Népszava, 1982. június (110. évfolyam, 126–151. sz.)

1982-06-01 / 126. szám

4 Műszaki információ kerestetik Igasi mese az éhes tigrisrét Nem kívánt ajándékh­almaz érkezett 1979 karácsonyára az Országos Műszaki Könyv­tár­ és Dokumentációs Köz­pont terjesztési osztályára: egy csomó lemondólevél. Az azóta Országos Műszaki Központ és Könyvtár (OMKK) nevet felvevő intéz­mény vezetői ennek éppen az ellenkezőjére számítottak. — Az 1980. január elsejé­vel bekövetkező szabályozó­­változások — magyarázta annak idején dr. Schneider László osztályvezető — igen takarékos gazdálkodásra kényszerítik a vállalatokat, ami csak korszerű gyártmá­nyok és technológiák­­kifej­lesztésével, szervezési egysze­rűsítésekkel stb. lehetséges. Gondoltuk, a szakemberek az eddiginél is többet forgatják majd folyóiratainkat, füze­teinket, erre érthetetlenül le­mondják a megrendeléseket. Néhány száz forintot meg­spórolnak, a legfrissebb mű­szaki és szervezési informá­ciók híján viszont a sokszo­rosát elveszíthetik. Reggeltől reggelig Nem hittük, hogy oly sok a rövidlátó vállalati vezető Ma­gyarországon, ahány a le­mondott kiadvány. Szeren­csére az OMKK vezetői sem hitték. Utánajártak a szá­mukra kedvezőtlen jelenség­nek, a tapasztaltak eredmé­nyeként megformálódott egy jelszónak is minősíthető mon­dás. Ágoston Mihály főigaz­gató szinte sulykolásszerűen minden vezetői értekezleten el is ismétli: „Csak úgy erő­síthetjük a népgazdaság meg­újulási készségét, ha előbb magunkat is rendre megújít­juk.” — Ahhoz, hogy a megfelelő információk eljussanak az érdeklődőkhöz, félezer bel­ső és több ezer jól képzett külső munkatársunkon kívül helyre és különféle korszerű berendezésekre van szükség — jelenti ki Martyán Gyula, az OMKK osztályvezetője.­­ Biztosításukra az intézmény úgymond technikai korszerű­sítése közvetlenül a lemon­­dásdömpin­g után, 1980-b ban kezdődött. A Reviczky utcai központ­ba került többek között az intézmény nyomdája és az R—35-ös számítógépe. A könyvtárban pedig 13,5, úgy­nevezett folyókitométer hely szabadul fel azzal, hogy a megfelelő könyv- és folyó­irattömeget a törökbálinti raktárvárosba szállíthatták. Börcsök Erzsébet, a keres­kedelmi főosztály főelőadója szerint: — Aki reggel bejön hoz­zánk, hogy szüksége van min­den információra, amely — válasszunk egy képtelen pél­dát — a gépjárműjavítás víz alatti lehetőségeivel foglal­kozik, az másnap reggel át­veheti az arra vonatkozó iro­dalomjegyzéket, illetve a problémával foglalkozó cik­kek rövid ismertetőjét. A magyar nyelvű témafi­gyelés kétezer területet ölel fel­, több mint félezer az ál­landó előfizetője. A számító­­gépes, mondhatni azonnali jelzést­­biztosító témafigye­lésre 250 vállalat és szerve­zet hajlandó évente egyen­ként 18—18 ezer forintot ál­dozni. Például önfényképezéssel Elégedettek-e saját szolgál­tatásaik színvonalával? Erre a kérdésre mindenki határo­zott nemmel Válaszol az OMKK-ban. Mártyán Gyula magyarázatot fűz hozzá: — Készült nálunk egy ta­nulmány vállalatoknál dol­gozó szakemberek véleménye alapján. Az ebben is rögzí­tett hiányosságok pótlásával igyekszünk javítani a mun­kánkat. Többek között úgynevezett önfényképezéssel. Március­ban az intézmény különböző vezetői jegyezték percről percre, mikor, mivel és mi­lyen hatékonyan foglalkoz­nak, s hogy miből adódnak az úgymond veszteségidők. A beosztott dolgozók szeptem­berben értékelik majd ha­sonló módszerrel saját tevé­kenységüket. Elégedettek-e azok, akik a vevőllistán szerepelnek? — Elégedettségünk attól függ, mit várunk az MMKK- tól — mondja Szegner Lász­ló, a MOM vezérigazgató­­helyettese. — Előfizetünk több kiadványra és nyolc té­mát fi­gyeltetünk. A szolgál­tatott információk kétharma­dát általában semmire sem tudjuk használni, a többit vi­szont igen. Legkevesebb, hogy a tájékozódásunkat lényege­sen megkönnyítik és ez a mai információdömping ide­jén nem csekély előnyt bizto­sít a számunkra. Molnár Kálmán fejlesztési főmérnök szerint: — Az OMKK-tól beszerez­hető i­nformációk túlnyomó többsége csak igen nehézke­sen használható. Amit elő­fizetőként­­kapunk, az azon­nali feldolgozásra alkalmat­lan, mivel túl általános és részproblémákat nem érint. Az OMKK voltaképpen csak jelez. Jelzi, hogy a nekünk fontos ismereteket bővebben mely kiadványban olvashat­juk, így magunk is kénytele­nek vagyunk információfor­rások után kutatni. Az volna igazán kedvező, ha a­z OMKK részletes, azonnal felhasznál­ható információkat biztosí­tana. Ehhez az OMKK jelenlegi színvonala — a főözselm­últi nagyarányú fejlesztései elle­nére — nem elegendő. Az in­tézmény átfogó gépesítésére, korszerűsítésére volna szük­ség. Például a teljes könyv­tári állomány számítógépes feldolgozáséra, a kiadvá­nyok mikrogépes átmásolá­sára és tömörítésére stb. El­készült már az intézmény gé­pesítési-fejlesztési koncep­ciója,­­legalábbis annak az úgymond nagyvonalú válto­zata. Az aprólékosabb terve­ken napjainkban is dolgoz­nak. Megvalósulásuk a fej­lesztési lehetőségektől, a rendelkezésre álló anyagiak­tól is függ. Feltalálni vagy megtalálni A műszaki fejlődést gátló hiányosság azonban nem csu­pán az OMKK-ban található. Ugyanis Börcsök Erzsébet szerint: — Nem minden tigris éhes. De az éhes tigris örül, ha megmutatják neki, merre ta­lálja a lehetséges ebédreva­­lót. És utánamegy bizony, mivel a léte függ tőle. Ez a vélemény voltaképpen annyit tesz: a magyar válla­latok többségében ma még senki nem kéri számon a műszakiaktól, ismerik-e szakterületük újdonságait. Műszaki könyvtárosok a megmondhatói, kevés mér­nöknek jut az eszébe, hogy­­legalább műszaki tudásának általános bővítése érdekében lapozgassa a különféle kiad­ványokat. Feltehetően ők is ismerik a világhírű angol tudósnak, Bernal professzornak a mon­dását, miszerint: „Könnyebb valamit újból feltalálni, mint megtalálni.” Meglehet, ezért nem is ke­resi­k . Mónus Miklós • •Üzlet a pályaudvaron Vállalatlátogató vasutasok ,­­railerbaráti kapcsolatok Segít a fuvarozásszervező A korábban inkább sarkos­ságáról ismert MÁV-nél új szelek fújdogálnak: „hatósá­gaid,­” helyett kereskedni, szolgáltatni kell, ha nyerni akarnak az éleződő fuvarpiaci versenyben. Az állomások, a pályaudvarok lettek az üz­letszerzés központjai, aho­gyan a szakmában mondják: „a MÁV boltjai”. Hogyan ke­reskedik egy ilyen bolt, pél­dául a nyíregyházi? — erről számol­­be Simon Ödön, mű­szaki -gazdasági tanácsadó. A nyíregyházi körzeti üzemfőnökség — évi másfél millió árutonnát teljesítve — 34 vál­lala­ttal tart rendszeres munkakapcsolatot. A fuva­roztatók különleges igényei­nek feltárására és figyelem­mel kísérésére kereskedelmi szervezetet hoztak létre. A vasutasok igyekeznek meg­ismerni partnereik havi és éves terveit, s az elszállítan­dó mennyiség tudatában a lehető legkedvezőbb fuvarfel­tételeket kínálják fel. Meg­állapodnak a fuvaroztatókkal a szállítások ütemezéséről, s szavatolják, hogy a kért ko­csit idejében rendelkezésük­re bocsátják. Nem csak a­z eddigi meg­rendelőket­­ szeretnék meg­tartani, újakra is akarnak lelni. A vasutasok vállalat­látogatásokat szerveznek, s a nyíregyháziak olyan légkör­ben tanácskoznak, hogy a személyes­­kapcsolatok „üzlet­baráti” szintre emelkedjenek. Ezért csak olyan ígéreteket tesznek, amelyeket teljesíte­ni is tudnak. A piacszerzés, a piacelemzés módszereit, a további tennivalókat heten­ként értékelik. (Egyébként nem csak a lehetséges üzlet­felekre figyelnek, törekednek a konkurrens vállalatok meg­ismerésére is.) A csoportosított árucikkek szállítási piacának felügyele­tét fuvarozásszervezőre bíz­ták, aki kapcsolatot tart az ilyen termékek feladóival, megismeri az áruk tulajdon­ságait, célszerű és olcsó fuva­rozási módjukat, a lehetősé­geket egységrakománnyá egyesítésükre, s így igyek­szik a legjobb szolgáltatások­ra ajánlatot tenni. Úgy tartják Nyíregyházán: a marketingmunkának is kö­szönhető, hogy — amiközben­ a szállítási igények csökken­nek — a körzeti üzemfőnök­ség tavalyi fuvarozási tervét 102,3 százalékra, a kocsiki­­használási tervét pedig 101,8 százalékra teljesítette, job­ban, mint a megelőző évben. <í. P.) ■ Kairó. Az USA az 1982— 1983-as költségvetési évben is 1 milliárd dolláros gazdasági és fejlesztési segélyt szándé­kozik nyújtani Egyiptomnak. Ez az összeg búza- és más élelmiszersegély-szállítmá­nyokat foglal magában. Egyiptom ezzel az első helyen áll az amerikai segélyben ré­szesülő fejlődő országok lis­táján. ■ Tokió: Áprilisban 1,4 milliárd dolláros többlettel zárult Japán kereskedelmi mérlege. A pénzügyminiszté­rium adatai szerint az export 4,3 százalékkal bővült a ta- Világgazdaság valyi év azonos időszakához képest és értéke 12,1 milliárd dollárra rúgott. Az import viszont 4,5 százalékkal, 10,7 milliárd dollárra esett vissza. ■ Cotonou: Benin főváro­sában­­befejeződött a Nyugat­­afrikai Gazdasági Közösség, az ECOWAS ötödik csúcsta­lálkozója. A tanácskozás résztvevői megvitatták a tér­ség gazdasági fejlesztésével és az ECOWAS-tagországok közötti együttműködés elmé­lyítésével összefüggő kérdé­seket. A konferencián elfoga­dott közlemény szövege ki­emeli a nyugat-afrikai orszá­gok közötti mezőgazdasági együttműködés fokozásának szükségességét, annak érde­kében, hogy a térség államai önellátóak legyenek a legfon­tosabb élelmiszererőből.­­ Athén. Az idei év első negyedében valamivel több mint 390 ezer turista kereste fel Görögországot, ami csak­nem 1 százalékos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest. KEDD, 1982. JÚNIUS 1. NÉPSZAVA A Ganz-MÁVAG soroksári vasöntödéjében folyó rekonstrukció fontos állomásához érkezett. Meg­kezdték a négy új indukciós olvasztókemence műszaki átadása előkészítését. A svéd gyártmányú ke­mencék egyenként 8 tonna befogadóképességűek és óránként 3,5 tonna vas gyártására alkalma­sak. A berendezésekkel az öntöde jelenlegi 20 ezer tonnás éves kapacitása 40 ezer tonnára növek­szik. Csapolnak az egyes számú kemencéből mti Fotó - Fehér József felvétele Megjegyzésünk A lelkiismeretesség térképei Budapest több mint 52 ezer hektárnyi területe alatt mint­egy 25 ezer kilométer közmű­­vezeték húzódik: csatornák, víz-, gáz-, távhővezetékek, elektromos, telefonhálózatok. De a magyar metropolisz föld alatti labirintusát bővítik a BKV kábelei vagy például a forgalomirányító berende­zések, a „villanyrendőrök” vezetékei. Az MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesületének legutóbbi ülésén döbbenetes adattal érzékeltették e kábel­­dzsungel nagyságát: a háló­zat az egyenlítő hosszának 62,5 százalákát (!) takarná be. Azt meg mindnyájan tud­juk, hogy nem telik el hét e hálózat megrongálása nél­kül. Hol itt, hol ott harap a földmunkagép csatornába, telefonkábelbe, megbénítva egy-egy terület vízellátását vagy „hírszolgálatát”. Em­lékszünk a televízióból a rongáló hírhedten felelőt­len, lelkiismeretlen nyilatko­zatára. Az egyéni nemtörő­dömség — bár el nem tűr­hető — nem változtat a té­nyeken: a beruházó, a ter­vező nem ismeri, gyakran nem is ismerheti, hogy hol húzódnak a vezetékek. A százéves vagy még régibb közművek adatainak egy ré­sze megsemmisült, a megle­vők pontossága vitatható, új leágazások, keresztezések mi­att elvesztették hitelüket. Fel kell térképezni a fő­város föld alatti világát, s persze folyamatosan a töb­bi nagyobb települését is — rendelte el 1979-ben az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az országos közműnyilvántartás elkészí­tését. Budapesten nagy munkába kezdett a Fővárosi Beruhá­zási Vállalat, a Kartográfia, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, a Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat. A vállalkozás nagyságát jelzi, hogy ha a közműháló­zat jelenlegi helyzetét nem­csak együttesen hanem szak­ágak, funkciók szerint is áb­rázolni akarják, akkor csak a budapesti „tudnivalókhoz” 40 ezer térképlapot kell ké­szíteni. A cél egyértelmű: olyan anyagot kívánnak átadni az üzemeltetőknek, a tervezők­nek, a kivitelezőknek, hogy tökéletesen tisztában lehesse­nek azzal, hol, mi rejtőzik az utcák, a terek felszíne alatt, s így megelőzhessék a rombolást. Az óriási térképészeti munka jól halad, de befeje­zésére még legalább 1989-ig várni kell. (Ezután megvaló­sítják a számítógépes adat­nyilvántartást, s így talán a késéshalmozódást elkerül­jük.) Az évezred utolsó évtizedé­ig nem lehet várni azonban egy másik munkával: a föld felett dolgozók, a rongálás­ba könnyedén belenyugvó, a megkövetelt óvatosságnak is fittyet hányók lelkiismereté­nek „feltérképezésével”, s újrarendezésével. (t. p.) 1982. június 1-től érvényes árfolyamok HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok válto­zatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvény­ben. (MNB) VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Devizanem Vételi Közép- Eladási árfolyam 108 egységre, forintban Áagy­ font 6202,99 6209,20 6215,41 Ausztrál dollár 3648,51 3652,16 3655,81 Belga frank 79,05 79,13 79,21 Dán korona 440,26 440,70 441,14 Francia frank 575,58 576,16 576,74 Hollandi forint 1343,10 1344,44 1345,78 Japán jen (1000) 144,23 144,37 144,51 Kanadai dollár 2779,14 2781,92 2784,70 Kuvaiti dinár 12 090,81 12 102,91 12 115,01 Norvég korona 576,53 577,11 577,69 NSZK márka 1433,50 1494,99 1496,48 Olasz líra (1000) 26,87 26,90 26,93 Osztrák schilling 211,80 212,01 212,22 Portugál escudo 48,74 48,79 48,84 Spanyol peseta 33,44 33,47 33,50 Svájci frank 1761,87 1763,63 1765,39 Svéd korona 596,31 596,91 597,51 Tr. és el. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3446,38 3449,83 3453,28 (MNB) Pénznem Vásárol­ható leg­magasabb bankjegy­­címletek Vétel Eladási árfolyam 100 egy­ségre, forintban Angol font 50 6022,92 6395,48 Ausztrál dollár 50 3542,60 3761,72 Belga frank 5000 76,76 81,50 Dán korona 1000 427,48 453,92 Finn márka 100 741,37 787,23 Francia frank 500 558,88 593,44 Görög drachma 500 54,91 58,31 Hollandi forint 1000 1304,11 1384,77 Japán yen (1000) 10000 140,04 148,70 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2698,46 2865,38 Kuvaiti dinár 10 11 739,82 12 466,00 Norvég korona 1000 559,80 594,42 NSZK márka 1000 1450,14 1539,84 Olasz Ura (1000) 50000 26,09 27,71 Osztrák schilling 1000 205,65 218,37 Portugál escudo 5000 47,33 50,25 Spanyol peseta 5000 32,47 34,47 Svájci frank 1000 1710,72 1816,54 Svéd korona 100 579,00 614,82 Török Ura 1000 23,39 24,83 USA dollár 100 3346,34 3553,32 A Szövetkezeti Tanács elnökségi ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége hétfőn Rév Lajos elnökletével megtartott ülésén megvitatta a szövet­kezetek jogi szabályozásának továbbfejlesztéséről készült tájékoztatót. Foglalkozott az elnökség a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége okta­tási programjával, a fejlődő országok szövetkezeti moz­galmát segítő kutatási tapasz­talatok rendszeres­­közzé­tételével, ebben a magyar szövetkezeti mozgalom köz­reműködésével. Elismerését fejezte ki a 25. évfolyamá­ba lépő Magyar Szövet­kezetek című folyóirat szer­kesztő bizottságának. Ipari építészet Hétfőn a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székházában Fülöp Imre, az Iparterv igazgatója sajtó­tájékoztatót tartott a június 8—10. között megrendezés­re kerülő IV. ipari építésze­ti konferenciáról. A konferencia a hazai épí­tészek számára jó alkalom lesz, hogy összevessék az ipari épületek felújításának hazai gyakorlatát a nemzet­közi módszerekkel. A tech­nológiai rendszerek olyan gyorsan változnak, hogy nem mindig alkalmazhatók a meglevő létesítményekben, új ipari csarnokok építése azonban nem gazdaságos. Ezért szükséges, hogy minél kisebb ráfordítással és mi­nél hatékonyabban alakítsák át az elmúlt 30 év alatt épült üzemeket, ipari épületeket.

Next