Népszava, 1982. március (110. évfolyam, 51–76. sz.)

1982-03-14 / 62. szám

NÉPSZAVA 1982. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Csődrekord A legjobb üzlet A világ legnagyobb csődbe­­jutottjakén­t került be a re­kordok Guinnness-féle köny­vébe a magyar származású, amerikai William G. Stern. összesen 118 millió font ster­linggel tartozott hitelezőinek, amikor 1978 májusában cső­döt jelentett be. Stern úr méltán került be a rekordok könyvébe, hiszen ekkora ösz­­szegű adóssággal legfeljebb államok, kormányok „dicse­kedhetnek”, magánszemély egyetlenegy sem. William G. Stein most az­zal a kéréssel fordul a lon­doni fellebbviteli bírósághoz, hogy oldják fel a csőddel já­ró korlátozásokat. Így pél­dául új vállalkozások kezde­ményezésének tilalmát. Ked­vező bírósági döntés esetén Stern úr hajlandó évente 55 ezer fontot törleszteni hite­lezőinek. A folyamodvány alapján az illetékes londoni bíróság elrendelte William G. Stern életvitelének, jelenlegi körül­ményeinek megvizsgálását. Kiderült, hogy a telekspeku­lációkba belebukott néhai in­gatlanbirodalom tulajdonosa változatlanul „Rolls-Royce stílusban”, vagyis luxuskö­rülmények között él. Ő és családja London egyik ele­gáns negyedében ingyen lak­ja az amerikai rokonság tu­lajdonában levő egymillió fontos udvarházat, amelynek százezer fontot érő műkin­cseire a hitelezők nem tart­hatnak igényt. Amit viszont sem a hitele­zők, sem pedig a gazdasági hanyatlás és a magas adók miatt rendkívül nehezen és takarékosan élő angol mil­liók nem értenek, az az, hogy végül is miből telik Stern úr­nak mindarra, amire csődbe jutottan is költ. Saját beval­lása szerint ugyanis háztar­tásának tavalyi költségei meghaladták a 30 ezer fon­tot. A bíróság elé terjesztett jövedelemkimutatásában vi­szont azt vallotta, hogy az elmúlt évben mindössze 20,252 font állt rendelkezésé­re. Az angol bíróság mindezek alapján új vizsgálatot ren­delt el annak felderítésére, vajon miből és ilyen jól a szegény csődbe jutott. A vizsgálat eredménye alighanem az lesz, mint már oly sokszor azelőtt: az Egye­sült Államokban és Nyugat- Európában csődbe jutni igen előnyös — a világ egyik leg­jobb üzlete, kj. Prémiumosztás Dluhopolszky László rajza Gergely-járásnak vagy „gergelyezés”-nek nevezik azt a középkor óta fokoza­tosan, majd a 18. századtól általánosan elterjedt isko­lai szokást, amely szerint a diákok házról házra jártak ezen a napon. A katona­­toborzókat utánozón, bok­rétákkal, szalagdíszes mo­gyorós apá­­cákkal, dalokkal, dramatizált játékokkal hív­ták az iskolába társaikat. Hogy miért éppen már­cius 12-én, Gergely napján járta ez a szokás? Mint minden néphagyományban, ebben is többféle ok rejte­zik. A nap névadója I. Ger­gely pápa, akinek nevéhez nemcsak a gregorián gyűj­tőnéven ismert középkori dallamkincs rendszerezése fűződik, de ő volt a közép­korban, a Benedek tanító­rend hagyománya alapján a legnagyobb iskolaszerve­ző. Érdekességszámba megy, hogy az évszázadok során Gergely­­járás talán a legtöbb — szám sze­rint 16 — pápa viselte a Ger­gely nevet. Ennek magya­rázata nyilván a név jelen­tésében rejlik. Gregorius magyarul: ébren őrködő. És éppen egy másik Gergely pápa XVI. századi naptárre­­formja óta csúszott át már­cius 12-re március 1-ről az egykori iskolai tanévkezde­tet jelentő Gergely-ünnep napja is. S ha még mé­lyebbre nyúlunk vissza az időbe, még Julius Caesar naptárreformja elé, arra is magyarázatot kapunk, hon­nan őrződött meg hosszú évszázadokig Európában a tavaszi tanévkezdés ideje. Ugyanis az egész eszten­dő március hónapjával kez­dődött valamikor. És ezt a napot fáklyás felvonulások­kal, termésvarázslókkal kö­szöntötték a régi rómaiak. A Napot köszöntötték a Ca­­lendae Martiales néven is­mert tavaszdalokkal. S ez teszi érthetővé, hogy került be a tanulásra buz­dító versszakok közé a leg­régebbi, 1696-ból való, a hétfalusi csángók körében gyűjtött kántálóba ez a versszak is: Lám, az madarak is, hogy szaporodjanak Majd eljőnek. S a szép kikeletkor sok szép énekszóval Zengedeznek. De hogy mennyire fel­­jeb­bu­kkannak a keresztény ünnepekben a pogánykori búvópatakok, azt az egyko­ri Hont megyében szinte napjainkig megőrzött Ger­­gely-napi szokás példázza. Ott ugyanis tüzet csiholtak, s azt vitték házról házra, ezzel a mondókéval a gye­rekek: „Acélt hoztam, tüzet ütöt­tem kegyelmeteknek...” R. N. Három tanár orvosi kezelés alatt Kiskorúak maffiája Liverpoolban A St. Saviours iskola (Liver­pool) három tanára ötvösi kezelés alatt áll, a rektor, Colin McLoughlin pedig any­­nyira összetört ember, hogy az orvosok nem nagyon tud­nak segíteni rajta , 53 éves kora ellenére nyugdíjazását kell kérnie. Történt pedig mindez azért, mert az iskolában, ahol 6 és 11 év közötti gyerekeket oktattak, tizenkét gyerekből álló maffia alakult egy 11 éves gyerek vezetésével, akik rendre megjelentek ugyan az iskolában, de csak azért, hogy összetörjék a bútoro­kat, feltépjék a padlót, a ta­nárok kocsiját szétverjék és szemétheggyel borítsák el. Társaiktól pénzt kényszerí­tettek ki fenyegetéssel, mond­ván, hogy ezzel megvédhetik magukat. * Mindeddig 600, az utóbbi időben pedig már csak 120 gyermek tanult az iskolában, egy tanárra mindössze 16 gyermek jutott. A bandát mégsem tudták megfékezni, bár két hónappal ezelőtt négy tanárral megerősítették a létszámot. Ennek ellenére nem sokkal később feladták a harcot, az iskolát bezárták. Még az iskola pedellusa is olyan helyre költözött, ahol „ezek a banditák” nem talál­hatják meg. A tanárok szerint a háttér­ben azok a szélsőjobb- és szélsőbaloldali szervezetek állnak, amelyek röpcéduláik­kal erőszakos cselekmények­re buzdították még ezeket a kiskorúakat is. Aggódnak, hogy a történtek nem elszi­getelt jelenségek, hanem csak rosszabb és újabb isko­lazendülésekre adnak jelet. Az iskola épületét egyéb­ként most építik újjá... M. F. Szálak mikroszkóp alatt Miben hisznek az atlantaiak? Az atlantai gyermek­­gyilkosságoknak nem volt szemtanúja, a rendőrség hagyomá­nyos tárgyi bizonyí­tékokat nem tudott felsorakoztatni a gya­núsított ellen , és Wayne Williams mindvégig tagadott. De a 23 éves fekete fotóművészt kétrend­beli gyilkosság vád­jával kétszeres élet­fogytiglani börtön­­büntetésre ítélték. A bizonyíték, amelynek alapján az eljárást lefolytatták és az esküdtszéki ver­diktet, majd az­ ítéle­tet meghozták, újsze­rű az amerikai igaz­ságszolgáltatás törté­netében. A vádható­ság textilszálakkal bizonyított. A per során elhangzott, hogy a rendőrség összesen 700 kutyaszőr- és textilszál­mintát gyűjtött az elmúlt két évben Atlantában meggyil­kolt 28 néger gyermek és fia­talember holttestéről. Ezeket mikroszkopikus vizsgálat út­ján összehasonlították a vád­lott lakásáról származó min­tákkal. A tárgyaláson három szakértő vallotta egybehang­zóan, hogy 11 áldozatnál „minden kétséget kizáróan”, 22 esetben pedig „valószínű­síthetően” megegyeztek az áldozatokon talált szálak a Williams-féle mintákkal. A védelem elfogadhatat­lannak és bizonytalannak minősítette ezt a módszert. Megidézte tanúként Randall Bresee professzort, a kansa­si egyetem tanárát, aki ki­jelentette, hogy a szálanalí­­zis a tapasztalatok szerint nem eléggé megbízható. En­nek alátámasztására előadta, hogy maga is gyűjtött szál­­mintákat a vádlott lakásán, s ezeket Mary Wellcome védő­ügyvéd egyik irodai szőnye­gének szá­lmintájával hason­lította össze, s kiderült: a mikroszkóp alatt azonosnak látszanak. Az esküdtszék tagjaiban láthatólag nem sikerült ké­telyeket támasztani. Hiszen ha csak két gyilkosság elkö­vetésében is, de bűnösnek ta­lálták Williamst. Atlanta városa pedig igye­kezett — sőt, nagyon sietett — véglegesen lezárni az egész lidérces ügyet. Sürgő­sen feloszlatták a sorozatos gyermekgyilkosságok felde­rítésére hivatott nyomozó­csoportot, s már ki is ürítet­ték irodahelyiségeiket. Arra, hogy e szobákban mivel fog­lalkoztak, már csak egy fa­lon felejtett plakát emlékez­tet: „Istenben hiszünk, min­denki mást elektronikus ha­zugságpróbának vetünk alá." Úgy tűnik, hogy az atlan­taiak szintén csak istenben hisznek, a mikroszkopikus vizsgálatokban, a szélbizo­­nyítékokban és Wayne Wil­liams bűnösségében — nem. A különleges nyomozócsoport szélnek eresztésének más­napján ugyanis a meggyil­kolt gyerekek szüleinek kül­döttsége kereste fel Andrew Young polgármestert (volt ENSZ-nagykövetet). Azt kér­ték, hogy rendelje el a nyo­mozás folytatását a gyermek­­gyilkos kézre kerítésére ... (köves) A vízjel eredete A kérdés, hogy a vízjel mi­óta ad csalhatatlan felvilá­gosítást a felhasznált papír eredetéről és minőségéről, könnyen megválaszolható. Először 1282 körül (olasz gyárosok műhelyeiben) hasz­nálták az ilyen áttetsző min­tákat. Dél-Európában akko­riban a papírfeldolgozás mű­vészetét csak néhány évtize­de ismerték. A papírelőállí­tás kezdetei több ezer évre visszavezethetők. Az értékes anyagnak a találmánya a kí­nai Tsai-Lunnak (időszámí­tásunk után 105) tulajdonít­ható. A papír­­ készítményéről az ismeret hosszú ideig a távol­keleti országra korlátozódott, míg a VII. században Japán­ban, majd más ázsiai orszá­gon, és Észak-Afrikán át — bonyolult utakon — a XI. században Európába és így Olaszországba került. Konti­nensünkön az első állomás Spanyolország volt, amely­nek abban az időben nagy része már uralom alá tarto­zott. Nagyon sok országban előbb-utóbb divatba jött a vízjel használata, ez nemcsak az értékes papírok és ügyira­tok utánzását nehezítette meg, hanem jelentőséget ka­pott a különböző vízjelmin­tákkal való reprezentálás is. A kezdeti olasz vízjelek töb­bek között a tulajdonos kez­dőbetűit, urasági címerek egy-egy részletét, vagy nö­vény- és állati motívumok egyszerű formáit képezték. A technika fejlődésével a víz­jelek komplikáltabbak lettek. Gyakran történelmi esemé­nyeket tükröztek vissza, mint például a francia forradal­mat ábrázoló nőalakot frígiai sapkával és jelmondatával: „Liberté, Egalité, Fraternité” (Szabadság, egyenlőség, test­vériség). A vízjel rendeltetése a mai napig megmaradt a hamisí­tások megakadályozására — bankjegyeknél —, de egyik fajtája a minőségi áruvéd­jegynek is. (Zoboki) Megvédték a szépeket Szépséges Fatimék, Morga­­nák, Haydéék és L­eilák, Zuélák, Mayák, Sakinék és Palmyrák, aludjatok nyu­godtan, ne reszkessen szí­vetek, ne halványuljon or­cátok és ne ráncoljátok holdsarló szemöldökeiteket: minden marad a régiben... Mert szörnyű felhő tor­nyosult fejetek fölé — ame­lyek egyébként szebbek és illatosabbak, mint a csil­lagfényben nyíló rózsa, vagy a teljes pompázatú hibiszkusz. Egyszerűen pénzt, sok-sok h­alt és di­nárt akartak kivenni se­lyemerszényeitekből, egy szál férjeitek kaftánni­­á­ból, avagy páncélszekré­nyéből. Nehogy rosszra gondoljatok: csupán egy kis áremelésről lett volna szó, hogy megadóztassák min­den odaliszk és hári ba­rackarcánál virulóbb bőrö­töket, dús és feketén csil­logó hajatokat... és így to­vább. Alsirát hídján keresztül a Gyehennából érkezhetett az a démon, amely meg­szállta azokat, akik azt me­részelték javasolni a fényes tekintetű emíreknek, hogy emeljék a különleges koz­metikai szerek behozatali vámilletékét, hazai árát — jutván ezáltal tetemes ösz­­szeghez. Jutván olyan pénz­hez, amely az Egyesült Arab Emírségek területén a jövőben meggyorsítaná az öntözéses gazdálkodás fej­lődését. De soha ne feledjétek, legszebb virágszálai a leg­magasabb Paradicsomnak: maga a pénzügyminiszter védett meg benneteket, mondván, hogy nem venné a szívére, ha ti megharagud­nátok a Fejlesztési Tanács­ra. Hiszen oly bagatell ösz­­szeg a rózsaolaj és citrom­­párlat, szantálfapor és par­füm adónövelése, nem so­kat segítene az öntözés helyzetén. És mégis! Micsoda lehe­tetlen férfiak akadnak — nem is gondolnátok Illatok kertjében kacagó tündérek. Egy sivatagos vidék képvi­selője sehogyan sem akar­ta megérteni (látszik, mennyire nincs tisztában a dolgok fontossági sorrend­jével), hogy miért nem könnyítenek a földműves lakosság adóterhein, és miért nem súlyosbítják in­kább a gazdagok luxusadó­ját? Még szerencse — igéző tekintetű lányai Istárnak —, hogy lehurrogták ezt az okvetetlenkedőt. Az Al-Ha­­vijátba — a legmélyebb po­kolba vele! j.­j. Hallotta, hogy a népligeti Planetá­riumban ZODIAC Asztro­­lézer-multimédia előadá­sokat tart a BME Multi­media Stúdió? Kérem, ne kapkodja a fejét, ez nem idegen nyelvű szöveg, nem az angol főváros ut­cáit lepték el őtnyi pla­kátok ezzel a felirattal. Lássák be, a Népliget Bu­dapesten van, s különben is, a lézert külföldön la­­sernek írják, s hogy néz­ne ki angolul a studio hosszú u-val! (Netalán úgy, mint magyarul rövid u-val?) Kétségtelen, hogy min­den átlagos műveltségű magyar állampolgár be­téve tudja, hogy a zodiae annyit tesz, mint égi ál­­latöv, s dehogy írná görö­­gösen-latinosan zodiakus­­zodiacusnak, mert még azt hinnék róla, hogy nem halad a korral. Az asztro­­(astro-)lógia csillagjóslás, az asztro­nauta csillagkö­zi űrhajós, az asztro­nó­­mia csillagászat, mikép­pen a gasztro­nómia a csillagászati áron előállí­tott ételek készítésének művészete. Az Asztro-lé­­zer tehát csillaglézer, an­nál is inkább, mert meg­tanultuk, hogy a lézer az a lightwave amplification by stimulated elektron radiation angol rövidítése, amit igen pórias dolog elektronsugárzással ger­jesztett fényhullámoknak nevezni, s közönségesen elesget­nek rövidíteni, mert még félreérthetik. A multi­ jelentését már minden óvodásgyerek fúj­ja a Multifilter füstjeként, valamint ki ne tudná, hogy multi-milliomos, akinek sokszor volt a lot­tón öttalálatosa, multi­nacionális pedig az a cég lehet, melynek itt-ott leányvállalatai is vannak, mint például a Tungsram­­nak (magyar fordításban Egyesült Izzó). A feladvány megfejté­séből most már csek a média szó hiányzik: ha a médek ókori államát je­lenti, akkor sajnos nagy kezdőbetűvel írandó, ha viszont a medium szó töb­bes száma angolul, akkor közegek, eszközök a jelen­tése, ugyanaz, mintha la­tinul volna. Hát ennyi az egész. Akit pedig netán nem sikerült meggyőzni e pla­kátszöveg helyességéről, az minden bizonnyal arról is hallott, hogy Franciaor­szágban már évekkel ez­előtt harcot indítottak az anyanyelvtől idegen, mind jobban elburjánzó idegen kifejezések, különöskép­pen a legnagyobb veszélyt rejtő angilicizmusok ellen. (fehér) 9

Next