Népszava, 1980. április (108. évfolyam, 77-100. sz.)

1980-04-16 / 88. szám

198­0. április 16. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait II. Margit dán királynő születésnapja,­­ Dánia nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Ha Thi Que elnök ve­zetésével kedden Buda­pestre érkezett a Vietna­mi Nőszövetség küldött­sége. A Magyar Nők Or­­­szágos Tanácsának ven­dégei tanulmányozzák a magyar nők helyzetét, s ismertetik a Vietnami Nőszövetség tevékenysé­gét. Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár ve­zetésével kedden küldött­ség utazott az NSZK-ba, a hannoveri vásárra. A küldöttség tagjai több ve­zető nyugatnémet céggel tárgyalnak A Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Taná­csának meghívására ked­den hazánkba érkezett az Angolai Népi Demokrati­kus Köztársaság belkeres­kedelmi küldöttsége Flo­­rencio Gáspár Martins belkereskedelmi minisz­terhelyettes vezetésével. Zajvédelmi konferencia Dunaújvárosban Civilizációs ártalom • Veszélyeztetett munkahelyek Nemzetközi szakértők részvétele Szakemberek szerint az úgynevezett civilizációs betegségek, a magas vér­nyomás, az idegesség, a gyomorfekély kialakulá­sában jelentős szerepe van a munkahelyi, illet­ve a környezeti zajárta­lomnak. A halláskároso­dásnak pedig közvetlen előidézője. Olyannyira, hogy napjainkban a Föld lakóinak­ körülbelül fél százaléka ennek az ár­talomnak a következté­ben lett nagyothalló. Az ipar fejlődésével, a ma­gas fordulatszámú gépek, berendezések üzembe ál­lításával egy időben, saj­nos, nem minden esetben gondoskodnak a zaj csökkentéséről. Erről volt szó kedden Dunaújvárosban, a vasas­szakszervezet és a Kohó-és Gépipari Minisztérium orvos-műszaki konferen­ciáján. A tanácskozáson elmondták, hogy az ipar­ágban csak az utóbbi években kezdtek szerve­zett harcot a zajártalom ellen. Első lépésként fel­mérték a veszélyeztetett munkahelyeket, üzemi zajtérképek készültek, és rendszeressé vált az itt dolgozók évenkénti szűrő­­vizsgálata, valamint az egyéni védőeszközök használata. Úgy véljük azonban, hogy a műszaki megelő­zés csak az orvosi tevé­kenység javításával, a szakszervezeti vezetők, és általában a társadalmi szervezetek tudatos felvi­lágosító, nevelő munkájá­val és a zajártalomnak kitett dolgozók aktivitása fokozásával hozhat tartós eredményt. Nagy szükség van erre az együttműkö­désre, hiszen tavaly az ágazatban több mint 50 ezer dolgozó tevékenyke­dett zajos munkahelye­ken. A kohó- és gépipar el­ső zajvédelmi konferen­ciájának kétnapos mun­kájában 150 hazai üzem­orvos és munkavédelmi szakember mellett a Szovjetunió és az NDK vas- és fémipari szak­szervezetének vezetői és szakértői is részt vesz­nek. A tanácskozás alkal­mából a Dunai Vasmű művelődési termében zaj­védelmi műszer- és védő­eszköz-kiállítás nyílt. Zs. P KGST-tanácskozás Energiaforrás-feltárás együttműködéssel A szocialista országok nemzetközi összefogással gyorsítják meg energia­­forrásaik feltárását. Erre dolgoztak ki célprogra­mokat a KGST földtani állandó bizottságának 39. ülésén, amelyet április 12. és 15. között tartottak Egerben. A bizottság ülé­sén részt vettek a KGST-tagországok, vala­mint Jugoszlávia delegá­ciója. Megfigyelőként részt vettek a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztár­saság képviselői is. A bizottság ülésén egyezményt fogadtak el a nagy mélységben elhe­lyezkedő olajmezők fel­tárásában való együtt­működésről. Véglegesí­tették a Mongóliában évek óta folytatott föld­­tani kutatások további öt évre szóló programját. Egyezmény született ar­ról is, hogy 1981-től a Vietnami Szocialista Köz­társaság területén KGST- együttműködésben foly-­ tatnak földtani kutatáso­kat, elsősorban az alumí­niumipar alapjainak meg­teremtésére. KITÜNTETÉS A Népköztársaság El­nöki Tanácsa Sugár Re­zső Kossuth-díjas zene­szerzőnek, a Magyar Nép­­köztársaság Érdemes mű­vészének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának nyugállomány­ba vonulása alkalmából, több mint 3 és fél évtize­des pedagógiai munkás­sága elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. A kitüntetést Molnár Ferenc kulturális államtitkár kedden adta át. Május 5-ig elbírálják a pályázatokat Csaknem ötezer új pedagógus kezd szeptemberben Megközelítően 4700 pe- szerződéssel egy-egy pe­­dagógus végez az idén a gyéhez, iskolához, a töb­­képző intézmények nap- biek számára a napokban pali tagozatán. Közülük zárult az első munkahely 600 fiatal kötelezte el ma­ megválasztásának idősza­kát korábban társadalmi­ra. A felsőfokú intézmé­­­nyekben az idén több mint félezer óvónő, csak­nem 1100 tanító, több mint 1200 általános isko­lai tanár, 84 gyógypeda­gógus, 170 zenetanár és 990 középiskolai tanár fe­jezi be tanulmányait, il­letve jogosult pályázatra. Az Oktatási Miniszté­rium az immár négyéves gyakorlatnak megfelelően ismét külön-külön füze­tekben jelentette meg a különböző típusú intéz­ményekben végző peda­gógusoknak az állások jegyzékét. Választásra, döntésre három­ hét állt a rendelkezésükre. A hallgatók pályázatait a felsőoktatási intézmé­nyek ezekben a napok­ban továbbítják a mun­kahelyekre, ahol azokat május 5-ig bírálják el. A döntésről értesítik az ér­dekelteket, majd május 20-ig a munkaszerződése­ket is megkötik. Szolnok az éterbenA Magyar Rádió április 1. és május 15. között Szolnok megyével kiemelten foglalkozik; egész pontosan 47 műsorban mutatja be a megye ipa­rát, mezőgazdaságát, közlekedését, kulturális és tár­sadalmi életét. E műsorok egyike volt a hétfő esti sajtókonferencia, amelynek során a meghívott újság­írók és a megye vezetői Szolnok megyei eredmények­ről és gondokról — főleg gondokról — beszélgettek. A sugárzási ideje és tartalma révén mindig sokak ál­tal hallgatott Kérdezz-feletek hétfőn épp 120. alkalom­mal jelentkezett, s mert lapunk ezúttal nem képvi­seltette magát e sajtókonferencián, az összeférhetet­lenség vádja nélkül véleményt mondhatunk róla. Ennek az önmagát nem ünneplő, de mégis csak jubiláló adósnak ritka érdeme, hogy érdekesen tud tálalni fontos dolgokat. Köszönhető ez a mindenkori házigazdáknak, bizonyos fokig a kérdezőknek is, ter­mészetesen, de mindenekelőtt a szerkesztőnek és a műsorvezetőnek. Reménytelen vállalkozás lenne fel­sorolni, mi mindent tudtunk meg a legutóbbi adás során Szolnok megyéről, amelynek a legtöbb megye­­szomszédja van, szám szerint hét, és amelynek „fő­utcája” a Tisza. Azt mondják — hallotttuk egyebek közt —, hogy Szolnok a fióküzemek, az üzemegységek megyéje, de hallottuk azt is, hogy azért ez nincs egészen így. Itt található például az ország legnagyobb cipőgyára, az ország egyetlen hűtőgépgyára, és ,,nagyon nagy üzem” a Tiszamenti Vegyiművek is. Sajnálatos — nyugtáz­tuk a viccet —, hogy amikor esik az eső, Szolnok egyes területei sárosak, de­ megnyugodva vettük tu­domásul, hogy amikor viszont jó idő van, akkor po­rosak. És irigykedve bólogattunk a következő meg­állapításra: Aki még nem csurgott le a Tiszán, az még nem látott szépet. A rádió szolnoki tudósítója csak ámult azon, hogy a műsor mennyi telefonhívást kapott. Nem az érdeklődésen csodálkozott, hanem a tényen, hogy egyáltalán tudtak telefonálni. S mi, rádióhallgatók, már nem is csodálkoztunk azon, hogy e tréfás be­vezető után a megye vezetői komolyan elemezték a telefonhelyzetet. Ez az egyszerre derűs és felelős meg­közelítés jellemezte az egyéb — helyenként ismerős­nek tűnő — gondokról szólva is a kérdezőket és a válaszolókat. A rádió csak a légkört teremtette me° hozzá, amelyben ez a stílus a természetes. K. T. József Atila-em­lékincs Makón Makón, ahol József At­tila gimnáziumba járt, s ahol költői pályája in­dult, kedden emlékülést rendeztek születésének 75. évfordulója alkalmából. A városi tanácsháza dísz­termében tartott ünnep­ségen részt vett Apró An­tal, az országgyűlés el­nöke,­ Garai Gábor Kos­­suth-díjas költő, a Ma­gyar Írók Szövetségének főtitkára is. NÉPSZAVA „ HOGY TETSZIK LENNI?'’ Nehéz lehet megtalál­ni azt az okosan józan, derűsen optimista hangot, amelyet Gobbi Hilda a ,,Hogy tetszik lenni?” műsorában oly elragadó eleganciával alkalmaz. Mert, valljuk be, lehetne amolyan állandó panasz­rovat is az idősek fóruma (van okuk, joguk, bizony, erre bőven), de lehetne bájolgóan szentimentális műsor is (erre is akadna jogcím) , de a két vég­let fenyegető közelsége ellenére mindig sikerül középarányos mederben maradni. László György szerkesz­tő remekül irányítja a riporterek csapatát, jó arányokat teremt, és ami igencsak lényeges: a ri­portok mondanivalója so­ha nem érdektelen. Nem véletlenül történhet ez, mindig tud nyújtani egy­két olyan időskori élet­­módmodellt (nem is csak híres emberekét), amely rokonszenvessé teszi a nyugdíjas-életformát, mert pár perces riportok­ban is be tudja mutatni, milyen a tartalmas, szí­nes, teljes élet­ű öreg­korban. Az a benyomása az embernek, hogy a műsor tulajdonképpen a fiata­labb generációknak is szól, amikor mintegy elő­készíti őket a későbbi esztendőkre, amikor von­zó oldaláról ábrázolja jö­vő­j­üket. SZÓRAKOZTATÓ EURÓPA Nyári utazási progra­munkhoz nagyon jó ada­lékokat szolgáltat Zoltán Péter műsora, a Szóra­koztató Európa, amelynek riporterei ezúttal egyet­len városba, Zürichbe utaztak alaposabb körül­tekintésre. Abban a sze­rencsés helyzetben va­gyok (voltam), hogy ko­rábban „ellenőrizhettem” a helyszínt: Zürich óvá­rosa valóban olyan ro­konszenves, izgalmas, ér­dekes, ahogy a műsor munkatársai most meg­mutatták. De azért akad­na még látnivaló elég, újabbak is, a­helyekért ismét érdemes lenne út­rakelni ebbe a szép­­svájci városba. Aki­ pe­dig eddig nem jutott el Akár a nyugdíjasrovat­­ból is vehette volna ötle­tét a szerző — idős em­ber problémáját feszeget­te Lendvay György is. Ám a riportszintet mesz­­sze felülmúló nívón tud­ta megfogalmazni mon­dandóját. Nevezetesen azt, hogy ne­mi különülhet el egymástól az idős embe­rek és a fiatalok proble­matikája, szerves a kap­csolódás, szoros az össze­függés. Hogy milyenekké válunk időskorunkra, emberség, hit, jóság vagy gonoszság dolgában, an­nak lehetőségeit már ko­rüb­b­be, a riportok se­gítségével, a képzeletben teljes, alapos és minden szempontból kielégítő vá­rosnézésen vehetett részt Talán nem túlzott igé­nyesség, ha azt szeret­nénk a rádiótól, hogy az átlagember által bejárha­tó útvonalakon és váro­sokon kívül, egzotikusabb tájakra, különlegeséül helyszínekre is vigyel bennünket. Például: Af­rika, Dél-Amerika tájait legfeljebb ifjúsági regé­nyek nyomán kalandoz­hatunk, vagy Ausztráliá­ba sem egykönnyű meg­hívást kapni — „fedez­ze fel” számukra új­ra meg újra e tájakat a rá­dió e célra hivatott mű­sora. Jábban magunkban hor­dozzuk. Az elmagányoso­dásért ki-ki maga is fele­lős —­ mondja a szerző —, egy szélsőséges, kirívó példán illusztrálva tétele igazát. Kállai Ferenc játszotta a dráma­ egyfelől szánan­dó, másfelől viszont elíté­lendő főszereplőjét — ki­tűnően. Varga, Géza ren­dezése elkerülte a modo­rosság útvesztőit, és mindvégig a hitelesség határain belül tudta tar­tani a néhol groteszkbe, abszurdba hajló játékot HOLNAP KUPASZERDA A FELNŐTTKOR HATÁRÁN Valamiképpen ugyan­csak idősek-fiatalok kér­déskörének egy metszetét vizsgálta a hétfői riport­műsor, amely a munká­ba állás, nehézségeiről be­szélt. A felnőttkor hatá­rán immár a negyedik, fontos műsorrészhez ér­kezett el, a tényleges „ha­tárátlépéshez”. Ebben az életszakaszban­­— amely több éven keresztül is el­tarthat — dől el, milyen emberré is válik új mun­kahelyén a­ kezdő; ki­egyensúlyozott, elégedett lesz-e munkájával, vagy sem. Hány meglett korú embert ismerünk, aki egyre keresgéli, munka­helyről újabb munkahe­lyekre vándorolva, a ne­ki legjobban tetsző ál­lást. A műsor kimerítő rész­letességgel taglalta a szo­ciológusok, szakemberek véleményeit erről az új keletű gondról. Nem esett azonban szó arról, ami nehig bizonyára szere­pet játszik a kezdeti elégedet­lenség létrejöttében, hogy a fiatalok részéről az el­képzelések, az álmok és a megvalósítás között szakadék tátong, a reali­tások messze esnek az ábrándozás közben fes­tett képektől. S ebben az iskolák igencsak hibásak, amikor az értelmiségi, egyes alkalmazotti vagy­ a művészi pályákat ma­gasan a többi fölé helye­zik. A fehér köpeny, az íróasztal vonzereje ma is megvan, még ak­kor is, ha a fiatal mérnök, köz­gazdász vagy titkárnő nehezebben illeszkedik is be új környezetébe. Ta­pasztalatom szerint azon­ban azokban a szakmák­ban nem jelentkezik ez a probléma, ahol magas a fizetés (például fröccs­öntő kisiparos stb.). Nem akarom ezzel a rádióban is komolyan vitatott kér­dést bagatellizálni, de végül is alighanem a fi­zetés nagysága is hozzá­járul a probléma növeke­déséhez vagy csökkenésé­hez. Háry Márta i Oscar-díjak, 1980 A Los Angeles-i Music Centerben átadták hétfőn az 1980. évi Oscar-díja­­kat. Dustin Hoffman,­ il­letve a főszereplésével készült Kramer kontra Kramer című film aratta a legnagyobb sikert: ösz­­szesen öt Oscart kapott. A legjobb női alakításért járó Oscart Sally Field merte el a Norma Rae című filmben játszott sze­repéért. Ugyanez a film nyerte el a legjobb film­dalnak ítélt díjat is. Négy díjat nyert Bob Fosse All that jazz című alko­tása. A nem amerikai fil­mek közül Volker Schön­­dorff nyugatnémet rende­ző Bádogdob című alko­tását ítélte a zsűri az év legjobb filmjének. Sir Alec Guinesst a filmmű­vészet terén nyújtott rendkívüli teljesítmé­nyéért különdíjjal jutal­mazták. Szerelmet szerelemért Ősbemutató*a Vígszínházban Az előadás végén négy pár néz egymással far­kasszemet a Vígszínház színpadán. A nyolc em­­­­berből kettes tévedésből s esküdtek örök hűséget­­ egymásnak — ők illenek _ össze igazán. Romlottak, z agyafúrtak, erkölcstele­­­­nek — és életre érdeme­­z­nek. Mellékszereplők. .. Többszörösen is adós­­ságtörlesztés William­­ Congreve: Szerelmet sze­­­relemért című vígjátéká­­­nak ősbemutatója. Egy-­­ részt megismertet egy a szerzőt, s vele egy kort­ , az angol restaurációt,­­ melynek lényege Szerb­­ Antal szerint a követke-­­­ző: „II. Károly uralko­­­dása megvadult farsangi­­ ünnepély, az emberek­­ nem tudnak magukhoz térni örömükben, hogy­­ nem kell többé már éle­­­­tükben angyallá válniuk.” ) Másrészt igazi vígjátékot i­s láthatunk — ha helyen­ 1 . ként víg­játéknak játsz­­­ , va is —, s ebből ritkán jut a nézőnek. J Valló Péter rendező ezt a bizonyos megva-­­­dult farsangot állította a­­ tetőtől talpig tintakék, 5 ’ süppedő műszőrmével borított, többnyire bútor-­­ talán színpadra. Vad,­­ puritánpukkasztó hem- 'c pergéseket, félig vaskos­­ malackodásokat, sikamlós­­ dialógusokat — és fül­ f­­edt erkölcstelenséget.­­ Ami azonban a XVII.­­ század végén felháborí­­­­totta a puritánokat, ma­­ már alig mosolyogtad, az­­ egykor maró társadalom- ti szatíra ma már épphogy­­ harcol. Mi tagadás: a Congreve drámájának felé­n tett a három évszázad.­­ Az előadás lényegesen — jobb. Valószínűleg azért, és mert­ a színészek helyen-­­ ként szemmel láthatóan élvezik egymás és a ma­guk játékát — innen a víg­játék. Főként a női stábra igaz ez: Hernádi Judit, Bánsági Ildikó, Eg­ri Márta és Pap Vera jó érzékkel váltogatják a korabeli kosztümhöz illő álerkölcsös jó modort, s annak fél pucér, felszaba­dult karikatúráját. Ala­kításuk számtalan poénra ad lehetőséget — és Valló Péter ki is használ­ja mindet, a parókapo­tyogástól a testi adottsá­gokig. A férfiak közül a főszereplő Reviczky Gá­bor feladata a legnehe­zebb: a viszonylagos be­csületességet, a relatív jó erkölcsöt Congreve csak igen vázlatosan tudta fi­gurává gyúrni. Reviczky feszeng is becsülettel a színpadon, sóhajtozik ke­ményen mindaddig, amíg egy jelenetben végre őrültet játszhat, és víg­játékot. Szombathy Gyu­la és Balázs Péter duója állandósulni látszik — s velük a gesztusok, a manírok is, amelyeket­­ egy ideig még biztosan szívesen látunk . .. Valló P Péter rendezői érzékenysége, kifinomult színpadi ösztönei mindig az atmoszférateremtés eszközeivel közelítenek a darabhoz. Ettől lesz sok­féle, mégis egységes az előadás, szépen bejátszott a színpad, befogadható a produkció. Tisztelet a próbálkozásnak, amely egy itt-ott-amott billegő darabot két lábra, és a néző elé állít. De Valló Pétertől is láttuk már néhányszor, hogy ugyan­az , időállóbb drámával — cseppet sem kisebb ír­nem. Csáki Judit ­ Készül az új kiadás Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája A Hernád menti Vi­zsolyban, 1590 júliusában került ki a sajtó alól Ká­roli Gáspár első teljes magyar bibliafordítása. Vajon hányan figyeltek fel rá akkor a falucská­ban, meg a közeli Gön­cön, Károli tartózkodási helyén? Valószínűleg nem sokan. Július volt, fontos mezei munkák ideje. A történelmi események, tettek, pillanatok igazi je­lentősége gyakran csak utólag mérhető föl. A Vizsolyi Biblia meg­jelenése, bízvást mond­hatjuk, irodalom- és mű­velődéstörténeti jelentő­ségű pillanat volt. Ko­rábban csak részfordítá­sok történtek magyar nyelvre a Bibliából. Ká­roli Gáspár 1586-ban kezdett a teljes fordítás elkészítéséhez, s e mun­kában, a szöveg tanúsága szerint, legalább három segítőtársa volt. A mun­katársak személyéről azonban, sajnos, nincse­nek megbízható adataink. A nyomtatást Mantskovit Bálint végezte, akit ezért telepítettek nyomdájával együtt Vizsolyba. Mint érdekességet említjük, hogy Szenczi Molnár Al­bert egészen fiatal le­génykeként segédkezett a nyomtatásnál. Hazai ván­dordíját megszakítva ke­rült Károli környezeté­be, s hordta a kéziratla­pokat Göncről Vizsolyba, illetve a korrektúralevo­natokat onnan vissza. Károli Gáspár a fordí­táshoz ajánlást írt, címez­ve azt mindenkinek, nagyuraknak és köznép­nek egyaránt. Kifejtette a nemzeti nyelvre való for­dítás jogosságát, szüksé­gességét. Majd elég ke­ményen, ekképp fogalma­zott: „Azért kétség nélkül ha vagyon is ebben vala­mi bűnök az tanítóknak, hogy enni ideig egészlen az Biblia nem volt ma­gyar nyelven, de az feje­delmeknek nagyobb bű­nök vagyon. Kik nemhogy az Bibliának magyar nyelvre való fordítására gondot viseltek volna (...) de csak arra sem viseltek ez ideig gondot, hogy az magyar, nemzetségnek szép és nagy dolgainak vagy cselekedetinek his­tóriáját megíratták volna és azt az ő utánok valók­nak örök emlékezetre hagyták volna ...”. Károli bibliafordítása 1590-ben mindössze 7­89­ példányban jelent meg. Azóta száznál is több ki­adást ért meg, egy ideje lényeges javításokkal, de­­még mindig Károli nevé­vel. Nemcsak az egyházi irodalomra volt hatással a biblia a századok során, hanem a világi költészet­re és szépprózára is. Ta­lán a legismertebb, hogy például Arany János és Ady Endre költészetére. Hatása érthető, hiszen mint irodalmi alkotás, egy régmúlt időszak iro­­­­dalmi, történelmi és folk­lór emlékeinek őrzője és átörökítője, az emberiség történelmének egyik pá­ratlan dokumentuma. Visszatérve Károli Gáspár bibliakiadására; miért szólunk most róla? Mert az Európa Könyv­kiadó Magyar Helikon Osztályának gondozásá­ban készül az 1590-ben megjelent mű hasonmás kiadása. Két nagyméretű kötetben, az eredetihez hasonló papíron, sötét­barna nyl­kötésben, vak- és arany nyomással jelenik meg majd ismét a Vizso­lyi Bibliának, egyik leg­jelentősebb XVI. századi nyelvemlékünknek a ha­sonmása. Általa, írja a kiadó, az előjegyzési fel­hívásában, „... nemcsak a magyar irodalom- és nyomdászattörténet nagy alkotását, hanem egyszer­smind■ a magyar történe­lem egyik fontos tanúját, művelődésünk jeles bizo­nyítékát tesszük újra hozzáférhetővé”. A nyom­dai visszaigazolás szerint a hasonmás-köteteket ez év végén, legkésőbb jövő év elején vehetjük kézbe. (mátyás)

Next