Népszava, 1981. január (109. évfolyam, 1–26. sz.)

1981-01-07 / 5. szám

NÉPSZAVA 1981. JANUÁR 7., SZERDA Pufajkás emberek, hidegtől kipirult arcok, elgém­beredett ujjak, párolgó lehelet, tréfás évődések, és persze beton- és üvegmonstrumok... Ez a lát­vány fogadott bennünket Békásmegyeren, ahol tíz éve még káposztát meg paprikát termesztettek. Tíz és félezer család lelt itt új otthonra az elmúlt öt év alatt, s további kettőezerhétszáz költözik még 1983 végéig. Az építőmunkások jóvoltából, akik - akár foga van a télnek, akár nem - most is a be­tonházak között serénykednek, hiszen új otthonok kellenek az embereknek. Batha Lá­szló felvétele „Diszkrét ügyintézés” A krimi iránt érdeklődőknek elárulhatom: sikerült sze­mélyesen is találkoznom a Pinkerton magánnyomozó­ügynökség tulajdonosával, s egyben fődetektívjével. Az ismert nevet viselő detektív miatt nem kellett messze utaznom, ugyanis Pinkerton, azaz Fazekas István felke­resett a szerkesztőségben. Egy úgynevezett szórólap segítségével jutottam az egyetlen magyar magánde­tektív nyomára: „Pinkerton­­magánügynökség ... Szava­tolt valóság és tényhű in­formálás bármiről, bárkiről. Diszkréció, konspirált ügy­intézés.” — Az ügynökség kifejezés egyben azt is feltételezi, hogy nem csupán­­ egyedül dolgo­zik, hanem nyomozókat is foglalkoztat... — mondtam a szemüveges, középtermetű fiatalembernek, akinek a pá­pa azért hiányzott a szájá­ból ... — Ügynökségem négy munkatársat foglalkoztat. Magam nem bírnám a meg­bízások teljesítését. — Mikor határozta el, hogy magánnyomozó-irodát alapít? — Azt hiszem, úgy más­ , fél évvel ezelőtt, amikor a válóperemmel kapcsolatban jól jött volna a bizonyítékok megszerzéséhez egy magán­detektív. Úgy gondoltam, ha nekem hiányzik ez a szolgál­tatás, bizonyára mások is így vannak ezzel. — Mióta működik magán­nyomozóként? — Hivatalosan július 24-e óta. — Hivatalosan? Úgy ért­sem, hogy bejegyzett ma­gánnyomozó? — Ez így nem egészen pon­tos. Azóta van „fél” műkö­dési engedélyem, pontosab­ban működési engedélyem nincs, de a tanácstól kapott határozat lehetővé tette, hogy szellemi szabadfoglal­kozásúként végezhetem ezt a tevékenységet. Készültem Pinkertonból, és még a beszélgetésünk előtt felderítettem az ügy hátterét. A 26 éves Fazekas István szigethalmi illetősé­gű, de ideiglenes bejelentés alapján Budapesten lakó fia­talember. A helyi tanácstól informátor, magánnyomozó­iparra kért engedélyt. Te­kintettel arra, hogy az ipar­­engedélyhez kötött szakmai névjegyzékben a magán­­nyomozó nem szerepel, a ta­nács a kérelmet elutasította, azzal, hogy ha ezt a tevé­kenységét, mint szellemi sza­badfoglalkozású folytatja, a meghatározott pénzügymi­nisztériumi rendelet értelmé­ben adózni köteles. A szi­gethalmi tanács válaszlevele nem azonos a magánnyomo­zó-iroda működését engedé­lyező okirattal, bár Fazekas István ezt engedélyfélének tekinti. Úgy tűnik, helyesebb lett volna, ha a helyi ta­nács megmarad a lehetősé­gének keretei között, és ar­ról értesíti Fazekas Istvánt, hogy a kérelme nem telje­síthető.­­ Amennyiben úgy érzi, hogy a tanács lehetővé tet­te a magánnyomozói tevé­kenységét, a levél második része szerint a bevétel után adóznia is kell. — Kellene. De nem fize­tek. Abban az esetben adóz­nék, ha elismernének hivata­losan. Kapnék igazolványt, amelynek birtokában köny­­nyebben mozoghatnék. Je­lenleg az adatokat csak ke­­rülőúton tudom megszerez­ni. Az viszont pénzbe kerül. Az adóra szánt összeg el­úszik kenőpénzként. — Ha nem vagyok in­­diszkrét, jól jövedelmez az ügynökség ? — Lehetne jobb is. De azért meg lehet élni belőle, havi négy-ötezer forint meg­marad. — Mi a végzettsége? — Esztergályos a szak­mám, és érettségiztem. Ko­rábban pilóta akartam len­ni, de nem bírtam a kötött­séget. Aztán a Csepel Autó­gyártól a­­ maszek kisiparo­sig igen sokfelé dolgoztam. De ez a nyomozói munka a legjobb. — Maga szerint külföldön, ahol engedélyezik a magán­nyomozói tevékenységet, azt nem kötik valamiféle képe­sítéshez? — Nem. Csupán intelligen­cia, rátermettség kell. — Azt hiszem, téved. Ugyanis korábban beszéltem egy nyugatnémet magánde­tektívvel, aki elmondta, hogy alapkövetelmény a dip­loma, legalább egy idegen nyelv ismerete, több éves szakmai gyakorlat, és mi­előtt megkapná az igazol­ványt, vizsgáznia is kell a jelöltnek. — Nem hinném, hogy er­re szükség lenne. — Számít arra, hogy egy­szer majd kap valódi iga­zolványt is? — Igen. Néhány jelenté­semre már felfigyeltek a bí­róságokon is. — Kiről készít jelentése­ket? — A megbízóim részére írásban számolok be. Több ügyvédi munkaközösségnek is dolgozom. A védők csa­tolják be bizonyítékaik kö­zé a jelentéseimet. — Ez azt jelenti, hogy megbízás alapján követ, fi­gyel embereket. — Igen. — Tekintve, hogy a maga munkája nincs szabályozva, nem gondolt arra, hogy a figyelés, az adatgyűjtés sér­ti az illető személyiségi jo­gait? — Nem. Ugyanis a meg­bízóm érdekében végzem a munkámat. — Eddig hány ügye volt? — Ha jól tudom, hatvan. — Tapasztalata szerint kik figyeltetik inkább a partne­rüket, kik a féltékenyebbek, a nők vagy a férfiak? — A nők ... A Pinkerton-ügy elég sok problémát vet fel. Vajon, mi a jogi helyzet? Elismert te­vékenység a magánnyomo­zás, vagy sem? — erre kér­tünk választ dr. Bagi Dénes­től, az Igazságügyi Minisz­térium főosztályvezető-he­lyettesétől. — A magánikultatói tevé­kenységet Magyarországon először egy 1923-ban hozott belügyminiszteri rendelet tette lehetővé. — Ki lehetett magánnyo­­mozó? — A rendelet jogtudomá­nyi egyetemi végzettséget, vagy hosszabb tisztes rend­őri szolgálatot írt elő felté­telként. Engedélyt a rendőr­főkapitány, vagy a közigaz­gatás első tisztviselője adha­tott. Aztán 1949-ben betil­tották a magánnyomozói te­vékenységet, majd 1977-ben ezt a rendeletet hatályon kí­vül helyezték. — Ezek szerint a legutób­bi miniszteri rendelet felol­dotta a tilalmat? — Nem. Arról van szó, hogy 1977-ben kezdődött el az addigra szinte megszám­lálhatatlan méretűvé duz­zadt rendelettömeg átérté­kelése. A szükségtelenné vált, elavult rendeleteket hatá­lyon kívül helyezték, hogy ezzel is egyszerűsítsék az el­igazodást. így került sor an­nak a bizonyos 1949. évi BM-rendeletnek a törlésére is. — Jelenleg tehát semmi nem tiltja a magánnyomo­zói tevékenységet? — Nem tiltja, de meg sem engedi. — Vagyis, ami nem enge­délyezett, az tilos ? — Így van. Semmiféle jogszabály nem ad lehetősé­get magánnyomozó-iroda alapítására. Ilyen tevékeny­ségre jogosítvány nem adha­tó. Az üzletszerű magánnyo­mozás gyakorlatilag tiltott tevékenység. — Valakinek a megfigye­lése, az így szerzett adatok továbbítása, felhasználása — ha azt magánember végzi —, nem sérti az érintett szemé­lyiség jogait? — De igen, és ha pana­szával bírósághoz fordul, minden bizonnyal kártérítést ítélnek meg a javára. És vajon, el­ismernék-e hi­vatalosan az úgynevezett Pinkerton-ügynökséget, ha befizetné a jövedelem utáni adót? A Pénzügyminiszté­rium illetékes szakembere arról tájékoztatott, hogy a jövedelem után valóban adózni kell, de a feladóve­vény nem törvényesíti az egyébként illegális tevékeny­séget ... • Ezek szerint a magyar Pinkerton-­ügynökségnek nem lehet hosszú időt jó­solni ... Schmidt Attila Pinkerton, a magándetektív OTTHONOK SZÜLETNEK 9

Next