Népszava, 1979. november (107. évfolyam, 256-280. sz.)

1979-11-28 / 278. szám

197­9. november 2­8. Finn ifjúsági küldöttség Magyarországon A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának meg­hívására kedden Magyar­­országra érkezett a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség (SDN) küldött­sége, élén Markku Kark­­käinen­nel, a szövetség elnökével. A KISZ KB székházában kedden dél­után megkezdődtek a magyar—finn megbeszé­lések. A magyar tárgyaló­­delegációt Maróthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a finn küldöttséget Mark­ka Kärkkäinen vezeti. A Finn delegáció ellá­togatott a­­Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti székházába is. • •Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége A fogyasztási szövetke­zetek belső ellenőrzését és a MESZÖV-ök ellen­őrzési irodáinak munká­ját vitatta meg keddi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megállapították, hogy a belső ellenőri szervezet fokozódó figyelemmel kí­séri és segíti a jogszabá­lyok és a belső szabály­zatok érvényesítését, de a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell for­dítaniuk a szövetkezeti hálózat szakmai munká­jának és a fogyasztók ér­dekvédelmének ellenőrzé­sére. S­zt erősíthetik az előre megtervezett vizs­gálatok, amelyekre kö­rültekintően felkészül­hetnek az abban részt vevők. Hangsúlyozták: tevé­kenységükkel hozzájárul­nak a társadalmi tulaj­don fokozottabb védel­méhez, a belső tartalé­kok feltárásához, a szer­vezettebb és a jövedel­mezőbb gazdálkodáshoz.­­ A gazdasági szerve­zetek, ezen belül a szö­vetkezetek szocialista vo­násait, tulajdonviszonyait, a gazdasági demokrácia és ennek részeként a szö­vetkezeti demokrácia fej­lődésének irányait ele­mezte keddi ülésén Rév Lajos elnökletével a Szö­vetkezeti Tudományos Tanács. A környezetvédelemről tanácskozott az MTESZ elnöksége Kedden ülést tartott a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége országos el­nöksége. Megtárgyalták és elfogadták a környe­zetvédelmi bizottság be­számolóját, amely ki­emelte, hogy a jövőben a környezetvédelmi tevé­kenységen belül erősíteni kell az MTESZ és a té­mával foglalkozó más ál­lami és társadalmi szer­vek munkájának össz­hangját. Fontos feladat a hulladékszegény techno­lógiák adaptálása és szé­les körű bevezetése a kü­lönböző ágazatokba. To­vább bővül a környezet­­védelmi közös bizottság koordináló tevékenysége a KGST megfelelő szer­veivel. ­anismus: az árellenőrzés A január 1-én életbe lé­­pő új termelői árrendszer és ármechanizmus a kö­rültekintőbb ellenőrzést is megköveteli. Erre a fel­adatra készíti fel az ár­hatóságok szakembereit az a háromnapos konfe­rencia, amely kedden kez­dődött a SZOT székházá­ban. A tanácskozás első napján részt vett és beve­zető tájékoztatót adott Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A többi között hangsúlyoz­ta, hogy az árhatóságok fontos feladata a vállala­tok kalkulációinak állan­dó figyelése, a tisztesség­telen haszonszerzés meg­akadályozása. Az államtitkár megnyi­tóját konzultációk követ­ték. Szerdán szekcióülé­seken folytatja munkáját az országos konferencia. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mohamed Mah­moud Ould Louly állam­főt, a Mauritániai Isz­lám Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A magyar—líbiai gaz­dasági együttműködési vegyes bizottság 6. ülés­szakára Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter meghívására kedden Bu­dapestre érkezett Abu Bakr Ali el-Sefir gazda­sági miniszter. Nemzetközi szakértői tanácskozás kezdődött kedden Budapesten a Hotel Ifjúságban a szo­cialista életmód kérdései­ről és az ifjúsági szövet­ségek nevelő tevékenysé­géről. Az első napon Kor­­nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője tartott nyitóelőadást. Az Ellenállók Nemzet­közi Szövetsége (FIB) el­nökségi ülésére kedden Bécsbe utazott Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a FIR alelnöke. Spanyol szakszervezeti küldöttség Budapesten A SZOT meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra hazánkba ér­kezett a Spanyol Munkás­­bizottságok­ Szakszerveze­ti Szövetségének küldött­sége. A spanyol szakszer­vezeti vezetők a magyar szakszervezetek tevékeny­ségét tanulmányozzák, s megbeszéléseket folytat­nak a magyar szakszer­vezetek vezetőivel a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről és a kétoldalú kap­csolatok elmélyítéséről. * Oleg Bogomolov a KSH-ban­ Oleg T. Bogomolov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatója — aki az MTA Világgazda­sági Kutató Intézetének meghívására tartózkodik hazánkban — kedden lá­togatást tett a KSH Gaz­daságkutató Intézetében, és konzultációt folytatott időszerű világgazdasági kérdésekről. A konzultá­ció után Oleg Bogomolo­­vot fogadta Nyitrai Fe­­rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke. Ezüst ékszer — hulladékból Környezetvédelem,­­­m­­port m­egta­ka­rítás — Gondolnak az amatőrökre is A hangzatos kifejezé­sek — amilyen például a népgazdasági szemlélet­­mód, a takarékosság — sohasem általánosságok­ban, hanem nagyon is kézzelfogható tényekben realizálódnak. Ilyen tény például az, hogy a kö­zelmúltban 120 kiló szín­ezüstöt adott át az OFO­­TÉRT az Állami Pénzve­rőnek. A nagy értékű, a világpiacon egyre drágu­ló ezüstöt olyan folya­dékból nyerték, amely idáig a csatornába ke­rült, a fixh­oldatból. Az­ amatőr fotósok is tudják, hogy a filmen ezüstvegyület van, amely­nek fémtartalma részben kicsapódik a fixíroldat­­ba, részben rajta marad a használt filmen. Ez utóbbit már jó ideje hasznosítja a MÉH: be­gyűjti és elégeti az el­használt fánket, így visz­­szamarad az ezüst. A fi­­xíroldatba kerülő nemes­fém hasznosítása azon­ban nálunk újdonság, mindössze néhány hó­napja folyik. — Az idén szereztünk be 180 olyan gépet, amely képes a fixíroldat­­ból elektrolízis útján ki­választani a benne lebe­gő ezüstrészecskéket, s egyúttal az oldatot is re­generálni — tájékoztat dr. Baracsi­k László, az OFOTÉRT műszaki igaz­gatója. — Igaz, hogy a berendezéseket az Egye­sült Államokból impor­táltuk, de számításaink szerint rövid idő alatt megtérülnek. — Hol és hogyan nye­rik ki az ezüstöt a fi­­xíroldatból? — Egyelőre csak a kórházak, rendelőintéze­tek röntgenfilmjeinek előhívása során képződő ezüsthöz jutunk hozzá. Az egészségügyi intézmé­nyekkel közeli kapcso­latban vagyunk: mi szer­vizelük röntgengépeiket, s mi szállítjuk a rönt­genfilmeket is. Megálla­podtunk : a röntgenauto­matákra rákapcsoljuk az úgynevezett regeneráló berendezéseket, s az így nyert ezüstper után — amelyet mi a Pénzverő­nek adunk tovább — a kórháznak visszatérítést fizetünk. Egy ilyen be­rendezéssel évente 10—12 kiló ezüsthöz lehet jut­ni. Az első sikereken fel­buzdulva az OFOTÉRT próbálkozik a regenerá­lókészülék szélesebb körű alkalmazásával is. Fel­merült, hogy esetleg né­hányat maguk állítaná­nak fel, s ezeken­­ az amatőrök által használt fixírből nyernék ki az ezüstöt. A fotósoknak a fixír ellenében új folya­dékot vagy pénzt adná­nak. Tény, hogy a fixírol­­dat elektrolizálása több szempontból is hasznos Azon kívül, hogy hasz­nosítja a nagy értékű ezüstport, a környezetvé­delmet is szolgálja, mert a csatornába ömlő folya­dékban a nemesfém — bármilyen nemes — szennyezi a vizeket. Emellett az eljárás ma­gát a fixírt is regenerál­ja, többszöri felhaszná­lásra teszi alkalmassá. G. Zs. NÉPSZAVA KGST szakértői értekezlet Mezőgazdasági üzemek a munkamegosztásban Az egységes mezőgaz­dasági típusüzemek terve­zése, azok szerkezetének és technológiájának együttes kialakítása a fel­adata annak a KGST-ér­­tekezletnek, melynek résztvevői kedden Viseg­­rádon kezdték meg ötna­pos tanácskozássorozatu­kat. A KGST építésügyi állandó bizottsága 3. szá­mú ipari és mezőgazda­­sági építési szekciójának szakértői megvitatják a mezőgazdasági épületek tervezésével foglalkozó ve­zető szervezet 1960—81. évi munkatervét, megtárgyal­ják a takarmánykeverő és az állati fehérjét feldol­gozó üzemek, valamint a különböző állattartási épületek egységes kiala­kításának lehetőségeit. Az elképzelések szerint 1980 végéig — munkamegosz­tásban — 18 különféle üzem egységesítését old­ják meg. GÁDOR Ennyi a könyv címe: Gádor. Csak a telefon­könyvben van huszonhat Gádor. Szabó a Széché­nyi Könyvtár katalógu­sában csaknem húszezer. Mégis van egy Szabó Pál, és mégis van egy Gádor István. November 11-én múlt nyolcvannyolc éves. Szívében az infarktus nem hagyott annyi nyo­mot, mint bennünk, ha láttuk, a pécsi dóm kö­zelében felállított, Zsol­­nayéknál készült tér­plasztikáinak romjait. Kertben, melyet este le­zárnak, védenek, és amelynek végén Borsos Miklós Janus Pannoniu­­sa őrködik. De ki őriz­hetne meg akár remek­műveket is a garázdál­kodó huligánoktól? Bi­zony, szétverték ezek Gádor István plasztikáit, szerelmeseket ölelő padok tövében, a nemrég feltárt középkori barbakán szomszédságában, az ér­seki palota alatt, ki tud­ná, miért? De hát akkor mi ma­rad számunkra? A könyv, az immaginárius, a nem kézzelfoghatóan létező múzeum, ahogy­ Malraux, a kiváló francia esztéta nevezte a mai művésze­tet illetően? Ez a könyv valóban egy múzeum, melynek mesteri képei éltetik mesterüket. A kö­tet bevezető szövegét Gádor István írta, s jegyzetelte hűségesen Herczeg Ibolya. ,,Nagyon szép a kiállítás (Sikló­son!). De kicsi, és ilyen gyűjtemény bemutatásá­ra Siklós nem alkalmas. Mindössze hatvan tárgy van itt kiállítva. A többi a Janus Pannonius Mú­zeum raktárában maradt. Ott senki sem láthatja.” így mondja Gádor István a bevezetőben. Pótolja ez a kötet a nem láthatót? Sajnos, csak részben. Több hang­súlyt helyes a rajzos, fes­tői kerámiákra, mint Gá­dor plasztikai értékeire, éppen arra a Gádorra, akitől az utána jövő nemzedékek tanultak: kí­sérletezni agyagban, tér­ben gondolkodni, s bátor vállalkozásokban is. Gá­dor Istvánnak elévülhe­tetlen szerepe van a mai értelemben vett kerámia születésében. Amit ő el­mond róla, ami a szer­kesztő kiegészítését illeti, ebben nincs is hiba. Az illusztrációkból azonban mindez nem egészen de­rül ki. Gádor sokkal több, mint amit itt kapunk ró­la. A kerámia nem fes­tészet, nem grafika. Itt pedig azt illusztrálja könyvünk, kivéve elejét és a végét. A vég meg­testesült értékeit, melynek roncsai ott szomorkodnak a csodálatosan helyreál­lított pécsi Barbakán mellett, a Dóm tér ár­nyékában. De a Gádor írta szöveg, a ..pályám emlékezete” s a műszaki szerkesztők, Murányi­ Domonkos munkája pó­zol mindenért. Herczeg Ibolya is derék munkát veszett, amikor egy­begyűjtötte a kortár­sak véleményét, s mind­ezt­ irodalmi felsorolás­ban, életrajzi jegyzék­ben, ami az ilyen kötet­hez elengedhetetlenül szükséges. Csak már a képzőművészeti szemlélet egyeduralmával hagy­nánk fel. Ez Gádor tel­jesebb arcképének is ja­vára szolgált volna (Cor­vina Kiadó). Koczogh Ákos Min­iszteri u­tasítás 1981-től ismét érettségi tárgy a történelem 1981-től ismét érettsé­gitárgy lesz a középisko­lákban a történelem. Er­ről intézkedett az okta­tási miniszter. A jelenle­gi negyedikesek számára még a korábbi jogszabály érvényes, ők tehát vá­laszthatják érettségi­tárgyként a történelmet, a mostani harmadikosok és az alsóbb évesek — számára azonban meg­szűnt ez a lehetőség. A miniszteri utasítás értelmében tehát 1981-től a gimnazistáknak ma­gyar nyelv és irodalom­ból — a nemzetiségi gim­náziumokban a nemzeti­ségi nyelv és irodalom­ból is —, valamint tör­ténelemből és matemati­kából kell érettségizniük. Magyar nyelv és iroda­lomból, illetve a nemze­tiségi nyelvből és iroda­lomból szóban és írás­ban, történelemből szó­ban, matematikából pe­dig írásban vagy szóban adnak számot ismerete­ikről. Eredménytelen ma­tematikai írásbeli vizsga esetén kötelező a szóbeli is. Ezenkívül a gimnazis­táknak az idegen nyelv, a fizika, a kémia, a bio­lógia és a földrajz közül még kettőt választaniuk kell. A szakközépiskolások 1981-től a történelmen kívül magyar nyelv és irodalomból, szakmai el­méletből és szakmai gya­korlatból érettségiznek, s további 1 tantárgyat kell választaniuk a köz­ismereti tárgyak közül. kosorúzási ünnepség Fürst Sándor szülőházánál Fürst Sándorra, a munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségére emlékeztek kedden a Vas megyei Rum község­ben, születésének 76. év­fordulója alkalmából. A község párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői, a KISZ-fiatalok és úttörők, valamint a megye Fürst Sándor nevét viselő szo­cialista brigádjainak képviselői találkoztak, és elhelyezték a megemlé­kezés és a hála koszorúit a mártír szülőházát jelö­lő emléktáblánál. 5 HAN­C ALBUM Könnyű a rádiónak ilyen remek műsorokat készíteni! Rendelkezésre áll a minden bizonnyal gondosan feltérképezett, könnyű eligazodást nyúj­tó szalagtár, ahonnét „játszva" meg lehet szerkes­zteni az ilyen mű­sorokat. Mert mi kell a „Hangalbum”-hoz? Nyil­vánvalóan rengeteg ere­deti dokumentum, az írótól. Novelláiból, mű­veiből színvonalas feldol­gozás, és a szerkesztő kommentálásai. Leegy­szerűsítve a képletet, így jöhet létre olyan hatásos adás, mint a legutóbbi, a Lengyel Józsefről szó­ló. Döbbenetes, amikor a régen eltemetett író élő hangja megszólal, mintha köztünk lenne ma is. Ezen a technikai cso­dán még ma sem, húsz­évi rádiókritikusi gya­korlat után sem tudom magam túltenni. A rádió élővé varázsolja a nem élőt, az irodalomból, bár­ ERIKA KYARALNI AKAR A dokumentumjátékok ez évi áradatában az egyik figyelemre méltó darab ifj. Schiffer Pálé. A cí­me: Erika nyaralni akar. Egy állami gondozott kislány (húszéves), apró­­hirdetést ad fel, hogy életében először, nyaral­hasson. Jelentkezik is na­gyon sok levélíró — ki­ki más és más céllal. Háztartási alkalmazott­nak fognák meg a bala­toni villába, elvált fia mellé „társnak” alkal­mazná a mindenre képes mama, idős, cukrosbácsi­­hangú férfi kellemes idő­töltést ígér neki, beteg­ápolónak, dadának, min­denesnek kéne. Nyaral­tatni? Ingyen? Hát ilyesmi aztán alig akadt. Erika és a riporter mikrofonnal járta végig a levélírókat, akik „élő­­ben” mondták el vele kapcsolatos elképzelései­ket. A magnószalagra vett beszélgetésekből­­neorealista filmképek bontakoznak ki. Ilyenek az emberek — általáno­síthatunk. De ilyen Eri­ka is — mondhatjuk joggal. Mert Erika kicsit agresszíven kérdez, maga mellett tudva a mikro­font, egy kicsit befolyá­solt állapotban faggat, hiszen mellette áll a rá­dió riportere, szerkesztő­je. És ha Erika csodál­kozik, hogy hogyan fo­gadják néhol, mi ne csodálkozzunk rajta: Eri­ka sem őszinte, nem vallja be, hogy feltehe­tőleg csak a riport ked­véért vállalkozik az or­szágjáró körútra. Mert végül is nem marad ott egyik családnál sem, nem kér a nyaralások­ból. Manipuláció itt, ma­nipuláció ott — az élet­ben bizonyára így van, de a dokumentumjáték­ban ez az egyetlen do­log, ami nagyon kiütkö­zik: a manipulált doku­mentumjáték hitelességén esik csorba. Háry Márta (A RÁDIÓ MELLETT ) SZÓRAKOZÓ EURÓPA Igen, ilyen is van: Eu­rópa szórakozik. Leg­alábbis az új műsortípus szerint érdemes meghall­gatnunk, hogyan mulat földünk eme részében a vidámságra vágyó ember. Zoltán Péter és Kiss Magdolna szombati mű­sorában Belgrádban jár­tunk. Azt hihetné az utazgató ember, hogy a szomszédos, baráti ország fővárosáról már „min­dent” tud. Pedig nincs így — a műsorban egy érdekes városrészben el­helyezkedő, még érdeke­sebb szögletben jártunk, Skadarliában. Irodalmi kávéház, bohémtanya, színész-találkozóhely a délvidéki szellem zsongí­­tó-pezsdítő kavargásá­ban. Bazár, múzeum, presszó? Egyik sem, és mindegyik. Különleges jelenség, amelyre jó volt felhívni a figyelmet: ottjártunk alkalmával ne csak a nándorfehérvári csata színterét, ne csak a vá­rat nézzük meg, van Belgrádban igazi délvidé­ki jellegű, jó értelemben vett balkáni színezetű negyed, ahová érdemes betekintenünk. De azért jobban sikerül az ismer­kedés, ha tolmácsot is viszünk magunkkal — a verseket, dalokat érteni is kell. Zoltán Péter és munkatársai lefordították számunkra mindazt, amit érdemes volt lefordítani. A zene persze önmagá­ért beszélt, nemzetközi nyelven. Hangulatos, szórakoztató műsort hall­hattunk, útlevél, valuta az utazás más kellemet­len velejárói nélkül, sadalomból kihullottát je­lenvalóvá teszi. Lengyel József amúgy sem sokat szerepelt a rádióban, vaj­mi kevés ideje volt erre. De azért annyi akadt, hogy elmondja, ami szá­mára fontos, emlékeit és terveit. És most mindez hangszalagra véve, sor­számmal ellátva, ott sze­repel a Hangalbumban, bármikor elővehetően. A meghatottságtól, a torok­szorító élménytől bénít­va, az ilyen adások hal­­latán csak arra figyel­meztethetjük a rádióso­kat: féltve őrizzék a hangokat, a kincset, nemzeti irodalmunk, köz­életünk egykori nagysá­gainak máig szóló hatá­sú szavait. Hiszen a fel­vétel soha meg nem is­mételhető ... SZÍNHÁZI MŰSOROK Operaház: A diótörő (7) Erkel Színház: A truba­dúr (Vlagyimir Sztyepa­­nov mv., Főisk. b. XII. s. 2. ea., 7) Nemzeti Szín­ház: Danton halála (7) TATABÁNYA: A szám­kivetett (7) Madách Szín­ház: Régimódi történet (7) Vígszínház: Minden jó, ha vége jó (7) Pesti Színház: Pisti a vérziva­tarban (7) József Attila Színház: Őrült Gréta (7) Operettszínház: A dene­vér (7) Thália Színház: A Mester és Margarita (7) Vidám Színpad: Segítség, várunk! (6) Mikroszkóp Színpad: Bimm-Bumm Bömbölő (de. 10) Minek néz engem? (fél 9) Rad­nóti Miklós Színpad: Mondok, mondok éneket (7) TÜRKEVE: Közhely­­benjárás (7) Egyetemi Színpad: Hagyományok ébresztése (7) Korona- Pódium: Literary Cock­tail. Zenés angol—magyar nyelvű est (7) Bábszín­ház: Népköztársaság út­ja: Misi mókus vándor­úton (du. 3) Jókai tér: A két kicsi pingvin (de. 10) Bp-i Gyermekszínház: Gábriel és Gabriella; Vendégek (du. 3) Játék­szín: Egerek és emberek (a november 9-i elmaradt előadás jegyei érvénye­sek, 7) Zeneakadémia Szegedi Szimf. Zenekar (Téli b. C/II./4., fél 8) A József Attila Színház 1979. december havi bér­leti műsora: 1. szombat este Anna őfelsége T. bér­let 1. 4. kedd Anna őfelsége Radnóti 1. 4 kedd Anna őfelsége D bérlet 1. 6. csütörtök An­na őfelsége N bérlet 1. 7. péntek Anna őfelsége Karinthy 1. 11. kedd An­na őfelsége Z bérlet 1. 15. szombat ítéletidő Premi­er 2. 16. vasárnap este ítéletidő R bérlet 2. 17. hétfő ítéletidő A bérlet 2. 21. péntek ítéletidő .1 bér­let 2. 22. szombat ítélet­idő C bérlet 2. 23. vasár­nap du. Ítéletidő O bérlet 2. 28. péntek ítéletidő L bérlet 2.

Next