Népszava, 1981. május (109. évfolyam, 101–126. sz.)

1981-05-01 / 101. szám

NÉPSZAVA 1981. MÁJUS 1., PÉNTEK Sport Minden az iskolában kezdődik Gyerekek, sportoljatok! Áldozat: a mozgás + Csökkenő igény + A senki földje „Majd ha befejezted a tanulást, játszhatsz..Napjá­ban vajon hány ezerszer hangzik el ez a sztereotip mon­dat? Ki tudja? Ugyanakkor hűen tükrözi az általános nézetet: a testi nevelés, a fizikai képzés, a mozgás, a sportolás egyre inkább áldozatul esik „felsőbb” szem­pontoknak. Ha úgy tetszik: a szellemi pallérozottság­­nak ... Hogy nem helyes, azt tudjuk jól, elvégre unalo­mig elcsépelt ugyan a mondás, de igaz: ép testben ép lélek... Vajon egy olyan országban, mint a mienk, ahol egyszerűen nem lehet még testkultúráról beszélni, mit tesznek a legilletékesebbek a helyzet megváltozta­tása érdekében, azért, hogy a felnövekvő nemzedék éle­tében a rendszeres testmozgás ugyanolyan igényként jelentkezzen, mint a mindennapos fogmosás? Erről be­szélgettünk Gyenge Józseffel, a Művelődési Miniszté­rium testnevelési és sportosztályának vezetőjével. — Azt elöljáróban leszö­gezhetjük, hogy nincs vita: az iskolás korúak testnevelé­se és sportja alapvető fontos­ságú a fiatalok egészséges fejlődése szempontjából. — Ez az elv,, de mit mu­tat a gyakorlat? — Tekintettel arra, hogy je­lenleg minden második szombat szabad az iskolák­ban, tizenegy napos idősza­kokról beszélhetünk, ez idő alatt öt testnevelési órán vesz részt minden általános és középiskolás, emellett a hetvenes évek második felé­ben elkezdtük bevezetni az új testnevelési tantervi kö­vetelményrendszert, amely most kezd általánosan elter­jeddé válni. Ezek tények, ezek bizonyítják, hogy az is­kola mindent megpróbál megtenni az egészséges moz­gásigény kielégítésére, a sport szeretettre való neve­lés terén. — Milyenek az objektív feltételek? Még mindig ke­vés a testnevelésre, sporto­lásra alkalmas létesítmény? — Még mindig kevés, de már sokkal több, mint ko­rábban bármikor. Nyugod­tan mondhatom: az elmúlt öt—tíz évben több iskolai tornaterem, tanuszoda épült, mint korábban negyedszázad alatt összesen. — Tehát a lehetőségek adottak, az iskola minden igényt ki tud elégíteni? — Nem. Ezt jóindulatú túlzással sem lehet állítani. A megváltozott testnevelési követelményrendszer alap­tétele, hogy a tanulók önma­gukhoz képest fejlődjenek, elviseljék a koruknak meg­felelő fizikai terhelést, ugyanakkor gazdagodjon a mozgáskultúrájuk, lehetőleg minél többfajta sportot is­merjenek meg. Tehát az is­kola mintegy előkészít e te­rületen is... — De mire? Az rendben van, hogy felkeltik a tanu­lók igényét a testedzés, a sportolás iránt, de hol, ho­gyan elégíthetik ki azt? — A sportegyesületekről most nem beszélek, mert azok tevékenysége kimerül a teljesítménysportban, az eredményhajszolásban, de végső soron ez a „dolguk”. A testnevelési órák és a sportegyesület közötti „terü­letet” én egyszer a senki földjének neveztem, de ez ma már csak részben igaz. Szerencsére egymás után ala­kulnak meg a lakóterületi sportegyesületek, lépten-nyo­­mon lehet találkozni a leg­különfélébb tanfolyamokkal, speciális sportoktatási for­mákkal. Még messze va­gyunk az ideális állapottól, amikor a családok közösen tölthetik szabad óráikat sportolással, de remélhetőleg nem túl soká eljön ennek is az ideje.­­ Jövőre nemcsak a gyá­rakban, vállalatoknál, hanem az iskolákban is bevezetik az állandó szabad szombatok rendszerét. Akkor ez a kér­dés, tekintettel az alapo­san megnövekvő szabad idő­re, a családok fokozottabb együ­ttlétére, még nagyobb hangsúllyal jelentkezik majd. Mit terveznek? — Alapvetően át kell ér­tékelnünk az iskolai létesít­mények rendjét. A jelenlegi­nél lényegesen jobban ki kell használni a tornatermeket, uszodákat a szabadidősport céljaira is. Általános jogsza­bályt egyszerűen az adott­ságok sokrétűsége miatt nem lehet alkotni, de min­den lehetőségre egyedi for­mát kell kialakítani, mert elképzelhetetlen lesz, hogy, mondjuk, egy iskolai tan­uszoda szombaton és vasár­nap, vagy akár hétköznap esténként ne fogadjon „kül­ső" látogatókat. Rengeteg a tennivaló, nem megy ez egyik napról a másikra, de biztos vagyok az előrelépés­ben.* A minisztériumi osztály­­vezető tehát­­ bizakodik. Tökéletesen tisztában van a jelenlegi helyzet gondjaival, problémáival és a jövő re­mélt változtatásainak súlyá­val is. Ez pedig — anélkül, hogy lila álmokat kerget­nénk — magában hordozza a lehetőséget: a felnövekvő nemzedék egészségesebb, ed­zettebb lesz a mainál... S miközben joggal vagyunk mérhetetlenül büszkék hét moszkvai olimpiai bajno­kunkra, talán ezt tekinthet­jük a magyar testnevelés és sport legfontosabb, legége­tőbb feladatának ... Ráadá­sul a két tényező között szo­ros az összefüggés ... Nyu­godtan mondhatjuk tehát: minden az iskolában kezdő­dik és hajrá, sportoljatok gyerekek! Serényi Péter Futball 3 napig Rangadók Ma kezdődik és vasárnap ér véget a labdarúgó NB I. 29. fordulója. A programból kiemelkedik két rangadó: az egyiket két élen álló csapat, a Ferencváros és a Bp. Hon­véd vívja, a másik viszont dönthet a kiesés kérdésé­ről, a Diósgyőr és a Dunaúj­város között. A műsor: Péntek: Rába ETO—Video­ton, Győr, 15 óra. Szombat: Debrecen—Bé­késcsaba, Debrecen, 14,30. V. Dózsa—Kaposvár, Megye­ri út, 15,30. Diósgyőr—Duna­újváros, Diósgyőr, 15,30. Bp. Honvéd—FTC, Kispest, 17,30. Vasárnap: négy mérkőzés lesz (Tatabánya—Pécs, Volán —Nyíregyháza, Csepel—Va­sas, ZTE-MTK-VM). * A válogatott labdarúgók részére a VB-selejtező mér­kőzésekre kiírt Szivárvány Kupa verseny, első forduló­jában 31 napi, illetve heti­lap szerkesztősége szavazott. Az eredmény: 1. Mészáros 232 pont,­­2. Bálint 229, 3. Müller 189 pont. Rövid hírek 0 A hét végén Párizsban, Bonnban és Innsbruckban lépnek pástra nemzetközi versenyen a magyar vívók. Különösen a tőrvívónők pá­rizsi vendégszereplése számít jelentős erőpróbának. A Lausanne-ban, Svájc nemzetközi teniszbajnoksá­gán Taróczy Balázs 6:2, 6:1 arányban nyert a svájci Rit­­schard ellen és bejutott a legjobb 16 közé. 0 Szovjet, NDK-beli, ju­goszláv, lengyel és magyar részvevői lesznek az MHSZ Igazságügyi Lövész Klub ma kezdődő, háromnapos verse­nyének a Zágrábi úti lőté­ren.0 Buda István államtit­kár, az OTSH­ elnöke Schmitt Pált a Népstadion és Intéz­ményei igazgatójának, Ko­­vacsics Jánost a Nemzeti Sportuszoda igazgatójának nevezte ki. A gúla csúcsa Kuti Lajos volt súlyemelő, birkózó, pankrátor (!), a nemzetközi sportakrobatikai szövetség bíróbizottságának tagja, a hazai akrobatikus és gúlasport „atyamestere”. Fiából világjáró artistát ne­velt, ő pedig máig kitartott a Gázművek „családi” szak­osztálya mellett. — Hogyan került kapcso­latba szeretett sportágával? — 1925-ben tornászként kezdtem a legendás MTE- ben. Édesapám baloldali ér­zelmű volt, részt vett a mun­kásmozgalomban s bennün­ket is így nevelt. Vele jár­tunk Gödre, turista-összejö­vetelekre, szemináriumokra. Május elsején mindig kint voltunk az ünnepségeken, be­mutatókat tartottunk, élő­képeket, gúlákat alkottunk. 1932-ben az Erkel Színház­ban rendezett dísztorna miatt a rendőrséggel is meggyűlt a bajunk. — A torna, a gimnasztika az egyik legfontosabb — és a legnehezebb — alapsport. Mennyire népszerű ez az ága? — Az 50-es, 60-as években bizony nem nagyon pártfo­goltak bennünket, visszaes­tünk létszámban, színvonalak­ban egyaránt. Aztán 1973-­ ban megalakult az önálló nemzetközi szövetség (IFLA), és nekilendültünk újra mi is. Hároméves korban kez­dik a gyerekek a gyakorlást, zenére, játékos formában folynak a tréningek. Élve­zik nagyon, hiszen szórakoz­tató, megmozgatja a fantá­ziájukat, bátorságra, önfe­gyelemre nevel és akkor még nem is említettem a repülés varázsát. Ma már 400 igazolt versenyzőnk van, túljelent­kezéssel és edzőhiánnyal küz­dünk. — Milyen sikerekkel büsz­kélkedhetnek? — 1960-ban a minszki nagy seregszemlén két ked­vencem, Gartner Ági és Kis­teleki Éva párosban harma­dik lett. 1974-ben a moszkvai világbajnokságon a férficsa­pat bronzérmet nyert, a nők pedig 4. helyezést szereztek. Tavaly női hármasunk az EB-n 5., a VB-n pedig 6. volt. — Milyen elemekből áll össze tulajdonképpen egy komplett gyakorlat? — Férfi négyes és páros, női hármas és páros, vegyes páros és egyéni akrobatikus ugrás szerepel a verseny­programban. 2,5—3 perc áll rendelkezésre, a 12X12 méte­res szőnyeget teljesen ki kell használni. Dinamikus és sta­tikus mozdulatsorok, emelé­sek, dobások, szaltók, gálák váltogatják egymást, zenére, balettelemekkel összekötve. — Kik a legjobbak? — A szovjet sportolók ki­emelkednek a nemzetközi mezőnyből, erősek a lengye­lek, nagyon jók a bolgárok, jönnek fel az amerikaiak. Szemmel látható a fejlődés, különösen női vonalon. Kita­lálnak és végrehajtanak olyan elképesztő „kunszto­­kat”, amiket artisták sem tudnak. Többször láttam már például talajon flikkből trip­­laszaltót ugrani. De a négy­szeres szabadátfordulás egy­előre még várat magára... — Véleménye szerint Pa­taki Ferenc óta miért nincs talajon dobogóra esélyes ver­senyzőnk? — Úgy gondolom, eleve hiányzik az alkati adottság, az ugrókészség. Ruganyos izomzatú gyerekeket kellene kiválasztani. Ezenkívül a szertornában olyan magasak a követelmények, hogy az edzéseken a műszabadgya­korlaton csak „átfutnak”. Bár most úgy hallom, a női válogatottnál Kertész Aliz nagy gondot fordít erre a látványos műfajra. Minden­esetre csupán a sok gyakor­lás hozhat változást az ered­ményességben, és ez nem az én találmányom. Kuti Lajos még most, 69 évesen is kézen áll, szaltózik. Minden nap elolvassa a Nép­szavát, amelynek évtizedek óta előfizetője. Május 1-én köszöntse ez a néhány meg-Gödi Fészek, 1932: a gúla csúcsán Kuli Lajos emlékező sor, gúláinak alapja és csúcsa álljon rezzenetle­­nül, mint fél évszázada min­dig. Selmeczy Attila 15 Rajt: holnap délelőtt 11-kor! A tavaly nagy sikert aratott városi futóverseny, a Futapest második eseményére szombat délelőtt 9 és fél 11 között lehet jelentkezni a Népstadion Ke­leti pályaudvar felőli oldalán, pontosabban: a Sportmúzeum Dózsa György úti épülete előtt. A stadion területén, az Olim­piai és a Körcsarnokban ruhatárat rendeznek be, ahol meg­őrzik a futásra vállalkozók ruháit, csomagjait. A rajthely egyébként könnyen megközelíthető a metró Népstadion ál­lomásáról, illetve a Thököly út felől busszal és villamossal. S most magáról a versenyről: a táv 11 km lesz, az útvonal könnyen leolvasható térképünkről. A rendezők ezúton is ké­rik a nagy forgalmú főutakon közlekedő autósok türelmét, no meg azt, hogy a várakozás ideje alatt állítsák le kocsijuk motorját, a futók érdekében ne szennyezzék a levegőt. Igaz, hogy egy ilyen tömegsporteseményen elsősorban a részvétel a fontos, de azért nem mellékes a díjazás sem. Nos, az Ásványvíz- és Jégipari Vállalat (azon túl, hogy egy pohár üdítőt mindenki kap) és a Centrum összesen 61 ajándékot ajánlott fel, utóbbi, többek között, 3000 forintos vásárlási utalványt is. A díjakat sorsolják, együtt az Aranyjelvénye­sek ötpróbája akció legjobbjainak ajándékaival. Most tehát nincs más hátra, mint egy utolsó edzés, azután jöhet a szombat délelőtti rajt, s a szerencsés célbaérkezés... Nagy választékkal, új termékekkel várjuk kedves vásárlóinkat május 4—18-ig a DOMUS Lakberendezési Áruházban (Budapest XIII., Róbert Károly krt. 67.)

Next