Népszava, 1980. július (108. évfolyam, 152-178. sz.)
1980-07-02 / 153. szám
1980. július 2. Semmelweis-ünnepség Budapesten Egészségügyi dolgozók kitüntetése A gyermekágyi láz kór okozójának felfedezőjére, az anyák megmentőjére, Semmelweis Ignácra emlékeztek — születésének napján — kedden a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Az évforduló alkalmából kitüntetéseket adtak át kiváló orvosoknak, gyógyszerészeknek és egészségügyi szakdolgozóknak. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Schultheisz Emil egészségügyi miniszter idézte fel Semmelweis alakját, kimagasló tudósi érdemeit. Ezután a miniszter átadta a kitüntetéseket. Kiváló Orvos kitüntetést 37-en, Kiváló Gyógyszerész kitüntetést 8-an kaptak, s 50 egészségügyi szakdolgozó részesült Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben. Kiváló orvos kitüntetést kapott : dr. Bölcs Sándor, az Országos Orvosszakértői Intézet főorvosa; dr. Csete Béla, a Mohácsi városi Tanács Kórház-rendelőintézet igazgató főorvosa; dr. Dankó Imre, az Erdőhorváti Közös Községi Tanács körzeti főorvosa; dr. Eiben Ernő, az Országos Testnevelés- és Sportegészségügyi Intézet főorvosa; dr. Forgon Mihály, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egyetemi tanára; dr. Forrai Jenő, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet tudományos osztályvezetője; dr. Heckenast Ottó, a Központi Állami Kórház és Rendelőintézet főigazgató főorvosa; dr. Holczinger László, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatóhelyettese; dr. Hatávy Eleonóra, a Belügyminisztérium Korvin Ottó Kórház és Szakorvosi Rendelőintézet rendőr orvosezredes, belgyógyász főszakorvosa; dr. Illés György, a Vas megyei Tanács Markusovszky Kórház-rendelőintézet főigazgató főorvoshelyettese; dr. Joó István, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet tudományos osztályvezetője; dr. Kamarás János, az Országos Kardiológiai Intézet tudományos osztályvezetője; dr. Karkos Emil, a Komárom megyei Tanács Egyesített Kórház-rendelőintézet stomatológus főorvosa; dr. Karmazsin László egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektora; dr. Kási Gyula, a Békés megyei Tanács József Attila Tüdőkórház igazgató főorvosa; dr. Kendrey Gábor, a Fővárosi László Kórház fertőzőkórház osztályvezető főorvosa, mb. főigazgató főorvoshelyettese; dr. Koscsó Ferenc, a Kazincbarcika városi Tanács Kórház-rendelőintézet üzemegészségügyi szolgálat üzemi főorvosa; dr. László János, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi tanára; dr. Ling Lajos, a Fővárosi III. kerületi Tanács Egyesített Felnőtt Gyógyító-megelőző Intézménye körzeti orvosa; dr. Mihók János, a Mátramindszent községi Közös Tanács körzeti főorvosa; dr. Németh István orvos ezredes, a magyar néphadsereg főbelgyógyásza; dr. Ormos Jenő, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi tanára; dr. Pataky Júlia, a Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás főigazgató főorvosa; dr. Pályi Margit (dr. Cservenka Istvánná), a Veszprém megyei Tanács Kórház-rendelőintézet főorvosa; dr. Pécsi Gyula, a Győrzámoly Községi Tanács körzeti orvosa; dr. Peller Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórház-rendelőintézet osztályvezető főorvosa ; dr. Rózsa János, a Csongrád megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője; dr. Rüll János, a Fejér megyei Tanács Központi Kórház-rendelőintézet osztályvezető főorvosa; dr. Soltész Lajos, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi tanára; dr. Soós Jusztina (dr. Darnyik Józsefné), a Jászberény városi Tanács körzeti főorvosa; dr. Szabó Ferenc, a Heves megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője; dr. Szekulesz Ágnes, a Fővárosi Weil Emil Kórház-rendelőintézet főorvosa; dr. Tábori Balázs, a Lajosmizse nagyközségi Tanács körzeti főorvosa; dr. Ujhelyi Károly, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos osztályvezetője; dr. Vámos János, a Gödöllői Egyesített Egészségügyi Intézmény körzeti főorvosa; dr. Vitéz Béla, a Siófok városi Tanács Kórház-rendelőintézet igazgató főorvoshelyettese; dr. Weich Kázmér, a Zalaapáti Községi Közös Tanács körzeti főorvosa. Kiváló gyógyszerész kitüntetést kapott: Dariday Róbertné, a bécsi gyógyszertár vezetője; Fekete Gáborné, a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ osztályvezetője; Geszti Károly, a Fővárosi 905. sz. Gyógyszertár vezetője; dr. Juhász Barnabásné, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács egészségügyi osztálya megyei főgyógyszerésze; dr. Kolos Ede, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főosztályvezetője; dr. Kiss Pálné, a Fővárosi 512. sz. Gyógyszertár vezetője; dr. Selmeczi Béla, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertechnológiai Intézetének egyetemi docense; dr. Zalai Károly, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyógytár-igazgatója, egyetemi docens. Az ünnepség végén Füzi István, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára további sikeres munkát kívánva köszöntötte a kitüntetetteket. Az érsebész professzor Soltész Lajos jellemző jegye, hogy szereti az embereket. Humanista, akit mélységesen felháborít minden, ami a hivatásától idegen, és szinte a könnyekig meghal mások jósága. Aki első mesterétől, a balassagyarmati Kenessey Albert sebészfőorvostól sajátította el hitvallását: a jó sebész a jó embernél kezdődik. De hol kezdődött az érsebész pályája? — 1948-ban az Orvosi Hetilapban olvastam egy cikket az intraartériás injekcióról. Újdonság volt, elcsodálkoztam rajta ... Azután a balassagyarmati kórházba behoztak egy sérült vasutast. Tolatás közben combja felső részének ütődött egy deszka ..., heves fájdalomra panaszkodott, végtagja sápadt, mint a hulláé. Élettelen a láb... A sérülés helyén kis vérömleny, ami nem okozhat érelzáródást... Eszembe jut, olvastam, hogy ütés hatására érgörcs keletkezhet ... Dobogó szívvel fecskendeztem be a görcsoldó Novocaint az artériába. A változás drámai. A láb kiszínesedik, a beteg ujjong: Doktor úr, nem fáj ... — Sikerélménnyel kezdődött. Akkor kezdett érdekelni az érsebészet. Mint általános sebész dolgoztam, de az érsebészet gondolata „megfertőzött”. Hősi korszak következett. Először a Petrovszkij-klinikán, majd Littman professzor később Kudász professzor mellett a Városmajor utcában, ahol 1975 óta Soltész Lajos az Érsebészeti Intézet vezető professzora. — 1951-ben kezdődött. Akkor még magányos farkas módjára dolgoztam. Az irodalomból igyekeztem tanulni. Az első nagy teljesítmény — trombust emeltem ki az artériából — majdnem kudarccal végződött. A véralvadási időt elnyújtó Heparin hatására a beteg olyan vérzést kapott, hogy az egész karácsonyt itt töltöttük, harcoltunk a beteg életéért, de sikerült. Kizárólag irodalomból azonban nehéz mindent megtanulni. 1967-ben kéthónapos ösztöndíjat kapott Strasbourgba. — Sok újat tanultam. És sok, kollégát hozzásegítettem ösztöndíjhoz, hogy tőlük is tanulhassak. Ma már szakma az érsebészet. Az első szakvizsgákat 1980. május 30- án tették le. — Történelmi dátum. Ilyen többéem lesz.Hatan vizsgáztak, az intézetből négyen. Olyan ragyogóan, ahogyan csak azok tudnak, akik a szakmát napról napra a gyakorlatban űzik. . Az idősebbeknek, akik igazolni tudják, hogy 10 éve dolgoznak, mint érsebészek, nem kellett szakvizsgázni. Autodidakták, akik együtt fejlődtek az alig két évtizedes érsebésziskolával. Korszakalkotó javulást hozott ez a korszak az érbetegek kezelésében. Jelentős hányaduk gyógyítható, helyreállító érműtéttel, vagy szimpatektómiával. De — ha nem is ilyen látványosan — a konzervatív kezelés is fejlődött. Tudomásul kell venni, hogy az érbeteg érbeteg marad, gondozni kell, rászoktatni, hogy törődjön magával. Megszaporodott az idősek száma is, akikkel nem lehet vállaltatni nagy műtétet... Mert — ezt mondom mindig a fiataloknak —, nem mi válaljuk... Milyenek a fiatalok? — Mindent tudnak. Mindent rájuk lehet bízni. Az a minden — rengeteg. A köztudatban általában csak a végtagok érszűkülete szerepel, ami csak töredéke a műtéti javallatoknak. Kevéssé közismert a fiatalkori magas vérnyomás korrigálása a veseartériák műtétjével, érsérülések operálása, az egész érrendszer kóros elváltozásainak sebészeti korrekciója. Azután bizonyos bénulások érműtéttel való gyógyítása. Egészen új dolog a nyirokerek szájaztatása vénákkal, mikroszkóp alatt. Tanársegédeink közül is csinálják, remekül... — Azt akarom, hogy olyan garnitúra legyen, amely jobban csinálja, mint én. Az intézet munkáját nem a professzor sikerei fémjelzik ... Néha megütközöm, amikor este a tévé előtt találom őket. Ért annak idején az ügyeletét.'Isi' olvasásra használtam fel. De ennyi és ilyen nehéz ügyelet az én fiatal koromban nem volt. Hosszú, tikkasztó napok. Este 7 óra előtt kevesen mennek haza ... Három előtt ritkán jönnek ki a műtőből. A műtőből, ahol nincs légkondicionálás. (A VI. ötéves tervben kapnak új műtőblokkot. Az építkezés nem fogja zavarni a munkát — nagy örömére.) Délután ádázul süti a nap. A sebész verítékben fürödve operál. A professzor ilyenkor azt mondja: ne magatokat sajnáljátok, hanem a beteget. A betegről mindent tudni kell. Az ambuláns beteg kórelőzményét addig szokta elolvasni, amíg a beteg vetkőzik. Órákig, napokig képes gyötrődni azon, amit az anamnézis szűkszavúan rögzít. Háború alatti megpróbáltatást! családi tragédiát. — Az embernél nemcsak a szomatikus, hanem a pszichés állapot is fontos. Emberi kapcsolatban kell lenni a beteggel. Együttérezni vele. A hazai érsebészet megalapítása mellett a humanitás iskoláját is kialakította a Városmajor utcában. Ezért kiváló orvos Soltész Lajos. Lukács Mária Érsebészetből, emberségből, kiváló Mozdony és autóbusz karambolja Súlyos szerencsétenség Siófokon 19 halott, 12 sérült Hétfőn este 20 óra 55 perckor Siófokon a Darnai téri — fénysorompóval ellátott — vasúti átjáróban egy szerelvény nélküli Diesel-mozdony öszszeütközött a 13. sz. Volán Vállalat autóbuszával, amely helyi járatként közlekedett Siófokon. Az autóbuszt Kovács László 48 éves gépkocsivezető, kaposvári lakos vezette. A baleset következtében 17-en a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítás után meghaltak. Kovács László 48 éves kaposvári lakos, az autóbusz vezetője, Budai Béla 63 éves pénzügyi csoportvezető, faddi lakos, Gönczi Imre 23 éves egyetemi hallgató, budapesti lakos, Endl Gabriella 21 éves egyetemi hallgató, dunaújvárosi lakos, Balogh Tibor 21 éves pénztáros, kaposvári lakos, Varga Károly 33 éves elektroműszerész, siófoki lakos, Tóth István 30 éves gépésztechnikus, miskolci lakos, Tóth Istvánná 30 éves építésztechnikus, miskolci lakos, dr. Szebeczki Imréné 33 éves gyógyszerész, tatabányai lakos, dr. Bán András 39 éves orvos, tatabányai lakos, Kanan Maggie, 23 éves libanoni állampolgár, tripoli lakos, Musztapha Ahmedh Elfallah, 24 éves libanoni állampolgár, dr. Boros Mária 39 éves orvos, tatabányai lakos, Bán Ildikó 9 éves tanuló, tatabányai lakos, Tóth Gábor 6 éves miskolci lakos, Maria Bugarova 35 éves csehszlovák állampolgár, komárnói lakos, Szebeczki Attila 11 éves tatabányai lakos, Borvendég István 14 éves tatabányai lakos. A szerencsétlenség egy gyermek áldozatának azonosítása még folyamatban van. A mentők 12 személyt szállítottak kórházba súlyos, illetve életveszélyes állapotban. A baleset körülményeinek tisztázására és a felelősség megállapítására a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mély megrendüléssel és őszinte részvéttel osztozik a siófoki súlyos közlekedési baleset halálos áldozatai hozzátartozóinak gyászában és fájdalmában. (MTI)* A 13-as Volán siófoki üzemegységének épületében a kijáratnál olyan plakát látható, amelyre nem lehet nem odafigyelni: „Mementó — Lökösház Tóthné Nyeste Ágháza”. A tragikus baleset nesz. Másik kórházba kiemléke intő jel valamenyszik, szerencsére sérülése nyi gépkocsivezetőnek. Az nem súlyos, férjéé sem is látta naponta, aki hét- Szombaton volt az esküvőjük, nászútra érkeztek a Borsod megyei Szentfőn este aznapi, egyben, élete utolsó fuvarjára indult, a vasúti átkelőtől 13 lépésre levő buszmegállóból. A baleset után Siófok megmozdult. A rendőrautók hangszóróin át hívták fel a lakosság és az üdülők figyelmét: akinek nullás vagy AB-s a vércsoportja, jelentkezzék véradásra. — Az állomásépületben dolgoztam, amikor meghallottam a hírt — emlékezik Habi Ferencné távgépíró-kezelő. — Nyomban rohantam egy kollégánőmhöz, akiről tudtam, hogy nullás a vére. — Először egy hároméves kisgyereket láttam el, azután értesültem arról, hogy tömeges baleset történt "— idézi fel dr. Oláh Vilmos baleseti sebész főorvos az esti órák drámai pillanatait. Rendkívül fegyelmezett, kemény munka kezdődött, harcoltunk az életekért. Éjféltájt több mint ezer ember gyűlt össze a kertben, először azt hittem, a szenzációra kíváncsiak, aztán kiderült, a Csepel üdülő, a 43-as ÁÉV nyaralói, s a város lakosainak nagy része jött vért adni. A kórház előtt hordágyon viszik a mentőautóistván községből. Az Állami Biztosító képviselői a kórházban és a családtagoknál nyomban megjelentek, s gyorssegélyt adtak át. A mozdony vezetője képtelen megnyugodni. Mindig a vészfékezés több mint 700 méteres útjára gondol... Újabb plakát készülhet: ,,Mementó — Siófok” .. . M. Sz. T. sz autóbusz roncsai (T. Balogh László felvételei) Ez az a tábla, amit mindennap látnak a munkába induló autóbuszvezetők NÉPSZAVA DOKUMENTUMJÁTÉK Nem tudom, lehet-e egyértelműen dokumentumjátéknak nevezni Takács Ferenc összeállítását, A két flamingó Madarászról. Ugyanis a valóban dokumentumértékű iratok, levelek, mai leszármazottak emlékeinek elmondása mellett dramatizált epizódokat is bele-beleszőttek a hangjátékba. Kétségkívül színesítette a produkciót az ilyen betét, amek azonban már korrói értéket képviselt. De ne legyünk «?'zőr«,7’aibasocratek' a műfaji besorolásnál — maga a dokumentumműfaj eléggé tág lehetőségeket nyújt az effajta stílusvegyítésekre. Még csupán az első rész hangzott el, nem tudhatjuk, mit tartogat a következő. Az exponálás több szálon indult el, a Jelenben élő Madarászok vallomásai, a mai értékelés úgy érzem, önállóan is megállta volna helyét, és ugyanez vonatkozik a hangjátékszerű, megírt jelenetekre, amelyeket viszont jobb lett volna szilárdabb szerkezetre építeni. SZOMBAT Szombat délelőttönként szinte kötelességszerűen kapcsolom be a Szombat délelőttöt. Mindig kaphatunk valamilyen aktuális információt, érdekes riportot, kommentárt. Nyaralási, utazási szezon elején, a külföldre készülők tudhatták meg, milyenek az útviszonyok, árak a környező országokban, miben különbözik ott a Kresz stb. A hasznos és sok lényeges dologra kiterjedő riportüzér készítői. . Fodor Csillát, Visy Jászlót már csak azért is dicséret illeti, mert pontosan tudják, melyek a riport készítésének alapvető feltételei. A DÉLELŐTT nál inkább éreztük ezt, mert a műsorban, nem egy riportot hallhattunk, amely hangulatképnél, pillanatnyi helyzetfelismerésnél alig nyújt többet. Időnként megszólaltatták valamelyik hobbi megszállottjait, talán azért, hogy kedvet teremtsenek, mások is próbálkozzanak meg ilyen jótékony, ártatlan időtöltéssel. A horgászat azonban igazán nem különösebb szenvedély ma ♦ már, tízezrek töltik az időt a vizek partjain. E tárgyban újszerűbbet, érdekesebbet kellett volna mondani, a, szokványos sablon,a' Telet. Háry Márta 5 Nemes irodalmi , hagyományaink ápolásának egyik szép példája a rádióban a Magyar Múzsa sorozata. Alig tart a tanév, a diákok — és más művelődni vágyók — segítségére sietnek e rovat szerkesztői, rendezői, hogy a bemutatott és színvonalasan értékelt anyaggal elmélyítsék műveltségünket. Most, hogy az iskolaév véget, ért, a rádiós „magyarórák” nem szűntek meg. Sőt, az egyik legérdekesebbet vasárnap délelőtt hallhattuk, Virág Benedekről. (Akinek költészete nem sok verssel szerepel a kötelező középiskolás tananyagban, de még az ajánlottak között sem nagyon.) E nekem oly kedves régi poéta sok bölcsességet sugárzó, rezignáltan filozofikus költeményei, levelei, egyéb írásai bizonyára sok rádióhallgatónak tették emlékezetessé a vasárnap délelőttöt. Z. Szalai Sándor méltatása pontosan annyit mondott el e kora reformkori verseiéről, amennyit tájékozott és tájékozatlan hallgató egyaránt igényelt, felfrissítette ismereteinket, körképet rajzolva a korról, a pályatársakról, és magáról a neves szerzőről. Stílusos ajándéknak éreztük a Kiss Tamás kobzos énekmondó előadásában felidézett verseket és a zenét, Dénes István szerkesztésében, Cserés Miklós rendezésében hallhattuk az adást, amelyben neves színészek működtek közre: örültünk, Bitskey Tibor, Császár Angéla, Felföldy László, Gelley Kornél, Greguss Zoltán, Juhász Jácint, Káldy Nóra és Thirring Viola versmondó művészetének. ( A RÁDIÓ MELLETT ) MAGYAR MÚZSA