Népszava, 1980. április (108. évfolyam, 77-100. sz.)
1980-04-16 / 88. szám
1980. április 16. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait II. Margit dán királynő születésnapja, Dánia nemzeti ünnepe alkalmából. Ha Thi Que elnök vezetésével kedden Budapestre érkezett a Vietnami Nőszövetség küldöttsége. A Magyar Nők Országos Tanácsának vendégei tanulmányozzák a magyar nők helyzetét, s ismertetik a Vietnami Nőszövetség tevékenységét. Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár vezetésével kedden küldöttség utazott az NSZK-ba, a hannoveri vásárra. A küldöttség tagjai több vezető nyugatnémet céggel tárgyalnak A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának meghívására kedden hazánkba érkezett az Angolai Népi Demokratikus Köztársaság belkereskedelmi küldöttsége Florencio Gáspár Martins belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. Zajvédelmi konferencia Dunaújvárosban Civilizációs ártalom • Veszélyeztetett munkahelyek Nemzetközi szakértők részvétele Szakemberek szerint az úgynevezett civilizációs betegségek, a magas vérnyomás, az idegesség, a gyomorfekély kialakulásában jelentős szerepe van a munkahelyi, illetve a környezeti zajártalomnak. A halláskárosodásnak pedig közvetlen előidézője. Olyannyira, hogy napjainkban a Föld lakóinak körülbelül fél százaléka ennek az ártalomnak a következtében lett nagyothalló. Az ipar fejlődésével, a magas fordulatszámú gépek, berendezések üzembe állításával egy időben, sajnos, nem minden esetben gondoskodnak a zaj csökkentéséről. Erről volt szó kedden Dunaújvárosban, a vasasszakszervezet és a Kohó-és Gépipari Minisztérium orvos-műszaki konferenciáján. A tanácskozáson elmondták, hogy az iparágban csak az utóbbi években kezdtek szervezett harcot a zajártalom ellen. Első lépésként felmérték a veszélyeztetett munkahelyeket, üzemi zajtérképek készültek, és rendszeressé vált az itt dolgozók évenkénti szűrővizsgálata, valamint az egyéni védőeszközök használata. Úgy véljük azonban, hogy a műszaki megelőzés csak az orvosi tevékenység javításával, a szakszervezeti vezetők, és általában a társadalmi szervezetek tudatos felvilágosító, nevelő munkájával és a zajártalomnak kitett dolgozók aktivitása fokozásával hozhat tartós eredményt. Nagy szükség van erre az együttműködésre, hiszen tavaly az ágazatban több mint 50 ezer dolgozó tevékenykedett zajos munkahelyeken. A kohó- és gépipar első zajvédelmi konferenciájának kétnapos munkájában 150 hazai üzemorvos és munkavédelmi szakember mellett a Szovjetunió és az NDK vas- és fémipari szakszervezetének vezetői és szakértői is részt vesznek. A tanácskozás alkalmából a Dunai Vasmű művelődési termében zajvédelmi műszer- és védőeszköz-kiállítás nyílt. Zs. P KGST-tanácskozás Energiaforrás-feltárás együttműködéssel A szocialista országok nemzetközi összefogással gyorsítják meg energiaforrásaik feltárását. Erre dolgoztak ki célprogramokat a KGST földtani állandó bizottságának 39. ülésén, amelyet április 12. és 15. között tartottak Egerben. A bizottság ülésén részt vettek a KGST-tagországok, valamint Jugoszlávia delegációja. Megfigyelőként részt vettek a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is. A bizottság ülésén egyezményt fogadtak el a nagy mélységben elhelyezkedő olajmezők feltárásában való együttműködésről. Véglegesítették a Mongóliában évek óta folytatott földtani kutatások további öt évre szóló programját. Egyezmény született arról is, hogy 1981-től a Vietnami Szocialista Köztársaság területén KGST- együttműködésben foly- tatnak földtani kutatásokat, elsősorban az alumíniumipar alapjainak megteremtésére. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sugár Rezső Kossuth-díjas zeneszerzőnek, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának nyugállományba vonulása alkalmából, több mint 3 és fél évtizedes pedagógiai munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Molnár Ferenc kulturális államtitkár kedden adta át. Május 5-ig elbírálják a pályázatokat Csaknem ötezer új pedagógus kezd szeptemberben Megközelítően 4700 pe- szerződéssel egy-egy pedagógus végez az idén a gyéhez, iskolához, a töbképző intézmények nap- biek számára a napokban pali tagozatán. Közülük zárult az első munkahely 600 fiatal kötelezte el ma megválasztásának időszakát korábban társadalmira. A felsőfokú intézményekben az idén több mint félezer óvónő, csaknem 1100 tanító, több mint 1200 általános iskolai tanár, 84 gyógypedagógus, 170 zenetanár és 990 középiskolai tanár fejezi be tanulmányait, illetve jogosult pályázatra. Az Oktatási Minisztérium az immár négyéves gyakorlatnak megfelelően ismét külön-külön füzetekben jelentette meg a különböző típusú intézményekben végző pedagógusoknak az állások jegyzékét. Választásra, döntésre három hét állt a rendelkezésükre. A hallgatók pályázatait a felsőoktatási intézmények ezekben a napokban továbbítják a munkahelyekre, ahol azokat május 5-ig bírálják el. A döntésről értesítik az érdekelteket, majd május 20-ig a munkaszerződéseket is megkötik. Szolnok az éterbenA Magyar Rádió április 1. és május 15. között Szolnok megyével kiemelten foglalkozik; egész pontosan 47 műsorban mutatja be a megye iparát, mezőgazdaságát, közlekedését, kulturális és társadalmi életét. E műsorok egyike volt a hétfő esti sajtókonferencia, amelynek során a meghívott újságírók és a megye vezetői Szolnok megyei eredményekről és gondokról — főleg gondokról — beszélgettek. A sugárzási ideje és tartalma révén mindig sokak által hallgatott Kérdezz-feletek hétfőn épp 120. alkalommal jelentkezett, s mert lapunk ezúttal nem képviseltette magát e sajtókonferencián, az összeférhetetlenség vádja nélkül véleményt mondhatunk róla. Ennek az önmagát nem ünneplő, de mégis csak jubiláló adósnak ritka érdeme, hogy érdekesen tud tálalni fontos dolgokat. Köszönhető ez a mindenkori házigazdáknak, bizonyos fokig a kérdezőknek is, természetesen, de mindenekelőtt a szerkesztőnek és a műsorvezetőnek. Reménytelen vállalkozás lenne felsorolni, mi mindent tudtunk meg a legutóbbi adás során Szolnok megyéről, amelynek a legtöbb megyeszomszédja van, szám szerint hét, és amelynek „főutcája” a Tisza. Azt mondják — hallotttuk egyebek közt —, hogy Szolnok a fióküzemek, az üzemegységek megyéje, de hallottuk azt is, hogy azért ez nincs egészen így. Itt található például az ország legnagyobb cipőgyára, az ország egyetlen hűtőgépgyára, és ,,nagyon nagy üzem” a Tiszamenti Vegyiművek is. Sajnálatos — nyugtáztuk a viccet —, hogy amikor esik az eső, Szolnok egyes területei sárosak, de megnyugodva vettük tudomásul, hogy amikor viszont jó idő van, akkor porosak. És irigykedve bólogattunk a következő megállapításra: Aki még nem csurgott le a Tiszán, az még nem látott szépet. A rádió szolnoki tudósítója csak ámult azon, hogy a műsor mennyi telefonhívást kapott. Nem az érdeklődésen csodálkozott, hanem a tényen, hogy egyáltalán tudtak telefonálni. S mi, rádióhallgatók, már nem is csodálkoztunk azon, hogy e tréfás bevezető után a megye vezetői komolyan elemezték a telefonhelyzetet. Ez az egyszerre derűs és felelős megközelítés jellemezte az egyéb — helyenként ismerősnek tűnő — gondokról szólva is a kérdezőket és a válaszolókat. A rádió csak a légkört teremtette me° hozzá, amelyben ez a stílus a természetes. K. T. József Atila-emlékincs Makón Makón, ahol József Attila gimnáziumba járt, s ahol költői pályája indult, kedden emlékülést rendeztek születésének 75. évfordulója alkalmából. A városi tanácsháza dísztermében tartott ünnepségen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára is. NÉPSZAVA „ HOGY TETSZIK LENNI?'’ Nehéz lehet megtalálni azt az okosan józan, derűsen optimista hangot, amelyet Gobbi Hilda a ,,Hogy tetszik lenni?” műsorában oly elragadó eleganciával alkalmaz. Mert, valljuk be, lehetne amolyan állandó panaszrovat is az idősek fóruma (van okuk, joguk, bizony, erre bőven), de lehetne bájolgóan szentimentális műsor is (erre is akadna jogcím) , de a két véglet fenyegető közelsége ellenére mindig sikerül középarányos mederben maradni. László György szerkesztő remekül irányítja a riporterek csapatát, jó arányokat teremt, és ami igencsak lényeges: a riportok mondanivalója soha nem érdektelen. Nem véletlenül történhet ez, mindig tud nyújtani egykét olyan időskori életmódmodellt (nem is csak híres emberekét), amely rokonszenvessé teszi a nyugdíjas-életformát, mert pár perces riportokban is be tudja mutatni, milyen a tartalmas, színes, teljes életű öregkorban. Az a benyomása az embernek, hogy a műsor tulajdonképpen a fiatalabb generációknak is szól, amikor mintegy előkészíti őket a későbbi esztendőkre, amikor vonzó oldaláról ábrázolja jövőjüket. SZÓRAKOZTATÓ EURÓPA Nyári utazási programunkhoz nagyon jó adalékokat szolgáltat Zoltán Péter műsora, a Szórakoztató Európa, amelynek riporterei ezúttal egyetlen városba, Zürichbe utaztak alaposabb körültekintésre. Abban a szerencsés helyzetben vagyok (voltam), hogy korábban „ellenőrizhettem” a helyszínt: Zürich óvárosa valóban olyan rokonszenves, izgalmas, érdekes, ahogy a műsor munkatársai most megmutatták. De azért akadna még látnivaló elég, újabbak is, ahelyekért ismét érdemes lenne útrakelni ebbe a szépsvájci városba. Aki pedig eddig nem jutott el Akár a nyugdíjasrovatból is vehette volna ötletét a szerző — idős ember problémáját feszegette Lendvay György is. Ám a riportszintet meszsze felülmúló nívón tudta megfogalmazni mondandóját. Nevezetesen azt, hogy nemi különülhet el egymástól az idős emberek és a fiatalok problematikája, szerves a kapcsolódás, szoros az összefüggés. Hogy milyenekké válunk időskorunkra, emberség, hit, jóság vagy gonoszság dolgában, annak lehetőségeit már korübbbe, a riportok segítségével, a képzeletben teljes, alapos és minden szempontból kielégítő városnézésen vehetett részt Talán nem túlzott igényesség, ha azt szeretnénk a rádiótól, hogy az átlagember által bejárható útvonalakon és városokon kívül, egzotikusabb tájakra, különlegeséül helyszínekre is vigyel bennünket. Például: Afrika, Dél-Amerika tájait legfeljebb ifjúsági regények nyomán kalandozhatunk, vagy Ausztráliába sem egykönnyű meghívást kapni — „fedezze fel” számukra újra meg újra e tájakat a rádió e célra hivatott műsora. Jábban magunkban hordozzuk. Az elmagányosodásért ki-ki maga is felelős — mondja a szerző —, egy szélsőséges, kirívó példán illusztrálva tétele igazát. Kállai Ferenc játszotta a dráma egyfelől szánandó, másfelől viszont elítélendő főszereplőjét — kitűnően. Varga, Géza rendezése elkerülte a modorosság útvesztőit, és mindvégig a hitelesség határain belül tudta tartani a néhol groteszkbe, abszurdba hajló játékot HOLNAP KUPASZERDA A FELNŐTTKOR HATÁRÁN Valamiképpen ugyancsak idősek-fiatalok kérdéskörének egy metszetét vizsgálta a hétfői riportműsor, amely a munkába állás, nehézségeiről beszélt. A felnőttkor határán immár a negyedik, fontos műsorrészhez érkezett el, a tényleges „határátlépéshez”. Ebben az életszakaszban— amely több éven keresztül is eltarthat — dől el, milyen emberré is válik új munkahelyén a kezdő; kiegyensúlyozott, elégedett lesz-e munkájával, vagy sem. Hány meglett korú embert ismerünk, aki egyre keresgéli, munkahelyről újabb munkahelyekre vándorolva, a neki legjobban tetsző állást. A műsor kimerítő részletességgel taglalta a szociológusok, szakemberek véleményeit erről az új keletű gondról. Nem esett azonban szó arról, ami nehig bizonyára szerepet játszik a kezdeti elégedetlenség létrejöttében, hogy a fiatalok részéről az elképzelések, az álmok és a megvalósítás között szakadék tátong, a realitások messze esnek az ábrándozás közben festett képektől. S ebben az iskolák igencsak hibásak, amikor az értelmiségi, egyes alkalmazotti vagy a művészi pályákat magasan a többi fölé helyezik. A fehér köpeny, az íróasztal vonzereje ma is megvan, még akkor is, ha a fiatal mérnök, közgazdász vagy titkárnő nehezebben illeszkedik is be új környezetébe. Tapasztalatom szerint azonban azokban a szakmákban nem jelentkezik ez a probléma, ahol magas a fizetés (például fröccsöntő kisiparos stb.). Nem akarom ezzel a rádióban is komolyan vitatott kérdést bagatellizálni, de végül is alighanem a fizetés nagysága is hozzájárul a probléma növekedéséhez vagy csökkenéséhez. Háry Márta i Oscar-díjak, 1980 A Los Angeles-i Music Centerben átadták hétfőn az 1980. évi Oscar-díjakat. Dustin Hoffman, illetve a főszereplésével készült Kramer kontra Kramer című film aratta a legnagyobb sikert: öszszesen öt Oscart kapott. A legjobb női alakításért járó Oscart Sally Field merte el a Norma Rae című filmben játszott szerepéért. Ugyanez a film nyerte el a legjobb filmdalnak ítélt díjat is. Négy díjat nyert Bob Fosse All that jazz című alkotása. A nem amerikai filmek közül Volker Schöndorff nyugatnémet rendező Bádogdob című alkotását ítélte a zsűri az év legjobb filmjének. Sir Alec Guinesst a filmművészet terén nyújtott rendkívüli teljesítményéért különdíjjal jutalmazták. Szerelmet szerelemért Ősbemutató*a Vígszínházban Az előadás végén négy pár néz egymással farkasszemet a Vígszínház színpadán. A nyolc emberből kettes tévedésből s esküdtek örök hűséget egymásnak — ők illenek _ össze igazán. Romlottak, z agyafúrtak, erkölcstelenek — és életre érdemeznek. Mellékszereplők. .. Többszörösen is adósságtörlesztés William Congreve: Szerelmet szerelemért című vígjátékának ősbemutatója. Egy- részt megismertet egy a szerzőt, s vele egy kort , az angol restaurációt, melynek lényege Szerb Antal szerint a követke-ző: „II. Károly uralkodása megvadult farsangi ünnepély, az emberek nem tudnak magukhoz térni örömükben, hogy nem kell többé már életükben angyallá válniuk.” ) Másrészt igazi vígjátékot is láthatunk — ha helyen 1 . ként vígjátéknak játsz , va is —, s ebből ritkán jut a nézőnek. J Valló Péter rendező ezt a bizonyos megva-dult farsangot állította a tetőtől talpig tintakék, 5 ’ süppedő műszőrmével borított, többnyire bútor- talán színpadra. Vad, puritánpukkasztó hem- 'c pergéseket, félig vaskos malackodásokat, sikamlós dialógusokat — és fül fedt erkölcstelenséget. Ami azonban a XVII. század végén felháborította a puritánokat, ma már alig mosolyogtad, az egykor maró társadalom- ti szatíra ma már épphogy harcol. Mi tagadás: a Congreve drámájának felén tett a három évszázad. Az előadás lényegesen — jobb. Valószínűleg azért, és mert a színészek helyen- ként szemmel láthatóan élvezik egymás és a maguk játékát — innen a vígjáték. Főként a női stábra igaz ez: Hernádi Judit, Bánsági Ildikó, Egri Márta és Pap Vera jó érzékkel váltogatják a korabeli kosztümhöz illő álerkölcsös jó modort, s annak fél pucér, felszabadult karikatúráját. Alakításuk számtalan poénra ad lehetőséget — és Valló Péter ki is használja mindet, a parókapotyogástól a testi adottságokig. A férfiak közül a főszereplő Reviczky Gábor feladata a legnehezebb: a viszonylagos becsületességet, a relatív jó erkölcsöt Congreve csak igen vázlatosan tudta figurává gyúrni. Reviczky feszeng is becsülettel a színpadon, sóhajtozik keményen mindaddig, amíg egy jelenetben végre őrültet játszhat, és vígjátékot. Szombathy Gyula és Balázs Péter duója állandósulni látszik — s velük a gesztusok, a manírok is, amelyeket egy ideig még biztosan szívesen látunk . .. Valló P Péter rendezői érzékenysége, kifinomult színpadi ösztönei mindig az atmoszférateremtés eszközeivel közelítenek a darabhoz. Ettől lesz sokféle, mégis egységes az előadás, szépen bejátszott a színpad, befogadható a produkció. Tisztelet a próbálkozásnak, amely egy itt-ott-amott billegő darabot két lábra, és a néző elé állít. De Valló Pétertől is láttuk már néhányszor, hogy ugyanaz , időállóbb drámával — cseppet sem kisebb írnem. Csáki Judit Készül az új kiadás Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája A Hernád menti Vizsolyban, 1590 júliusában került ki a sajtó alól Károli Gáspár első teljes magyar bibliafordítása. Vajon hányan figyeltek fel rá akkor a falucskában, meg a közeli Göncön, Károli tartózkodási helyén? Valószínűleg nem sokan. Július volt, fontos mezei munkák ideje. A történelmi események, tettek, pillanatok igazi jelentősége gyakran csak utólag mérhető föl. A Vizsolyi Biblia megjelenése, bízvást mondhatjuk, irodalom- és művelődéstörténeti jelentőségű pillanat volt. Korábban csak részfordítások történtek magyar nyelvre a Bibliából. Károli Gáspár 1586-ban kezdett a teljes fordítás elkészítéséhez, s e munkában, a szöveg tanúsága szerint, legalább három segítőtársa volt. A munkatársak személyéről azonban, sajnos, nincsenek megbízható adataink. A nyomtatást Mantskovit Bálint végezte, akit ezért telepítettek nyomdájával együtt Vizsolyba. Mint érdekességet említjük, hogy Szenczi Molnár Albert egészen fiatal legénykeként segédkezett a nyomtatásnál. Hazai vándordíját megszakítva került Károli környezetébe, s hordta a kéziratlapokat Göncről Vizsolyba, illetve a korrektúralevonatokat onnan vissza. Károli Gáspár a fordításhoz ajánlást írt, címezve azt mindenkinek, nagyuraknak és köznépnek egyaránt. Kifejtette a nemzeti nyelvre való fordítás jogosságát, szükségességét. Majd elég keményen, ekképp fogalmazott: „Azért kétség nélkül ha vagyon is ebben valami bűnök az tanítóknak, hogy enni ideig egészlen az Biblia nem volt magyar nyelven, de az fejedelmeknek nagyobb bűnök vagyon. Kik nemhogy az Bibliának magyar nyelvre való fordítására gondot viseltek volna (...) de csak arra sem viseltek ez ideig gondot, hogy az magyar, nemzetségnek szép és nagy dolgainak vagy cselekedetinek históriáját megíratták volna és azt az ő utánok valóknak örök emlékezetre hagyták volna ...”. Károli bibliafordítása 1590-ben mindössze 789 példányban jelent meg. Azóta száznál is több kiadást ért meg, egy ideje lényeges javításokkal, demég mindig Károli nevével. Nemcsak az egyházi irodalomra volt hatással a biblia a századok során, hanem a világi költészetre és szépprózára is. Talán a legismertebb, hogy például Arany János és Ady Endre költészetére. Hatása érthető, hiszen mint irodalmi alkotás, egy régmúlt időszak irodalmi, történelmi és folklór emlékeinek őrzője és átörökítője, az emberiség történelmének egyik páratlan dokumentuma. Visszatérve Károli Gáspár bibliakiadására; miért szólunk most róla? Mert az Európa Könyvkiadó Magyar Helikon Osztályának gondozásában készül az 1590-ben megjelent mű hasonmás kiadása. Két nagyméretű kötetben, az eredetihez hasonló papíron, sötétbarna nylkötésben, vak- és arany nyomással jelenik meg majd ismét a Vizsolyi Bibliának, egyik legjelentősebb XVI. századi nyelvemlékünknek a hasonmása. Általa, írja a kiadó, az előjegyzési felhívásában, „... nemcsak a magyar irodalom- és nyomdászattörténet nagy alkotását, hanem egyszersmind■ a magyar történelem egyik fontos tanúját, művelődésünk jeles bizonyítékát tesszük újra hozzáférhetővé”. A nyomdai visszaigazolás szerint a hasonmás-köteteket ez év végén, legkésőbb jövő év elején vehetjük kézbe. (mátyás)