Népszava, 1980. december (108. évfolyam, 282–305. sz.)
1980-12-13 / 292. szám
1980. december 13. Kádár János és Lázár György üdvözlő távirata Kaysone Phomvihane-nak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntötték Kaysone Phomvihane-t, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét 60. születésnapja alkalmából. Leonyid Brezsnyev köszönete Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából küldött üdvözletért és jókívánságokért. KGST-tanácskozás a polgári légi közlekedésről Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befejezte munkáját a KGST polgári repülésügyi bizottságának 11. ülése. A tanácskozáson a magyar delegációt Ónczó György közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes vezette. Az ülésen megvizsgálták és egyeztették a tagországok polgári légi közlekedésével kapcsolatos fejlesztési feladatokat, összhangban a közlekedési ágazat hosszú távú együttműködési célprogramjával. Megvitatták a műszaki-tudományos tanács előterjesztését az automatikus légiforgalom-irányító rendszerek, navigációs és leszállítóeszközök tökéletesítésével kapcsolatban. Tovább fejlődött a német nemzetiségi oktatás és kulturális élet Ülést tartott pénteken a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmánya. A szövetség ez évi tevékenységét és 1981. évi munkatervét elemezve , megelégedéssel nyugtázta hogy a Művelődési Minisztérium terve szerint fejlesztik a német nemzetiségiek lakta településeken a német nyelv oktatását. Az eredmények közt említették az ülésen a német nemzetiségi művelődési tevékenység élénkülését, az eddigieknél nagyobb arányú kibontakozását. Az idén lezajlott kulturális vetélkedőn több mint 2600-an vettek részt, köztük nagy számban fiatalok. NÉPSZAVA KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Varga Mátyás érdemes művésznek, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas díszlettervezőjének 70. születésnapja alkalmából, művészi munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Ma megkezdődnek a megyei népfront-küldöttértekezletek Fontos állomásához érkezett a Hazafias Népfront VII. kongresszusának előkészítése: ma megkezdődnek a mozgalom megyei küldöttértekezletei. Befejeződött tehát a körzeti népfrontbizottságok, valamint a városi, a városi-járási bizottságok újjáválasztása. A népfrontkörzetekben az utóbbi két hónapban több mint 1300 tanácskozást tartottak, s a fórumokon mintegy 100 ezer lakos vett részt. A beszámolókhoz kapcsolódóan, a szűkebb lakóterületi s a tágasb városi, illetve országos kérdésekről szólva több mint tízezer állampolgár mondott véleményt. • Örvendetes, hogy az újjáválasztott testületekben, az új körzeti bizottságokban emelkedett az ipari és a mezőgazdasági fizikai dolgozók aránya, s általában eléri a 32—34 százalékot. Néhány megyében, városban ennél is magasabb. Békés megye népfrontkörzeteinek újjáválasztott testületeiben például a testületi tagok 60 százaléka ipari és termelőszövetkezeti dolgozó. Erdei Ferencre emlékeztek az Akadémián Emlékdíjak fiatal szociológusoknak Erdei Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából a Magyar Szociológiai Társaság pénteken ünnepi emlékülést tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen, amelyen részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is, politikai, tudományos, kulturális életünk több száz képviselője előtt Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott megnyitó előadást. Erdei Ferenc gazdag és sokoldalú pályáját és életművét ezúttal mint szociológusét idézte fel. Az emlékülésen Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke átadta a társaság által a mostani évforduló alkalmából alapított és ezúttal első ízben odaítélt Erdei Ferencemlékdíjat. Ezt a díjat ezentúl minden évben kiadják, 35 évesnél fiatalabb hazai szociológusok eredményes munkásságának elismerésére és buzdítására. Az idei díjat Csepeli György, az ELTE bölcsészettudományi kara szociológiai tanszékének adjunktusa elsősorban az előítéletek, a nemzeti érzés és tudat, valamint a csoportközi viszonyok témakörökben végzett munkásságáért, és Vági Gábor, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet tagja kapta, főleg a faluszociológia, a településfejlesztési döntések szervezett szociológiája és a háztartási munkamegosztás vizsgálatában elért eredményeiért. Kemencekonkurrencia A távol-keleti iparikemence-piacokat a japán óriás cégek uralják. A Közel-Kelet és Afrika a Közös Piac érdekszférájába tartozik. Dél-Amerikát pedig az USA-ból irányított világcégek birtokolják. Aki ezeken a területeken új eladóként megjelenik, nagyon biztos kell, hogy legyen a dolgában. Ilyen merész cég a 4300 dolgozót foglalkoztató Kohászati Gyárépítő Vállalat (KGYV). Vezetői úgy érzik, megérett az idő arra, hogy a konkurrencia megingathatatlannak tűnő pozíciói ellenére hozzákezdjenek a szóban forgó piacok megdolgozásához. — Némi túlzással szólva úgy mondhatjuk: roham előtt állunk — jellemzi a helyzetet dr. Biró Attila, az önálló export jogú KGYV külkereskedelmi irodájának vezetője. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a KGYV mintegy negyedszázada nevet szerzett magának a vasötvözetgyártáshoz nélkülözhetetlen elektromos ívkemencék pontos, megbízható szállítójaként ismerik. Csakhogy most nem a „bevezetett” termékeivel, hanem más típusú kemencékkel és komplett üzemekkel készül betörni a világpiacra. Ugyan miféle merészség kell ehhez, hiszen ez is kemence, meg az is kemence? — gondolhatják sokan. Magyarázatul csak egy fiktív példát: vajon bizalommal fogadnák-e az amerikai, arab, szingapúri importőrök az Ikarus ügynökeit, ha azok 1000— 2000 köbcentiméteres személygépkocsik eladóiként kopogtatnának az ajtaikon? Mert igaz ugyan, hogy az Ikarus autóbuszai világszerte elismertek, no de a személyautó, az egészen más. Az elektromos ív, és a más típusú kemencék között legkevesebb akkora a különbség, mint az autóbusz és a személyautó között. Tovább növeli a rohamra való fölkészülés nehézségeit és kockázatát a kohászatban világszerte tapasztalható visszaesés. Néhány — saját nehéziparát napjainkban megteremtő — fejlődő országon kívül hagyományos kohászati berendezéseket senki nem vásárol. Mindenki olyan berendezéseket keres, amelyek a jelenleg használatosaknál jóval termelékenyebbek, energiatakarékosak, azoknál kevesebb karbantartást igényelnek, megépítésük néhány rövid hónapnál nem hosszabb ideig tart és az áruk is kedvező. A KGYV azért érzi úgy, hogy felkészült a konkurenciával való küzdelemre, mert az utóbbi néhány évben éppen olyan berendezéseket sikerült kifejlesztenie, amelyek megfelelnek az előbb felsorolt követelményeknek. Az új, itthon már gyakorlatban is kitűnőre vizsgázott berendezések három rendszert képeznek. Ami közös bennük: mindet az építőszekrény elve alapján tervezték, vagyis az alapelemektől tetszés szerinti nagyságú termelőberendezés építhető. Raktárról szállíthatók, a helyszíni összeszerelésük (nagyságtól függően a korábbi 12—18 hónap helyett 3—12 hónap alatt) hasonló ahhoz, ahogy egy gyerek házat épít a Legojáték elemeiből, és nem is igen bonyolultabb annál. Az ELVA-rendszer alapdarabjaiból a legkülönbözőbb szárítási feladatok elvégzésére alkalmas kemencék állíthatók össze. Ilyen feladat pedig akad bőven: szárítást igényelnek az öntödei magok, karosszériára frissen felhordott lakk, vagy a feldolgozás első szakaszában a fűszerpaprika, de tárolásra való előkészítéskor a hagyma is. A RADIBLOKK-rendszer gáztüzelésű hőkezelő kemencék építését teszi lehetővé a 200—100 Celsiusfokú hőtartományban. Tehát a vas- és színesfémipar csaknem valamennyi hőkezelési feladatának elvégzésére alkalmas, de felhasználható edények, kádak zománcozására is. A harmadik rendszer, az ENERSTOP fantázianevű, elektromos fűtésű villamos kemencerendszerek építésére szolgálhat. A roham, vagyis a jól előkészített propagandakampány korszerű termékeink megismertetése érdekében január 1-től kezdődik — tájékoztat az irodavezető. — Tapasztalatokon alapuló becslésünk szerint körülbelül egy évig is eltart, míg tájékoztatók, kiállítások, üzleti megbeszélések tucatjainak, valamint megbízott ügynöki hálózatunk alapos, ahogy az üzleti világban mondják, rámenős munkájának köszönhetően sikerül betörnünk az említett piacokra. Felvetődött-e bennünk az, hogy esetleg kudarcot vallunk? Igen, de ez lehetetlen. Mert valóban élenjáró termékeket kínálunk. A jelenleg évi 2 millió dolláros exportbevételünk bővítése érdekében. Mónus Miklós A madár be-, a hideg kiszáll Ismét aggódó telefonok jönnek Békásmegyerről. A főváros még ma is épülő legnagyobb lakótelepéről mind többet hallunk, és — sajnos — nem a legjobbakat. — Dideregnek a gyerekek a Kelta utcai iskolában! Kérjük, segítsenek! A Fővárosi Távfűtő Művek ügyeletese nem tud az esetről, ám Koncz Ferenc igazgató, akit lakásán érek már el, igen. Az utóbbi napokban gyakran szóba került cégünk, de korántsem biztos, hogy minden esetben a hőszolgáltatásban van a hiba, mert íme, a Kelta utcai iskola legkevesebb 30 százalékkal több hőenergiát kap, de az a baj, hogy nemcsak a tantermeket, hanem az utcát is fűtjük. Az igazgató javasolja: menjünk ki együtt a helyszínre, s nézzünk körül. A tornaterembe befészkelték magukat a madarak, mert az ablakszerkezet és a párkány közötti rés legalább öt centiméter, így hát könnyedén beröppenhetnek. Ez még nem is lenne baj — mondja Száraz Ferencné iskolaigazgató —, de az már igen, hogy a meleg ugyanott kimegy ... A szép, nagy tornaterem közepén függöny választja el a teret. Ám legnagyobb meglepetésemre nem függőlegesen lóg, hanem körülbelül 30 fokos szögben lebeg. A szél ugyanis átfúj a tornatermen, s „megkapaszkodik” a függönyben. — Az épület kísérleti jelleggel készült — kapcsolódik a beszélgetésbe Németh Ferenc, a LAKÓTERV építész tervezője. — Az ablakszerkezet és a párkány között néhány milliméternyi rést kellett hagynunk, hogy legyen hely a hőtágulás miatt bekövetkező térfogatváltozásra. Sajnálatos módon ebből a néhány milliméterből centiméterek lettek. Annak ellenére, hogy az épület átadásánál már megvolt ez az öt centiméteres rés , átvették. Kisebbre méretezték a fűtőtesteket is. A 23-as ÁÉV volt a kivitelező, s a fővárosban, hangsúlyozom, ez az iskola volt a kísérlet első épülete — szól közbe Beczássy Gyula gépész-tervező mérnök. — Előfordulhatnak hibák, de hát ekkorára nem számíthattunk. — Mi a teendő? — Annak ellenére, hogy a Fővárosi Távfűtő Műveknek nincs karbantartási szerződése az iskolával, mi készséggel segítünk, hogy a lehető leggyorsabban valamilyen átmeneti megoldást találjunk — mondja Koncz Ferenc igazgató. — A III. kerületi Tanácsnak szerintem minél előbb meg kel keresnie a FŐBER-t és a rendszergazdát a 23-as ÁÉV-t, hogy gyorsan vizsgálják meg, mit lehet és mit kell tenni. A Kelta utcai iskolába 1300 gyerek jár. Bár beköszöntött az enyhébb idő, a hőmérő a külső 6 fokos hőmérséklet ellenére a tornateremben 15,3 fokot mutat. (Ez, mondanom sem kell, kevés.) A bejáratnál még alacsonyabb a hőmérséklet. A gyerekek egyébként itt gyülekeznek, sokan már reggel 6—727 óra körül megérkeznek, amikor szüleik munkába indulnak Bizony vacognak. Amikor odakint mínusz 7 fokot mértek, bent a tantermekben alig volt több 10 foknál. Néha elérte a hőmérséklet a 17 fokot is. Hogy intézkedni kellene, hogy tenni kellene valamit, ebben minden résztvevő egyetértett. Ebben maradtunk, amikor valamennyien elhagytuk a tornatermet. Koncz Ferenc kocsijával jöttünk vissza a városba, s láttam, nemigen hagyja nyugodni ez a fajta elvi megegyezés. A Marx téren egyszer csak előhúzott a kesztyűtartóból egy telefonkagylót, erélyes hangon kérte URH-n a központját: — Sürgősen küldjétek a Kelta utcai iskolába két hőlégfúvót, meg a hozzávaló olajat... Hogy kinek a költségére? Természetesen, a miénkre. Meg kell oldani... Igen ... most azonnal! S ebben a pillanatban valami befejezettségérzés lesz úrrá rajtam: lám, meg sem érkeztünk, s az azonnal megoldandó dolgot valaki, jó szándékkal, így tudja megoldani. Ha csak ideiglenesen is. M. Szabó Imre Gyógyítás és egészségkultúra Véget ért a tudományos tanácskozás Véget ért pénteken a Gyógyítás és egészségkultúra című kétnapos tudományos tanácskozás a TIT Bocskai úti stúdiójában. A Fővárosi Egészségnevelési Központ által megrendezett konferencián több száz budapesti orvos, gyógyszerész és egészségügyi szakdolgozó plenáris és szekcióüléseken cserélt információt a társadalomegészségügy és az egészségkultúra feladatairól, az egészségnevelési tennivalókról. A második napon előadás hangzott el egyebek között az orvos-beteg kapcsolatáról, az orvosok és a gyógyszerészek nevelő munkájáról, a beteg emberek magatartásának formálásáról. Videoton-siker Teljesítette ötéves termelési és exporttervét a 18 ezer dolgozót foglalkoztató székesfehérvári Videoton Gyár. Az elektronikai vállalat öt év alatt 33 milliárd forint termelési értéket hozott létre és termékeinek 65 százalékát a világ 50 országába exportálta. Az elmúlt öt év alatt a Videoton termelésében egyharmadról 41 százalékra emelkedett a számítástechnikai berendezések részaránya. Mindez új piacok meghódítását eredményezte a Távol- Keleten, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Például Angliába, a televíziózás ősi hazájába az idén 18 ezer televíziós készüléket szállított a Videoton, az Egyesült Államokban és Kanadában pedig több mint százezer Akaia Videoton hangdoboz talált gazdára. . A meglevő lakásállománnyal való jobb gazdálkodás, az ésszerű lakáscserék ösztönzése érdekében újabb kedvező intézkedés történt: megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely 1981. január 1-től a jelenlegi 17- ről 12 százalékra csökkenti a lakásvásárlási illetéket. A változástól a szakemberek a lakásforgalom további fellendülését várják: sokakat ugyanis jelenleg az igen magas illeték tart vissza attól, hogy saját erejükből lakást vásároljanak, vagy meglevő lakásukat értékesebbre, számukra megfelelőbbre cseréljék. Az 5 százalékos illetékcsökkentés igen jelentős. Például egy 600 ezer forint körüli forgalmi értékű öröklakás után jelenleg a 17 százalékkal számolva 102 ezer forint illetéket kell fizetni. Ez az összeg az új szabályok szerint 30 ezer forinttal csökken, s 72 ezer forint lesz. A kedvező változás természetesen nemcsak a lakásvásárlást, hanem a lakáscseréket is érinti. Már megírtuk, hogy egy korábbi jogszabályváltozás óta a személyi tulajdonú lakások cseréjénél a korábbiakkal szemben nem a megszerezni kívánt lakás teljes értéke, hanem csak a két lakás értékkülönbözete után kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Az új szabályok szerint az illeték ezekben az esetekben is 17-ről 12 százalékra csökken. Mi a helyzet akkor, ha valaki tanácsi bérlakását akarja öröklakásra cserélni? Ilyenkor az illeték az új lakás forgalmi értékének csupán 7 százaléka. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor valaki szervezett akció keretében az Országos Takarékpénztártól vásárol öröklakást. Fontos tudnivaló, hogy a megvásárolni kívánt lakás forgalmi értékéből az illeték kiszámításánál le kell vonni az OTP- és a munkáltatói kölcsön összegét, sőt az új tulajdonosnak járó szociálpolitikai kedvezményt is. (Korábban erre csak a tanácsi bérlakás és az öröklakás cseréjénél volt lehetőség, az OTP által újra értékesített lakások megvásárlásánál nem.) Az illetéket egyébként ezekben az esetekben a lakásvásárló nem egy öszszegben, hanem 12 havi, egyenlő részletekben, adópótlékmentesen fizetheti meg. Ezt a kedvezményt a jogszabály mindenkinek biztosítja, tehát külön kérni sem kell. Más a helyzet, ha valaki személyi tulajdonú lakást cserél személyi tulajdonú lakásra, vagy a magánforgalomban vásárol öröklakást. A 12százalékos illetéket ugyanis elvileg egy összegben kell megfizetni , a vásárló azonban ilyenkor is kérhet az illetékhivataltól — vagyoni, szociális helyzetére figyelemmel — részletfizetési kedvezményt. Az új jogszabály 1981. január elsején lép hatályba, rendelkezéseit azonban a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy akinek lakásvásárlási vagy -csereügye jelenleg az illetékhivatalnál van és az illetékét január 1-ig jogerősen nem állapítják meg, már mindenképpen a kedvezőbb szabályok szerint, tehát 17 helyett csak 12 százalékot fizet. D. A. Megjelent a pénzügyminiszter rendelete Csökkentették a lakásvásárlási illetéket 17 helyett 12% — Levonások, kedvezmények — Részletfizetés