Népszava, 1979. december (107. évfolyam, 281-305. sz.)

1979-12-11 / 289. szám

197­9. december 11 NÉPSZAVA Apró Antal Csongrádban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés el­nöke hétfőn Csongrád me­gyébe látogatott. Szege­den, a megyei pártbizott­ság épületében dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és dr. Perjész László, a megyei tanács elnöke fogadták, majd el­kísérték két kiállítás meg­tekintésére. E­lsőnek az 1857-ben készült műemlék épületet, az úgynevezett Fekete há­zat keresték fel. Itt dr. Trogmayer Ottó múzeum­igazgató fogadta a vendé­g­eket, akik megnézték a Szeged felszabadulásától az ország felszabadulásáig című dokumentumkiáll­tást. A­pró Antal ezután a Móra Ferenc Múzeum képtárában az alkotó je­lenlétében megtekintette Kurucz D. István Mun­­kácsy-díjas érdemes mű­vész gyűjteményes kiállí­tását. A­pró Antal délután a megyei párt- és tanács­székház nagytermében aktívaülésen vett részt, ahol időszerű kérdésekről tartott tájékoztatót. Sarlós István Szolnok megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára Szolnok megyébe látogatott. Jász­berényben, a járási párt­­székházban Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta, majd Szívós Antal, a vá­rosi és Major Tibor, a já­rási pártbizottság első titkára tájékoztatta arról, hogyan készülnek a járás és a város kommunistái, dolgozói a párt XII. kongresszusára. A Politi­kai Bizottság tagja a Jászberényi Hűtőgépgyár­ban tett látogatást. Meg­tekintette a vállalat kompresszoros hűtőszek­rényeit, valamint ipari hőcserélőket gyártó üze­mét, majd részt vett és felszólalt a nagyüzem 10- es számú pártalapszerve­­zetének beszámoló tag­gyűlésén. Borbély Sándor az ukrajnai csőgyár budapesti kiállításán Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára­­hét­főn megtekintette a dnyepropetrovszki Karl Liebknecht Acél- és Cső­gyár kiállítását a KGM Technika Házában. Elkí­sérte Lendvai István, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese is. A KB titkárának Ge­­orgij Alekszejevics Bibik, az USZSZK vaskohászati miniszterhelyettese mu­tatta be az ukrán gyár munkáját reprezentáló kiállítást és tájékoztatta a vendéget az ukrán vas­kohászat eredményeiről. Elmondotta azt is, hogy a Karl Liebknecht gyárat másfél évtizedes jó kap­csolat fűzi a Csepel Mű­vekhez, amellyel igen eredményes kutatási-ter­vezési és kivitelezési együttműködés alakult ki. Ennek keretében jelenleg a szénszegény, rozsda­­mentes acélcsövek gyár­tástechnológiájának és anyagösszetételének ki­dolgozásán munkálkod­nak. Tájkép a csata után N­emcsak az üzletekben volt csúcsforgalom a hét­végén, hanem az útteste­ken is hömpölygött a meglehetősen fegyelme­zetlen autóáradat. Leg­alábbis­­ezt bizonyította hétfőn reggel a Hamzsa­­bégi úton, az Állami Biz­tosító előtti kép, amit minden túlzás nélkül le­het „csata utáninak” ne­vezni. Felismerhetetlen­­ségig összetört Ladák, Trabantok, szélvédő nél­küli Wartburgok, egykor szebb­ napokat látott autó­csodák, Fordok, Mercede­sek. A „becslőplaccon” nincs szabad hely, az autósok — tőlük szokatlan, de most érthető módon — türelmesen ácsorognak a várósorban. A­utómentő érkezik, „hátán” totálkáros Ford Caprival. Még a rend­számtáblái is összetör­tek. Tulajdonosa taxival jön. Magába roskadva járkál fel-alá, arról sem hajlandó beszélni, ho­gyan történt a baleset. — Ő volt a hibás — súgja oda Stattner Lajos kárbecslő. A­z UG 14­92 rendszá­mú Zsiguli tulajdonosa már sokkal beszédesebb. — Én voltam a hibás, tudom — mondja. — Ki­fordultam balra és durr ... Ráadásul egy rendőrautóval ütköztem össze. Majdnem hétezer forint a kár. Többet nem fogok úgy sietni — hagy­ja félbe­­ a mondatot, mert a pénztárhoz szólít­ják. S­ietett a PF 78-90-es 1500-as Zsiguli ideiglenes „tulajdonosa” is. Nem kölcsön kapta a kocsit, egyszerűen ellopta. A hajsza vége az lett, hogy — feltehetőleg — lecsú­szott az útról és ripitvá­­ra törte­ a kocsi elejét. Aztán eltűnt. — Legalább a járgány megvan, a tettest pedig remélhetőleg fülöncsípik — mondja az autó káro­sult gazdája. — A balesetek és a kár­esetek 20—30 százaléka biztosan megelőzhető — mondja a kárfelvevő. De­­hát az emberi figyelmet­lenség, gondatlanság m eglepő dolgokat produ­kál. Hollai Andrea A­z egyik „áldozat” (Kiss Árpád felvétele) E­ V­ÖZÉLET T­rautmann Rezső, az Önöki Tanács helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyű­lés elnöke fogadta Laka­tos Emilt, hazánknak a Holland Királyságban akkreditált nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság 24. ülésszakára hétfőn ma­gyar küldöttség utazott Moszkvába. A delegációt Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az együttműködési bi­zottság magyar tagozatá­nak elnöke vezeti. A kül­döttség fogadására a moszkvai repülőtéren megjelent Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. B­enkei András belügy­miniszter meghívására hétfőn hivatalos baráti lá­togatásra Budapestre ér­kezett a Szovjetunió Bel­ügyminisztériumának kül­döttsége Nyikolaj Scsolo­­kov hadseregtábornok, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tagja, belügyminisz­ter vezetésével. A kül­döttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren meg­jelent Benkei András és Vlagyimir Pavlov buda­pesti szovjet nagykövet, B­akos Zsigmond köny­­nyűipari államtitkár ve­zetésével hazaérkezett az a magyar küldöttség, amely részt vett Cseh­szlovákiában a KGST könnyűipari állandó mun­kacsoportjának elmúlt hé­ten lezajlott XII. ülésén. A magyar küldöttséget fogadta Jan Gregor szlo­vák miniszterelnök-he­lyettes és Alojz Kusalik szlovák iparügyi minisz­ter is. T­ímár Mátyásnak, a M­agyar Nemzeti Bank el­nökének vezetésével hét­főn delegáció utazott Svájcba a kelet-nyugati pénzügyi kapcsolatok fej­lesztésével foglalkozó ér­tekezletre, amelyen a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) nyugat-eu­rópai és szocialista tagor­szágai jegybankjainak el­nökei vesznek részt. S­zabó János építésügyi és városfejlesztési minisz­tériumi államtitkár veze­tésével hétfőn építésügyi küldöttség utazott Moszk­vába. A tárgyalásokon egyeztetik a magyar— szovjet építőipari műsza­ki-tudományos együtt­működés 1980. évi, vala­mint a következő terv­időszak ötéves munkater­vét. Napirenden a jövő évi költségvetés Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi és mezőgazdasági bizottsága É­lelmiszerekből szinte minden igényt ki tud elé­gíteni a belkereskedelem, a ruházati cikkek kínálata is gazdagabb — egy-két hiánycikket kivéve, mint például az irhabunda, gyermekkabát, gyermek tréningruha — mint ta­valy volt —, mondotta Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter az or­szággyűlés kereskedelmi bizottságának hétfői ülé­sén. A jövő évi költségveté­si tervhez fűzött szóbeli kiegészítésében egyebek között hangsúlyozta, hogy a kereskedelem már megkezdte a felkészülést az 1980-as esztendőre. A forgalomba kerülő áruk mintegy 80—83 százaléka a hazai termelésből szár­mazik majd. Az iparral, a gyártókkal igyekeznek olyan megállapodásokat kötni, hogy az eddigiek­nél körültekintőbben, ala­posabban­ és szervezet­tebben gondoskodhassa­nak a lakosság ellátásáról. A vitában felszólaltak Nagy­pataki Imre Fejér, Gajdos János Nógrád, Bollók Józsefné, Kiss Imre, Teleki Istvánné és Mráz Tibor Borsod megyei képviselők, vala­mint Vincze Imre pénz­ügyminiszter-helyettes. A­z ülés Palkó Sándornak, az országgyűlés kereske­delmi bizottsága elnöké­nek zárszavával ért véget. A mezőgazdasági ter­melés jövő évre tervezett 5—5,5 százalékos növeke­dése reális, költségvetési előirányzata teljesíthető állapította meg hétfői ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsá­ga. A Parlamentben meg­tartott ülésen a képvise­lők az 1980. évi népgaz­dasági terv és a költség­­vetési törvénytervezet tükrében vizsgálták meg a mezőgazdaság, az élel­m­iszeripar, az erdő- és a vízgazdálkodás jövő évi teendőit. Az idei eredmé­nyeket összegezve Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­­helyettes kiemelte: a gaz­dasági szabályozóváltozá­sok az állami gazdaságok­nak és a szövetkezetek­nek egyaránt magasabb­ra emelik a mércét. A bizottsági ülés vitá­jában felszólalt Molnár Béla és Mateovics József budapesti, Kasó József Baranya, Pál István Fe­jér, Hi­tter Csaba Nógrád, Szabó István Hajdú-Bi­­har, Guba Sándor So­mogy, Kovács István Bé­kés, Varga Sándor Szol­nok és Vass József Nóg­rád megyei képviselő. A tanácskozáson felszólalt Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes is. Az ülés Cselőtei László, a bi­zottság elnökének zársza­vával ért véget. Budapestre érkezett Gyemicsev szovjet kulturális miniszter Pjotr Nyilovics Gyemi­csev, a Szovjetunió kultu­rális minisztere, a ma­gyar—szovjet kormány­közi kulturális együtt­működési bizottság XVI. ülésére hétfőn Budapest­re érkezett. Fogadására a Keleti pályaudvaron meg­jelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyette­se, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője, Pozsgay Imre kultu­rális miniszter, Rónai Ru­dolf, a KKI elnöke és Roska István külügymi­niszter-helyettes. Jelen volt Vlagyimir Jakovle­­vics Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. D­élután a Parlament­ben megkezdődött a ma­gyar—szovjet kormány­közi kulturális együttmű­ködési vegyesbizottság XVI. budapesti ülése. A tanácskozáson — amelyen a magyar delegációt Aczél György, a szovjet küldöttséget pedig Pjotr Gyemicsev vezeti — ha­zánk és a Szovjetunió kulturális életének vezető tisztségviselői, magyar és szovjet oktatási, képző- és iparművészeti szakem­berek vitatják meg az or­szágaink közötti kulturá­lis együttműködés tapasz­talatait, az eredmények­ben gazdag közös munka továbbfejlesztésének le­hetőségeit. A tárgyaló partnerek a következő napokban ki­alakítják az 1981—1935 évekre szóló magyar— szovjet kulturális és tudo­mányos együttműködési munkaterv irányelveit, különös tekintettel a tu­dományos, az oktatási és a kulturális területek fel­adataira. K­önyvtár eddig is volt a Pest megyei Pilis köz­ségben, önálló könyves­bolt azonban nem. Mától kezdve lesz. Ma délelőtt ugyanis Könyvesház nyí­lik Pilisen, amelyben könyvtár és könyvesbolt található egy fedél alatt. A monori járás terüle­tén ez a második Köny­vesház. Az első tavaly nyílt, Üllőn. Előnye, hogy ugyanabban az épületben vásárolhatnak is és köl­csönözhetnek is könyve­ket az emberek. A könyvtár a helyi ta­nács, a könyvesbolt a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat kezelésé­ben működik. Az épület nem új, régebbi üzlet­­helyiségek átalakításával hozták létre a Könyves­házat. A szükséges pénz nagyobb részét a Pilis Nagyközségi Közös Ta­nács biztosította, de hoz­zájárult a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat is. A Pest megyei Tanács könyvtári berendezésre adott százezer forintnál valamivel nagyobb össze­get. Elismeréssel kell szólni a község lakóiról, akik az átalakítás nagy részét társadalmi munká­ban végezték. M­ától tehát saját könyvesboltja van Pilis­nek és a vonzáskörzeté­be tartozó településeknek. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb, jobb elhelyezé­sű könyvtára is. Az új k­önyvtár alapterülete ke­reken száz négyzetméter, felnőtt- és gyermekrész­leggel, egybenyitva. S természetesen szabadpol­cos, lehetőséget adva a böngészésre, a válogatás­ra. A tavaly átadott üllői Könyvesház máris igazol­ja, hogy a könyvtár és a könyvesbolt falszomszéd­sága határozottan növeli az olvasási kedvet, s újabb híveket szerez a könyvgyűjtés nemes szen­vedélyének. Reméljük, így lesz ez Pilisen is. M . I. Köny­vesház Pilisen kitüntetés A­z Elnöki Tanács dr. Zsembery Istvánnak, a fővárosi bírósági tanács­elnöknek — nyugállo­mányba vonulása alkal­mából — a Munka Ér­demrend arany fokozatát adományozta. A kitünte­tést dr. Szilbereky Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár hétfőn adta át. SZÍNHÁZI műsorok O­peraház: Raymanda­szvit, Agon: A folyó (L. b. 3. ea., 7) Erkel Színház: Norma (Milka Stojanovic, Kerner b. 3. ea., 7) Nem­zeti Színház: Danton ha­lála (7) Játékszín: Emig­ránsok (7) SZOMBAT­HELY: A számkivetett (7) Madách Színház: Há­rom nővér (7) Egyetemi Színpad: A bajnokság éve (7) Vígszínház: A 22-es csapdája (7) Pesti Szín­ház: Orfeusz alászáll (7) József Attila Színház: Anna őfelsége (Z. b. 1. ea., 7) Operettszínház: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (S. b. 2. ea., 7) Hol a színpad? (Kőbányai Sörgyár, du. 4) Várszín­h­áz: Vízkereszt (7) Thá­lia Színház: A mester és Margarita (7) Vidám Színpad: Micsoda cir­k­usz! (7) Mikroszkóp Színpad: Az első vadászat — Energikus emberek (7) Radnóti Miklós Színpad: Minden másképpen van (8) Korona-Pódium: Az én színházam. Bárdy György előadóestje (7) Bp-i Gyermekszínház: Egy szívdobbanás fele (du. 3.) Bábszínház: Jó­kai tér: Rózsa és Ibolya (de. 10) Zeneakadémia: Perényi Eszter és Kiss Gyula hegedűestje (He­­gedűb.. 3. halasztva ja­nuár 27-re!) S A TELEVÍZIÓ ELŐTT HASZNÁLT KOPORSÓ Használt koporsó cím­mel a kellemes meglepe­tések filmje került kép­ernyőre. A koporsó élet­teli vígjátékot rejtett. A szerző pedig nem más, mint a tévédrámáiban mindig komoly társadal­mi, erkölcsi kérdéseket, konfliktusokat, emberi tragédiákat feltáró Gal­­góczi Erzsébet. Most lát­hattuk derűs arcát, ritka mosolyát is. A­z író emberismerete, jellemfestő képessége ke­vés lett volna a film hősnője, a 77 éves Berta néni figurájának megte­remtéséhez. Szív is kel­lett hozzá: Galgóczi Er­zsébeté és a Berta nénit játszó Gobbi Hildáé. Gobbi elbűvölő alakítá­sában csupán az a meg­lepő, hogy olyan sok öregasszonyszerep, komi­kus és tragikus anyóka, vén szipirtyó és matróna után is sikerült új vo­násokkal, színekkel áb­rázolnia Berta nénit. S­ikerült, mert — akárcsak az írónő — Gobbi Hilda is jól ismeri a furcsa és szeretni va­ló Berta nénik észjárá­sát, szokásait, egész éle­tét. Megérti a magányos falusi, vagy akár váro­si öregasszonyokat, a csak önmagukban bízó örök gyanakvókat, a szűkölködve kuporgató­­kat, akik a derékaljban őrzik vagyonkájukat, le­gyen mihez nyúlni öreg­ségükre. Ami majd csak ezután következik, mert a halálra készülő, tevé­keny Berta nénik úgy szeretnek élni. A­hogy a tévéfilmben Gobbi Hilda felkel a be­tegágyból, hogy megvizi­­tálja, megszidja keveset tojó tyúkjait, ahogy a kutya harapta rétest si­ratja, amilyen bizalmat­lanul méregeti, mi lehet az ára a tanács segítő­készségének — az nem egy megírt helyzet és jellemkép színészi repro­dukciója, hanem maga a való élet. Az elbűvölt né­zőnek (a kritikusnak mindenesetre) csak jóval később támad némi ké­telye; biztos, hogy Berta néni falujában mindenki olyan mesebelien jó lel­kű, a tanácselnöktől a szomszédasszonyokig? A számító rokonság nyolc kilométerrel odébb, egy másik községben lakik. Aztán Rozinkénak, a csu­paszív gondozónőnek fel­tétlenül el kellett csen­nie, s a tanácsnak be­szolgáltatnia az öregasz­­szony betétkönyvét? Elég lett volna, ha csak jelen­ti. No, de minek akadé­koskodni, amikor olyan kedves, szívet vidámító, lírai tévéfilmet láttunk, remek tolmácsolásban. H­a nem is váratlan meglepetés, de külön öröm Mihályfy Sándor rendezői mestermunkája. A Nyitott könyv sorozat regényillusztrációi olyan sokszor megkötötték a kezét, fantáziáját, most aztán teljes értékű, kép­ernyőre komponált írói anyaggal dolgozhatott. M­eg is csillogtatta tehet­ségét, műgondját, hangu­latát, légkört teremtő erejét, ironikus humorát. Nagyszerű szereplőgárdát választott és vezetett. Gobbi Hilda mellett Schütz Ila, Máté Erzsi, Simon György, Györy Emil és a többiek alakí­tása külön-külön elisme­rő méltatást érdemelne. GYÖKEREK S­zokatlan, de okos kö­rültekintéssel készítette elő a tévé új kedd esti vendégünk, Kunta Kinte jelentkezését a képer­nyőn. Napokkal a sorozat indulása előtt érdekes irodalmár-történész be­szélgetést hallottunk a Györkerek „gyökereiről", az afrikai néger törzsek 200 év előtti életéről, a rabszolgaság kezdeteiről. Alex Haley Amerikában fantasztikus sikerű csa­ládregényének valóságos irodalmi és dokumen­­tumértékéről. U­gyancsak bölcs dolog volt, hogy a regényből készült amerikai tévéso­rozat első két epizódját egy adásban mutatták be. Az első rész ugyan­­ is hamis. hollyivoodi módra készült afrikai show a néger falu para­dicsomi állapotairól, la­kóinak illemtankönyvbe való, sőt etikettszerű magatartásáról, a férfi­avatásra készülő kama­szok modern „edzőtábo­ráról”. A második rész már egy cseppet sem idillikus, a rabszolgaha­ jó gyötrelmes útja ke­mény, realista stílusú, iz­galmas folytatást ígér. Meglátjuk, mit hoz a ma esti találkozás Kunta Kintével. ÓH, MIÉRT ILY KÉSŐN...? A címben idézett köl­tői kérdés kevésbé lírai fogalmazásban gyakran elhangzik egy-egy éjsza­kába nyúló műsor kap­csán. Levélben, telefo­non sok néző, olvasó szóvá teszi, miért „bün­teti” a televízió a korán kelőket némelyik jó vagy jónak ígérkező film, té­véjáték késői kezdésével? A­nnak ellenére, hogy a „büntetést” néha éppen e műsorok megtekintése jelenti, számos esetben jogos a panasz. Friss pél­da erre a fent méltatott kitűnő tévéfilm, a Hasz­nált koporsó. Ki tudja, miért előzte meg a be­mutatását nemcsak a Delta, hanem a Családi kör műsortömbje is? Így csak az nézhette meg a valóban mindenkihez szó­ló tévéfilmet, aki mun­kanap előestéjén is ráér fél tizenegyig fennma­radni. E­nnél is frissebb, hol­naputáni példa: este há­romnegyed tízkor, egy vi­lággazdasági adás és a Telesport után kezdődik Vitray Tamás Sok van, mi csodálatos ... című népszerű műsora. Á­lljon itt egy biztató példa is arra, hogy a té­vé műsorszerkesztői nem engedik el a fülük mel­lett a közönség észrevé­teleit. Kisgyermekes szü­lők régi, jogos kérése volt (két hete e hasá­bokon is szóvá tettük), hogy az élénkítő tévétor­na cseréljen helyet az el­­csitító Esti mesével, hi­szen a maci is a mese előtt tornázik. A helycse­re megtörtént, köszönjük. Alulírott szívesen vissza­vonja múltkori feltétele­zését, a műsorszerkezet anyagának alakíthatatlan, merev ridegségéről. Lám, mégiscsak formálható. V­ajk Vera

Next