Népszava, 1982. április (110. évfolyam, 77–100. sz.)
1982-04-24 / 95. szám
NÉPSZAVA 1982. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Komját Irén (Hornját Almianné) 1895-1982 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Komját Irén elvtársnő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Társadalmi Szemle nyugalmazott felelős szerkesztője, a szerkesztő bizottság tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, Rózsa Ferenc-díjas újságíró, április 22-én elhunyt. Komját Irén elvtársnő hamvasztás utáni búcsúztatása május 4-én (kedden), 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, A MAGYAR ELLENÁLLÓK, ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE Komját Irén halála súlyos veszteség. Vesztesége a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak. Fájdalmas hiány a magyar újságíró-társadalomnak. Élete egész fiatal kora óta csodálatosan tartalmas, gazdag, mert párosult a kommunista elkötelezettséggel. A fiatal bölcsészdiplomás lány 1918-ban kapcsolódott a munkásmozgalomba, és 1924 óta tagja volt a kommunista pártnak. Vonzalma a munkásmozgalomhoz házasságával csak erősödött. Férje, Komját Aladár kommunista költő és forradalmár eszmei társa is volt. Komját Irén maga is vonzódott az íráshoz, és 1919-től az Ifjúmunkás című lap munkatársává lett. „A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgoztam — mondotta egy nyilatkozatában. — Azután mennünk kellett. A 20-as évek magyarországi körülményei emigrációba kényszerítettek bennünket. Olaszországból a fasiszták, Ausztriából a munkanélküliség, Németországból a nácik elől menekültünk.” Komját Irén az emigrációban is aktív közéleti szerepet vállalt. Dolgozott a RÚNA távirati iroda munkatársaként, majd 1933-tól 1939-ig Baselban jelentek meg cikkei. A francia ellenállási mozgalomban 1939-től 1944- ig vett részt, az idő tájt már egyedül, férjét elveszítve, családját nevelve. A felszabadulás után még dolga volt Franciaországban. 1945— 46-ig szerkesztette a franciaországi magyar függetlenségi mozgalom lapját, a Magyar Szemlét. „A háború nyomait még nagyon magán viselő Pestre 1946. január 10-én érkeztem — emlékezett vissza az idézett interjúban. — Másnap jelentkeztem a kommunista pártban, ahol megkérdezték, hol szeretnék dolgozni? A sajtóban, válaszoltam, abban van gyakorlatom. Egyik tanítómesterem Alpári Gyula kommunista újságíró volt.” Komját Irén kívánsága teljesült, hiszen az új, szabad Magyarországnak nagy szüksége volt elkötelezett, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalmat, a sajtót jól ismerő, jól író kommunistákra, így került előbb a Magyar Távirati Iroda külföldi különszolgálatának élére, majd a Szabad Nép külpolitikai rovatát vezette. A vágya, hogy írhasson és nevelhesse az utánpótlást, akkor teljesült igazán, amikor megbízták az első szocialista újságíró-iskola irányításával. Féltő gonddal istápolta a reá bízott hallgatókat, akik munkásokból, parasztokból, katonafiatalokból kerültek az iskolára. Hogy mire nevelte tanítványait — akiknek most februárban a 30 éves iskolai évfordulón még arról is beszélt, hogy mivel foglalkozik, milyen könyveket ír —, azt példázza egész élete, munkássága, forradalmi tevékenysége. A szerénységre, a hivatás, a munkásosztály tiszteletére, annak szolgálatára oktatott. Mikor előadásaiban a Dimitrovval, Gabriel Périvel vagy Cachinnal való találkozásait mondta el, felejthetetlen élményt nyújtott, és felkeltette az igényt hallgatóiban az állandó tanulásra, az önművelésre. Az élet sokféle poszton tette próbára nagy tudását, osztályhűségét, hivatásszeretetét. Hazánk történetének egyik nehéz időszakában, 1956-ban például a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese volt, majd 1957-től nyugdíjba vonulásáig, 1961-ig a Társadalmi Szemle felelős szerkesztőjeként dolgozott. És következtek a rendkívül szorgos munkával teli nyugdíjasévek. Az újságírószövetségnek alelnöke volt, és ez időben is állandóan figyelemmel kísérte az újságíróképzést, s közben írt. Az utóbbi három évtizedben íróként is jelentős életművet alkotott. 1950-ben A Francia Kommunista Párt programja címmel jelent meg első könyve, utolsó kötete, az Egy költői életmű gyökerei, tavaly került az olvasókhoz. Ebben a Tanácsköztársaság bukását követő emigrációs évek történetét férje, Komját Aladár egyegy verse keletkezésének kapcsán mondja el, miközben bemutatja a nemzetközi munkásmozgalom és saját életük apróbb, nagyobb eseményeit. Közéleti tevékenységét számos magas hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, tulajdonosa többek között a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Emlékérmével 1970-ben jutalmazták. A Nemzetközi Újságíró Szervezet Julius Fucik-díjjal, a Szovjet Újságíró Szövetség éppen egy évvel ezelőtt Vorovszkij-díjjal tüntette ki. Komját Irén halálát mélységes megrendüléssel fogadja mindenki, aki ismerte, tisztelte, becsülte: a hozzátartozók, az elvtársak, a barátok, olvasói, harcostársai. Különösen súlyos veszteség nekünk, pályatársainak, akik mindenkor emberséget, hivatástudatot, elkötelezettséget tanultunk tőle. Életműve maradandó példa az egész szocialista újságírás számára. Emlékét kegyelettel őrizzük. Havasi Ferenc azerbajdzsáni vezetőket fogadott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságánaktagja, a KB titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó I. Mamedovot, az Azerbajdzsáni KP Központi Bizottságának titkárát és S. Raszi-Zadét, Azerbajdzsán Minisztertanácsának elnökhelyettesét. (MTI) Nemzeti zászló Leninvárosnak A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti zászlóval tüntette ki a Borsod megyei Leninvárost a múlt évi kiemelkedő településfejlesztési társadalmi munkáért. A Népköztársaság címerével díszített zászlót pénteken a városi tanács dísztermében megtartott ünnepségen Sarlós István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára adta át Lábas Józsefnek, a városi tanács elnökének. Hazaérkezett Jugoszláviából a HNF küldöttsége A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével április 19. és 22. között Jugoszláviában tartózkodott a Hazafias Népfront küldöttsége, amely a szocialista szövetség szövetségi, valamint a horvát és szerb köztársasági és Belgrád városi választmányainak vezetőivel folytatott megbeszéléseket. A tárgyalások során a felek tájékoztatták egymást mozgalmuk, illetve szervezetük soron levő feladatairól, értékelték a kétoldalú együttműködés helyzetét és eredményeit és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetet érintő kérdésekről. A küldöttséget fogadta Dragoszlav Markovics, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke és Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökségének tagja. A küldöttség csütörtökön a késő esti órákban hazaérkezett Budapestre. Közélet Pénteken Budapestre érkezett Hasszán Ali, az Iraki Köztársaság kereskedelmi minisztere, a forradalmi parancsnoki tanács tagja, a magyar—iraki gazdasági együttműködési bizottság társelnöke. Hasszán Alit a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök-helyettes fogadta. Jelen volt Ismail Hammudi Hussein, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. * Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével pénteken hazaérkezett Indiából a magyar kulturális és tudományos delegáció. A küldöttség Sheila Kaul asszonynak, az Indiai Köztársaság közoktatási és szociális-jóléti államminiszterének meghívására látogatott Indiába. A Szép magyar beszéd verseny országos döntője Pénteken Győrött a Kazinczy - szobor koszorúzásával megkezdődött a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntője. A 19 megyéből, az öt kiemelt városból és Budapestről 120 gimnáziumi és szakközépiskolás, valamint szakmunkástanuló diák került a döntőbe, akik két bíráló bizottság előtt tesznek bizonyságot tehetségükről, szép kiejtésükről. Mindegyikük egy szabadon választott és egy kötelező szöveget mond el. A két zsűri díszelnöke Péchy Blanka érdemes művész, a Kazinczy-díj alapítója. Az ünnepélyes eredményhirdetésre, a Kazinczy-érmek és a díjak átadására vasárnap kerül sor. Érvek és ellenérvek Biztonságosabb sorompók — Mit jelent a lámpa fehér villogása? — szólt a kérdés sokakhoz a múlt hónap közepén a vasúti átjáróknál tartott, a Volán által rendezett közúti forgalmi ellenőrzés napján. — Azt, hogy szabad az út, sőt, abszolút az elsőbbség! — hangzott szinte mindenkor a válasz: Pedig a fehér jelzés csupán a lámpa működőképességét jelzi! A közúti akcióban 700 ember vett részt, a Volán főállású ellenőri gárdája és a gépkocsivezetőkből, forgalomirányítókból álló forgalombiztonsági társadalmi szervezet és ott voltak az önkéntes és a közlekedési rendőrök is. Egy ellenőrzés statisztikája Azon az egyetlen hétköznapon, reggel 5 órától délután 4-ig 927 gépjármű vezetője hagyta figyelmen kívül a fénysorompós vasúti átjárók tilos jelzését! Ebből 30 Volán-kocsit vezetett, 7 buszt (!), egy taxit, a többi teherautót. Hétezerötszáz gépkocsivezető követett el más szabálytalanságot: lassítás nélkül hajtott át a kereszteződésben, megkerülte a leeresztett félsorompót, sőt, előzött az átjáróban! Tallózás közlekedési balesetekből : .......Kecskemét külterületén egy fénysorompóval ellátott vasúti átjáróban Sárai Szabó László 44 éves gépkocsivezető, kecskeméti lakos személygépkocsijával egy gyorsvonatnak ütközött és a helyszínen meghalt. ... Cegléden egy közútivasúti kereszteződésben Sárközi István 23 éves asztalos, kecskeméti lakos ráhajtott a sínekre és az arra haladó gyorsvonatnak ütközött.. . Zalaegerszegen egy vasúti átjáróban Zsohár Lajosné 41 éves alsószenterzsébeti lakos személygépkocsijával egy mozdonynak ütközött...” A mohorai busztragédia 19 ember életét követelte, 18- an vesztették életüket a siófoki tömegszerencsétlenségnél, majd Lökösháza neve került bele a fekete krónikába. Fejfák, és fejfák. Minden esetben az ok: a vezető a fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtott a sínekre. A siófoki tragédia óta, ha megtudjuk, hogy a tilos jelzés ellenére a vasúti átjáróba hajtott a buszvezető, azonnal elbocsátjuk — mondja Kozsenek Ferenc, a Volán Tröszt forgalombiztonsági osztályának helyettes vezetője. Vevő a műszerfalban A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatói tavaly ősszel almaszedésen voltak. Hazatérőben a ködben teherautóval karambolozott autóbuszuk: negyvenen megsérültek, két oktató súlyosan. — Bár nem közúti-vasúti baleset volt, amelyeknek ijesztő gyakorisága már régóta foglalkoztatott minket — mondja Csűri György, a villamosságtan tanára —, mégis ez az eset indított, hogy tegyünk valamit. Schillinger Rezső tanársegéd, Berzsenyi Csaba labortechnikus és Csűri György, egy új biztonsági rendszer kidolgozói, egyelőre a feltalálók keserű kenyerét eszik. Találmányuk, a Szignál, a fénysorompó tiltását jelző készülékcsoport, rádiós elvre épül. Az adót a fénysorompóban helyezik el, s a vevőt pedig a közeledő gépjárműben, amely ha piros jelzésre érkezik, utasterében csipogó hang is figyelmezteti a vezetőjét a veszélyre, már 1000— 1500 méteres távolságból. Érvek és ellenérvek özöne kíséri egyelőre a találmányt. „A plusz pszichikai kényszer kettős biztosítást ad” — mondják a föltalálók. „Rászoknak a gépkocsivezetők, és csak a hangra hagyatkoznak majd” — így aggályoskodnak a pszichológusok és a közlekedéstudományi szakemberek. De elhangzott ellenérvként az is: „Ha jó lenne, más országokban már régen kitalálták volna!” — Szerintem ez morális kérdés — tartja a tilosba hajtásokról Szepes Béla, a MÁV Vezérigazgatósága vasútüzembiztonsági osztályának vezetőhelyettese. — Ha egy gépkocsivezetőt az átjáró előtti háromszoros előjelzés és a piros lámpa sem készteti lassításra, megállásra, annak csipoghat a készülék. Ugyanakkor minden vezeték nélküli összeköttetés ellenőrizhetetlen. Hogyan vállaljuk mi ezért a felelősséget? Kié legyen az adó? Ez az egész útügyi, közúti kérdés. Félreértés ne essék, az energiát és az információt, azaz a jelzést mi megadjuk a berendezésnek majd. De jók jó fénysorompók: nálunk, más országokkal ellentétben, két jelzéssel három fogalmat fejeznek ki: piros — tilos, fehér — működik, sötét — üzemzavar van. Sok országban csak a piros jelzés rendszere él. Rákapcsolni egy megbízható rendszerre egy bizonytalant — logikátlan lenne. Másik gond: a berendezésnek önálló frekvenciasáv kell. Olyan, ami nem zavar más URH-rendszert, vagy tv-t és rádiót. Budai László, a KPM postai főosztálya vezeték nélküli távközlési szakosztályának vezetője: — Új a dolog számomra, elvileg azonban nem látom akadályát önálló vonal biztosításának, adott kis körzetekben. Egyelőre vizsgálják A rendszert az érdekeltekkel még februárban megismertették az Országos Köztekedésbiztonsági Tanács szervezésében. A MÁV, a Közlekedéstudományi Intézet és a Közúti Tudományos Kutató Intézet képviselői elmondhatták észrevételeiket. A Volán képviselője nem volt jelen a megbeszélésen. Kozsenek Ferenc, a Volán forgalombiztonsági osztályáról: — Nincs tudomásom róla, hogy meghívtak volna minket. Egyébként az elképzelés számunkra nem új, hasonlókkal saját dolgozóink is vagy három éve ostromolnak minket. Ezeket hiányosságaik, tökéletlenségeik miatt rendre el kellett utasítanunk. Hangsúlyozom, minden megoldásnak, a legkisebbnek is hívei, támogatói vagyunk, ami a biztonságot szolgálja, így a győrinek is, ha elfogadják. A győri találmányra gyártók, vevők már jelentkeztek. A Videoton rádiógyáregysége gyártaná, a győri VNTECH villamosipari szövetkezet a kísérleti szériát ingyen készítené el. A készülékekből vásárolni akart már a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a Főtaxi is. De hát még nem szabadalom . . . Ára előreláthatóan egy autórádióénál nem lesz több, s ha az már van a kocsiban, arra ráköthető, s így még kevesebbe kerül. A találmányt jelenleg az Országos Találmányi Hivatal szakemberei vizsgálják, hogy megfelel-e műszakilag, s újdonság-e, vagy sem? Sipka Tamás Magyar—csehszlovák megállapodás a turisták valutaellátásáról Az illetékes magyar és csehszlovák szervek megállapodtak az egymás országába utazó állampolgáraik kölcsönös, minimális összegű valutaellátásáról. Ennek értelmében magyar állampolgárok 1982. május 15-től csak akkor utazhatnak Csehszlovákiába, ha — érvrénges útiokmányaik mellett — az ott-tartózkodásuk, vagy átutazásuk legszükségesebb költségeinek fedezésére magyarországi valutakiszolgáltató helyen vásárolt csehszlovák koronával rendelkeznek. Ennek elért minimális összege személyenként, az utazás első napjára 150 korona, minden további napra 90 korona (10 és 15 év közötti gyermekeknek az említett összegek felével kell rendelkezniük, 10 év alattiak részére nem kötelező koronát vásárolni). Az előírt pénzmennyiség meglétét — a hivatalos valutakiviteli engedély alapján — a határon való kilépéskor a magyar vámszervek ellenőrzik, de vizsgálhatják azt a csehszlovák szervek is, és annak hiánya esetén megtagadhatják a Csehszlovákiába való beutazás engedélyezését. Az intézkedés nem vonatkozik — a szolgálati, vagy diplomata útlevéllel utazókra; — azokra, akik magánútlevéllel, de szolgálati célból utaznak, s erről hivatalos igazolással rendelkeznek; — azokra, akik a másik ország területén tartósan dolgoznak vagy tanulnak, és ezt igazolni tudják; — az utazási irodák által szervezett társasutazások résztvevőire; — a rendkívüli okok — pl. közeli rokon házasságkötése, temetése, bírósági eljárás, mentési munkálatokban való részvétel — miatt utazókra; — a devizamentes csere keretében utazókra, amennyiben a fogadó ország illetékes szerve által jóváhagyott, erre vonatkozó megállapodást bemutatják: — a harmadik országban lakó magyar és csehszlovák állampolgárokra ; — a kishatárf forgalomban az erre a célra rendszeresített útiokmánnyal közlekedőkre. Azok a magyar állampolgárok is mentesek a minimális valutavásárlás kötelezettsége alól, akik harmadik országba szóló érvényes menetjegy birtokában tömegközlekedési eszközzel (vasút, autóbusz, repülő stb.), vagy magyar vállalatok, szervezetek autóbuszával csak átutaznak Csehszlovákián, és ott-tartózkodásuk — átutazásonként — nem haladja meg a 48 órát. Azoknak, viszont, akik személygépkocsival, vagy motorkerékpárral utaznak át, járművenként — függetlenül az utasok számától — minden Csehszlovákiába történő belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendelkezniük. Akik tehát pl. autóval az NDK-ba utaznak, legalább kétszer 180 koronát vásároljanak, mert visszautazásuk alkalmával a csehszlovák vámszervek az NDK-csehszlovák határon is kérni fogják az átutazáshoz szükséges összeg, s az annak hivatalos helyről történt megvásárlását igazoló okmány felmutatását. A fenti rendelkezések a minimálisan kötelező valutavásárlást írják elő. Állampolgáraink változatlanul évente 15 ezer forintért, maximálisan napi ezer forint értékben vásárolhatnak a KGST-hez tartozó országok fizetőeszközeiből. A jelen megállapodás értelmében a magyar állampolgárok a személyenként az országból (legfeljebb 50 forintos címletekben) kivihető 200 forintból 170 forintot válthatnak át Csehszlovákiában koronára. Az említett valutáris szabályozás és az egyéb, korábbi utazási előírások továbbra sem teszik szükségessé a Magyarországról Csehszlovákiába, vagy Csehszlovákiából Magyarországra utazni kívánók részére meghívólevél küldését. Nem érinti továbbá a magyar állampolgárok Csehszlovákiába történő utazásra vonatkozó érvényes útlevél-rendelkezéseket sem. (MTI) Kitüntetés Az Elnöki Tanács dr. Micskó Rudolf nyugállományú tűzoltó vezérőrnagynak 50 éves párttagsága és 75. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Horváth István belügyminiszter adta át. Lukics Józsefnek, a MEDOSZ Baranya megyei bizottsága titkárának és Takács Tibornak, a MEDOSZ Lapja főszerkesztőjének eredményes munkájuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára pénteken adta át. 5 Együttműködés a környezetvédelemért Horváth István belügyminiszter és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke vezetésével a két terület irányítói pénteken a Belügyminisztériumban áttekintették a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos eddig tett állami intézkedések végrehajtásának helyzetét. A főhatóságok vezetői egyetértettek abban, hogy a környezetvédelem érdekében a társadalmi aktivitás fokozódása mellett indokolt a környezet- és természetkárosító cselekményekkel szembeni határozottabb fellépés. (MTI)