Népszava, 1979. december (107. évfolyam, 281-305. sz.)
1979-12-20 / 297. szám
1979. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 107. ÉVFOLYAM 297. SZÁMÁRA 1,20 FORINT . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Évforduló és munkaprogram történelmi évforduló teszi ünnepélyessé az országgyűlés ma kezdődő téli ülésszakát. Harmincöt évvel ezelőtt, 1944. december 21-én ült össze a Vörös Hadsereg által már felszabadított Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a magyar nép egyetlen törvényes képviseleti szerveként megalakította az ország Ideiglenes Nemzeti Kormányát. A Balatontól északra abban az időben még Szálasi bandája garázdálkodott. Budapesten a nyilaskeresztesek „védelemre” — azaz a magyar fővárosnak a hitleri birodalom érdekében történő feláldozására — rendezkedtek be. De Debrecenben Zsedényi Béla doktor, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke már azt javasolhatta képviselőtársainak, hogy emlékezzenek meg Kossuth Lajosról, a szabadság, a függetlenség és a demokratikus gondolat lánglelkű vezéréről. És a résztvevők lelkes helyeslése közben Kossuth egykori helyére az elnökség virágot helyezett el. E szép gesztus félreérthetetlenül azt fejezte ki, hogy az új hatalom a nép érdekében, a nemzet forradalmi hagyományainak folytatójaként akar tevékenykedni. Az új hatalom megteremtésében kezdeményező szerepet töltöttek be a magyar kommunistáik. Az MKP-nak az ország újjáépítésére vonatkozó programját elfogadva alakították meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot a demokratikus pártok és a szakszervezetek, majd az e frontba tömörült pártok és szakszervezetek vezetőinek egyetértésével láttak hozzá a felszabadult területeken a tömeggyűlések szervezéséhez, választották meg az új képviselőket. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a magyarnéphez intézett szózatát olvasva, világosan kibontakoznak az új képviseleti szerv legfontosabb törekvései, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy antifasiszta, demokratikus egységfrontba tömörítsék a nemzet haladó erőit, pártállásukra való, tekintet nélkül. „Nemzeti egységet akarunk! — hangsúlyozza egyebek közt a dokumentum. — Fogjon össze minden hazáját szerető magyar a németek és hazaáruló nyilas csatlósaik ellen!” Ez az alaphangja a Magyar Kommunista Párt említett, s még 1944. november 30-án nyilvánosságra hozott programjának is. „Fegyvert kell ragadni a németek és nyilas bérenceik ellen, szabadságunk és az ország függetlenségének kivívására!” — szögezi le a bevezető. És egészen természetes, hogy e korábban született program, a kommunisták álláspontját tükrözve, jó néhány olyan — a munkásság érdekeit szolgáló és azótamár megvalósult — követelést tartalmaz, ame- lyekre a nemzetgyűlés, összetételénél fogva nem is gondolhatott. Mindez jottányival sem csökkenti az akkori képviselők érdemeit. Nem felejtjük el, hogy 1944. decemberében — tragikusan hosszú szünet után — ismét olyan nemzetgyűlés tanácskozott Debrecenben, amely Magyarországot nem a földbirtokosok és gyárosok, hanem a magyar nép hazájának tekintette, s e meggyőződése szerint cselekedett. Történelmi tettként tartjuk számon, hogy az egész nép nevében ezen a nemzetgyűlésen fordultak szembe az addig követett imperialista politikával, s fogadták el a hadüzenetet Hitler ellen. Emlékszünk az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreformrendeletére is, amelynek segítségével jelszóból valósággá válhatott: azé a föld, aki megműveli. Az akkori magyar eseményeknek a haladó világközvélemény azonnal nagy jelentőséget tulajdonított. „A moszkvai, londoni, New York-i, belgrádi, stb. hírszolgálat kronologikus sorrendben, részletesen ismerteti az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulását és struktúráját, a néphez intézett szózatát, az új kormány megbízását és a miniszterek életrajzát, valamint a kormánynyilatkozatot — adja hírül a debreceni Néplap 1944. december 28-i száma. — Több félhivatalos jellegű kommentár is kísérte a beszámolókat, melyek örvendetesnek tartják az események alakulását Magyarország jelene és jövője szempontjából." TV nem túloztak ezek a kommentárok. Az Ideig Iglenes Nemzetgyűlés megalakulása és működése alapja volt annak a hatalmas átalakulásnak és fejlődésnek, amely az eltelt 35 év alatt hazánkban végbement, és a magyar nép életkörülményeiben lemérhető. Ezért mondjuk, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszaka ebből a szempontból ünnepi jellegű. Az ülésszak napirendjén egyébként kiemelkedően fontos kérdés, a jövő évi költségvetés megvitatása és elfogadása szerepel. Ez azonban már nem ünnepi aktus, hanem munkaprogram a hétköznapokra. Kéri Tamás • • Összekapcsolták a Szojuz T-t és a Szaljut 6-ot összekapcsolták szerdán, moszkvai idő szerint 17.05 órakor a Szojuz T pilóta nélküli szállító űrhajót a Szaljut 6 űrállomással. Mint a földi irányító központban közölték, az összekapcsolás földi parancsra történt a Szojuz T irányító berendezéseinek bekapcsolásával. Az űrhajó a mellső átszállófülke "felől kapcsolódott össze az űrállomással, amely immár két és egynegyed évnél is többet töltött a világűrben és számos űrhajót fogadott. Az első közlés szerint az összekapcsolás célja az, hogy kipróbálják az új szállító űrhajót, annak berendezéseit a kozmikus komplexum részeként. A Szojuz T, mint ismeretes, a korábbi szállító űrhajókat hivatott felváltani a szovjet űrkísérletekben. Kádár János látogatása Pakson Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Paksra, az atomerőmű építkezésére látogatott. Útjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket a Paksi Atomerőmű Vállalat központi épületének bejáratánál meleg szeretettel köszöntötték a munkáskollektíva képviselői, valamint az érdekelt tárcák, a megye és a város vezetői, köztük Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára. Az irodaház tanácstermében Szabó Benjámin, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről. A hatalmas jelző joggal illeti a beruházást: a Duna partján jelenleg ötven vállalat csaknem tízezer dolgozója tevékenykedik, s még vagy további száz vállalat szállítja termékeit Paksra, dolgozik közvetve az atomerőműnek. A Magyarországon páratlan méretű beruházás létesítésére a Szovjetunióval 1960-ban kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A helyszíni munkák 1973 végén kezdődtek meg: a mintegy félezer hektárnyi területen vagy hárommillió köbméternyi földet kellett megmozgatni. Csak címszavakban az elmúlt hat esztendő eredményei: áll az üzemi főépület, a gépház, a reaktorcsarnok, az országos elektromos főhálózat része már az atomerőmű 120 kilovoltos álállomása, üzembe helyezték a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szivattyúját, fölépült az erőműhöz csatlakozó új lakótelep. Impozáns az elvégzett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a követő néhány esztendő sem: 1985-ben az 1760 megawatt összteljesítményű paksi atomerőműnek kell kielégítenie a növekvő hazai villamosenergiaszükséglet mintegy 25 százalékát. S hogy így lesz, arra nemcsak a magyar vállalatok jó munkája a garancia. Az építkezés a szocialista összefogásnak is szép példája: szovjet tervek és berendezések teszik lehetővé megépítését és üzembe helyezését, számos alkatrészt, részegységet Csehszlovákia készít el, s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. Hegedűs György, a pártbizottság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés: párttagok és pártonkívüliek, idős és fiatal munkások ,segítették segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek aktivistái a folyamatos, több műszakos munkarend bevezetése érdekében; a szakmai vezetők számítanak is a kommunisták lendületére, kezdeményezőkészségére. Úgy vélekednek: a feladatok nagyok, de nem elvégezhetetlenek. Szóvá is teszik hát, ha zökkenőt tapasztalnak a vállalatok közötti együttműködésben, ha akadozik az anyagellátás, ha nem megfelelő a munkaszervezés. A pártbizottság titkára arról is tájékoztatta Kádár Jánost, hogy az atomerőmű építkezésén dolgozó kommunisták hozzáláttak a kongreszszusi irányelvek megvitatásához. A tájékoztatókat követően — a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói társaságában megtekintette az építkezés legfontosabb színhelyeit. A körvonalaiban már látványosan kirajzolódó gépház-épület tetejéről vették szemügyre az elektromos alállomásokat, a Dunától húzódó csatornát, a reaktorblokkokat. Az atomerőmű leendő szívénél, a reaktoraknánál, majd a gépháznál, s a turbináknál hosszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők serény munkáját. (A gépház turbináit a Szovjetunió szállította, a generátorokat azonban már hazulról, a Ganz Villamossági Művektől kapják — az első érkezését éppen a közeli napokban várják.) A munkaterületen szembeötlő volt az igyekezet. Szükség is van rá, hiszen az itt dolgozók teendőit már nem is olyan távoli határidők szorítják: a jövő év végén meg kell kezdeni az atomerőmű üzembe helyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es „téli csúcsban” már biztonságosan termeljen villamos energiát az erőmű első, 440 megawattos blokkja. Érthető tehát, hogy az idén meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlenebb téli időszakban is tartani, sőt fokozni kívánják. Úgy tervezik — és erre megtették a kellő előkészületeket —, hogy bármilyen zord időjárás köszöntsön is Paks térségére, éjjelnappal, ünnepekkel sem számolva, folyamatosan haladnak majd a munkával. Ezt követően már a kora délutáni órákban a munkáskollektíva képviseőivel, szocialista brigádvezetőkkel, a munkában élenjáró dolgozókkal, termelésirányítókkal, politikai és társadalmi aktivistákkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. A kötetlen beszélgetés során szó esett az építkezés életének hétköznapjairól, az eredményekről és gondokról egyaránt. Dombi Imre alapszervezeti párttitkár például a 22. számú ÁÉV ifjúsági szocialista brigádjainak nevében is nyugtázta: már kialakult, gyümölcsöző együttműködésük a helybéliekkel, s a Pakson dolgozó társvállalatok munkásaival. Szigeti József, a turbinaszerelők csoportvezetője ugyancsak az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Varga László hegesztő a szakmabelieknek is címezte mondandóját: a kitűnően képzett, felkészült fiatal hegesztők Pakson megtalálják, megtalálhatják szakmai, emberi boldogulásukat. Kertész András vezető szerelő szerint is keményen meg kell dolgozni a jó fizetésért, s ugyanígy vélekedett Lang Ferenc csőszerelő, aki büszkén adott számot arról: vállalatának Pakson dolgozó brigádjai közül már öten nyerték el a rangot adó aranykoszorút. Erejük, tudásuk legjavát ígérte társai nevében Jók János ács brigádvezető, csakúgy, mint Szabó Péter művezető és Molnár József hegesztő. Bimbó Attila lakatos szóvá tette: az üzletek nyitvatartási ideje nem igazodik a beruházáson dolgozók munkarendjéhez. Petrovics Béla vezető szerelő az anyagellátás még folyamatosabbá tételét, a szervezés jobbítását sürgette. Kravjánszki Imre főmérnök arról számolt be, hogy sikeres esztendőt tudhatnak majd maguk mögött, hiszen a 22-es építők az idén kétmilliárd forint értékű munkát végeztek. Káldi Zsigmond alezredes és Rákóczi János honvéd hangsúlyozták: az építkezést segítő katonák is szívügyüknek tekintik a paksi atomerőmű mielőbbi átadását. Lovass Gyula főmérnök örömmel említette: kapcsolatuk az építkezés szovjet szakértőivel szoros barátsággá fejlődött. Szabó József pártvezetőségi titkár a kongresszusi irányelvek kedvező fogadtatásáról számolt be. Halmos Sándor igazgatóságvezető pedig vállalata nevében is kijelentette: a szigorú követelmények ellenére határidőre, jó minőségű munkával készülnek el feladataikkal. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta a Pakson dolgozóknak az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Nagy elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól, az országos fontosságú létesítmény építésének eredményeiről. Hazánk első atomerőművét nagyszerű példájaként említette a szocialista összefogásnak, a Szovjetunió gazdasági segítségének, a KGST-országok együttműködésének. Az atomerőmű — húzta alá — legnagyobb vállalkozásunk, s jóllehet ma épül, a jövőnek, a holnap nemzedékének is szánjuk. Az energiaellátás fejlesztése népünk jobblétének záloga, gazdaságiépítőmunkánk kulcskérdése. Éppen ezért fontos, hogy az erőmű — amelyre egész népünk büszke lehet, s amely energiaszükségletünk számottevő részét elégíti majd ki — határidőre elkészüljön. Az építkezés nem gond, nem probléma nélküli. De meggyőződésem — fűzte hozzá —, hogy erőink összpontosításával áthidaljuk a nehézségeket; a Központi Bizottság és a kormány minden segítséget megad a beruházás időre történő megvalósításához. A dinamikus építési ütem azonban csak akkor tartható, ha a munkában részt vevők mindegyike — minisztériumi és helyi vezető, irányító és beosztott —■ tudása legjavát adja, felelősséggel, becsülettel, tisztességgel végzi dolga, ki-ki saját területén tesz eleget gyakran nem is könnyű feladatának. A Központi Bizottság első titkára szólt belpolitikai életünk közelgő nagy eseményéről, a párt 1980. márciusában összeülő XII. kongresszusáról. Már napvilágot láttak e nagy fontosságú tanácskozás irányelvei, párttagok és pártonkívüliek vitatják meg a dokumentumot, vonják meg a legutóbbi kongreszus óta végzett munka mérlegét. A készülődés számos teendője közepette azonban — hangsúlyozta Kádár János — nem szabad megfeledkeznünk mindennapi feladatainkról hiszen ezek elvégzésében gyökereznek további sikereink. A találkozó záróakkordjaként a Központi Bizottság első titkára emléksorokat jegyzett a 22. számú AÉV „Killián György”, a 26. számú AÉV „Zrínyi”, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat „Salvador Allende" szocialista brigádjának naplójába. Pillantás a nagyszabású építkezésre a gépházépület tetejéről (MTI fotó) Anglia Levélbombák Szerda délig öt levélbombát fedeztek fel Anglia postai elosztóiban. A barna papírba csomagolt, könyv nagyságú küldeményeket mind Belgiumból adták fel. A címzettek között volt az országos vállalati tanács nemrég kinevezett elnöke, az igazgatók országos szövetségének elnöke és több más üzletember. Jövő évi feladatok szakszervezeti vezető testületek előtt............. 3 A zsebpénzről......................... 4 Kenyér a kerekek alatt........... 4 5 Lehet ezer forinttal több?............. 5 Kalóriadosszié ............................... 7 Magyar—dán külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kjeid Olesen, a Dán Királyság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren meghívója, Pója Frigyes külügyminiszter köszöntötte a vendéget. Fogadtatásán jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete is. Délután a Külügyminisztérium épületében Puja Frigyes és Kjeid élesen hivatalos megbeszélést folytatott. A szívélyes légkörű tárgyaláson — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen — áttekintették Magyarország és Dánia kétoldalú kapcsolatainak alakulását, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Puja Frigyes vacsorát adott Kjeid Olesen tiszteletére. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott.