre. — Itt alkalmaztunk először egy új eljárást is, az úgynevezett nagy átmérőjű fúrt cölöpözést — ma­gyarázza Pajkos István. — A ha­gyományos keszonozást küszöböli ki a pillérépítés nehéz folyamatá­ból ez az ötletes megoldás. A har­mincnyolc méterre lefúrt 1200 milliméteres cölöpöket vízzáró szádfallal vettük körül, s így tu­lajdonképpen száraz lábbal dol­goztak az építők a folyó szintje alatt 10—14 méter mélységben is. Nem kevésbé várják Győrött az új híd avatását sem. A városban átvezető 14-es út forgalmában sokáig súlyos gondokat, kerülő­ket, torlódásokat okozott az épít­kezés. A medvei határátkelő felé igyekvő turisták azonban az év végétől már a kétszer két sávos hídon közelíthetik meg úticélju­kat.­­ Az országban először itt al­kalmaztuk a francia mérnököktől megvett eljárást, a csúszózsalu­­zásihoz hasonló, úgynevezett sza­badon betonozott módszert. A lé­nyege? A két parton megépített pillérrel egy időben indul egymás felé a zsalu, mintegy három és fél méternyi szerkezetet építve maga alatt, illetve előtt. Az eljá­rás nem egyszerű műszaki újdon­ság, hanem akár munkaszervezési fogásnak is mondható. A csúszó­zsalut nem szabad megállítani, folyamatos és biztonságos anyag­ellátásról kell gondoskodni, össz­hangot, szervezettséget kíván mindvégig a munka. A győri fő­próba jól sikerült, érdemes foly­tatni a módszert... A győri híd egyébként 450 mil­lió forintba kerül, a 180 méter hosszú meder feletti pályát két felhajtó egészíti ki, s így lesz teljes méretében fél kilométernél is hosszabb. 1976 végén kezdték az építést, s úgy tervezték, hogy csak 1980 első félévében adják át a forgalomnak. — Éppen a szervezettség, a jó előkészítés tette lehetővé, hogy a határidőt több hónappal megrövi­dítsük — mondja a műszaki igaz­gató . Ha nem jön közbe várat­lan akadály, az avatóünnepségre már ez év novemberében sor ke­rülhet. A három „hídújdonság” közül a legkisebb a körösladányi közúti híd, talán éppen ezért került a beszámoló végére. Ez az ország harmadik, utófeszített, szabadon szerelt eljárással készült hídja. Az első ilyen Kunszentmártonban épült csaknem öt esztendeig. A másodikon Köröstarcsán, már csak 23 hónapig, a mostanin mindössze másfél évig dolgoztak. — Viszonylag gyors, korszerű eljárás ez is — folytatja Pajkos István. — A pillérek építésével egy időben a parton már hozzá lehet kezdeni a pályaszerkezeti elemek gyártásához, s amíg tart az egyik munkafolyamat, zavar­talanul megkezdődhet a másik is, így azután fele idő is elegendő a munkához. A kétsávos híd 98 millió forintba került, ami figye­lembe véve a műtárgy csaknem százötven méteres teljes hosszát, s több mint hetvenméteres sza­bad nyílását, nem mondható ma­gas árnak. Október végén, no­vember elején átadjuk a forga­lomnak. — Hároméves ciklus végére tet­tek tehát pontot. Mi következik? Hogyan tovább? — A győrihez hasonló eljárás­sal kezdünk hozzá a csongrádi Tisza-híd építéséhez. Már készül­nek a feljárók, a mederpillérek. Várhatóan 1980—81-re ezzel a munkával is végezhetünk. Az­után? Már hozzáláttunk Pécsett a Tüzér utcai, Budapesten a Mart téri felüljáró építéséhez. Ez az utóbbi is utófeszített, szabadon szerelt híd lesz. Közben pedig talán az M3-as autópálya beveze­tő szakaszának folytatásában is hozzákezdhetünk a hidak, a felül­járók építéséhez. S. P. : -:g:‘ " m­s r­­­ti- REJTVÉNY Az autópályán 60 kilométer tá­volságot szándékozunk megtenni. N­É­V­A Útépítés Csehszlovákiában Országszerte készülő korszerű útvonalak mutatják, bővül Csehszlovákia modern úthálózata. Az új autópályák egyike a Prágát Pozsonnyal összekötő 317 km hosszú, 120 km ló sebességet lehetővé tevő útvonal, amelyből 193 km már el­készült. Az út szlovákiai szakaszán 640 m hosszú viadukt épül és egy 425 m hosszú híd. A transzeurópai észak—déli autópálya 300 km-es cseh­szlovákiai szakaszának első részét már üzembe helyezték. Ez a fontos közút a csehszlovák—lengyel határig vezet, a közép­szlovákiai útépítések befejeztével pedig a szovjet—cseh határig lesz meg az összeköttetés. A tervek között szerepel a csehszlovák autópálya össze­­g OT­CS,-1! AS-3, rn~‡. á* 07 'yjTrtrí'-- 1 '“T ,i n'jtA,’4?' ’ -­ ból a Dunán n n■­­ kú s * ' -26 m széles szint az autóközlekedést, az alsó két sínp. a vasúti közlekedést, ezenkívül a gyalogos- és a kerékpáros forgalmat szolgálja. 197­9. október 6. A program komplex, az ügy közös Energiaügyben lassan vala­mennyien szakemberek leszünk. Mindjárt tegyük hozzá, nem va­lami magyar sajátosságról van szó, egész Európa és a többi kon­tinens lakói is egyre többet fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel. Nálunk különösen indokolt, hogy megfontoljuk, mennyi ben­zint, olajat, villamos energiát, földgázt használunk, hiszen ellá­tásunk döntő többségét importból biztosítjuk, s nem kell ahhoz köz­gazdásznak lenni, hogy megálla­pítsuk, minél többet költünk erre a célra, annál kevesebb jut egyéb beruházásokra, végül is életszín­vonalunk alakulása a tét. Varga Sándor, az Országos Energiagaz­dálkodási Hatóság osztályvezetője elmondta, hogy az idén a kőolaj­­felhasználás eléri a 12 millió ton­nát. Igaz, a legnagyobb tételeket a Szovjetuniótól vásároljuk, de jelentős mennyiséget hozunk be egyéb területekről, s most már a rotterdami kikötői ár tonnánként 135 és 175 dollár között van. Ha a villamosenergia-termelésünket növelni akarjuk, egy kilowatt pluszhoz 70—80 ezer forint beru­házást kell biztosítani. Benzin, olaj, energia nélkül elképzelhe­tetlen egy ország, a szakemberek azzal is számolnak, hogy növek­szik az autók száma, így a közle­kedés igénye, s az ipari fejlődés is indokolja az energiafelhaszná­lás fokozását. De nem mindegy, hogy milyen ütemben, amire szükség van azt biztosítani kell, de nem vagyunk olyan gazdagok, hogy pazarolhassunk. Az idén a felhasználás 2,7—2,8 százalékkal növekszik, s ez már reális. Az intézkedések nem hatástalanok. Ez év júniusában például 135 ezerrel több jármű közlekedett az országban, mint egy évvel koráb­ban, de a benzinfelhasználás 8 százalékkal csökkent. Több régi megoldás újdonságnak tűnik. Kí­sérleteznek a többi között föld­gázzal hajtott autókkal, a hizel­­üzemeltetés szélesítésével, ilyen megoldással készülnek már a Szovjetunióban ZIL-ek, felülvizs­­gálják a gépjárművek normáit, több mint 30 jelentős intéz­kedésből álló programot dol­goznak ki, amelyekkel lehetővé válik, hogy a közlekedési felada­tokat megoldják, de a költségek mégis csökkenjenek. Veroszta Imre, a KPM főosz­­tályvezető-helyettese szerint a­z­ A­pír né. szüntetését, most már a személyi felelősség érvényesítésével. Éven­te 800 millió tonna árut kell to­vábbítani, egyáltalán nem mind­egy, hogy ez hány járművel tör­ténik, milyen költséggel. A többi között szorgalmazzák az éjszakai és a csúcsidőn kívüli áruszállítás bevezetését, a fuvarozás országos számítógépes irányítását, olyan társulások létrehozását, amelyek­ben több vállalat közösen érde­kelt a gazdaságos megoldások ke­resésében. Jövőre az NDK-ból megérkeznek az első olyan be­rendezések, amelyek automatiku­san és pontosan írják a gépkocsik közlekedési útvonalát, sebességét és fogyasztását. Selejtezni akar­ják a régi teherautókat, amelyek rendkívül nagy fogyasztásúak. Az eddigi intézkedések hatására a teherautók átlagos fogyasztása több mint három liternél csök­kent 100 kilométerenként. Tehát lehet eredményeket elérni, ehhez azonban a többi között arra van szükség, hogy minden vállalatnál egyformán szigorú legyen az el­lenőrzés. Most már gyakori, hogy ugyanaz a típusú ZIL a Volánnál 10 literrel kevesebbet fogyaszt, mint más vállalatoknál. Jövőre megszervezik a vezetéstechnikai tanfolyamokat, amelyek az ener­giatakarékosságot innen úgy szol­gálják, mint a közlekedés bizton­ságát. A KPM Autófelügyelete a műszaki vizsgáknál most már el­lenőrizni fogja a gépkocsik nyúj­tásbeállítását és fogyasztását is. Virág Lajos, a KPM Útinform vezetője is a szervezés fontossá­gát hangsúlyozza. Egy-egy város, így elsősorban Budapest csomó­pontjainak kialakítása, az úthá­lózat fejlesztése döntő hatással lehet a közlekedés folyamatossá­gára, így az energiafelhasználásra is. A városokon belül elsősorban az állandó kapcsolások, az egy­helyben toporgás miatt nagy az energiaveszteség. A KÖTUKI vizsgálata szerint, ha valaki 2-es sebességgel halad, 60 kilométeres tempóban, 50 százalékkal több az energiafogyasztás, mintha 4-esbe kapcsolna. A legnagyobbb veszte­ségek a felgyorsításnál tapasztal­­hatók. Budapesten és a nagyvá­rosokban rendkívül sok a dugó, előfordul, hogy tíz kilométeres utazás során annyi benzint hasz­nálnak, mintha 100 kilométert tennének meg az országúton­. Fon­tos lenne, hogy a fámnak való­ an évi árut továbbít évente -mint __________________________________ az egyéb célfuvarozó vállalatok­nál. Újabb rendeletekkel akarják Az Országos Közlekedésbiztonsági -szabályozni az üres fuvarok meg- Tanács tájékoztatója

Next