Népszava, 1981. május (109. évfolyam, 101–126. sz.)

1981-05-19 / 115. szám

NÉPSZAVA 1981. MÁJUS 19., KEDD Leonyid Zamjatyin Budapestre érkezett Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására vasár­nap hazánkba érkezett Leo­nyid Zamjatyin, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának vezető­je. Leonyid Zamjatyint és kíséretét a Ferihegyi repülő­téren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­­vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Dán szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre A SZOT meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett a Dán Szak­­szervezeti Szövetség (LO) ve­zető szintű küldöttsége, Tho­mas Nielsen elnök vezetésé­vel. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára fo­gadta. Hazaérkezett a szakszervezeti kulturális küldöttség Hétfőn délben Vinizlay Gyu­lának, a SZOT titkárának ve­zetésével hazaérkezett az NSZK-ból a magyar szak­­szervezetek kulturális kül­döttsége, amely a Ruhr-vidé­­ki ünnepi játékok keretében megrendezett magyar napo­kon vett részt. Asztronautikai ülés Hétfőn a Technika Házában megkezdődött a IV. asztro­nautikai tudományos ülés­szak. Márta Ferencnek, az MTA Interkozmosz-tanácsa alelnökének és Labos Pérek­nek, a Nemzetközi Asztro­nautikai Szövetség elnöké­nek megnyitója után a vi­lágegyetem távoli részeinek megfigyeléséről hangzottak el előadások. A tanácskozáson — me­lyen Farkas Bertalan űrha­jós alezredes is részt vett — átadták két világhírű ma­gyar kutatóról, a Fonó Al­bertről és a Nagy Ernőről elnevezett emlékérmet. Tóth Jánostól, az MTESZ főtitká­rától a Fonó Albert-emlék­­érmet Bay Zoltán egyesült ál­lamokbeli tudós, az MTA tiszteletbeli tagja, a Nagy Ernő-emlékérmet pedig Lu­bos Perek csehszlovák csil­lagász vette át. Elutazott a spanyol békemozgalom küldöttsége Május 13—17. között ha­zánkban tartózkodott a spa­nyol békemozgalom küldött­sége, az Országos Béketanács meghívására, s részt vett a béke és barátsági hónap ese­ményein. A delegáció meg­beszélést folytatott az OBT vezetőivel a két mozgalom közötti együttműködés kiszé­lesítéséről. A megbeszélések során a spanyol küldöttség hangsú­lyozta, hogy legsürgetőbb feladatának tartják a külön­böző ideológiai irányvonala­kat képviselő mozgalmak, pártok és haladó egyházi személyiségek összefogását annak érdekében, hogy meg­akadályozzák Spanyolország belépését a NATO-ba. A de­legáció elutazott Budapestről. Tájékoztató a magyar néphadseregben A Magyar Néphadsereg Po­litikai Főcsoportfőnöksége és Hadtápfőnöksége hétfőn saj­tótájékoztatót tartott a nép­hadsereg hadtápszolgálatá­­nak eredményeiről, fejlődé­séről, terveiről. Szórádi Zol­tán ezredes, a magyar nép­hadsereg megbízott hadtáp­főnöke ismertette mindazt a sokoldalú egészségügyi, élel­mezési, ruházati ellátási, szo­ciális és üdültetési tevékeny­séget, amelyekkel a néphad­sereg alapfeladatainak telje­sítését, a katonák élet- és munkakörülményeinek javí­tását, a megfelelő gondosko­dást szolgálják. Részletesen szólt a közlekedési szolgálat munkájáról, az üzemanyag­­gazdálkodás és -szolgáltatás rendszeréről, főbb feladatai­ról. Suth Péter kitüntetése Suth Péternek, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgató­jának, több évtizedes munká­ja elismeréséül, nyugdíjba vo­nulása alkalmából az Elnöki Tanács a Szocialista Magyar­­országért Érdemrend kitün­tetést adományozta. A kitün­tetést Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára adta át. „elfelejtette”, mit is beszélt annak idején a kávézgatás­­ról, meg a bezárásról. S állt, süppedten, szóki­mondó bajban — Ady szavai­val — az az „ártatlan” szó­­titkár is, aki kerek-perec be­jelentette, soros információ­jában megírta feljebbvalói­nak, bizony, náluk a bizal­miak oktatása még nem áll a helyzet magaslatán, nem úgy megy a dolog, ahogyan szeretné. De majd elkövet­nek minden lehetőt... Elég nagy meglepetés érte ezután. Önnön információjá­val vívta ki a felsőbb szerv intelmét: fordítson több gon­dot a bizalmiak képzésére! Ez az ember is a nyelvét ha­­rapdálja mostanság, s úgy szűri meg fogai közt a szót, mint a molnár a lisztet... Sajnos, nem gond a példák sorolása. Nem is tudom, szük­séges-e — megáradt, zavaros folyóként — az olvasóra zú­dítanom valamennyi „be­tört fejű” ismerősöm szánan­dó és egyben haragot gyújtó esetét? Megeshet ugyanis, hogy a sajnálatos gyakoriság egyesekben törvénnyé kiáltja ki a koros jelenséget, a ne szólj szám, nem fáj fejem szállóige kétes igazát. Mit is mondott Antoine de Saint Exupéry örök érvényű, megejtő regényében, A kis hercegben a róka? „A beszéd csak félreértések forrása.” A szimpatikus, megszelídítésre alkalmas róka bölcs mondatát akkor se higgyük el egészen, ha félig-meddig igaz is ... Mert csalódásoktól átitatott meggyőződés szülte, bölcs ke­serűség, s némi megvetés diktálta. Valóban nem mindig értjük egymást. Jó szándékú, tiszta megnyilvánulásainkra me­netközben gyakran ördögi mezt kényszerítenek, s mire célba érnek, rontanak, nem pedig javítanak. Vagy csu­pán visszahullnak, falra hányt borsó gyanánt. Akkor hát ne beszéljünk? Eleve hárítsuk el az összes várható félreértés lehetősé­gét? Ilyesmit senki sem gon­dolhat komolyan. Azok a kül­ső hatások, amelyek fejcsó­­válásra kényszerítették a szókimondó diáklányt, ame­lyek visszaszívatták a főbi­zalmival az elejtett szót, s amelyek meghökkentették a gondját feltáró szb-titkárt, nos, ezek a külső hatások nem elemi csapások. Nem ki­számíthatatlan, vulkánok, amelyeknek a tudomány­technika sem parancsolhat, nem jégesőt cipelő felhők, nem sistergő villámok, ha­nem­­ emberek. Emberek, akikkel szót lehet és kell ér­teni. Az atomkorszak küszö­bén dobjuk talán el felbe­csülhetetlen értékű kincsün­ket, melyet görnyedt hátú, csapott koponyájú elődünk már az őskorban meglelt: a beszéd gyönyörűségét és biz­tonságát? A beszéd — ha olykor fél­reértések forrása is — min­dig előbbre visz. Az őszinte beszéd még inkább. E ponton sorolni kellene az elnémítot­tak, a megfélemlítettek ellen­példáit, az igazukért és má­sok igazáért kiálló, bátor, kö­vetkezetes érvelőket, a fel­kért, vagy kéretlen agitáto­rokat, akik nehéz és kevésbé nehéz időkben magyarázatok­kal, nyugtató vagy biztató szóval segítettek és segítenek át a göröngyösebb útszaka­szokon.­­kétségtelen, a beszéd, még inkább az őszinte szó olyas­valami, amit nem elég kimondani, elejteni, tartalmá­ért felelősséget is kell vállal­ni. Akárcsak a tettekért. Nemcsak a tett, a szó is hor­doz kockázatot magában oly­kor, hiszen nem törvénysze­rű, hogy mindenkor és min­denhol megértéssel, azonosu­lással találkozzon. A felelő­sen szóló ember — úgy hi­szem —, tisztában is van ez­zel, aggodalmának, félelmé­nek levetkőzése, s felülemel­kedése a sajátos körülménye­ken azonban nem mindig si­kerül. Veres Péter elmondta egy­szer: a szegény ember legna­gyobb baja az, hogy még ki­beszélni se tudja magát. Nem ért jól a szóhoz, a nyelv olyan hatalom, amelyet a fel­sőbb osztály birtokol. Veres Péter valamikori szomorú igazsága, szerencsére, ma már nem igaz. Ha a nyelv hatalom, a szegény ember az­óta ezt a hatalmat is meg­találta. Ott hallatja hangját a legkülönfélébb fórumokon, hiszen sok közülük közéleti szereplésre „adta a fejét”. S hogy kemény fej kell-e az őszinte szó gyakorlásához, mert megeshet, hogy valaki rögtön rákoppant? Olykor valóban szükség van a ke­mény koponyára. Tudnunk kell azonban, hogy nem ez a legfontosabb kellék ... Horváth Ildikó Közélet Az MSZMP KB meghívá­sára hétfőn Budapestre érke­zett a Kongói Munkapárt de­legációja Jean-Louis Taty­­val, a párt ideológiai-nevelési osztályának vezetőjével az élen. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Boros Sán­dor, a KB agitációs és pro­pagandaosztályának helyet­tes vezetője fogadta. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására küldött­ség élén hétfőn Budapestre érkezett Grigorij Arkadije­­vics Karavajev, a Szovjet­unió építési minisztere, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja. G. A. Karavajev és a kíséretében levő építő­ipari vezetők a magyar épí­tőipar utóbbi években vég­zett tevékenységét tanulmá­nyozzák. Szlamenicky István, a SZÖ­­VOSZ elnöke, valamint Alekszej Szmirnov, a Cent­­roszojuz, a Szovjet Fogyasz­tási Szövetkezetek Központi Szövetségének elnöke együtt­működési megállapodást és hosszú lejáratú árucsere-for­galmi jegyzőkönyvet írt alá hétfőn Budapesten. Rolf Jerving, a Norvég Ki­rályság budapesti nagyköve­te, hazája nemzeti ünnepe al­kalmából hétfőn fogadást adott a rezidenciáján. A fo­gadáson részt vett Hetényi István pénzügyminiszter, Tö­rök István külkereskedelmi államtitkár, és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Je­len voltak politikai, gazda­sági és kulturális életünk képviselői, valamint a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Somlai Ferencnél, a budapesti párt­­bizottság munkatársát nyug­díjba vonulása alkalmából a pártmozgalomban végzett több mint három évtizedes eredményes munkája elis­meréséül a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tette ki. A kitüntetést dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára hétfő délelőtt adta át. Szabó Bélának, a KPM vas­úti főosztályvezető-helyette­sének, a MÁV vezérigazgató­helyettesének több évtizedes eredményes munkája elisme­réseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatát ado­mányozta az Elnöki Tanács. Kiváló Társadalmi Mun­káért emlékplakettet nyúj­tott át hétfőn Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a Gelka két kollektívájának. A Kiváló Társadalmi Mun­kás kitüntető jelvényt nyolc, az Érdemes Társadalmi Mun­kásét pedig hét dolgozó ve­hette át. A KIAEB-ellenőrzések múlt évi tapasztalatai Kevesebb vizsgálat, eredményesebb intézkedések A népi ellenőrzés a Minisz­tertanács ellenőrzési terve és a kormány által elfogadott munkaterve, valamint a te­rületi tanácsok által jóváha­gyott tervek alapján végezte munkáját, s a meghatározott feladatokat teljesítette — hangsúlyozta hétfői sajtótá­jékoztatóján Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke, amikor beszámolt a népi el­lenőrzés 1980. évi munkájá­ról és az ellenőrzések tapasz­talatairól. Az elmúlt esztendőben ke­rült sor a népi ellenőrzési bi­zottságok újjáválasztására, ami után emelkedett a bizott­sági tagok között a nők, a fiatalok és a fizikai dolgozók aránya. A NEB-elnökök a ko­rábbinál nagyobb számban tagjai a választott párttestü­leteknek, s mindez együtt­véve kedvezőbb feltételeket biztosít a népi ellenőrzési te­vékenység további javításá­hoz, politikai, szakmai szín­vonalának emeléséhez. Az erők megfelelő csopor­tosítása, a munka színvona­lának javítása érdekében a népi ellenőrzés a korábbiak­nál kevesebb vizsgálatra vál­lalkozott. Így is 1980-ban 19 központi vizsgálatra került sor, amely 24 ezer népi el­lenőr részvételével 10 ezer egységre terjedt ki. Az el­lenőrzések hatékonyságát szolgálta, hogy az 1979. évi 21 százalékról 37 százalékra emelkedett az utóellenőrzé­sek aránya, sőt ez a városi és járási bizottságoknál meg­közelítette az 50 százalékot is. Az elmúlt évben a koráb­binál nagyobb súlyt helyez­tek a tömeges jellegű ellen­őrzésekre. Előtérbe került a központi határozatok végre­hajtásának vizsgálata és sok helyi intézkedésekre­ is sor került. A vizsgálatokat követő be­számolások és tájékoztatók útján a népi ellenőrzés fo­lyamatosan figyelemmel kí­séri a határozatok végrehaj­tását. Az energiagazdálkodási és racionalizálási intézkedé­sek vizsgálatának tapasztala­tai alapján a KNEB és a te­rületi bizottságok ajánlásokat tettek a VI. ötéves terv ener­giagazdálkodási és ágazati programjaival kapcsolatban. Folyamatosan ellenőrzik az energiával és a folyékony üzemanyagokkal történő gaz­dálkodást; figyelemmel kísé­rik, miként valósítják meg az alapvizsgálat javaslatait, majd a tervidőszak középső szakaszában és a végén ér­tékelik az energiagazdálko­dási program végrehajtását. A lakosság tömegétkezte­tésének vizsgálata alapján született minisztertanácsi ha­tározat figyelembevételével a Belkereskedelmi Miniszté­rium elkészítette az általános iskolások szociális ellátása, a gyermekétkeztetés és a lakos­sági tömegétkeztetés javítá­sára szolgáló cselekvési programot. Az elmúlt évben folytatódott az a több szaka­szos vizsgálat, amely a nö­vekvő létszámú gyermekosz­tályok iskolakezdésének elő­készítését, valamint az álta­lános iskolai tanulók okta­tási-nevelési és szociális fel­tételeinek megismerését és értékelését szolgálja. A népi ellenőrzés központi és területi szervei tavaly 4700 közérdekű bejelentéssel foglalkoztak, s a panaszok száma meghaladta az 1900-at. A bejelentők többsége jog­szabállyal ellentétes, illetve a szocialista gazdálkodás elveit sértő magatartást tett szóvá. Az ellenőrzések tapasztala­tai szerint a változtatás, az előrelépés igényét és az ez­zel kapcsolatos teendőket a gazdálkodó szervek már ér­tik, de a megvalósításban még sok a késlekedés, a bi­zonytalankodás, a követke­zetlenség. Az ellenőrzések során fel­színre került hibák megszün­tetése érdekében a népi el­lenőrzés a korábbinál több intézkedést kezdeményezett. S. A. Idegenforgalmi razzia a fővárosban Fényképalbum üzérekről, nepperekről Reggel fél kilenc. A Buda­pesti Rendőr-főkapitánysá­gon az akcióban részt vevő rendőr- és pénzügyőrnyomo­zók számára Peer Tibor őr­nagy, alosztályvezető meg­tartja a szokásos eligazítást. Kilenc óra. Felbúgnak a ko­csik motorjai, s megkezdődik az egész fővárosra kiterjedő idegenforgalmi közbiztonsági razzia... Budapest egyik patinás ide­genforgalmi nevezetessége, a Bazilika elé sorra gördülnek a legkülönbözőbb országok turistáit szállító városnéző autóbuszok. Ez a nyüzsgés a székesegyház környékének képéhez ma már hozzátarto­zik.­­ Bár a turistacsoportok idegenvezetői kérésünkre ál­talában felhívják a vendégek figyelmét, hogy törvényeink szerint valutát csak a kijelölt helyeken szabad beváltani, no meg arra is, hogy milyen veszélyekkel járhat az ilyen maszek pénzváltásokkal való üzletkötés, néhtányukat mégis sikerül a rájuk csapó valu­­tázóknak behálózni. Amikor rájönnek, hogy alaposan rá­szedték őket, általában már késő a bánat... — mondja Vörös László főhadnagy, a pénzügyőrnyomozók vezető­je, akinek példatára szinte kifogyhatatlan. — Hogyan csapják be üz­letfeleiket a pénzváltók? — Tulajdonképpen nagyon egyszerű a trükkjük ... Azok a külföldiek, akiket jó ér­zékkel kiszemelnek maguk­nak, nemrégen érkeztek Ma­gyarországra. Még nem isme­rik a hivatalos valutaváltási szorzót, így aztán nem rit­ka, hogy az üzérek áron alul jutnak a külföldi fizetőesz­közökhöz. Persze az sem rit­ka, hogy a pénzköteg közepét újságpapírral bélelik ki. Mi­után a váltás pillanatok alatt történik, az üzérek meg ami­lyen gyorsan érkeznek, olyan gyorsan el is tűnnek, a turista csak később veszi észre, hogy se forint, se dollár... Az ilyen csalódásoktól is szeret­nénk megóvni a vendégein­ket. — Kik a maszek valuta­­beváltók: magyarok, külföl­diek? — Tapasztalataink szerint igen szervezett hálózattal ál­lunk szemben, elsősorban külföldiek, akikhez hozzácsa­pódtak kitűnő helyismerettel rendelkező magyarok is, ösz­­szejátszva, egymást fedezve követik el a bűncselekmé­nyek sorozatát. Az idegenforgalmi razzia ter­mészetesen egyben közbiz­tonsági ellenőrzés is. A VIII. kerületi rendőr­kapitányság­ra előállítottak egy autóst, amikor igazolásra szólították fel, valósággal kiesett a ko­csiból, annyira ittas volt. De ez csak az egyik gond. A má­sik: honnan került a csomag­tartójába 5 pár külföldi rend­számtábla? Erre a kérdésre majd a vizsgálat ad választ. A szokásos pénzváltóhe­lyekről, a Citadella környé­kéről, a Hősök teréről, a Bos­­nyák téri és a csepeli zug­­piacról rendre érkeznek a brigádok az üzérekkel, s a nyomozók egyenruhás rendőri segédlettel hamarosan indul­nak tovább házkutatásokra. A Baross tér néhány hó­nappal ezelőtt még a zugpia­­cok között is az első helyet foglalta el. Most csendes, visszanyerte régi nyugalmát. A Keleti pályaudvarra is nyugodtan be lehet lépni, ma már nem a rabló kinézésű, el­hanyagolt külsejű, zsíros ha­jú vagányok menedékhelye ez. Minek köszönhető a válto­zás? Peer Tibor rendőr őr­nagy társaságában beme­gyünk a pályaudvar egyik szobájába, amelynek ajtaján: „Hivatalos helyiség” felirat olvasható. — December elseje óta itt működik az a rendőrökből és pénzügyőrökből álló akció­brigád, amelynek feladata, hogy a Keleti pályaudvar és környékén, a Bosnyák tértől az Emkéig rendet teremtsen — tájékoztat Peer őrnagy. A kirendeltség felállítása meghozta az eredményt: az­óta ezen a területen 60 szá­zalékkal csökkent a bűncse­lekmények száma, s a műkö­désük óta eltelt néhány hó­nap alatt 9 millió forint ér­tékű valutát és csempészárut foglaltak le. A módszerük igen hatásos. Azokat a gya­nús személyeket, üzéreket, neppereket, akiket három­szor akárcsak egyetlen kvarc­órával is tetten érnek, a ki­­rendeltségen lefényképezik és eljárást indítanak ellenük. A fotó pedig albumba kerül: a fényképek sorszáma túlha­ladta a hétszázat. Ennek a nyilvántartásnak a segítségé­vel már sikerült néhány vas­úti tolvajt is felismertetni a panaszossal. Pontban éjfélkor lefújták az akciót. Néhány perccel ké­sőbb Peer őrnagytól megtud­tuk, hogy 563 személy ellen kezdeményeztek bűnvádi vagy szabálysértési eljárást, 16 körözött személyt fogtak el, s mintegy 600 ezer forint értékű aranyat, valutát és egyéb fizetőeszközt foglaltak le. Schmidt Attila A KGST-országok bankvezetőinek tanácskozása Nyolc KGST-tagország — Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió — köz­ponti és külkereskedelmi bankjainak vezetői értekez­letet tartottak Visegrádon. Az értekezlet munkájában részt vettek a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a Nemzetközi Beruhá­zási Bank és a KGST-titkár­­ság képviselői is. Véleményt cseréltek a nemzetközi valu­tapiaci helyzetről, valamint a KGST-tagországok bank­jainak operatív munkájával összefüggő több kérdésről. 5

Next