Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)
1981-12-23 / 300. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ SZERDA, 1981. DECEMBER 23. ■ 109. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ■ ÁRA 1,40 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Ülésteremben és folyosón Ha a folyosó beszélni tudna ... Mi mindent hallhatott már az értekezletre igyekvőktől, a hivatali előszobából kilépőktől. Hányféle kérésnek és ígéretnek volt tanúja egy-egy tanácskozás szünetében. Nem titok: vannak, akik úgy vélik, hogy a szünetben egy néhány perces baráti, udvariassági beszélgetés talán többet használhat egy elintézendő ügynek, mint a több hónapos hivatalos kérelmezési eljárás. Azt, persze, tudni kell, hogy kivel és hogyan kell ehhez beszélgetni. Néhányan egyenesen azt állítják, hogy sok tanácskozáson nem is az „érdemi” munka, hanem a szünet a fontosabb. Ott kell jól helyezkedni, ügyesen panaszkodni, gyakran ott születnek fontos döntések. Valóban, szemellenzős felfogás az, amely nem hajlandó tudomásul venni, hogy a folyosóknak, a szüneteknek — ha úgy tetszik, az informális csatornáknak — igenis van jelentősége a különféle közéleti ügyekben, döntésekben. A kérdés csak az, hogy milyen. Itt van például a Parlament folyosója. Kevés olyan jóízű, a szó igazi értelmében közéleti beszélgetést hallottam évek óta szerte az országban, mint itt egyetlen országgyűlési ülésszak szüneteiben. A szemlélőnek a folyosón úgy tűnik, hogy itt szinte mindenki mindenkit ismer, s a kisebb diskurzusok résztvevői őszintén érdeklődnek is egymás problémái iránt. Legyenek akár munkásküldöttek, vagy miniszterek. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a kötetlen társalgásoknak, sőt a személyes ismeretségeknek is lehetnek később k kézzelfogható eredményei. Amikor az állami vezetők egy fejlesztési vagy hitelkérelem elbírálásáról döntenek, óhatatlanul befolyásolják őket bizonyos szubjektív szempontok is. Az egyik beadvány esetleg csak egy papír az íróasztalon, a másik mögött meg felidéződik a képviselő is, ahogyan szenvedélyesen magyarázza: szerinte miért éppen az ő szorító igényük kielégítése a legfontosabb. S feltűnhetnek, persze, az emlékezet képernyőjén más folyosók és más beszélgetések is. Mindezek jobban emberközelbe hozhatják a gondokat, megalapozottabbá tehetik a döntéseket. Elsősorban mindig magán a vezetőn múlik, hogy döntésében milyen jelentőséget tulajdonít az érveknek és ellenérveknek, valamint a személyes benyomásoknak. De az mindenképpen megkönnyítheti helyzetét, ha az írásos előterjesztésen kívül is vannak ismeretei, közvetlen benyomásai egy-egy témáról. S ezeket részben éppen a folyosói beszélgetéseknek köszönheti. A jegyzőkönyvön kívül ugyanis sokan őszintébben, kritikusabban fogalmaznak, mint egy hivatalos felszólalásnál. Nincs is baj mindaddig, amíg a folyosói társalgások jó értelemben kiegészítik a hivatalos megbeszéléseket. A gond akkor kezdődik, amikor hovatovább a helyükbe lépnek. Amikor sokan lényeges mondanivalójukat, kritikus véleményüket nem a testület előtt, a tanácskozóteremben fejtik ki — vállalva természetesen az ezzel járó felelősséget is —, hanem a folyosóra tartogatják. Néha túlzott óvatosságból, máskor meg egyéb megfontolások alapján. Ez a jelenségegyszer-egyszer lehet a tanácskozás résztvevőinek kritikája is. Hosszabb távon azonban mindenképpen annak a csalhatatlan jele, hogy a testület nem működik jól, nem a legégetőbb kérdésekkel foglalkozik. A megoldást azonban ilyenkor sem a folyosón, hanem az ülésteremben kell keresni. Deák András KARÁCSONYI SZÁMUNKBÓL Lapunk holnapi, ünnepi száma 24 oldalon jelenik meg. A tartalomból: Interjú Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével. A tervezés a szocialista demokrácia mérlegén. Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetőjének cikke: A milliók alkotó erejével. Kállai Gyula visszaemlékezése az 1941-es karácsonyi Népszaváról. Bertha Bulcsú, Illés Endre, László Gyula, Szakonyi Károly írásai, Csorba Győző, Gyurkovics Tibor, Hajnal Gábor, Illyés Gyula, Károlyi Amy, Kárpáti Kamill, Keresztúry Dezső, Kiss Benedek, Takáts Gyula, Utassy József, Weöres Sándor versei. Riportösszeállítás: család. Változó társadalom — változó Külföldi tudósítások: Év vége nyolc országban. Kerekasztal-beszélgetés Szepesi Györggyel, Krizsán Józseffel, Mészöly Kálmánnal, Mezey Györggyel és Nyilasi Tiborral a labdarúgó-világbajnokságról. Hamincmilliárd forin gazdálkodhat jövőre a Fővárosi Tanács Tizennyolcezer új lakás — Tatarozási program Javul a bölcsődei, óvodai ellátás — Rövidebb utazási idő — Elkészült a Nagy Sportcsarnok Az új Városháza dísztermében kedden Szépvölgyi Zoltán elnökletével ülést tartott a Fővárosi Tanács. Az elfogadott napirendnek megfelelően először az idei terv várható teljesítését és a jövő évi költségvetést tárgyalták meg. Pénzes János elnökhelyettes szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: 1982-ben több mint 30 milliárd forinttal gazdálkodhat a főváros. Tekintélyes összeg ez, amely biztosítja a további dinamikus városfejlesztést, lehetővé teszi Budapest lakosságának jobb ellátását, bár kétségtelen, hogy a jövő évi „átadási lista” szerényebb, mint amilyet eddig jó néhány éven át megszoktak a fővárosiak. Az idén várhatóan 16 500 új lakás kerül tető alá. A jövő évi terv 17—18 ezerrel számol, ebből megközelítően 7500 célcsoportos beruházásként valósul meg. Az esztendő végéig befejeződik 10 ezer lakás felújítása, jövőre csaknem ugyanennyit terveznek rendbe hozni A terv több mint 5 milliárdos lakóházjavítási előirányzatot tartalmaz. Valamennyi tanácsi építőipari vállalat alapvető feladata a lakóház-felújítások teljesítése lesz. A Fővárosi 1. és 2. számú Építőipari Vállalat ezen kívül az iskolák felújítására specializálja magát. Folytatódik a Nagykörút és a Várnegyed sortatarozása — az utóbbinál elsősorban falszigetelési munkákat végeznek —, hozzálátnak a Köztársaság tér épületeinek csinosításához is. A folyamatban levő és a jövőre megkezdődő, öszszesen mintegy 500 tetőtérbeépítés és emeletráépítésből 200 lakás befejezését tervezik. Minden fejlesztés alapja a közmű. Enélkül elképzelhetetlen a régi városrészek felújítása, az új lakótelepek építése. Ebben az évben a tervezettnél több közcsatorna, gázvezeték épült, az elképzeléseknek megfelelően valósult meg az ivóvízvezeték-hálózat bővítése. Jövőre újabb 47 kilométer vízvezetéket fektetnek le, 10 ezer köbméter kapacitású víztárolót létesítenek, újabb 17 ezer lakást kapcsolnak a hálózatra; az esztendő végére a csatornázott lakások aránya meghaladja a 82 százalékot. Jelentősen fejlődik a gázellátás. Megépül 20 kilométer gázvezeték, s 14 ezer újabb háztartás részesül a szolgáltatásban. A közlekedési ágazat vezetői ígérik, javulni fog a tömegközlekedés, valamelyest enyhül a zsúfoltság, rövidül az utazási idő. Négyszáznégy autóbusz, 25 villamos, illetve trolibusz, 7 HÉV-szerelvény beszerzését tervezik. Átadnak 358 kórházi ágyat, 1360 új bölcsődei és több mint 2000 óvodai helyet, valamint 332 általános iskolai tantermet. Tovább javul a lakosság bevásárlási lehetősége: 32 ezer négyzetméter kereskedelmi létesítmény megépítését vették számításba. Az ellátatlan területeken öt élelmiszerüzlet nyílik. A következő esztendőben több mint 400 millió forint támogatásban részesül a sütőipar. Megkezdődik a Hungária körúti kenyérgyár építése, befejeződik a Százados úti süteményüzem kivitelezése, és jelentősek lesznek a gépcserék, az egyéb korszerűsítések. Az esztendő első negyedévében hozzálátnak a kenyérsütéshez a Váci úti új gyárban is.A tanácselnök-helyettes bejelentette: az év végén átadják a metró új szakaszát, a Deák tértől az Élmunkás térig, tovább folytatódik az Árpád-híd korszerűsítése, elkészült a Nagy Sportcsarnok, s dolgoznak az M3-as bevezető szakaszán. Pintér Péter felvételei Szovjet-kambodzsai megbeszélés gyettest, aki külügyminisztériumi küldöttség élén, baráti látogatáson tartózkodik Kambodzsában. Heng Samrin a találkozón hangoztatta országa eltökéltségét a Szovjetunió és a Kambodzsai Népköztársaság pártja, kormánya és népei közötti baráti kapcsolatok és együttműködés további fejlesztésére. Nyikolaj Firjubin nagyra értékelte a kambodzsai népnek a szocialista társadalom építésében elért eredményeit, és a szovjet nép nevében további támogatásáról biztosította Kambodzsát, Vietnamot és Laoszt a pekingi expanzionisták, valamint a nemzetközi reakció és imperializmus erői ellen folytatott harcukban. Új, széles alapokon álló egységfront megalakítását határozták el a kambodzsai haza építésének frontja harmadik kongresszusán. A kambodzsaiaknak, külföldön levő honfitársaikkal együtt, erősíteniük kell egységüket a nemzet érdekében — húzza alá a front kongresszusán előterjesztett nyilatkozat, amelyet Heng Samrin terjesztett elő. A nyilatkozat többek között hangsúlyozza a nemzeti egység megszilárdítását, a Vietnammal, Laosszal, a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országokkal, a világ békeszerető népeivel vállalt szolidaritás erősítését. Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke fogadta Nyikolaj Firjubin szovjet külügyminiszterhe Reagan-interjú Washington és Moszkva Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, az U. S. News and World Report című amerikai hetilapnak adott interjújában kijelentette: esetleges találkozását Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával, nem köti mereven a genfi tárgyalások sikeréhez, de „a genfi légkör nyilvánvalóan hatással lesz általános kapcsolatainkra”. Arra a kérdésre, hogy „az ismét szaporodó kelet—nyugati problémák” ellenére találkozni kíván-e a szovjet vezetővel, Reagan korábbi álláspontját ismételte meg: „szívesen találkoznék, de egy ilyen találkozót meg kell tervezni, és nagy gonddal kell lebonyolítani, jó esélyének kell lennie a sikerre, és a tényleges témákkal kell foglalkoznia ... Időpontot nem tűztünk ki, de teljes mértékben szándékomban áll a találkozás, ha ennek eljön az ideje”. Reagan a lengyelországi fejleményektől sem volt hajlandó közvetlenül függővé tenni a csúcstalálkozót, de azt mondta, hogy „a szovjet magatartás általánosságban” hatással lesz a kapcsolatok minden vonatkozására. A lengyel helyzettel kapcsolatos kérdések megválaszolásában az elnök nem ment túl azokon a megjegyzéseken, amelyek múlt csütörtöki sajtóértekezletén már elhangzottak. Reagan szerint „a szovjeteknek ismerniük kellett” a lengyel kormány terveit, s a Fehér Házban ezt nehezményezik. Az amerikai elnököt „nagyon aggasztja” a Golan-magaslatok izraeli annektálása. Reagan szerint a közel-keleti helyzet tekintetében „sok függ a libanoni választásoktól. Nem tudni még, hogyan hat majd ebből a szempontból a legutóbbi izraeli lépés, de ez nem volt kellemes meglepetés”. Kubával kapcsolatban a korábbi fenyegetések sorozata után Reagan most egy fokkal mérsékeltebb hangnemet ütött meg, egy szóval sem említette Nicaraguát, és újszerű beismerést tett: „Jobb megoldás is van, mint a fegyveres intervenció. Az ágyúnaszád-diplomácia sok barátunkat elidegenítheti tőlünk”. Ennek ellenére Reagan azt mondta, hogy kormánya „igen segítőkész a salvadori Duarte-kormány iránt". Kuba elszigetelése céljából pedig „egy karib-tengeri kezdeményezéssel próbálkozik, amely Közép-Amerikát is magában foglalja”.