Népszava, 1981. március (109. évfolyam, 51–76. sz.)

1981-03-13 / 61. szám

NÉPSZAVA 1981. MÁRCIUS 13., PÉNTEK 11 Sport Ma tippet ad Végh Antal Ismerem a totómeccseket, együtt élek a focival. Hagyjuk most, hogy miért beteg, inkább gyógyítgatni próbálom, a magam szerény lehetőségei szerint. Egy Mány nevű községben edzősködöm, a járási 14. helyről feljöttünk a megyei harmadikra. Minden játékos napi 8 órát dolgozik, heti négy délután edzést tartunk. Az egész olyan, mint egy nagy egyesület edzése. Csak egy kicsit intenzívebb és ugyanakkor játékosabb. Mellesleg darabot írok éppen, a címe: Szép volt, fiúk! A tippjeim: Alumínium—Haladás 2x Mohács—Komló x2 Sz. Dózsa—Bem SE1 Spartacus-Budafok 1x2 Asztalos SE—Salgótarján1 Hódmezővásárhely—Eger1 Como—Avellino1 Fiorentina—Brescia1 Perugia—Catanzaro 1x Torino—Juventus 1x Atalanta—Lazio1 Lecce—Milan2 Palermo—Cesena1 A pótmérkőzésre x-et tippelek. Rövid hírek Neubrandenburgban, a nemzetközi női kézilabdatornán két forduló után Magyarország áll az élen 4 ponttal, az ugyancsak két győzelemmel rendelkező NDK és Románia előtt. A magyar csapat a második fordulóban Bulgáriával találkozott és fölényes biztonsággal 23:12 (11:5) arányban győzött. Gódorné volt a legeredményesebb, hatszor talált a hálóba. Nyáridéző statisztika A medence zsúfolt, a lelátó üres „Fél Budapest megfordult nálunk! Az elmúlt évben ugyanis 1 215 000 látogatója volt a margitszigeti Hajós Alfréd s a budai oldalon levő Komjádi uszodának. Pedig a Komiban tavaly kevés civilt fogadhattunk, hiszen itt zajlott az úszók, a vízilabdázók és részben az öttusázók olimpiai felkészülése... Apropó, olimpia: remek érzés, hogy egy különleges értékelés szerint a két uszodát a legeredményesebb létesítménynek nevezhetjük. Elvégre az 1 arany-, a 4 ezüst- és a 2 bronzéremmel némiképp mi, a Nemzeti Sportuszoda dolgozói is részt vállaltunk a moszkvai sikerekben. Kovács László, a „cég” mindentudó főkönyvelője mondta elöljáróban ezeket, amikor — szokásunkhoz híven — az elmúlt esztendő értékelését kértük tőle. Azután, természetesen, részletesebben is szólt arról, hogy a két létesítményből álló komplexum nemcsak sportszempontból volt a legjobb tavaly, hanem minden bizonnyal a legnépszerűbbnek is számít a tömegek körében. Ezt jelzi a rekordot jelentő látogatólétszám, no meg az is, hogy már eljutottak oda, hogy vissza kell utasítaniuk egy-egy versenyrendezési kérelmet, s nem tudják kielégíteni a versenyszakosztályok érthetően megnövekedett igényeit sem. Jellemző, hogy az elmúlt esztendőben minden napra — nem tévedés — két és fél rendezvény jutott, persze az állandó edzések helyének biztosítása mellett. Összesen 165 úszó- és 42 műugróversenyt bonyolítottak le a két uszodában, s 662 vízilabdamérkőzésre került sor a négy medencében. — Alaposan kivesszük részünket az úszásoktatásból is — folytatta Kovács László. — Tanfolyamainkon 3300-an vettek részt, a jelentkezőknek mintegy hetven százaléka meg is tanult úszni. Kuriózum, hogy úszómestereink felnőtteket is oktatnak, tavaly több mint félezer idősebb úszni tanuló járt nálunk. A főkönyvelőt, magától értetődően, nem csupán a puszta számok, adatok érdeklik, hanem a forintok is. Meggyőződése, hogy akik ide járnak, azok nagyon szeretik az úszást, semmiféle anyagi áldozattól sem riadnak vissza. Már csak azért sem, mert világviszonylatban is olcsók a magyarországi uszodajegyek: a belépőkből, bérleti díjakból mindössze 12 millió forint volt 1980- ban a bevétel, miközben a puszta üzemeltetés 47,5 millióba került. A differencia: az állami támogatás ... Még furcsább képet mutat a rendezvények anyagi mérlege: az elmúlt esztendőben mindössze 22 300 volt a fizető nézők száma. Hogy ez menynyire kevés, azt csak akkor érthetjük meg igazán, ha hozzátesszük: csak a vízilabda Tungsram Kupa egyhetes sorozatát tízezren nézték végig, a többi zömén lézengtek a szurkolók a lelátókon. — Térjünk vissza a medencékhez! — javasolja a főkönyvelő. — Sajnos, egy rossz hírt kell közölnöm, bár nem újdonság: valószínűleg májusban bezárjuk az ötvenegy esztendős szigeti fedettet, ezzel hatszáz négyzetméter vízfelület esik ki a forgalomból, és két évre tervezi a kivitelező a teljes rekonstrukciót. De hogy ne csak kellemetlen hírt mondjak: a hét végén nyit a Császár uszoda kis huszonötös fedettje, amely valóságos világhírnek örvend, hiszen itt nőttek fel Hargitayék, s ma is a válogatott úszók egyik bázisa. Újfajta sátortetőt készítettünk a „kis” fedett fölé, hétfőtől zavartalan lesz a gyakorlás ... Azután elfogadott terv, hogy 1985-ig felépül egy új sportuszoda Budapesten. Hogy hol, az még bizonytalan, de meglesz ... Kovács Lászlóval még hosszasan beszélgettünk, hiszen, ha valaki, akkor ő valóban szakembernek számít minden, uszodákkal kapcsolatos témában. — Kullogunk az igények után — jegyezte meg, nem kevés szomorúsággá a hangjában. Hja, ő látja a legközelebbről, hogy mekkora zsúfoltság van a medencékben nyaranta, s mennyivel többen szeretnének kényelmesen tempózni a simogató habokban. Jó lenne, ha azok, akik egykor, jó régen kijelentették, hogy nem épülhet új lakótelep Budapesten uszoda nélkül, gondolnának néha erre is ... Serényi Péter Túlnő a Hungária körúton Szakíts, ha tudsz! Adj király katonát! Nem adok! Akkor szakítok!... így játszadoztunk gyerekkorunkban, s mintha ez a játék ma is aktuális, sőt, mindennapos lenne. Csak éppen nem az iskolaudvaron, hanem a zöld gyepen. A futballvilágban. Ahol hiába kérik a magasabb osztályban levő, jobb lehetőségekkel rendelkező egyesületek az alacsonyabb osztályú csapatok fejlődőképes tagjait, a válasz mindig: nem adok! Most az MTK-VM-ről beszélünk, mert a nagy múltú egyesület komoly veszélyben van. S hiába fordul segítségért a „királyokhoz”, katonát nem kap. Azaz, hiába szeretné megerősíteni csapatát azokon a helyeken, ahol feltétlenül szükséges lenne, minden próbálkozása — értsd alatta a törvényesen megengedett formákat — kudarcra van ítélve. A Hungária körúti pályán mégis meglepő derűlátás uralkodik. Talán a Bp. Honvéd elleni döntetlenre, vagy még inkább a Népstadionban mutatott játékra emlékezve, mindenki bízik abban, hogy a kék-fehérek elkerülik a kiesést. Vagy fogalmazzunk nekik tetszőbb módon: bent maradnak az NB I-ben! — Kedvező a sorsolásunk, s mi élünk a lehetőséggel! — jelenti ki Turner Csaba, mintha mi sem lenne egyszerűbb, s nagyot harap egy szalámis zsemlébe. — Kell a kondi, különben nem lehet bírni ezeket a kemény edzéseket!... — mentegetőzik, amikor Bakos Antal technikai vezető szemrehányó pillantását látja. — Miért, eddig nem voltak kemények az edzések? — kínálkozik az újságírói kérdés. — Lehet... Sőt, biztos. Mi visszaéltünk az engedékenységével, és a buta fejünk után mentünk... Ezért is jutottunk ide. De már észhez tértünk! — Hogy is mondjam, az előző edző, Miska bácsi ránk bízta, hogy mindenki a maga megítélése szerint végezze az edzésanyagot, mert megbízott bennünk ... — Talán éppen ez volt a baj. Nem gondolja? ... — Az új edző, Szarvas László, másképpen beszél? — Hogy másképpen? ... Nem lelkizik, hanem utasít! De talán így az egyszerűbb nekünk. A futballista olyan, mint a cirkuszi oroszlán: ostor és hús kell neki, s akkor hibátlanul végzi a produkciót ... — Tehát az MTK-VM elkerüli a kiesést? — Azon leszünk — és nagyot harap a zsemléből. — De a Honvéd ellen kiderült, hogy nem tud kellően élni azokkal az előbb említett lehetőségekkel... — Vasárnap „megütjük" a Tatabányát, s akkor egyenesben vagyunk! Elhiheti!... Hát, az edző szemüvegén át nem ilyen egyszerű a kérdés. ő nem egy mérkőzést lát csak, hanem egy egész idényt. S alighanem neki van igaza. — Súlyos hiba lenne, ha azt hinnék a játékosok, hogy a kiesést egy-egy mérkőzés megnyerésével el lehet kerülni. Nekünk az utolsó sípszóig teljes erővel kell küzdenünk, hogy mentsük a menthetőt. Minden mérkőzésen minden legapróbb lehetőséget is meg kell ragadnunk, hogy bent maradjunk. De az igaz, a lehetőség megvan rá. — Ezzel a gárdával is? Szarvas László ránéz Bakos Antalra, az MTK „nagy öregjére”, aki nem hivatását, hanem életét szentelte ennek a klubnak. — Már jelentkeztek a sakálok, akik szét akarják szedni az általuk kiesésre ítélt MTK-t. De tévednek, nem esünk ki! Csak egy ütőképes, gólerős csatárt tudnánk igazolni!... S higgyék el, ez nem csupán MTK- probléma. Ez egy káros szemlélet következménye, ami ellen tőlünk függetlenül harcolni kell. Az NB I tervszerű megerősítése a magyar labdarúgás kulcskérdése. Ezért harcolni kell, ahogy gyerekkorunkban tettük, amikor ,,katonát kértünk a királytól”... És most, felnőtt korban is így van, s a válasz most is a régi — szakíts, ha tudsz! Vándor Kálmán Fentről várják a csodát? T. Balogh László felvétele Celldömölki Híradó A Celldömölki Híradót ne keresse senki a világlapok listáján. Nem is az. Csak néhány összefűzött papírlap gépelve, sokszorosítva. Nincsenek benne nagy riportok, óriási szenzációk, és ,a világsztárokról sem közöl semmiféle híranyagot. Mégis népszerű. A kiadvány ugyanis közérdekűeredményeket regisztrál. Arról ír, hogy a Celtex labdarúgói milyen eredményt értek el a kesztyűgyáriak ellen, vagy hogy a kenyérgyár kézilabdázói hogyan játszottak a Víz- és Csatornamű Vállalat csapatával, vagy a posta, a vasút és az ÉLGÉP lövészei milyen eredményt értek el. Szerepelnek benne atlétikai, asztalitenisz-eredmények, szóval mindazoknak a sporteseményeknek a krónikái, amelyek a 12 ezres lélekszámú Celldömölk városban lezajlanak. Mondhatnánk, az egész nem nagy dolog , mégis hatalmas a jelentősége. A városi tanács sportfelügyelősége által sokszorosított néhány lap bárcsak az érdekeltekhez jut el, csapatvezetők, csapatkapitányokkapják kézhez, de ők kiszegezik a faliújságokra és az üzemekben népszerű olvasmány, mert sokakat érdekel, hogyan is állnak labdarúgóik a városi tömegsportbajnokságban, melyik csapat vezet a kézilabdában, szóval a rivalizálás, a versenyszellem nemcsak azokat sarkallja újabb mozgásra, akik már látogatják a pályákat, hanem azokat is, akik eleinte csak a raliújságnál érdeklődnek, mit is ír a Celldömölki Híradó? A mondás úgy tartja, a jó bornak is kell cégér. És a jó sportnak sem Labdarúgás Szuper Világ Kupa a klubcsapatoknak Végleges, hogy június 16. és 30. között Milánóiban, a 80 000 nézőt befogadó Meazza stadionban rendezik meg a klubcsapatok első Szuper Világ Kupa küzdelemsorozatát. Az argentin Boca Juniors, az uruguayi Penarol, a spanyol Real Madrid, továbbá a két olasz klub, az Internazionale és a Milan alkotja az ötös mezőnyt. Az említett csapatok saját országuk klubjaiból két vendégjátékossal erősíthetnek. A későbbiek folyamán más híres együttesek, mint a brazil Santos, az argentin Racing, Independiente, Estudiantes, a nyugatnémet Bayern München, a holland Ajax és Feyenoord, a paraguayi Olimpia Asuncion az uriguayi Naciónál és a spanyol Atletico Madrid is bekapcsolódnak a Szuper Világ Kupába. Az idei milánói rajt után 1982-ben, 1983-ban és 1984- ben más országokban lesz ötös körmérkőzés, míg 1985- ben négy év győzteseinek nagy döntőjét bonyolítják le, ugyancsak körmérkőzéses formában. Ökölvívás Helsinkiben mérkőzés — Tamperében edzőtábor Egy héttel az Egyesült Államokból való visszaérkezés után ismét útra kel a magyar ökölvívó-válogatott. Az újabb állomás Finnország, ahol két hetet tölt el a gárda. Hétfő este 19 órai kezdettel Helsinkiben rendezik meg a 7. Finnország—Magyarország mérkőzést, kedden pedig Tamperében, a május eleji Európa-bajnokság színhelyére utaznak legjobbjaink, s itt közös edzőtáborozáson vesznek részt a finn ökölvívókkal. Az eddigi finn—magyar összecsapások teljes magyar sikert eredményeztek, 6 győzelem a mérleg, 87:33 pontarányban. Legutóbb 1980. szeptember 28-án Budapesten találkozott a két csapat, 14:8 volt az eredmény a magyar válogatott javára. Papp László, a magyar ökölvívók vezető edzője eléggé gondban volt a válogatáskor. Tizenöt versenyzőt jelölt ki a finnországi útra, de nincs közöttük középsúly. Az ide tervbe vett Pémi László, a Rapid Cityben elszenvedett orrcsonttörés miatt harcképtelen, és Papp egyszerűen nem talált megfelelő embert ebbe a súlycsoportba, így a hétfő esti mérkőzésen Finnország 2:0 arányú vezetéssel rajtol. A kijelölt 15 versenyző közül nyolcan jártak az Egyesült Államokban. Melléjük 7 új fiú kerül, valamennyien fiatalok: Turu, Dudás, Kalányos, Csjef Z., Bácskai, Lehotai és Schubert személyében.