Népszava, 1979. november (107. évfolyam, 256-280. sz.)

1979-11-01 / 256. szám

1979. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 107. ÉVFOLYAM 256. SZÁM­ÁRA 1,20 FORINT 1 "WH"­K VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Kooperációs és szerződéses fegyelem . . .. . 3 Hatvanezer új lakás.................... 4 Jogsegélyszolgálat..................... . 5 Kollégium-dosszié.................... 11 Lottó-jutalomsorsolás .. 11 SorrendE­lvittek egy gyárat — anélkül, hogy ezt bárki észrevette volna. Igaz, eltűntét senki nem is észlelhette, az üzem ugyanis a maga fizikai valóságában a helyén maradt. Csak „papíron” hordták el. Hogyan történhetett ez? A rejtély egyszerű matematikai művelettel megfejthető volt, amit egy bérelszámoló el is végzett. Azzal kezdődött, hogy feltűnt neki: a hatal­mas vastartályokat elszállító darusok, teherautó­sok által leadott, s a művezetővel igazoltatott munkalapok több fuvart és tonnát tartalmaznak a valóságosnál. Számolt — és igaza lett. Kiderült: ha mindazt a munkát elvégezték volna, amit a munkalapokra írtak — az egész gyárat kellett volna felpakolniuk az alapokkal együtt. A válla­­­lat — hogy kiderült a csalás — természetesen nem fizetett az el nem végzett munkáért. Néhány dolgozó azonban — ahelyett, hogy némi bűntu­dattal csendben meghúzta volna magát — vélt igazáért pereskedni kezdett. Természetesen hiába. A szélsőséges eset különös felfogást tük­röz. Hiszen olyan emberek hadakoznak a jogai­kért, akiket inkább megbüntetni kellene. Ugyan­is, ne szépítsük a dolgot, csalással akartak mun­ka nélküli jövedelemhez jutni. A jelenséget, ami ellen szólni akarok, persze elsősorban nem az ilyen kirívó esetek jelzik. Min­dennapos példák sorával igazolható: sok helyen fellelhető még az a szemlélet, hogy előbb követel­jük a jogainkat, s csak aztán teljesítjük — ha egyáltalán teljesítjük — a kötelezettségeinket. C­­­yakran járok a bíróságra, módom van élet­­i közelből ismerni a pereskedőket. Alig hi­szem, hogy véletlen: gyakran látni a pol­gári és munkaügyi bíróságokon olyan visszatérő vendégeket, akik melldöngetve hangoztatják jo­gaikat, közben napokig nem látják őket a mun­kahelyükön, hiszen „fontosabb" dologgal — vélt jogaik érvényesítésével, kiharcolásával — vannak elfoglalva. Általában ők azok, akiknek a munká­jával egyébként is a legtöbb baj van, akik gyak­ran késnek, lógnak, és többet járatják a szájukat, hint a kezüket. Vajon honnan veszik az erkölcsi alapot jo­gaik követeléséhez azok, akik kötelességeik telje­sítéséről lelkiismeret-furdalás nélkül hajlamosak megfeledkezni? A kérdést felesleges feltenni,­ mert "8 Az ilyen „prózai dolgok", mint a jog és kö-­­­telesség, a pereskedőknek ezt a rétegét a legke­­­­vésbé sem foglalkoztatják. Veszélyes túlzás lenne ezek után is katego­rikusan kijelenteni: szocialista társadalmunk csak azoknak biztosítson jogvédelmet, csak azoknak engedje meg jogaik követelését, akik becsülettel teljesítik kötelességeiket, fegyelmezetten és jól dolgoznak. A munkafegyelem minőségét és általában a kötelességek teljesítését semmiképpen sem szabad közvetlen kapcsolatba hozni a jogérvényesítés le­hetőségével, hiszen két teljesen különböző dolog­ról van szó. A munkahelyi lazaságok ellen meg­felelő jogi eszközök állnak a vezetők rendel­kezésére. Képtelenség lenne azt még csak feltételezni is, hogy a munkájukat nem meg­felelően végzőket azzal büntessük, fosszuk meg őket különféle jogaik érvényesítésének lehe­tőségétől. Sőt, még a fegyelmi ellen is pa­nasszal élhetnek, bíróságra mehetnek. S ha mun­kaügyi vitájukban nem is adnak nekik igazat, et­től még természetesen ugyanazokkal az állam­polgári jogokkal rendelkeznek, mint bárki má" Mondom, mindez természetes egy olyan ál­lamban, mint a miénk, ahol jogbiztonság és tör­vényesség van. De ez nem jelentheti a jogok , kötelességek merev szétválasztását, és nem adhat alapot az olyan szemléletre, hogy ..a jogaimat az állam úgyis garantálja, a kötelességeket pedig csak akkor teljesítem, ha kedvem van rá , ha valaki,erre a kötelességre figyelmezteti úgy is, hogy nem fizet az el nem végzett mun­káért, megsértődik, s szalad a bíróságra. T­ársadalmunkban az emberek többsége nem a bírósági tárgyalótermekben, hanem a mun­kapadok mellett, nem ítéletekkel és határo­zatokkal, hanem becsületes munkával akar bizo­­udzani. Ez a nagy többség igazítja a ma fokozott követelményeihez a társadalom illemkódexét amelynek lényege ebben az egy mondatban sű­ríthető össze: előbb dolgozzunk, becsülettel telje­sítsük a kötelességünket, s csak azután, annak arányában követeljük jogainkat. Ennek a többségnek nemcsak állampolgár --m-ai érvényesítéséhez van megfelelő erkölc'' a'v',­ hanem ahhoz is, hogy számon kérje mi”‚-' az?’, m­unkasirtvelmet boml­asztó, társadalomémi­tés magatartását, akik úgy gondolják: rájuk nem­ vonatkozik a társadalom erkölcsi követelmény­rendszere. Deák András Ülés­ tart a Magyar Szocialista­­ Munkáspárt Központi Bizottságai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. KG­ST-együtt­tűLen­es fogyasztási cikkek gyártására Rádió, tv, elektronika — A háztartási gépek jövője Lépést tartani a divattal — Kooperáció Valamennyi KGST-or­­szágban — így hazánk­ban is — hozzákezdtek a júniusi moszkvai jubileu­mi ülésen aláírt hosszú távú együttműködési cél­program valóra váltásá­hoz. A közszükségleti crtékek szakosított gyár­tásáról szóló egyezmény elvi rendelkezése szerint magas termelékenységű technikán alapuló gyár­tástechnológiát kell kidol­gozni, meg kell teremte­ni a folyamatos ellátás­hoz a nyersanyagbázist. A célprogram­ a szö­vetek, ruházati cikkek, lábbelik gyártásában 28, a közszükségleti, a rádió­elektronikai termékeknél 14, a háztartási gépeknél, készülékeknél 6 együtt­működési témát javasol. A legszélesebb körű együttműködés a köny­­nyűiparban várható. En­nek keretében, egyebek között, elhatározták az úgynevezett nem szövött anyagok szakosított és kooperációs előállítását, a műszermegtartás fejlesz­tését, pamutszövőüzemek építését. Valamennyi KGST-ország szakembe­reinek részvételével új technológiát dolgoznak ki a pamut-, a gyapjú-, a selyemszövetek és a ci­pők gyártásához. Korsze­rűsítik a vegyiszál-gyár­­tást és a szintetikus alapanyagú festékek gyár­tóbázisát. A közszükségleti rádió­elektronikai termékek szakosított, illetve koope­rációs fejlesztéséhez, gyártásához a célprogra­mot kidolgozó szakembe­rek csak a legutóbb tech­nikájú termékeket vet­ték figyelembe. Egyálta­lán nem foglalkoztak pél­dául a rádiókészülékek fejlesztésével, hasonló­képpen nem szerepelt na­pirenden a fekete-fehér televíziógyártás sem, ki­emelten kezelték és ke­zelik viszont a színes tv-k előállítását. A célprogram rögzíti a magnók­ és a lemezját­szók együttműködésen alapuló fejlesztését, gyár­tását is. A háztartási munka könnyítése, a higiénia nö­velése érdekében külön fejezetként kezelik a ma­gas minőségű háztartási gépek, készülékek fej­lesztését, gyártását. E te­rületen két termékcsopor­tot: a hűtőgépet és a mélyhűtőket, illetve az automata mosógépet emelték ki. A szobán levő termék­csoportokban az előzetes számítások szerint vala­mennyi tagország gazda­ságos sorozatban gyárt­hat, s így olcsóbban ki­elégítheti lakosságának igényeit. Mivel a külön­böző országok szokása, lakáskultúrája, ízlése eléggé eltérő, így a kivi­telezést, a termékek kül­ső megjelenését minden gyártónak saját elképze­lésére, ízlésére bízzák. A hűtőgépeknél ma­radva például a komp­resszorokat a szovjet ipar milliós tételekben gyártja, a magyar hűtő­gépgyár viszont csak né­hány százezret igényel. Ezért ezeket az alkotó­elemeket célszerű tőlük importálni, a hazai ipar viszont milliós szériában vállalkozhat a hőfoksza­bályozó készülékek gyár­tására. Ha a színes televíziók különböző legfontosabb­­ tartozékait gazdaságtala-­­ nul tudjuk előállítani,­ akkor szándékaink sze­­­­rint azokat partnereink-­­­­ől szerezzük majd be. A képmagnók közös­­ gyártásába is be tudunk kapcsolódni, elsősorban részegység-kooperációk révén. Mocsári Károly Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának októ­ber 29—31. között Buka­restben megtartott ülése, amelyen Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. A tanácskozás munkájában részt vettek az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának tagjai, a bolgár, a cseh­szlovák, a lengyel, a ma­gyar néphadsereg, továb­bá a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzeti néphadserege, a Román Szocialista Köztársaság hadserege és a szovjet hadsereg képviselői. A katonai tanács ösz­­szegezte az 1979. évi had­műveleti és harcászati felkészítés eredményeit, megvizsgálta az 1980. évi feladatokat.­­ Az ülésen megvitatták az egyesített fegyveres erők tevékeny­ségének néhány időszerű kérdését, s ezekkel kap­csolatban egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. A tanácskozás tárgyszerű, baráti légkörben, a Var­sói Szerződés tagországai szoros egységének jegyé­ben zajlott le. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság el­nöke, szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa bu­karesti ülésének részve­vőit. A katonai tanács ülé­sének magyar résztvevői Csémi Károly vezérezre­des, honvédelmi minisz­tériumi államtitkárral az élen szerdán délután ha­zaérkeztek. Magyar felszólalások az ENSZ-ben Kubai nyilatkozat Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának munkájá­ban részt vevő kubai kül­döttség nyilatkozatban leplezte le az Egyesült Államoknak azt a pró­bálkozását, hogy megaka­dályozza Kubának a Biz­tonsági Tanács tagjává történő megválasztását. E nemzetközi szervezet — hangsúlyozza a nyi­latkozat — olyan harc színterévé vált, amely az Egyesült Államoknak a nemzetközi életben meg­nyilvánuló egyeduralmi, gyámkodási törekvéseit tükrözi. Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottsá­gában a leszerelési kér­dések általános vitájában kedden felszólalt dr. Kő­­míves Imre nagykövet, a Magyar Népiköztársaság képviselője a genfi lesze­relési bizottságban. Be­szédében — emlékeztetve a korábbi magyar kezde­ményezésre — sürgette a vegyi fegyverek eltiltásá­ra vonatkozó egyezmény mielőbbi megkötését. Az atomfegyverek el­terjedésének megakadá­lyozásával kapcsolatban a magyar küldött Síkra szállt az atomsorompó­­szerződés egyetemessé té­teléért, a nukleáris fegy­verrel­­ nem rendelkező államok biztonságának szavatolásáért. Támogatta azt a szovjet javaslatot, amely szerint az államok vállalnák, hogy nem he­lyeznek el nukleáris fegy­vereket olyan országok területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyve­rek Felszólalása végén dr. Kőmíves Imre elismerés­sel szólt arról a csehszlo­vák kezdeményezésről, amely a leszerelés terén történő nemzetközi együttműködésre vonat­kozó nyilatkozat elfoga­dására hívja fel a világ­­szervezet tagállamait. Az ENSZ-közgyűlés ad­minisztratív és költségve­tési bizottságában a tit­kárság összetételével fog­lalkozó napirendi pont vitájában kedden felszó­lalt Gubcsi Tibor, a ma­gyar küldöttség tagja is. Kiemelte, hogy az ENSZ- alapokmány betartása, a határozatok végrehajtása szempontjából elengedhe­tetlen a valóban haté­­kony­­ titkársági munka. Hangsúlyozta: minden tagállam érdekében véget kell vetni a titkárság lét­száma növekedésének, mivel az csökkenti a ha­tékonyságot, és pénzügyi terheket ró a tagállamok­ra anélkül, hogy ezzel arányosan emelné a mun­ka színvonalát. A magyar küldött rámutatott­­ az egyenlő földrajzi képvise­let elve betartásának szükségességére, és ezzel összefüggésben hangsú­lyozta, hogy az ENSZ-tit­­kárság összetételében a szocialista országok to­vábbra is aránytalanul kevéssé képviseltek. tü.liíSriiifc-'Sáí&BS ,l­ ai máj mxi-x- é-3 . r.o. uz iik az t i, ■ ú r.!. .,—án­j azy niuua autuja-t az .gazt járműveinek. Az ép.iö.1 november 1-re átadják az Ecseri út és Pöttyös utca közötti szakaszt (T. Balogh László felvétele)

Next