Népszava, 1980. április (108. évfolyam, 77-100. sz.)

1980-04-06 / 81. szám

198 0. április 6. A ÖRÖKKE ÉLNI „A termőföldek zöld vetése, a csitri lányok nevetése, két part között a híd, a folyók esti ó-ezüstje, cinkék, rigók hajnali füttye már engem gazdagít. Mi dolgom? . . . Mint csepp a folyamba, olvadok hömpölygő koromba . . .” Benjámin László versrészletének folytatása a rejtvény vízsz. 1., függ. 18. és vízsz. 50. sorában ol­vasható. VÍZSZINTES. 18. A Körhinta fiatalon elhunyt írója (Imre). 19. Frázis. 20. Neves amerikai író (Az álmos völgy le­gendája). 21. Ókori római pénz. 22. Érdekcsoport. 24. Egyiptomi fő­isten. 25. CGI. 26. Alterál páros be­tűi. 27. Lócsemege. 29. Kóbor Ta­más. 30. Azonos betűk. 32. Prazeo­­dinium. 33. Ámulatra késztető ese­mény. 35. ötszázötven, római szám­, mai.. 36...........olaj , növényi zsira­dék. 39. LÁA. 42. Szól, hogy menj el. 43. Dúvad. 44. Hullott. 46. Csen­desen visszahúzódó. 49. Nátrium. 52. Zelk Zoltán. 54. Vészjelző. 55. Női név. 56. Kényelmes járás. 53. Egyiptomi , mérgeskígyó. 59. Emésztőnedv. 60. Dob ,,teszi”. 61. Gádor István. 62. A forint váltotta fel. 64. HG. 65. Köszönésféle. 67. Lantán. 68. Időegység 69. Keleti férfinév. 71. MYE. 72. Zúzó. 74. Sportoló. 77. EM. 78. A leghíresebb Amati — Stradivari mestere és ta­nítója — keresztneve. 80. Állat, sőt virág is van ilyen. 82. Áttet­sző anyagra fényképezett, plasz­tikus térhatású kép. 84. Azonos be­tűk. FÜGGŐLEGES*. 1. Háztartási eszköz. 2. Kicsiny vízfolyás. 3. GKK. 4. Lukács tá­bornok valódi neve. 5. Női név. 6. Micsodák. 7. Hang nélkül más. 8. Női becenév. 9. A gólyához c. vers ír-írja 10 Kémiai plom. tpsp. Cl. 11. Smith, rhodesiai reakciós politikus keresztneve. 12. Kétezer, római számmal. 13. Énekesmadár. 14. Trento, olaszországi, város régebbi neve, az 1542—43. évi zsinat kap­csán vált híressé. 15. Sághy Vil­mos. 16. Tehergépkocsi-márka. 17. A tv-ből ismert angol család. 23. Építőanyag. 25. Pásztoremberek vesszőből font menedéke a szabad­ban. 28. Hím állat. 31. Felsőruha, férfiaknak. 34. ALY. 37. Avas a kö­zepén. 38. Zsírban sütött, omlós házi sütemény. 40. Rossz kívánsá­ga. 41. Áramlás szabályozására szolgáló szerkezet. 44. Eszti párat­lan betűi. 45. Kerék középső része. 46. Hajógyári csúsztató sólya. 74. Győri sportegyesület. 48. Korszak. 50. Péksütemény, névelővel. 51. Nulla. 53. Vízszint szabályozó szer­kezet. 54. Hangszer. 56. Tiltó szó. 57. Alkot. 59. Pöszméte. 60. A ma­gyar—csehszlovák határvidék jel­legzetes nyelvjárású lakossága. 63. Kettőzve: afrikai néger törzs. 64. Heroikus. 66. Kerti munkát vé­gez. 67 Feljegyez. 70. Lánynév. 72. A Tisza mellékfolyója. 73. Az ő tu­lajdona. 75. Regényét Gárdonyi ír­ta. 76. Személyére, nyomatokkal. 79. Híres mesefilm-alak. 80. Hé­lium. 81. 66. 83. Keresztül. P. M. M Március 23—i keresztrejtvény megfejtése:­­„...csak azt az egyet nem ér­tem, miért kell az igaz embert a zászlórúddal fejbevágni.” Egy-egy 50,5 forintos könyv­­utalványt nyert: dr. Gergely Ká­­rolyné, Kerékgyártó Irma, Konta András, Tatay Edéné, Török An­tal, Vandlik Antal, Zemen Tibor budapestiek és Borsi Béláné Zá­hony, Buzási Istvánné Nagyka­nizsa, Gönczi Éva Szerencs, Mile­­rán László Nagykovácsi, Németh János Vácduka, Nyakó Béla Me­zőkövesd, Tóth Károly Kazinc­barcika, Valentka Jánosné Nő­tincs. A könyvutalványt postán küld­jük el. • 1 2 3 4 5 6 a 7 8 9 10 11 12­ 13 14 15 16 17 — 18• 19• 20 21• 22 23• 24• 25• 26 27 28• 29• 30 31• 32• 33 340 35 36 37• 380 39 400 41­0 42 430 44 450 46 47 480 49 • • 500 510 52 53• 54• 55• 56 57 58• 0 • 59• 0 60 61• 62 63• 64• 65 66• 670 68­­9 700 71• 72 730 74 75 760 77 781 79• 80 810 82 83 ---(. b h 111 Beküldendő: a versidézet Javíthat és ronthat­ a függöny Ami a nőnek az ékszer, az a lakásnak a függöny: ékesítheti, de ha rosszul választják meg, ronthatja az egyébként kele­­mes összképet. Hogy ezt a hibát elkerüljük, mielőtt függönyvásárlásra szánjuk rá magunkat, vegyük sorra a legfontosabb szempon­tokat. Szerencsére ma már elég széles a bolti választék, egy kis utánajárással megtalálhat­juk a minden szempontból megfelelőt. Tehát tisztáznunk kell, hogy függönyünk csak dísz legyen-e vagy van vala­milyen funkciója, esetleg vala­milyen méretaránytalanságot takarjon. Ezután kell dönte­nünk az anyagáról, a színé­ről: milyen módon függesszük az ablak elé és miképpen, ha térelválasztónak használjuk, s végül akarunk-e elsötétítőt is felrakni, mert szükségünk van rá. Kezdjük a legkönnyebbel: a minta nélküli szintetikus anya­gokkal, a hálós-recés szövé­­sűekkel. Mindenkor célsze­rűek, mert teljesen átengedik a világosságot, minden bútor­típushoz, színhez és tapétához vagy festett falhoz illenek ép­pen azért, mert semlegesek. Kár, hogy sokan jellegtelennek ítélik őket, hiányolják a min­tát, holott ez az anyag felül drapériaként visszahajtva, alul egy-két keskeny picsorral ki­tűnően díszít. (Általában azo­kon az ablakokon, ahol felül redőnyszekrény van, minden­­■ képpen legyen takaró drapéria a függöny, vagy a sötétítő anyagából, de csak olyan hosz­­szúságban, hogy az ablak­szárny mozgatását ne akadá­lyozza.) Ha ehhez a függönyhöz elsö­tétítőt alkalmazunk, válasszuk a berendezés egy alapszínét, amely­ az egészet összefogja. A világos bútorhoz sötétebb, a sötét bútorhoz világosabb anyagot vegyünk. Tartsuk szem előtt, hogy az alacsony szobában jól mutat, ha a füg­göny­ faltól falig ér és, ha a minta hosszában fut, míg a magas, keskeny ablakok taka­rásához a keresztbesáv a cél­szerűbb, mert optikailag szé­lesít. Kerüljünk el egy nagyon gyakori hibát. Hiba, ha az élénk csíkos, kockás mintázatú garnitúra huzathoz ugyancsak tarka, nagy mintás elsötétítőt tesznek fel, vagy nagyon hang­súlyos sűrű függönyt. Ide a semlegesebb hatású anyag a megnyugtatóbb. Az egyszerű berendezés, az ülőbútorok si­ma kárpitozása vagy a fehér bútor bátran elbírja az erő­sebb mintákat. Ejtsünk néhány szót a szí­nekről. Újabban ismét divatos a fehér vékony vászon, a fényt opálosan megszűri. A zöldes árnyalatok nyugalmasak, a kék inkább hűvös érzetet ad, a sárga, a narancs a napot idé­zi. Kevésbé világos, északi ab­lakot csak ilyen színnel kere­tezzünk. A piros, a bordó mód­jával alkalmazható, a barna, a dohányszín, a drapp és az óarany, a nagyon erős belső színeket enyhítse, máskülön­ben unalmas színhatást ad. Ha van külön gyerekszoba, vidám függönyt tegyünk ide, azonban nem kell törvénysze­rűen játék- vagy állatmintás­nak lennie. A kockás, a virág­­girlandos anyag kitűnően meg­teszi és ugyanez vonatkozik a konyhára is, ha az esti belátás megakadályozására sötétítőt használunk. Jó megoldás, ahol nincs szembeszomszéd, ha a konyhába jelzésül két keskeny oldalsávot teszünk fel, de még jobb, ha a mellékhelyiségekbe a teljes függöny helyett szí­nes rolós megoldást válasz­tunk. Sokat töprengenek azon is hogy milyen hosszú legyen a függöny? Nem kell feltétlenül a földig érnie, mert csak a ta­karítást akadályozza. Ha az ablak alatt húzódik a fűtőtest, a gázkonvektor és felette bur­kolásul pultlap van, a függöny csak eddig érjen. Ha ilyen nincs, a karnist kell úgy fel­szerelni, hogy az anyag kissé távolabb kerüljön a sugárzás­tól, s ilyen esetben a függöny alja még takarja a radiátort. Általában az ilyen hosszúság a legcélszerűbb s dekoratív ha­tású. Ha a függöny térelválasztó­vagy ajtók közét takarja, egy­két centivel a padló felett vég­ződjön, egy szélesebb vissza­hajtással, ami az anyagot le­felé „meghúzza”. Végül pedig a felfüggesztésnek is több módja van: lehet csak egyszerűen fel­csipeszelni a guri-guris karni­sokra, lehet karikákra kötni, ami a rúdon fut és lehet igé­nyes módon rögzítetten behaj­tani, ami a dús redezést min­denképpen biztosítja. A redő­­zésre a szükséges függönyszé­lességnek legkevesebb felét kell rászámítani, a vékonyabb anyagból a dupláját érdemes venni, hogy igazán gazdag, szép legyen. Komáromi Magda NÉPSZAVA Húsvéti népszokások A húsvét a természet újjá­születésének sz­nepe; már az ősi népek is megtartották, ki­vonultak a szántóföldekre, ál­dozatokkal és táncokkal kö­szöntötték a tavaszt. Csak V. Pál pápa szentesítésével egye­sítették végérvényesen a feltá­madás fogalmával. Ősi szokás szerint nemcsak a földet, hanem a házat is rendbe kell hozni hús­vét ün­nepére, innen származik a hús­véti nagytakarítás. A szentelt parázs szintén ré­gi néphagyomány, bár nap­jainkban már csak kevésbé is­meretesek az ehhez fűződő népszokások, annál jobban is­merik a húsvéti tojást. A to­jás nyilvánvaló szimbóluma a feltámadásnak és az új élet­nek. Németország egyes vidékein is dívik még ma is a tojás­festés. öregek és fiatalok egy­mással versenyezve készítik a hosszú téli estéken és egy-egy remekül sikerült darabot oly­kor évekig is megőriznek az ünnepi porcelánok között. Ho­mokkal töltött cserép­tartókban izzik a faszén, mi­nek hevétől megolvad a pléh­­tálon levő viasz. Szorgos ke­zek benyúlnak a megfelelő acél tollal és megírják a fehér tojást. A folyékony viasszal nemcsak figurákat, hanem oly­kor szerelmi és gúny versikéket is pingálnak. Majd a viasszal megírt tojásokat élénk festék­be mártják; a hagyományos színek a borvörös, a sötétzöld, és az ibolyaszín. A kifúrt tojás szintén német eredetű. A tojások mindkét végén pici lyukat fúrnak, így kifolyik a tojás és a megma­radt héja igen tartósnak bizo­nyul. Nagy vázákban kifü­­gyezt­etett ágakra vagy bar­kákra kötik fel selyem­zsinór­ral, van ahol ezüstlamettát is szórnak rá, akárcsak a kará­csonyfára. A felfüggesztett tojásokkal más országokban is találkoz­hatunk, például Lengyelor­szágban és Gogol regényéből megismertük a cári Oroszor­szág­­porcelán és fafaragású tojásait, amelyek kék és rózsa­szín szalagokon lógtak az ikonsarkokban. Igen sok népi szokás maradt még fenn a tojással kapcsola­tosan: ha valaki történetesen húsvétkor száll vonatra Ju­goszláviában, azt tapasztalhat­ja, hogy egy anyóka a zsebé­be csempész egy tojást és bol­dog, ha azt nem veszik észre. Szintén itteni szokás, hogy a keresztanya egy egész kosár­ra való tojást, gyümölcsöt, ka­lácsot visz keresztgyerekeinek. A piros tojásokat először elvi­szi a reggeli istentiszteletre és csak azután osztja szét ke­resztgyerekei között. A tojás­sal való templomozás nyilván még középkori hagyomány. Görögországban akad olyan ház, ahol 200 tojást is főznek húsvétra, és valamennyit pi­rosra festik, miután a néphit szerint csak ezeknek van va­rázs- és védőereje. A hagyo­mány úgy tartja, hogy aki be­toppan húsvétkor, vagy az utá­na következő negyven napon át, azt tojással illik megaján­dékozni. És az ünnepi húsvéti istentisztelet után a házakba mindenki egy piros tojást vesz a kezébe, és az egymáshoz koc­cintott tojásokkal kívánnak boldog ünnepeket. Majd or­szágszerte a szabadban nyár­son sütik a húsvéti bárányt és vidáman táncolva, dalolva, ünnepelnek. Régi francia népszokás a tojáslökés. A dombtetőn ott állnak a felnőttek és tojást, narancsot, süteményt dobál­nak a lejtőn. A gyerekek vi­sítva vetik magukat a zsák­mány után, sőt még ki is ha­lásszák, ha történetesen a pa­takba hullottak. A kalács is a húsvéti hagyo­mányokhoz tartozik. Kelet-Angliában a parókiák tisztvi­selői évszázadokon át végiglá­togatták a városkák fő házait és lakóikat húsvéti kaláccsal ajándékozták meg. Sok helyen viszonzásul zöldségpudingot készítettek és azzal kínálták őket. Ez a szokás még abból az időből maradt fenn, amikor a húsvéti főétkezés tojásból és zöldségből állott. A „lifting” a székemelés is kedvelt húsvéti népszokás, amellyel a Pireneusokban a baszkok között még ma is ta­lálkozhatunk. Húsvét hétfőjén a fiatalemberek egy feldíszí­tett széket hordanak körül a városban és felemelik benne a leányokat-asszonyokat, akik­nél látogatást tettek. Ezért cse­rébe csókot vagy pénzt kap­nak. Kedden ugyanezt csinál­ják a nők a férfiakkal. Akad­nak olyan városok, ahol a lá­nyok bezárják az ajtót és el­­barrikádozzák magukat, ha egy fiatalember közeledik a szék­kel. Ha valahol nyitva talál­ják az ablakot, az hívásnak számít, oda nyugodtan belép­het a fiú. A nyulak is hozzátartoznak húsvét ünnepéhez. Francia­­országban azt mondják a gye­rekeknek, hogy a nyulak a szenthéten Rómába mennek, és onnan hozzák haza a hús­­véti tojást. Németországban is azt tartja a néphit, hogy a nyulak rakják a tojást és el­küldik a gyerekeket a­ kertek­be és az erdőkbe, hogy keres­sék meg. Rákos Edit Húsvéti üdvözlőlap (Gere László MTI­­ felvétele) ILA Főzzünk gyorsan, olcsón finomat Milánói rántott sertésszelet Hozzávalók 4 személy részé­re: 30 deka sertéskaraj, 20 de­ka főtt, füstölt tarja, 20 deka kemény sajt (ementáli) 2 da­rab tojás, liszt, morzsa, olaj, só, mustár.­­ A húst 4 egyforma szeletbe vágjuk, sózzuk, bor­sozzuk, majd vékonyan meg­kenjük mustárral. A tojást jól felverjük, sózzuk és a sajtsze­leteket belemártva a sertéska­rajra tesszük. Ezután rátesz­­szük a tarjaszeleteket és vé­gül lisztbe, tojásba, morzsába bundázzuk. Bő, forró zsírban jól átsütjük. A sütést úgy időzítjük, hogy közvetlenül a fogyasztás előtt készüljön el. Rizses rostélyos Hozzávalók 4 személy részé­re: 60 deka rostélyos, 7 deka zsír, 2 fej vöröshagyma, 2 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 20 deka gomba, 20 deka rizs, 30 deka lecsó, 1 evőkanál piros­­paprika, só. — A vöröshagy­mát finomra vágjuk, majd ke­vés, forró zsírban aranysárgá­ra pirítjuk. Közben a­ rosté­lyost 4 szeletre vágjuk, sózzuk, borsozzuk és a hagymához tesszük. Rövid pirítás után rá­szórjuk a pirospaprikát és azonnal fölengedjük 1 deci víz­zel, majd fedő alatt puhára pároljuk. Mielőtt a hús telje­sen megpuhulna, rátesszük a megtisztított és kis kockára vágott zöldségeket, majd a rizst. Rövid pirítás után hozzá­adjuk a lecsót. Ezután annyi vizet töltünk rá, mint a rizs kétszerese és fedő alatt az egé­szet puhára pároljuk. Forrón tálaljuk. Almatorta Hozzávalók 12 szelethez: 25 deka liszt, 15 deka vaj, fél deci tejföl, 5 deka cukor, 1 darab tojás, citromlé, 1 kiló alma, 15 deka cukor, 5 deka mazsola, 6 deka dió, 2 cent­rum, vagy kevés aroma, 5 deka barack­­lekvár.­­ A lisztet elmorzsol­juk a vajjal, a cukorral egy csipet sóval és összegyúrjuk a tejföllel, tojássárgájával és cit­romlével. A tésztát három részre osztjuk, az egyikkel be­borítjuk a tortaforma alját, a másikkal bevonjuk az oldalát, a harmadikat félre tesszük fe­dőlapnak. Az alsó lapot meg­kenjük lekvárral, elosztjuk rajta a tölteléket, majd befed­jük a villával megszurkált, ki­nyújtott tésztát. Tetejét tojás­­fehérjével megkenjük és dur­vára vágott dióval meghintjük. Előmelegített sütőben jól át­sütjük. Az almatöltelék: az almát megtisztítjuk, kimagvaljuk, vé­konyan felszeleteljük, és a cu­korral meghintve kevés vízzel, (fél deci) kevés citromlével sű­rű péppé főzzük. Hozzákever­jük a mazsolát és az 5 deka darált diót, végül kevés fahéj­jal és rummal ízesítjük. Jó étvágyat! Gundel Gábor HÉTKÖZI VACSORÁK — HÉT VÉGI ÉTKEZÉSEK Kedd: Rakott káposzta, ízes bukta, gyümölcs. Szerda: Rántott csirke, hasábburgonya, céklasaláta, sajt. Csütörtök: Zöldségleves, húsos rakott metélt, ecetes pap­rika, gyümölcsbefőtt. Péntek: Sült oldalas, hagymás tört burgonya, párolt ká­poszta, sült alma. Szombat ebéd: Húsleves máj galuskával, rizses rostélyos, céklasaláta, csokoládés piskóta habbal. Vacsora: Sonkás öntött karfiol, gyümölcsös joghurthab. Vasárnap ebéd: Tejfölös zöldbableves, milánói sertéssze­let, rántva, burgonyapüré, csalamádé, almatorta. Vacsora: Körözött, kemény tojás, felvágott, retek, tea cit­rommal. .

Next