Népszava, 1980. szeptember (108. évfolyam, 205–229. sz.)

1980-09-03 / 206. szám

198­0. szeptember 3. Tran Dang Khoa látogatása a SZOT-nál és a Nőtanácsnál Az internacionalizmus, a két nép barátsága je­gy­ében rendezett kedden nagygyűlést — a Vietna­mi Szocialista Köztársa­ság nemzeti ünnepe, a független és demokrati­kus vietnami állam kiki­áltásának 35. évfordulója alkalmából — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, Budapesten, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Művelődési Házában. A­­himnuszok elhangzá­sa után Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsá­nak titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Traut­­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Kese­rű Jánosné könnyűipari miniszter, Simon Pál ne­hézipari miniszter, Házi Vencel külügyminiszter­­helyettes és Nguyen Phu Loai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Részt vett a nagygyűlésen a vietnami parlament ha­zánkban tartózkodó kül­döttsége és ott voltak a IX. és a XX. kerület párt- és állami szervei­nek, dolgozóinak képvise­lői. Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhe­lyettese tolmácsolta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Taná­csának és kormányának üdvözletét, majd Tran Dang Khoa, a VSZK Nemzetgyűlésének ülel­nök­e szólalt fel. A Tran Dang Khoa, a Vietnami Nemzetgyűlés alelnö­ke, a Vietnami Ha­zafias Front elnökségének tagja által vezetett kül­döttség kedden a magyar szakszervezetek tevé­ken­ysé­gé­vel is­m­erk­ed­e­tt meg. A küldöttséget fo­gadta Duschek Lajosné, a SZOT titkára. A delegá­ció a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsánál találko­zott a nőmozgalom veze­tőivel. A forró hangulatú nagygyűlést kultúrműsor követte, majd az ünnepi esemény az I­n­ter­naci­on­á­­lé hangjaival ért véget. Hazánkba érkezett az Indiai Kommunista Párt delegációja A Magyar Szocialista Végrehajtó Bizottság tag- Munkáspárt Központi Bi- jának a vezetésével. A­dottságának meghívására küldöttséget a Ferihegyi kedden hazánkba érkezett repülőtéren Varga István, az Indiai Kommunista a Központi Bizottság kül- Párt küldöttsége M. Fa- ügyi osztályának helyet­­t Joginak, a Központi tes vezetője fogadta. Elutazott a mali szakszervezeti küldöttség A SZOT meghívására nyorta a magyar társada­­augusztus 25. és szeptem-­l­rbiztosítás rendszerét hér 2. között a Mali Dél- és az ezzel kapcsolatos gozók Országos Szövetség szakszervezeti tevékeny­­­ének (M­TM) küldött­­séget. A delegáció kedden vége hazánkban tanulmá­ elutazott Budapestről. Az indiai parlamenti küldöttség látogatásai­­ - 1 A hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó indiai parlamenti küldött­ség kedden a magyar fő­várossal ismerkedett. A delegáció — élén Bal Ram Jakhar alsóházi el­nökkel — délelőtt a Vá­rosházára látogatott. A vendégeket elkísérte Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke és Árun Kanti Das, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagyköve­te. A Városházán Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke ismertette Budapest életét, a követ­kező években várható fejlesztéseket. A szívélyes hangú esz­mecsere metróutazással folytatódott, majd a de­legáció délután megte­kintette az Országos Me­zőgazdasági és Élelmi­­szeripari Kiállítást. Magyar—szovjet külgazdaság Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter meghí­vására Budapestre érke­zett Szemjon Szkacskov, a Szovjetunió Külgazda­sági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke. Külkereskedelmi minisz­terünk és szovjet vendé­ge a gazdasági együttmű­ködés egyes időszerű kér­déseiről folytat tárgyalá­sokat. A tárgyalások Új műsorok a Planetáriumban — A Planetárium elő­adásai, a rendelkezésre álló technikai eszközök megfelelő kihasználása, a zenei aláfestés alkalma­zása révén ma már csak­nem egy színházi élmény­nyel érnek fel. Ennek megfelelően magunk is évadokra készítünk mű­sortervet — mondotta kedd délutáni sajtótájé­koztatóján Ponori Thew­­rewok Aurél igazgató. — Az őszi idónnapokban há­rom új műsorral mutat­kozunk be. Október 2-án lesz Csaba György Hold­ról szóló programjának bemutatója, november közepén Sajó Péter elő­ször tart előadást A vi­lágegyetem hangja cím­mel. December 1-én vi­szont Ehmann Péter se­gítségével folytatjuk a Feltárul az Univerzum cí­mű műsor által már meg­kezdett barangolást a csillagászati megismerés területén. Ezúttal a világ­­egyetem mélységeivel is­merteti meg az érdeklő­dőket munkatársunk. Most szerelnek egy speciális üstökös vetítőbe­rendezést, s több más ki­sebb technikai segédesz­közt, amelyek munkába állításával­ tovább tökéle­tesíthetik az előadásokat. Az iskolásoknak szóló programok népszerűsíté­sére ebben az esztendő­ben is adott ki műsorfü­zetet­­a Planetárium, az­zal a nem titkolt céllal, hogy végre talán több gyereklátogatója lesz az intézménynek, mint az elmúlt három esztendő­ben volt. Az igazi megol­dás persze az lenne, ha a tanulók számára intézmé­nyesítenék a csillagok vi­lágának megismeréséhez hozzásegítő népligeti épü­let látogatását. W. L. Kitüntették Harmati Sándort A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Har­mati Sándornak, az Or­szágos Béketanács alelnö­­kének, a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnökének a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, 75. szüle­tésnapja alkalmából a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Traut­­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Ba­ranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Sebes­tyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács elnöke. Dr. Zalka Károly kitüntetése A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa dr. Zalka Ká­rolyt, a Pest megyei Bí­róság elnökét négy évti­zedes kiemelkedő igazság­ügyi munkássága elisme­réséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitünte­tésben részesítette. A ki­tüntetést a Pest megyei Bíróság kollégiumainak összevont ülésén, kedden dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter adta át, s egyben beiktatta a Pest megyei Bíróság új elnö­két, dr. Csernok Gyulát. Az ünnepségen részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának első titkára. KITÜNTETÉSSEM A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Melich Mihálynak, a SZOT Pénzügyi és Gaz­dasági Osztály politikai munkatársának eredmé­nyes munkája elismerésé­ül, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést ado­mányozta.* A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa eredményes munkájuk elis­meréseként, nyugdíj­ba vonulásuk alkalmából Horváth Istvánnak, a Fő­városi Fürd­őigazgat­ós­ág függetlenített szakszer­vezeti titkárának, vala­mint Tóth Sándornak, a Fővárosi Temetkezési In­tézet függetlenített szak­szervezeti titkárának a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést ado­mányozta. NÉPSZAVA A RÁDIÓ MELLETT 16­8 ÓRA Augusztus vége, szep­tember eleje mindenkép­pen fordulópont életünk­­ben: elkezdődik az új tan­év, gyerekek és felnőttek egyszerre veszik komo­lyabban az életet és­­ ta­nulást, vége a nyári la­zításoknak. Valamennyi­en tanulók vagyunk, min­dig tud új értelmet adni életünknek a szeptemberi becsöngetés. A rádiómagazin műso­ra, a szombati 168 óra a tanévnyitás jegyében ké­szült , több riport, in­terjú, jegyzet azt taglal­ta, mennyire készítették jól elő az idei évnyitót. Megtudtuk, vannak még (legalábbis szombaton voltak) takarítatlan isko­lák, félig kész javítások, vagyis idén sem zökke­nőmentes mindenütt a szeptemberi nyitány. A gyerekek talán örülnek e kisebb-nagyobb zökkenők­nek, a tanárok, a szülők kevésbé. Maguk a rádió­sok is „abból élnek”, hogy találnak mikrofonvégre­­valót. Arra lennék kí­váncsi, ha egyszer egy jobban előkészített tan­évnyitó alkalmával min­den rendben találtatna, vajon miről írnának mik­­rofonos kollégáink? Sajnos, az ideálisan jó helyzet még várat magá­ra, egy korábbi nyilat­kozat szerint például a tankönyvekkel sincs min­den igazán rendben. És ha egyszer majd minden „klappol”, kimeszelt, rend­be hozott iskolák, elké­szült tankönyvek várják a gyerekeket, addigra a pedagógusokkal lesz prob­léma. Egy másik riport ugyanis a végzős egyete­misták elhelyezkedési gondjairól számolt be. Már a tavalyiaknál is volt ilyen fennakadás, idén azonban szomorúbb a helyzet. Vajon miért nincs olyan szerv, amely or­szágos viszonylatban tud­ná, hány végzett egyete­mista nincs képzettsé­gének megfelelő állásban, és hány állásban nincs oda valóan képzett dolgo­zó? A 168 óra persze, nem tud konkrétan segí­teni, de azzal, hogy be­szél e gondokról, máris sokat tehet az ügy érde­kében. KÖNYVPÁRBAJ Már nem járnak isko­lába azok a dolgozók, akik részt vesznek a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a rádió szocialista bri­gádok számára készített műveltségi vetélkedőjén, mégis úgy éreztük ma­gunkat a legutóbbi Könyvpárbaj közvetítésé­nél, mintha iskolai „nyílt napot” hallgatnánk. Szé­pen és alaposan felkészült mind a két csapat, a „pár­baj” magas szinten, szel­lemes fordulatokban bő­velkedve zajlott. Mintegy igazi kardpárbaj. Poór Klára higgadt­­és okos játékvezetése követ­keztében nem volt szük­ség kapkodásra, impro­vizálásokra, nyugodt lég­körben beszélgettek a csapatok tagjai a mű­vekről, írókról. Egy-egy feladat olyan magas fo­kú beleélést kívánt meg (regényhős szerepét kel­lett eljátszani), hogy a résztvevők színészi képes­ségeket is megcsillogtat­tak. Kulcsár Katalin szer­kesztésében zajlott le a 3. magas nívójú közép­döntő. Fokozott kíváncsi­sággal várjuk a döntő­ket, vajon lehet-e még emelni a színvonalat? Nem szónoki a kérdés, ugyanis tapasztalásból tudjuk, az olvasott re­gény, novella néha szin­te elpárolog az ember fe­jéből már másnapra. Ma­ga az olvasás tehát ke­vés a könyvpárbaj­ozáshoz — igazi elemző munka, elmélyülés is szükséges. „BODROGI-KABARÉ99 A rádió kabarészín­házánál nyáron járunk múzeumba. A „múzeumi hónapok” kerete kiváló lehetőség arra, hogy egy­általán nem múzeumi szá­mokat hallgassunk. Hétfő este Bodrogi Gyula vitte a szót, saját számai között ő mondta az összekötő szöveget, sőt némelyiket ő maga is ír­ta. Ha hozzászámítjuk, hogy néha énekelt is, ak­kor elmondhatjuk, hogy az egész estét egymaga betöltötte. Mégpedig jól. Ha egy táncdalénekes ké­pes egész este szórakoz­tatni a közönséget tánc­­dalokkal (anélkül, hogy prózát is mondana), ak­kor képzelhető, mennyire jól szórakoztatja híveit egy humoros hajlammal megáldott színész (aki még dalol is). Partnerekről is gondos­kodott, ravaszul azokat válogatta ki a művészek közül, akik már saját mú­zeumi kabaréjuk kereté­ben bebizonyították, hogy képesek felderíteni a kö­zönséget. Együttesük leg­jobb száma a gyermekév­búcsúztató volt, s ez a szám búcsúztatta egyút­tal az estet is, amely egé­szében véve hangulatos volt. Háry Márta A vidék művészeti életéből Az ősz beköszöntével vidéken is megszaporod­tak a kiállítási esemé­nyek. A legnagyobb ér­deklődés minden bizony­nyal a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Ta­nácsa és a Magyar Kép­ző- és Iparművészek Szö­vetsége Kelet-magyaror­szági Területi Szervezete által rendezett Jubileu­mi Üzemi Tárlatot előzi meg, amely szeptember 3-án, a Magyar Gördülő­­csapágy Művek debrece­ni gyárában (Debrecen, Szabadság útja 129.) nyit­ja meg kapuit. A tízéves múltra visszatekintő ren­dezvény az évek során Hajdú-Bihar megye egyik legnépszerűbb közműve­lődési akciójává nőtte ki­­magát. Ugyancsak szakszerve­zeti intézmény, a Volán Tröszt szakszervezeti ta­nácsa szerepel rendező­ként azon a bemutatón, amit Garajszki József iparművész famunkáiból állítottak össze a Volán szolnoki üzemegységében. A szeptember 4-én nyíló kiállítás műtárgyait Ko­­czogh Ákos műkritikus ismerteti meg a dolgozók­kal a vállalat Landler Jenő utcai telepén. Tatabánya nemrégiben felavatott kiállítóterme, a Kernstok-terem Papp Al­bert helyi festőművész képeinek ad otthont. A szeptember 5-én nyíló ki­állítást a Dózsa György út 55. szám alatt­ tekint­hetik meg az érdeklődők. Ajkán, a Nagy László Városi Művelődési Köz­pontban Nagy Előd fes­tőművész mutatkozik be szeptember hónapban; élénk színezésű, inten­zív érzelmi életről tanús­kodó táj- és zsánerképei bizonyára ezúttal is fel­keltik a műbarátok fi­gyelmét. Pécsett, a Színház té­ri Galériában Molnár Sándor keramikusmű­vész a hónap kiállítója; tárlatán főként dísztár­gyakat, kertekbe, belső terekbe elhelyezhető plasz­tikai kompozíciókat láthat — és vásárolhat a közön­ség. T. A. A Tatabányai Szénbá­nyák felkérésére indítot­ta el a szobor születését, és bár a megrendelő igye­kezett nem megkötni a művész kezét, fantáziá­ját, Varga Imrének még­is számolnia kellett olyan meghatározó tényezők­kel, mint a meglevő kis tér- és parkrészlet egy meredek rézsűvel, a hát­térintézménnyel, amely a NÉPHÁZ (Bányász Köz­­művelődési Intézményhá­lózat központja), és a megrendelő által képvi­selt közönség, Tatabánya iparváros bányásztársa­dalma. Bányászoknak bányá­szokról nem egy szobor készült már, de alig ta­lálunk olyat, amit magu­kénak éreznének. Van úgy, hogy a nonfiguratív jelleg vagy az expresz­­szív torzítások idegení­tik el a közönséget a mű­től, és van úgy, hogy a realisztikus részigazsá­gok mögött a sematizmus és gondolatszegénység ér­tékteleníti a művet. Mind­ezen buktatókat ismer­te és azokat egy elegáns gesztussal áthidalta Var­ga Imre, amikor az örök emberi mítosz távlatába emelte művének témá­ját, és gondolatgazdag realizmussal formálta meg. A teret, természeti kör­nyezetet bazalttömbök di­ Orpheusz dalára meg­mozdulnak a kövek. Le­száll az alvilágba, vállal­va minden veszélyt, hogy felhozza a számára leg­nagyobb kincset, Eurüdi­két. Képessége és hatal­ma van rá. És ha vállal­kozása sikertelenül zá­rult, az csak emberi gyen­geségének tulajdonítható. Ki ez az ember? Nem rokona tan a bányászok­nak, kiknek „halára”, vagyis alkotó munkája nyomán megmozdulnak a kőzetek, akik naponta szállnak le a mélybe, hogy felhozzák kincsünket, a szenet? Eurüdiké ezért is nem plasztikus alak, ha­nem csak sejtelmes uta­lás, a kőzet felületén csil­logó érc. Eurüdiké nem nő, hanem valami, ami benne rejtezik az elő­élettelen természetben, amelyért meg kell harcol­nunk, ha napvilágra akar­juk hozni. Az emberi lét csak a természeti erőkkel való állandó harcban teljesed­het ki. És ennek a harc­nak nem szükségszerűen győztese az ember, de a heroikus küzdelemben még a legyőzetés is meg­nemesíti az embert. Ez az üzenet, amelyet a mítosz és a plasztikai élmény erejével vés a tudatunk­ba Varga Imre, László Tibor Évadnyitó társulati ülés a szegedi színházban Szeptember 26-án, a Színház- és Filmművésze­ti Főiskola IV/a osztálya tanulóinak előadásában, Goldoni: Két úr szolgája című művével nyitja meg idei évadját a Szegedi Nemzeti Színház. A főis­kolások fél évig lesznek vendégei a városnak. Pál Tamás igazgató a színház keddi évadnyitó társulati ülésén elmondotta azt is, hogy az új idényben elő­térbe került prózai tár­sulatok megerősítése. So­kat várnak Ruszt József munkájától, aki népszín­házi rendezői tiszte mel­lett az idén elvállalta a szegedi színház művészeti vezetői beosztását és több előadást is rendez majd a Tisza-parti városban. 5 Orpheusz Tatabányán Varga Imre Kossuth­­díjas szobrászművész azon kevesek közé tartozik, akik úgy tudják megújí­tani művészeti águkat, hogy az nem kerül egy­re távolabb a közönség ízlésvilágától és befoga­dóképességétől. Pedig minden szobra egy újabb találmány. Anyagban, technikában, stílusban, témában és a mű kör­nyezetével, a természet­tel való kapcsolatterem­tésben új és új utakat fe­dez fel és tesz járhatóvá. Egy lényeges ponton vi­szont közös és állandó a szobrászata, és ez a szug­­gesztív közérthetőség. Életművében egymást követve született meg há­rom nagy mitikus alak szobra: Prométheusz (Szekszárdon), Ikarusz (Győrben), majd Orphe­usz, amelyet Tatabányán avattak fel szeptember 6-án, a XXX. bányász­napon. namikusra komponált együttesével építette to­vább, míg a kompozíció figurális elemeit ezekben a térbeli viszonylatok­ban helyezte el. A köz­ponti figura a lantos Orpheusz térdelő alakja — bronzból. Krómacél­lemezből készült a mel­lékalak, az alvilág lakó­ja, Eurüdiké, Orpheusz halott szerelmese. Orpheusz a görög mito­lógia csodákra képes dal­noka, kinek dalára még az erdők vadjai is meg­szelídülnek, ki művésze­tének mágikus­­ erejével úrrá tud lenni a termé­szeten és a túlvilági (al­világi) erőkön. Minden idők művészeinek célja, munkájának értelme fo­galmazódik meg archetí­pusként Orpheusz heroi­kus alakjában. De Tata­bánya bányászközössége egy áttételesebb értel­mezésre is érzékeny és nyitott lehet.

Next