Népszava, 1979. december (107. évfolyam, 281-305. sz.)

1979-12-01 / 281. szám

1979. DECEMBER 1., SZOMBAT 107. ÉVFOLYAM 281. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99 Egy gyermek -egy fa”A Hazafias Népfront Országos Tanácsának szeptemberi felhívása nyomán széles körű településfej­lesztési társadalmimunka-moz­galom bontakozott ki az MSZMP XII. kongresz­­szusa és hazánk felszabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére. A megyékből eddig érkezett jelen­tések a községek, városok oly sokféle munkafel­ajánlásairól tudósítanak, hogy bizony nehéz vá­lasztani az említésre érdemes rengeteg konkrét példából. Komlón például létrehozzák sajátos tószín­padjukat és annak nézőterét, elvégzik gyermek­­jóléti és oktatási intézmények belső karbantartá­sát, környezetük rendezését, szociális otthonuk és művelődési központjuk környékének csinosítását. Kiskunhalason évek óta nagy gond az utak, jár­dák építése, felújítása. A lakó- és utcabizottsá­­gok irányításával a lakosság most több utcában szilárd burkolatú, járdát épít a tanács által jutta­tott anyagból. . Fásítást, parkosítást igen sok faluban, város­ban vállaltak. Szinte­­ bűbájosnak tűnik a veszp­rémiek „Egy gyermek — egy fa” elnevezésű moz­galma, amelynek keretében 7000 facsemetét ül­tetnek el. Lajosmizse 2 millió forint értéket meg­haladó felajánlásaiból pedig azt a szerényebb, ám kedvesebb vállalásukat emeljük ki, hogy a nagy­község újonnan beépült területeinek mintegy 15 utcájában 500 meggyfát ültetnek el. Ezek a fa­csemeték és gyümölcsfák akár az egész mostani társadalmi mozgalom szép jelképei is lehetnek. Hiszen a hazánkban folyó igen sokféle ön­kéntes közösségi cselekvés a jelent és a jövőt egyaránt szolgálja, és olyan gyümölcsöző érté­kekkel gazdagítja, amelyeknek egész községek, nagy lakónegyedek, városrészek a haszonélvezői. Mindezek csupán tételszerű átfutása is azt a gondolatot sugallja, mintha tágabb otthonuk új­fajta, közös „lakberendezésén” munkálkodnának. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy életük és kör­nyezetük kényelmesebb, lakályosabb és szebb legyen. Nyilván e célok elérésének bizonyossága késztette Pákozd község 671 háztulajdonosát, il­letve a helyi tanácsot arra, hogy konkrét szerző­désekben rögzítsék a lakóhelyük csinosabbá téte­lére tett felajánlásaikat. E közös érdekeltségnek másik hajtóereje az, hogy társadalmi munkával lényegesen ki­egészítsék az állami, tanácsi kasszából kép­zett község- és városfejlesztési alapokat. Cselek­vő szembeszegülés ez a régi magyar közmondás­sal: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”. Népünk igényei ugyanis éppen a szocialista épí­tés eddigi vívmányai és eredményei nyomán — bizony sokszor előrébb tartanak a lehetőségek­nél. De szerencsére már mindinkább azzal a fel­ismeréssel párosulva, hogy — népgazdaságunk általános hatékonyságának növelése mellett — az a bizonyos takaró társadalmi munkával is nyújt­ható. Hazánkban így sokkal több gyermek- és ok­tatási intézmény, szociális és kulturális létesít­mény, kommunális és közlekedési objektum ké­szülhet el — és lényegesen gyorsabban. Csong­­rádban így juthatott pénz és munkaerő kajak­kenu edzőépület, úszóoktató tanmedence építésé­re és lovaspálya kialakítására. Szegeden pedig új szobor elhelyezésére és szökőkút építésére is. És mindez részben olyan önkéntes áldozatkészség­ből, mint amit a százhalombattai népfrontfelhí­vás jelmondata így fejez ki: „A tízéves városért tíz óra társadalmi munka”, vagy a ráckeveiek jelmondata: „Egy park — egy játszótér — egy brigád”. Az eddigi felajánlások tapasztalatait a nép­front úgy értékeli, hogy a pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére megin­dult országos mozgalom várhatóan négymilliárd forint felettire növeli az idei társadalmi munka értékét, így megalapozottnak látszik az a szakér­tői számítás is, hogy hazánkban 1976 és 1980 kö­zött a társadalmi munka értéke előreláthatóan meghaladja majd a 17 milliárd forintot. M­indebben az is kifejezésre jut, hogy népünk azonosul szocialista rendszerünkkel és pár­tunk politikájával. Párosulva azzal a tö­rekvésével, hogy önkéntes közösségi munkájával is megvédje és továbbfejlessze eddigi vívmá­nyainkat. Épp ezért a mostani településfejlesztési moz­galom eredményei nemcsak községeink, váro­saink csinosodásában, gyarapodásában mérhetők majd. Társul ezzel a nem mérhető politikai hasz­na, amely a maga nemében a milliárdoknál is több. Hiszen ez a társadalmi összefogás szocia­lista nemzeti egységünket, is tovább érlelheti. El oszthati azt a közösségi tudatot és közerkölcst, amly az új értékek teremtése mellett a régi ér­ték fokozott megóvására is késztethet minden hazáját­ szerető, becsületes embert. Szenes Imre Mi nyomja a pamutnyomóipart?. . 3 A részmunkaidőtől lesz teljes az üzlet....................................... 4 Ki mennyit (nem) ad haza?........... 4 A testnevelés és a sport fejlesztése közügy . . 5 Az év vége előtt egy hónappal ipari üzenteit kiemelkedő sikerei Teljesítette éves export­tervét a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek. Az MSZMP XII. kongresszu­sának és hazánk felsza­badulásának 35. évfordu­lója alkalmából kezdemé­nyezett szocialista mun­kaversenyben a gyár dol­gozói a többi között azt vállalták, hogy az eszten­dő végéig 16 millió dol­lár értékű terméket ex­portálnak. A folyamato­san érkező új megrende­lések jelzik: a vállalatnak jó kilátásai vannak arra, hogy az esztendő végéig további három és fél mil­lió dollár értékű kohásza­ti árut szállítson külföld­re, immár terven felül. Az Alumíniumgyár a gyártmányfej­lesztésben tett az idén a korábbiak­nál nagyobb lépéseket. Egyik legnagyobb eredmé­nye, hogy sikerült meg­szüntetni a gázpalackok hiányát, sőt, a 22 kilo­grammos gázpalackkal bő­vítették a választékot. Új típusú gyorsfőző kukták­kal, elektromos kiflisütő­vel is megjelentek a pia­con, s megkezdték a fel­készülést az őszi BNV-n sikert aratott teflonozott és normál kivitelű, hőálló lakbevonattal készülő­ új edénycsalád sorozatgyár­tására, amely várhatóan 1980-ban kezdődik meg. Az Ajkai Üveggyárban az év egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy nagymértékben növelték a csiszolt ólomkristály kelyhek gyártását, s a tö­megáru egy részét pedig átadták a nagy teljesít­ményű présekkel rendel­kező társüzemeknek, ahol ezek előállítása kifizető­dő. Így az idén 20 ország­ba a tervezettnél 10 mil­lió forinttal nagyobb ér­tékű árut szállítanak. Az eredményben az is erősen közrejátszik, hogy kellő időben jó szakmunkáso­kat képeztek ki. Az idén 25 fiatal finomcsiszoló­munkást állíthattak a korszerű gépek mellé. Na­gyobb felelősséggel vég­zett munkájuk eredmé­nye az is, hogy 2,7 szá­zalékkal csökkentették a selejtet, ami egymagában 5 millió forinttal növeli a vállalat nyereségét. Jelentős sikert ért el exporttermékeivel a Sze­gedi Ruhagyár: Kanada után az Egyesült Államok is tengerentúli megrende­lőinek sorába lépett, Hol­landiában pedig olyan népszerűvé váltak a sze­gedi autós öltönyök, hogy 1980-ra az idei mennyi­ségnek kétszeresét rendel­ték meg. Ezért új varró­gépeket, programvezérlé­ses gőzvasalókat helyez­etek üzembe, s ezek segít­ségével jövőre csaknem félmillió dollárral növel­hetik exportjukat. Az év befejezése előtt egy hónappal sok válla­lattól érkezik hír arról, hogy a vezetés határozott intézkedései nyomán ered­ményesebb esztendőt zár­nak, mint a korábbi évek­ben. A kongresszusi és felszabadulási versenyben egyenletesebbé vált a munka, kevesebb az év végi hajrá. ENSZ-határozatok a palesztin nép védelmében A közgyűlés elítélte a Camp David-i különalkut Magyar felszólalás a gyarmati bizottságban Az ENSZ-közgyűlés péntekre virradóra nagy jelentőségű határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi az Egyiptom és Izrael által a Palesz­tinai nép és más arab népek érdekeinek sem­mibevételével­­ kötött Camp David-i különmeg­­állapodást. A határozatban, ame­lyet 75 szavazattal, 33 ellenszavazattal, 37 tar­tózkodás mellett fogad­tak el, a közgyűlés ér­vénytelennek nyilvánítja a szerződést, a Paleszti­nai nép­ jövőjének meg­határozása szempontjá­ból, s elutasítja azokat a tételeit, amelyek sem­mibe veszik, sértik vagy tagadják a palesztinai nép­­ elidegeníthetetlen jogait. Egy másik jogerős ha­tározatában a világszer­vezet felszólítja a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezetet, hogy egyen­jogú félként vegyen részt minden — a közel-keleti rendezést célzó — akció­ban, erőfeszítésben és értekezleten. Ezt a hatá­rozatot 117 ENSZ-tagál­­lam támogatja szavazatá­val. Egyiptom és az Egye­sült Államok a vitában különféle ügyrendi kifo­gásokkal igyekezett meg­akadályozni a fenti állás­­foglalások megszületését. Egyiptom megkísérelte kétharmados szavazat­­többséghez kötni a hatá­rozatok elfogadását. A tagországok azonban sza­vazataikkal meghiúsítot­ták ezeket az obstruk­­ciós próbálkozásokat. Az ENSZ-közgyűlés gyarmati kérdésekkel foglalkozó, 4. számú bi­zottságának ülésén a dél-rhodesiai kérdés ál­talános vitájában felszó­lalt Hadas László, a magyar küldöttség tag­ja. Megállapította, hogy a Muzorewa-féle bábkor­mány hat­ dómra juttatá­sával a dél-rhodesiai fe­hér kisebbség agresszivi­tása erősödött, ami sú­­lyosan veszélyezteti a térség és egész Afrika békéjét és biztonságát. A londoni tárgyalások to­vább mélyítik ezt a fo­lyamatot — mondotta. — A Dél-afrikai Köz­társaságnak az a terve, hogy 200 mérföldes halá­szati övezetet létesít Na­míbia partjai mentén, az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács Namí­biára vonatkozó határo­zatainak súlyos megsér­tését jelenti — jelentette ki Paul Lusaka, az ENSZ Namíbia-tanácsá­­nak elnöke. A közgyűlés 1. számú politikai bizottságában, amely a hegemonizmus­­nak a nemzetközi kapcso­latokból való kiküszöbö­lésének kérdésével foglal­kozik, az el nem kötele­zett országok egy cso­portja határozattervezetet terjesztett elő. A határo­zattervezet elutasítja „a más államok feletti ura­lomra törésnek, a leigá­zásnak, a belügyekbe va­ló beavatkozásnak és az intervenciónak minden formáját, valamint poli­tikai, ideológiai, gazdasá­gi, katonai és kulturális nyomás gyakorlását a nemzetközi kapcsolatok­ban”. Az ENSZ-közgyűlés újabb sikertelen kísérle­tet tett a Biztonsági Ta­nács egyik nem állandó tagjának megválasztásá­ra, de a sorozatos szava­zások eredményei mind­inkább azt mutatják, hogy a hely betöltésére Kubának van a legna­gyobb esélye, bár az Egyesült Államok foly­tatja­­erőfeszítéseit a szi­getországnak a testület­ből való távoltartására. NDNSZ-akciók A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszö­vetséghez tartozó nemzeti szerveze­tek, a világ asszonyai és anyai világszerte gyűlé­seket, tüntetéseket tarta­nak, aláírásgyűjtő és egyéb, nagy tömegeket mozgósító akciókat szer­veznek az NDNSZ által kezdeményezett, decem­ber 1­8-ig — a NATO tanácsülését megelőző na­pokra — meghirdetett, a béke és a leszerelés je­gyében megtartandó ak­cióhetének programjában. Bolívia Pénzleértékelés, áremelések Pénteken nyilvánosság­ra hozták a bolíviai kor­mány határozatát a bolí­viai peso 25 százalékos le­értékeléséről, a fűtőanya­gok és egyéb árucikkek árának emeléséről. Élést tartott az Elnöki Tanács Módosították a Munka Törvénykönyvet A Magyar Népköztársa­ság Ikniki Tan­ácsa pén­teken tlest tar­tott. Az Em­öuti Tanács — a társadalom felvon­ése kö­vetelményeivel összhang­ban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az­ új rendelkezések elő­segítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kö­­telezettségek összhangjá­nak figyelembe vételével — továbbfejlesztik a dol­gozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ál­tal elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek a munkajogi szabályainkban való ér­vényesülését. Az új sza­bályok­ 2090. január 1-én lépnek hatályba. A tör­vényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és mun­kaügyi, miniszteri rende­leteket. Az Elnöki Tanács Szik­szai Sándor ezredest ve­zérőrnaggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest­­rendőr, vezérőrnaggyá ne­vezte ki. Az Elnöki Tanács Do­­bay Károly István elítélt­je a katonai bíróságok ál­tal jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelem­­ből életfogytiglani sza­badságvesztésre változtat­ta. ** A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrna­gyot kinevezte a Buda­pesti Rendőr-főkapitány­ság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Sztrájkok Spanyolországban Munkások ezrei tilta­koztak sztrájkokkal és gyűlésekkel Madridban és más spanyol városokban a „dolgozók alapszabály­zata” (munkástörvény) el­len, amelyet december 12-én fog a parlament megvitatni. A Sebes-Körös 144 méter hosszú és 12 méter széles új közúti hiújának terhelési próbáját már megtartották. Az új tút Köröslat­rnynál íveli át a folyót. Harmadik a hazai hiúak sorában, amelyet szabadon szerelt fe­szített vasbeton eljárással építettek. A munkálatokat 1978 augusztusában kezdték, s december közepén át­adják a forgalomnak az új hidat (MTI Fotó I­llovszky Béla felvétele)

Next