Népszava, 1980. március (108. évfolyam, 51-76. sz.)
1980-03-25 / 71. szám
1980. március 25. Konferencia az MTESZ-ben ......... "■ ..................................... . Európai fizikusok Budapesten Huszonnégy ország több mint száz fizikusának részvételével megkezdődött hétfőn az Európai Fizikai Társaság Tanácsának idei értekezlete. Az MTESZ budapesti székházában megrendezett ötnapos eseményen a fizika különféle szakágainak művelői cserélik ki tudományuk legfrissebb tapasztalatait. A résztvevők fölkeresik a jelentősebb magyar kutatóhelyeket is, hogy egy-egy tudományos kérdésben véleményt cseréljenek a hazai szakemberekkel és megismerkedjenek a magyar fizika helyzetével és eredményeivel. A tudományos kérdések mellett olyan témák is szerepelnek a programban, amelyekben nemcsak a fizikusok érdekeltek, így például szóba kerül majd a fizika és a társadalom viszonya, vagy a nagy érdeklődésre okot adó oktatási kérdés is: milyen legyen az alap-, illetve a középfokú iskolákban a fizika tanítása. KGST vasúti tanácskozás Március 24—27. között Budapesten tartja ülését a KGST vasúti-közlekedési szekciója. A tanácskozáson miniszterhelyettesek vezetésével Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az SNDK, Románia és a Szovjetunió vasútjának szakértői, valamint a KGST-titkárság és Jugoszlávia képviselői vesznek részt. Az ülést hétfőn Ónczó György közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepélyesen nyitotta meg a MÁV-vezérigazgatóságon. A négynapos tanácskozáson elsősorban az export, az import és a tranzit szállítási tervek teljesítésével kapcsolatos tennivalókat, valamint a villamos energia, a tüzelő- és kenőanyagok gazdaságos vasúti felhasználását vitatják meg. Az ülésen előkészítik a tagországok idén sorra kerülő határforgalmi konferenciáját, amelyet a vámhatóság, a határőrség, a növényvédelmi és az egészségügyi szervek közreműködésével tartanak annak érdekében, hogy csökkentsék a vonatok tartózkodási idejét a határállomásokon. Naponta 101 hektár új erdő Munkához láttak a tavaszi fásítók a Duna—Tusza közén, ahol évek óta tervszerűen erdősítik a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket. A rügyfakadásig, csak a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén, 2500 hektáron újítják fel a régi erdőket, s telepítenek újabbakat. A faültetést speciális munkagépek segítik. Az összes gép naponta együttesen száz hektár új erdő telepítéséhez elegendő, tehát körülbelül egymillió tű- és lomblevelű facsemetét ültetnek el. Elutazott a nőszövetkezeti küldöttség A Szövetkezetek Nem- OKISZ-ban. A nőszövetzetközi Szövetsége és az kezeti delegáció vasárnap Unesco szervezésében a elutazott Magyarországfejlődő országokból nőről. szövetkezeti delegáció tartózkodott két hétig hazánkban, az Országos Szövetkezeti Tanács vendégeként. A kenyai, zambiai és Sri Lanka-i vendégek megismerkedtek a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szövetkezeti mozgalom gazdasági, társadalmi feladataival és tanulmányozták a felnőttoktatás elméleti, gyakorlati tapasztalatait. Látogatást tettek a Nőtanácsnál, a TOT-ban, a SZÖVOSZ-ban és az Húsvéti sonka A Kaposvári Húskombinát megkezdte a húsvéti füstölt áru kiszállítását az üzletekbe. Az állami és a szövetkezeti kereskedelemmel kötött szerződés szerint száztíz tonna darabolt, kötözött sonkával, tarjával, fehérpecsenyével, pácolt füstölt csülökkel látja el a Somogy megyei boltokat az elkövetkező napokban. A jó ellátás érdekében az ünnepek előtti csütörtökön — április 3-án — külön ügyeleti szolgálatot tart a húskombinát. Egyidejűleg a kombinát sántosi juhtelepéről húsvéti pecsenyebárányokat szállítanak exportra. Húsvétig 25 ezret küldenek főként Olaszországba, Franciaországba és az NSZK-ba. KÖZÉLET Elutazott Budapestről a Salvadori Forradalmi Tömegek Koordinációs Bizottság küldöttsége, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács meghívására tartózkodott hazánkban. A delegációt fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára. A küldöttség megbeszélést folytatott Sebestyén Nándornéval, a OBT elnökével, Kovács Bélával, az OBT főtitkárával, Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökével, Sütő Gyulával, az OBT és az MSZB titkárával. Nagyjavítás a Dunai Vasmű m meleghengerművében A Dunai Vasműben hétfőn megkezdődött a meleghengermű nagyjavítása: hét nap alatt összesen 43 560 munkaóra felhasználásával elvégzik a gépészeti-energetikai berendezések ellenőrző nagyjavítását, valamint az esedékes rekonstrukciós munkálatokat. A meleghengermű a tervek szerint április 3-án reggel kezdi meg a munkát. Szovjet idegenforgalmi hét a Flóriánban Szovjet idegenforgalmi hét kezdődött hétfőn a Flórián üzletközpontban, ahol több mint száz színes fotó mutatja be azokat a városokat, tájakat, ahová a magyar turistákat várják. A rendezvényt Grigorij Adijanc, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Idegenforgalmi Főhivatal magyarországi képviselője nyitotta meg. Az elmúlt évben 500 ezer szovjet látogató ismerkedett Magyarországgal, ugyanakkor több mint 240 ezer magyar turista jutott el a szovjet tájakra. Az idén az Intourist az eddigieknél is gazdagabb programokat állított össze a magyar turistáknak. Természetesen az idei év lenagyobb eseménye, a moszkvai olimpia lesz, ahová eddig megközelítően tízezer magyar jelezte érkezését a hazai utazási irodák közvetítésével. Újdonság, hogy a nyáron megindul a Budapest —Szocsi közvetlen repülőjárat, s ily módon alig két óra alatt a legkedveltebb szovjet üdülőhelyre utazhatnak a magyar vendégek. A Szovjetunióba látogató minden negyedik magyar turista saját autóval indul útnak, ezért különös gonddal állították össze az idén számukra az útvonalakat, összesen 14 ezer kilométer hosszúságban. Amint a kiállítás képein is látható, gyors ütemben fejlődik a szovjet kempinghálózat. Az idén például Moszkva, Leningrád, Szocsi és Jalta új sátortáborai is várják az autós turistákat. Nem homokvár — prognosztika amokra épít, aki manapság 10—15 évre próbál előre tervezni. A csak nagy vonalakat felölelő, sok bizonytalanságot tartalmazó, vállalati prognózis nagyvonalú, és mint ilyen, hiábavaló. Efféle gondolatokért manapság sem kell túlságosan messzire menni. A vállalati prognózisok szükségét kétségbevonó szakemberek a következőkkel támasztják alá ellenérzéseiket: rohamléptekkel halad előre a tudomány, s így a technika és a technológia elavulása mind gyorsabb. A közgazdasági szabályozók élettartama is rövid: 3—4 év. Aztán: a vállalati teljesítményt évente értékelik, a vezetők érdekeltsége az éves tervek teljesítéséhez fűződik. Végül: a világpiacot oly szeszélyes gazdasági, politikai szelek irányítják. Az egyébként jogos ellenvetések azonban még nem indokolják a prognosztika teljes mellőzését. Hiszen, a prognózisokat készítő vállalatnak nemcsak a technikát és a szabályozókat kell terve változó elemeként szerepeltetnie, hanem az összes többit: a várható keresletet, az árakat, és a munkaerőhelyzetet is. Vagyis, ha a vállalat jól becsüli meg tervét, ezzel a szabályozók várható — ilyen vagy amolyan — változására is felkészült. ..A prognózis nem helyettesítheti a tervet (még hosszú távon sem), de megalapozhatja azáltal, hogy a tudományos előrelátásra támaszkodva döntéselőkészítő információkat ad a célok kijelölésére és a célokhoz vezető leggazdaságosabb eszközök kialakítására.” Az idézet dr. Sipos Béla okleveles közgazda kandidátusi értekezésének tézisei közt olvasható. A „Tudományos elemzések és prognózismódszerek hasznosítása az iparvállalatok tervének megalapozásában” című disszertációt ma délelőtt vitatják meg az Akadémia nagytermében. A prognosztika létjogosultságát és a fentebb leírt töprengést igazolandó, álljon itt még egy idézet, ezúttal az egyik opponensi véleményből: a gazdaságtervezés minőségének és hatékonyságának javítása érdekében a prognosztikai munka az irányító, kutató és tervező szervezetek kiemelt feladata. (mTr) . NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT ÚJ VENDÉG ÉRKEZETT A magyar dráma 30 éve című sorozatban méltán kapott helyet Nagy Lajos színművének új tévéfeldolgozása. Az elsőt, sok évvel ezelőtt, talán a Nyitott Könyv műsorában láthattuk, a mostani teljesebb, de ugyancsak tömör, drámai változatot Kazimir Károly rendezte. Nagy Lajos jó negyedszázada, egy korábbi, mesteri novellájából írta Új vendég érkezett című egyfelvonásosát. A Tanácsköztársaság idején játszódó drámát is ugyanaz a fegyelmezett indulat, lényegretörő, társadalmi és lélektani motívumokkal átszőtt realista ábrázolásmód jellemzi, mint novelláinak javát. Petur István, a proletárdiktatúra ellen acsarkodó földbirtokos duhaj, krakéler figurája már előrevetíti az ellenforradalom, a majdani különítményesek mentalitását. Találkozása az igénytelen külsejű, csendes szavú vörösőrparancsnokkal egyetlen felesleges szó nélküli, feszülten drámai jelenet, amely fényt vet Petur egész társaságának karakterére, magatartására is. Kazimir Károly gondos rendezésében színházi jellegű, de a tévé lehetőségeivel is élő, jó előadást láttunk, kitűnő színészekkel. A Peturt alakító Bitskey Tibor mellett elsősorban Pécsi Ildikó szorongó, riadt úriasszonya és Inke László óvatoskodó, a zavarosban halászó festőművésze tetszett. Kisebb szerepében is egyéni figurát formált meg Ráday Imre, György László és Kovács Károly. KÉSŐI RIPORT Az Örkény Istvánról szóló dokumentum-rportfilmet eredetileg a Drámaírók műhelyében című új sorozat nyitó adásának szánták. Az élő íróval készült volna a műsor, (és készülnek a sorozat további adásai a legjelesebb mai magyar színpadi szerzőkkel), Örkény halála azonban átírta a forgatókönyvet. A műhely filmből emlékműsor lett. Alkotói, Ungvári Tamás, Virág Katalin és Radó Gyula, így is megkísérelték az élő Örkényt képernyőre idézni. Drámáinak rendezői, művészbarátai, tisztelői mellett megszólalt maga az író is, a korábbi filmfelvételek jóvoltából. A legbeszédesebben nagy sikerű darabjai, a Macskajáték, a Tóték, a Kulcskeresők egy-egy groteszk, abszurd humorú jelenete vallott Örkény sajátos színpadi világáról. Ennyit nyújthatott a gazdátlanná vált alkotóműhelybe betekintő riport, amelynek előkészítésében az író még részt vett. FOLYT. KÖV. - DE MIKOR? Vasárnap este került képernyőre A Lipsirica című Mikszáth regényből készült tévéfilm első része. Katkics Ilona rendezése hiteles légkört teremtett. A múlt századi tabáni kisvendéglő, a Fehér Páva kerthelyiségét igazi mikszáthi figurák népesítették be: a puritán Druzsba tanár úr, a kedélyes Kovik doktor, Vidovics kanonok, a bővérű vendéglősné és ártatlan, bájos leánykája, a Sipsirica. A pasztellszínekkel ábrázolt környezet, a mű hangvétele romantikus történetet ígér. A tévéfilm első részében éppen csak felparázslanak azok a személyes érzelmek, indulatok, amelyek a későbbi társadalmi konfliktusokhoz vezetnek. Meglepetést tartogat Mikszáthnak ez a kevésbé ismert, kitűnő műve, a rózsaszínű idillből karcos, kemény realista társadalomrajz kerekedik. A fordulat azonban, — legalábbis a képernyőn — soká várat magára. A kétrészes filmet a legjobb lett volna szombat és vasárnap este vetíteni. Rejtély, hogy miért ékeltek öt műsornapot a mű eleje és folytatása közé, míg például szerda este csúcsidőben egy tévéjáték ismétlésére kerül sor. A hét végén kezdődött másik, kétrészes műsor, az Egy ház a Körúton műfajánál fogva bármikor folytatható. Kabarétörténeti show egy kis korfestő háttérrel, iróniával, a pesti kabaré hőskorának válogatott műsorszámaival és kitűnő színészgárdával. A műsor gazdái remélhetően a második részben is azon lesznek, hogy — a bevezető strófával szólva, — „indítsák, ne vadítsák a kabaré híveit”. Vajk Vera iHKO MiusiMKm — „Tavaszi múzsa” címmel Erdélyi Ágnes előadóművész önálló műsorát rendezik meg a KPVDSZ Budapesti Művelődési Központjában (VI. Eötvös u. 25/a.) április 6-án, vasárnap délután. — Pienes János festményeiből nyitottak meg kiállítást vasárnap Debrecenben a Déri Múzeumban. A Debrecenben élt tanár és festőművész legtöbb képén a város utcáit, a régi, mozgalmas piactér tarkaságát örökítette meg. SZÍNHÁZI műsorok Operaház: Sztravinszkij : A tűzmadár, R. Strauss: Ez lenne a halál ? Sztravinszkij: Le sagre du printemps (7) Nemzeti Színház: Az úrhatnám polgár (7) Játékszín: Emigránsok (7) Madách Színház: A doktor Úr (7) Bp-i Gyermekszínház: Jövőre veled ugyanitt (7) Vígszínház: Harmincéves vagyok (7) pesti Színház: Macskajáték (7) József Attila Színház: Anna őfelsége (7) Kamaraszínpad: Érdemei elismerése mellett (7) Operettszínház: Violetta (7) Várszínház: IV. Henrik király (7) Thália Színház: Égszínkék lovak, vörös füvön (7) Vidám Színpad: A családban marad (7) Kis Színpad: Dobogón vagyunk (fél 8) Mikroszkóp Színpad: Minek néz engem? (fél 9) Radnóti Miklós Színpad: Szegény emberek (fél 4) Pilinszky János: Élőképek — Premier! (8) Ódry Színpad: Tizenkét dühös ember (7) Korona-Pódium: Az én színházam. Bárdi György előadóestje (7) Bp-i Gyermekszínház: Gábriel és Gabriella: Vendégek (du. 3) Bábszínház: Jókai tér: A pagodák hercege (du. 3) Zeneakadémia: Falvai Sándor zongoraestje (Zongorab. III/1., fél 8) Barátok kézfogása Anatolij Mednyikov szovjet író íróasztalán kilencemeletes típusház fémmakettje látható, egy magyar építőipari vállalat márkájával. Klausz Sebestyén budapesti építő ajándéka a makett. Az író és az építőipari munkás barátsága hosszú évekre nyúlik vissza. Anatolij Mednyikov 1970 óta nyolcszor járt Magyarországon. Az író figyelmét, érdeklődését felkeltette a magyar munkások élete, gyakran megfordult az építési területeken, Csepelen, az Ikarus Jármű- és Karosszéria Gyárban és textilipari üzemekben. Ám mindennél jobban érdekeltek az építők, számos alkotásom éppen róluk szól — mondja Anatolij Mednyikov. — Klausz Sebestyén brigádjáról már akkor hallottam, amikor először jártam Magyarországon. Ez a kollektíva Budapest olyan városnegyedében építette az új lakóházakat, mint Kelenföld és Óbuda. Az ismételt találkozásokból, a megfigyelésekből, a véleménycserékből lassan kirajzolódott bennem ennek az embernek, a mai magyar munkásosztály képviselőjének a jelleme. Klausznál és munkatársainál a közjó szolgálata áll az első helyen. Az ország gazdáinak érzik magukat, s ebből ered magas fokú felelősségérzetük a rájuk bízott ügyért. Kellemesen érintett az is, amikor megtudtam, hogy a magyar építők tapasztalatcserét folytatnak szovjet kollégáikkal. Sebestyén például két hetet dolgozott Minszkben, egy nyolcemeletes lakóház építésén ... Ugyancsak nagyon érdekes volt a találkozásom Kisvári Jánossal, Budapest akkori „főpanelesével”, a 43. számú építőipari vállalat vezetőjével, ő is, mint Klausz Sebestyén, bádnyászcsaládban született, tizenkét éves korában dolgozni kezdett. — Ezekről az emberekről és ezekről a találkozásokról az „Akik Budapestet építik” című karcolatéban is írt? — Igen. Ez az írásom helyet kapott a „Kézfogás” című kötetben, amely a szovjet és a magyar írók elbeszéléseit, útirajzait, karcolatait, esszéit tartalmazza. El kell mondanom, hogy az utóbbi években a szovjet és a magyar írók kölcsönös látogatásai bővültek, sűrűsödtek és céltudatosabbakká váltak. Kölcsönösen tanulmányozzuk a két ország munkáskollektíváinak életét, igyekszünk kortársainkról írni. A „Kézfogás” című kötet a szovjet és magyar írók első közös könyve. Miért érdekes a Moszkvában és Budapesten, magyarul és orosz nyelven egyszerre megjelent könyv? A szerzők nem saját hazájukról, hanem barátaik országáról, a testvéri nép életéről írnak benne. — ön kezdeményezője és szerkesztője volt a kötetnek. Vajon az első sikeres kísérlet nem ébreszt-e olyan óhajt, hogy a szovjet és a magyar írók együttműködése újabb kötetek megjelentetésével folytatódjék? — Úgy gondolom, hogy a moszkvai és a budapesti írók agyában fogant gondolat, az egyes, különálló publikációról áttérni az egységes gondolat szerint összeállított könyv kiadására, további érdekes könyvek megjelenéséhez vezet majd a „Kézfogás” sikere után. Egyébként már készül a második közös könyv. Ezzel kapcsolatban nemrég újra Magyarországon jártam. Az én cikkem ismét az építőkről szól. Már a kötet néhány más cikkéről is szólhatok. Pavel Podljascsuk Csepelről ír, Valerij Povoljajev elbeszélésének hősei — fiatal magyar munkások. A magyar fiatalokról ír Ljudmila Uvarova, Szergej Fagyejev, Nagyezsda Kozsevnyikova is. Ljudmila Sipahina egy lótenyésztő állami gazdaság dolgozóiról szándékozik írni. — A munkásosztály különösen közel állást hoz, sok alkotását szenteli neki. Mit tudna mondani erről? — Az írók egyre bátrabban nyúlnak a munkásosztály életének reális problémáihoz. Ebben természetesen szerepe van a munkásosztály megerősödésének, s a társadalom életében egyre növekvő szerepének is. V. Szkugorov (APN) Hitel, találkozás, kitüntetések Négy új minikönyvről röviden Nemrég emlékeztünk meg lapunkban Széchenyi István egyik nagyszerű és nagy hatású munkája, a Hitel megjelenésének 150. évfordulójáról. Hadd tegyük most hozzá, s üdvözöljük örömmel, hogy a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az első kiadás alapján hasonmás formában ismét megjelentette a Hitelt A „Pesten Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István’ Könyvnyomtató-intézetében, 1830.” készült kötetek eredeti beosztását és betűtípusát láthatjuk-olvashatjuk a mostani, jó papíron és mutatós kötésben megjelent fakszimile kiadásban. S hozzá kell tennünk, hogy ugyanezt kicsinyített formában, minikönyvként is megjelentette a kiadó, ezer számozott példányban, a gyűjtők örömére. Még három új minikönyvről szólunk. A Kner Imre és Beatrice Warde találkozása című a Zrínyi Nyomda gondozásában látott napvilágot Kner Imre 1937—1942. évi tanulmányaiból és más korabeli dokumentumokból közöl hasonmásokat, Haiman György bevezető tanulmányával. Beatrice Warde „az angol betű- és tipográfiakutatás kiváló személyisége” volt A kis könyvecske Kner Imrének, vele folytatott vitájába és levelezésébe enged bepillantani. A Kossuth Könyvkiadó jelentette meg A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetései című könyvecskét. A kitüntetések színes fényképét tartalmazó kis kötet közli az Elnöki Tanács kitüntetéseinek viselési sorrendjét, majd képben és rövid leírásban bemutatja előbb az adomáyozható kitüntetéseket, utánuk a már nem adományozhatókat, de ma is viselhetőket. Petőfi Sándor Az apostol című epikai művének újabb, miniatűr kötetben megjelentetett kiadásával ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a budapesti 54. számú Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az iskola tanulóinak készítésében, Téglás János szer-kesztésében és Fekete Géza rajzaival megjelent kötet magyar és szlovák nyelven tartalmazza Az apostol szövegét, a negyedszázados pozsonyi testvérintézet tanárainak és tanulóinak ajánlva. A szlovák fordítás Emil Boleslav Lukac munkája. M. I. 15