Népszava, 1980. szeptember (108. évfolyam, 205–229. sz.)

1980-09-16 / 217. szám

1980. szeptember 16. Finn szakszervezeti küldöttség budapesti tárgyalásai A SZOT meghívására Vieno Hämäläinen titkár vezetésével háromtagú finn szakszervezeti nő­küldöttség tett látogatást hazánkban szeptember 8—15 között. A finn szakszervezeti szövetség (SAK) küldöttei megbe­szélést folytattak Du­­schek Lajosnéval, a SZOT titkárával. Látoga­tást tettek üzemekben, ahol a szakszervezeti munkával és nőpolitikai kérdések megoldásának fel­tételei­vel, eredmén­y­ei­­­vel ismerkedtek. A SAK- küldöttséget fogadta Gál László, a SZOT főtitkár­­helyettese is. A küldött­ség hétfőn elutazott Bu­dapestről. Rényi Péter és Rév Lajos kitüntetése A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Rényi Péternek, a Nép­szabadság főszerkesztő­helyettesének, az MSZMP KB tagjának kiemelkedő újságírói, szerkesztői munkája elismeréseként, 60. születésnapja alkal­mából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének több évtizedes munkássága elismerése­ként 60. születésnapja al­kalmából a Szocialista Magyarországért Érdem­rend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Traut­­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Mar­jai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bi­zottsága osztályvezetője. Ülésezett a Magyarok Világszövetségének elnöksége Gosztonyi János az új főtitkár Hétfőn ülést tartott a Magyarok Világszövetsé­gének­ elnöksége. A ta­nácskozáson — amelyet Bognár József akadémi­kus, a szövetség elnöke vezetett — részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Az elnökség elismeré­sét és köszönetét fejezte ki dr. Szabó Zoltán nyugalmazott miniszter­nek , aki hat éven keresz­tül mint a szövetség fő­titkára igen eredményes munkát végzett. Most saját kérésére felmentet­ték e megbízatása alól. Dr. Szabó Zoltán a szö­vetség elnökségében to­vábbra is tevékenykedik. Ezután a Magyarok Világszövetségének elnök­sége a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnök­ségének kezdeményezésé­re tagjai sorába­­kooptál­ta Gosztonyi Jánost, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának alelnökét és megválasztotta a Ma­gyarok Világszövetsége főtitkárává. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Mexikói Egyesült Államok nemze­ti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte José Lo­pez Portillo köztársasági elnököt. A nicaraguai nemzeti ünnep alkalmából Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvö­zölte a Nicaraguai Köztár­saság Nemzeti Újjáépíté­­sének Kormányzó Taná­csát. Pója Frigyes külügymi­niszter szintén üdvözlő táviratot küldött Miguel d’Escoto nicaraguai kül­ügyminiszternek. Costa Rica nemzeti ün­nepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke táviratban üdvözöl­te Rodrigo Carazo Odio köztársasági elnököt. Chonglay Kommasi, a szervezet országos agitá­­ciós és szervező bizottsá­ga elnökének vezetésével hétfőn a Kommunista If­júsági Szövetség meghí­vására hazánkba érke­zett a Laoszi Népi Forra­dalmi Ifjúsági Szövetség küldöttsége. A delegáció megbeszéléseket folyta­tott a KISZ küldöttségé­vel, amelyet Maróthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tag­ja, a KISZ KB első tit­kára vezetett. Pranab Kumar Muk­­herdzsi, az indiai kor­mány kereskedelmi mi­nisztere Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter meghívására né­hány napos látogatásra Magyarországra érkezett és hétfőn megkezdte hi­vatalos tárgyalásait. A minisztert hivatalában fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, valamint Pója Frigyes külügyminiszter. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa titkárá­nak vezetésével a Politi­kai Radikális Párt meg­hívására hétfőn Hollan­diába utazott a Hazafias Népfront Országos Taná­csa küldöttsége. Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter vezeté­sével hétfőn igazságügyi küldöttség utazott Len­gyelországba. Rákóczi országgyűlése Történelmi köztuda­tunkban kiemelkedő he­lyet foglal el a Rákóczi Ferenc vezette szabadság­­harc. Ennek a bukása el­lenére is dicsőséges, hősi erőpróbának most 275 éve zajlott le egy jeles ese­ménye : 1705 szeptemberében hívták össze a szabadság­­harc első országgyűlését. Eredetileg a Rákos me­zejére tervezték, de a kedvezőtlen katonai ese­mények miatt, a Nógrád megyei Szécsény mellet­ti Borjúpástnak nevezett térség hatalmas sátortá­borában rendezték meg. A fejedelem hívására 6 püspök, 36 főrend és 25 vármegye közép- és fő­nemesi követei gyűltek össze, együtt több mint ezren. Az országgyűlés feladatául tűzték ki az államforma és a szabad­ságharc céljainak megál­lapítását, valamint a küzdelem eredményes­ségéhez szükséges állami és gazdasági irányítótes­tületek létrehozását. Rákóczi az országgyű­lés megnyitása után kije­lentette, hogy nem te­kinti magát fejedelemnek, sőt, a tárgyalások idejé­re vissza is vonult, hogy közvetlen befolyása nél­kül döntsenek bizonyos kérdésekben. Ám távollé­tében kiélesedtek a fő­nemesek és a közneme­sek közötti érdekellenté­tek. A fejedelem körül kialakult középnemestá­­bor, a szabad királyi vá­rosok küldötteivel együtt azzal kísérletezett, hogy egységes testületként, a főnemességtől és a kato­likus klérustól elkülönül­ve, önálló véleménynyil­vánításra és határozatok­ra készüljön. Céljuk az volt, hogy az ország élé­re külön királyt válasz­­szanak, a független állami fejlődés elindítására. A feudális mágnások és a klérus hevesen tiltakoz­tak a köznemesség szán­dékai ellen. A tárgyalá­soknak a főnemesekhez csatlakozó gróf Bercsé­nyi Miklós főgenerális gyors fellépése adott fordulatot. Azt javasolta, hogy ne válasszanak kü­lön királyt, mert ezzel megakadályoznák az oszt­rák császárral való bé­­külés lehetőségét, ha­nem a lengyel földesurak rendi konföderációjának példáját kövessék. Bercsényi előterjeszté­sére tehát az államfor­mát — a független ma­gyar királyság kikiáltása helyett — a Magyaror­szági Szövetkezeti Státu­sok és Rendek Szövetke­zésében állapította meg, s vezérlő fejedelmükké II. Rákóczi Ferencet vá­lasztották. Az október ele­jéig elnyúló országgyűlé­sen több mint egy hét a református és evangélikus köznemesség és a katoli­kus főurak, köznemesek,, illetve a klérus közötti vi­tákkal telt el, mert az utóbbiak sűrűn megsértet­ték a protestánsok által már korábban kivívott vallás- és lelkiismereti szabadságot. A klérus ugyanis sok protestáns, templomot és hozzátarto­zó papi birtokot, intéz­ményt elvett a katolikus egyház részére. Rákóczi­nak ezért rengeteg időt és energiát kellett arra fordítani, hogy e látszó­lag csak vallási, de való­jában súlyos gazdasági és politikai érdekekkel is terhelt vitákban némi igazságot és rendet te­remtsen. Ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a középbirtokos nemes­ség, az a társadalmi osz­tály, amelytől Rákóczi az elgondolásainak politi­kai megvalósítását várta — nem volt elég egysé­ges és határozott; sőt, zömmel nem is kívánta és elvetette a szabadság­­harc eredményesebb foly­tatásához és a fejlődés­hez szükséges állami centralizációt. Magatar­tásuk a főnemesség elő­retörésével járt, amit az is segített, hogy a kö­zépbirtokos nemesség szintén mereven elzárkó­zott a szabadságharc fő erejét nyújtó fegyveres kuruc jobbágyok jogos igényei elől, így a nép alapvető társadalmi­­kér­déseiről, a katonáskodó jobbágyoknak a földesúri kötöttségek alóli felsza­badításáról — amit Rá­kóczi és közvetlen hívei törvénybe akartak iktat­ni — sok más tervbe vett fontos kérdéssel együtt, nem is tárgyaltak. E 275 évvel ezelőtti or­szággyűlés, illetve a Rá­­kóczi-szabadságharc máig ható legfőbb tanulságai: igazi nemzeti egység és társadalmi haladás csak a dolgozók és az országot fenntartó osztályok igazi nemzeti együttműködésé­re, szövetségére épülhet. Szenes Imre NÉPSZAVA A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének KV-ülése A budapesti Fészek Mű­vészklub nagytermében tegnap ülést tartott a Művészeti Szakszerve­zetek Szövetségének központi vezetősége. A központi vezetőség tagjai meghallgatták és megvi­tatták a Művészeti Szak­­szervezetek Szövetsége októberben tartandó IX. kongresszusának szóbe­li beszámoló-tervezetét Simkó Tibor főtitkár elő­terjesztésében. A beszámoló jóváha­gyása után Rákosy Péter, a központi vezetőség tit­kára ismertette az alap­szervezeti választások zá­rójelentését, majd a kongresszus előkészüle­teiről tájékoztatta a meg­jelenteket. A kongresz­­szusra minden előzetes írásos anyag elkészült, még ezen a héten kéz­hez kapják a küldöttek és a meghívottak. A központi vezetőség ezután az előzetes ja­vaslatok alapján összeál­lította a kongresszusi munkabizottságokat, vé­gezetül pedig személyi ügyeket tárgyalt. EBB A TELEVÍZIÓ ELŐTT VENDÉGSÉG Páskándi Géza: Vendég­ség című drámájának té­máját a történelemből merítette. Mondhatnánk, a mindenkori történelem­ből, mert besúgók, áru­lók nemcsak a XVI. szá­zadi Erdély politikai, tár­sadalmi viszonyai között, hanem minden história­korszakban teremnek. Dá­vid Ferenc, a hitújító unitárius püspök történe­tében Páskándi az áru­lás természetrajzát, lélek­tanát és különböző ma­gatartásformáit mutatja be. Dávid püspök, a hala­dó szellemű, merész refor­mátor kényelmetlenné vá­lik a fejedelem és a kon­zervatív hívők számára. Elveszejtésére többen is vállalkoznak: Socino, az olasz teológus szorultság­ból, önigazolást keresve, Blandrata, az udvari spicli szolgalelkűségből, egy primitív lány nyers indulatból, hatalomvágy­ból. A püspök pedig ön­magát árulja el, hogy esz­méi fennmaradjanak a tudós besúgó, Socino je­lentéseiben. Ez a drámai alaphelyzet — eleve adott konfliktusaival és ismert végkifejletével — maga a darab. A Vendégség nem cse­lekményes mű. Disputá­val, a gondolatok ütköz­tetésével, a szavak ere­jével kell drámai fe­szültséget keltenie és fenntartania. Mihályfi Imre a színpadra írt drá­mát tömörítéssel, a tele­víziós eszközök művészi alkalmazásával vitte kép­ernyőre. A mű gondolati­ságát hangsúlyozó rende­zést szépen komponált képsorok támogatták. (Operatőr: Zádori Ferenc.) A két főszereplő, Kállai Ferenc és Darvas Iván ki­váló alakítást nyújtott, és a tévéváltozatban határo­zottabb karaktert kapott a besúgót is besúgó lány (Kiss Mari) figurája. A Vendégség elsősorban a televíziós megvalósítás szempontjából sikerült darabja A magyar drá­ma 30 éve sorozatnak. WILL SHAKESPEARE Legújabb kedd esti vendégünk az ifjú Will Shakespeare, az üstökös­pálya kezdetén álló zse­ni , ahogy regényes élet­rajzának írója, John Mor­timer elképzelte. A re­gény és az abból készült angol tévéfilmsorozat nem tekinthető hiteles életrajznak, pályakép­nek. Meglehetősen szaba­don bánik a Shakespeare­­ről szóló könyvtárnyi iro­dalom amúgy sem egé­szen megbízható adatai­val, feltételezéseivel. Vannak azonban eré­nyei is. A néző szippant­hat egyet az Erzsébet­­korabeli London nem ép­pen rózsaillatú levegőjé­ből. A film korhűségre törekvő, életteli képet ad a kor viszonyairól, a tár­sadalmi és a színházi életről. Bemutatja azokat a körülményeket és kor­­társakat, amelyek és akik hatással voltak „Will” Shakespeare kibontako­zásában. William Shakespeare­­ről, a drámaköltő óriásról sokat tudunk és kevés biztosat. A legtöbbet és a legigazabbat művei mondá­kat­ják róla. A most futó film az érdeklődés felkel­tésével, a beiktatott drá­marészletekkel talán se­gít előkészíteni a bemuta­tásra váró Shakespeare­­drámák fogadtatását, be­fogadását. Az angol BBC televízióban készült nagy­szabású életműsorozat el­ső darabjait rövidesen láthatjuk. KAPCSOLTUNK Vitray Tamás szokása, hogy sikeres műsorait a legjobb formájukban hagyja abba, így tett az Ötszemközt-tel, a Csak ülök és mesélek-sorozat­tal is. Most pedig a ked­velt vasárnap esti társas­játék, a Kapcsoltam já­tékvezetői stafétabotját, illetve telefonkagylóját hirtelen-váratlan átadta vállakozó kedvű, fiatal kollégájának, Rózsa Györgynek. (Reméljük, azért, mert megint vala­mi másban töri a fejét.) A váltás egészen jól si­került. Hát persze, hiány­zott Vitray családias, ba­ráti jelenléte, biztató pil­lantása az orrára tolt szemüveg felett, elnéző hümmögése, szinte önfe­ledt együtt játszása fél or­­szágnyi nézőtáborával. Rózsa György jól „meg­ülte” a helyét, kedvesen, rokonszenvesen tette a dolgát, humora is van. A műsor tizenharmadik adá­sának nem volt ugyan szerencsés nyertese, de azért nem vesztettük el a játékkedvünket. JL MÉZGA CSALÁD Tizenharmadik adásával véget ért a Mézga család vakációs kalandsorozata. Egy nyáron át bolondoz­tak vasárnap délutánon­ként, most hiányozni fog­nak. Különösen az okos „lüke” Aladár, akiben nem kellett saját gyen­géinket, csacskaságainkat felismernünk és kinevet­nünk, mert ő már a jövő emberkéje. Egyesek sze­rint nem szép a rajzfilm­sorozat alkotóitól, hogy Mézgáékat (Hufnágel Pis­ti áldozataiként) a legna­gyobb lekvárban hagyták. Ha kimásznak a bajból, ismét szívesen látjuk őket a képernyőn, esetleg egy jobb feldolgozásban. Vajk Vera ­ SZÍNHÁZI MŰSOROK Vígszínház: Pop-fesz- családban marad (7), Mik­tivál (7), Pesti Színház:­roszkóp Színpad: Minek Equus (7), József Attila néz engem? (fél 9), Színház: Hálószobakomé- SZKÉNÉ Műegyetemi dia (7), Operettszínház: Színház: Woyzeck (fél 8), Csókolj meg, Katám! (7), Bábszínház: Jókai tér: A Zsebszínház: Lola Blau bűvös tűzszerszám (de. (fél 8), Radnóti Miklós 10), Zeneművészeti Főis- Színpad: VÁSÁROSNA-­kola, nagyterem: Fuvola-MÉNY: Kulisszatitkok elődöntő 7., (de. 10), 8., (8), Vidám Színpad: A (du. 3). 5 kereke most csak a lát­ványosság kedvéért for­gatja a vizet — a mol­nár hajdani szobájában pedig írásos és tárgyi emlékekkel múzeumot — további gyarapodásra vá­rót — rendeztek be. A bányász kulturális napra nyomtatott meghívón csak később fedezzük fel, hogy a megtekintésre szánt látványosságok egyikében jártunk. Majd­nem egyedül. Mire visszaérünk a fő­térre, az állami kocsik már majdnem megtöltik a parkolót. A tanácshá­zán a tudományos ülés megnyitására készülőd­nek — a nagybörzsönyi bányásznap, működő bá­nyák híján, a történeti­ség, az emlékezés jegyé­ben zajlik. Fő felelőse az Országos Érc- és Ásvány­­bányászati Múzeum, a vendégek között bányá­szok is akadnak — a haj­dani bányamunkás falu lakossága inkább kívül marad. A kocsma előtt felállított sátorban már fogy a virsli, a sör, gye­rekek szaladgálnak az utcán, turisták még nem. A főtéren a bámész­kodók gyűrűjében a BM Határőrség zenekara ké­szülődik a térzenéhez — eltart egy darabig. A vá­rakozók a kocsma előtti asztalokhoz ülnek, onnan — tisztes távolból — fi­gyelik az eseményeket. Nem sok történik. A ta­nácsház termében zajla­nak az előadások — a fa­lu vasárnap délelőtti. Néhány hátizsákos ki­ránduló téved erre, kö­rülnéznek, letelepednek. A falu határában fiatal fiúk — és néhány idő­sebb is — „vérre menő” focismeccset játszanak. Az út mentén egy magán rendszámú Volga áll, a motorháztetőn antennás televízió, a kocsi mellett campingasztal, üvegek, székek , kirándulók. Vajon miért nem jönnek be a faluba? előadást rögtönöz. Egy óra felé jár, amikor a várható vendégsereg hol­létéről faggatjuk, mond­ja, majd délután „ébred” a falu. Addig csak a meghívottak, esetleg né­hány turista téved erre. Különösebb szervezés nem volt. Különben hasonlókat mondanak a tanács házán is, ahol tanárokkal be­szélgetünk. A tanácsel­nököt keressük, a műve­lődési ház pincéjéhez irá­nyítanak bennünket­­, ahol a vadásztársaság so­ros ülését vagyunk kény­telenek megzavarni. Az elnök nincs itt. Az ülés után, ebédhez készülődve sikerül „el­kapni” őt, egy kollégája előre figyelmeztet, hogy „készítsük a papírjain­kat”. A megfelelő öniga­zolás után elmondja, ők nem szervezik, csak he­lyet adnak a rendezvény­nek, a másik hasonló, a Nagybörzsöny-napok már olajozottan megy, jobban is érdekli az embereket. Bár a program délutáni része még hátravan. A nyomtatott meghívó délutánra divatbemuta­tót ígér — azt közben egy távirattal lemondták. Hétkor majd a V’Moto- Rock együttes jön, utána diszkó. Most pedig úgy látszik, hogy mindenek­előtt az eső következik. A zenekar összepakol, a kint üldögélők is fedél alá készülődnek. Már szinte minden szembejövő arca ismerős. Hazaindulunk. A hangos­­beszélő „utánunk szól”: „Kedves vendégeink! A művelődési házban film­vetítést tartunk. A belé­pés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk. A film címe: „Küzdelem a sötétség ellen.” Csáki Judit Bányász kulturális nap - magunknak korán érkeztünk. A fa- A zenekar befejezte a lu még csendes volt, csak hangolást — szolid taps a kocsma előtt álldogál- köszönti. Ugyanígy a fel­­taik néhányan. Nem tud­ lépő vendégénekeseket is, tűk teljes bizonyossággal az Operaház egyik ma­­eldönteni, vajon a nem- gánénekese a Bánk bán rett és vörös zászlók a ismert áriáját énekli a legutóbbi ünnepről ma­ szemben vele csak egy radtak-e kinn, vagy a fotós álldogál, oldalra nagy börzsönyi bányász kellene fordulnia, hogy kulturális napot köszön- lássa a közönségét, tik. Sétálni indultunk. Vagy száz méterre két A Vízimalom mindösz­ katonai sátorban alkalmi szó néhány napja — au- kiállítás készül. Jakab gusztus 20-a óta S­tar­ Ferenc, a helyi Bányász­­tozik a falu látványossá- múzeum vezetője idősebb­jai közé. A helyi tanács Szabó István Kossuth-dí­­fig­yelmét, egészséges lo­­jas szobrászművésztől kálpatriotizimusát dicsé­­kétt el alkotásaiból né­­zi, hogy felhívták a fi­­hányat — a bányász fe­­gyelmet az 1953 óta elha­­májú faszobrokat Czinke gyott malomra, amelyet Ferenc és Feledy Gyula másfélmilliós ráfordítás- grafikáival rakta körül, mál jelentős ipartörténeti Amikor a látogatók meg­­emlékké varázsoltak az érkeznek — egyelőre még illetékesek. A másfél év­ csak a meghívottak — százados malom felújított szakszerű „idegenvezetői” (Kiss Árpád felvétele)

Next