Népszava, 1982. augusztus (110. évfolyam, 179–203. sz.)

1982-08-01 / 179. szám

2 Hét évre Helsinkitől Hét évvel az európai biztonsági és együttműködési értekezlet után ellentmondásos érzésekkel forgatja az ember a helsinki záróokmányt. Feszültségektől terhes világunkban szinte hihetetlennek tűnik, hogy Európának az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt sikerült az államok kapcsolatainak és együttműködésének tíz alapelvét egyetértésben megfogalmaznia. Az alapelvek puszta felsorolása is tükrözi, milyen történelmi súlya van az 1975 nyarán aláírt dokumentumnak. I. A szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása. II. Tartózkodás az erőszaktól, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől. III. A határok sérthetetlensége. IV. Az államok területi épsége. V. A viták békés rendezése. VI. A belügyekbe való be nem avatkozás. VII. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát. VIII. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga. IX. Az államok közötti együttműködés. X. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Washington és több vezető NATO-ország a záróokmány aláírását követően először azzal volt elfoglalva, hogy egyes alapelveket mások fölé emelve rangsoroljon, azután azzal, hogy ezeknek teljesítését számon kérje a szocialista világtól. Sajátos színjátéknak lehettünk tanúi a Helsinkit követő európai találkozókon. Időnként már úgy tűnt, mintha Helsinki csak bennünket kötelezne, a tőkés világot csak az ellenőrzés erkölcsi felelőssége terhelné. Nehéz feledni a madridi találkozón követett NATO-magatartást, azt a cinizmust, amellyel ízekre igyekeztek szedni a szocialista országok belső életét, mérlegelni minden lépésünket, miközben hallgattak a helsinki záróokmány szellemét súlyosan sértő nyugati döntésekről. A helsinki alapelvekre hivatkozva a Nyugat példátlanul éles szovjetellenes, szocialistaellenes kampányt bontakoztatott ki. A legnemesebb elhatározásokat visszájára fordítva, nyers ideológiai háborúba kezdett. A vak antikommunizmus a hidegháború óta nem kapott ilyen hivatalos elismerést és támogatást, mint napjainkban. Vezető amerikai politikusok engedik meg maguknak, hogy kirohanásaikkal keltsenek hangulatot a Szovjetunió, a szocialista országok politikájával szemben. Teszik ezt egy olyan időszakban, amikor a korábbinál lényegesen nagyobb bátorítást kapnak Washingtontól a fasiszta diktatúrák, a területrabló agreszszív erők, a szélsőjobboldali pártok és mozgalmak. A helsinki alapelveket megcsúfolva Washington az európai együttműködés befagyasztására törekszik, megbénítja a normális kapcsolatokat, és még saját szövetségeseit is szankciókkal fenyegeti arra az esetre, ha azok nem követik ebben a törekvésében. A Szovjetunió és Nyugat-Európa közötti gázvezeték építése elleni amerikai fellépés már nemcsak a helsinki alapelveket sérti, hanem a kapitalizmus saját játékszabályait is. Ennél is veszélyesebb, hogy a washingtoni politikában végrehajtott fordulattal a fegyverkezési verseny újabb szakaszát nyitották meg. Pedig már ezelőtt is félelmetes összeget költött a világ fegyverekre: 1971 és 1980 között 4000 milliárd dollárt 150 millió embert foglalkoztatnak a katonai rendeltetésű ágazatok. 500 000 tudós és mérnök szolgálja a katonai kutatást és fejlesztést. A legtöbbet az Egyesült Államok és a NATO országai költenek fegyverekre. És most Washington azt igyekszik elhitetni, hogy mindez kevés volt Amerika biztonsága szempontjából. Az érv nem új, és a módszer sem, ahogy az új típusú fegyverek gyártásának propagandafedezetét megteremtik. Korábban is a „szovjet fenyegetés", a „kommunista kihívás” volt az „érv”. Mindig igyekeztek megmagyarázni, miért vállalkozik elsőnek az Egyesült Államok az új pusztító fegyverek rendszerbe állítására. Mert mindig első volt az új típusú fegyverek rendszeresítésében, és ezzel a fegyverkezési verseny felsrófolásában. Az USA az atombombát 1946-ban (a Szovjetunió 1950- ben), a hidrogénbombát 1953-ban (SZU: 1954), a nagy hatótávolságú bombázót 1953-ban (SZU: 1957), a harcászati atomfegyvereket 1955-ben (SZU: 1956), az interkontinentális rakétát 1955-ben (SZU: 1957), az atom-tengeralattjárót 1956- ban (SZU: 1962), a több robbanótöltetű rakétát 1964-ben (SZU: 1972) rendszeresítette. Most többek között a neutronfegyveren, a szárnyas rakéták új generációján, a több, manőverező robbanótöltettel ellátott rakétán a sor. Gyártásukhoz a SALT 11. szerződés megtorpedózásán, az eurorakéták telepítésének előkészítésén, az érdemi tárgyalások akadályozásán keresztül vezet az út. Alig van olyan hét, hogy e folyamat felgyorsítása érdekében az amerikai kormány ne hozna valamilyen döntést. Most például azt jelentette be, hogy nem újítja fel a szovjet— amerikai—brit tárgyalásokat a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról. Ezzel szabad kezet adott a Pentagonnak az új nukleáris töltetek kísérleti föld alatti robbantásaihoz. Az elkövetkező 10 évben 23 ezer új nukleáris robbanótöltetet akar gyártani a Pentagon. Arbatov akadémikus joggal állapította meg, hogy a Pentagonnak a katonai fejlesztésre vonatkozó legutóbbi direktívája a Szovjetunió és szövetségesei ellen irányuló totális háború tervezete. De Arbatov kijelentette azt is: naivitás lenne feltételezni, hogy hasonló dokumentumokkal meg lehet félemlíteni a Szovjetuniót. A Szovjetunió, a szocialista országok a feszült nemzetközi helyzetben sem mondanak le az elért vívmányok védelméről. Teszik ezt annak a történelmi tapasztalatnak a birtokában, amely azt bizonyítja, hogy a legszélsőségesebb erőknek sem katonai, sem politikai eszközökkel nem sikerült elérniük céljaikat. Barabás Péter Nemzetközi hírek # Szovjet—grenadai közös közleményt hoztak nyilvánosságra szombaton Moszkvában Maurice Bishop grenadai miniszterelnök látogatásáról; a szigetország kormányfője, az Új Jewei Mozgalom Pártja politikai bizottságának elnöke hétfőtől szombatig tartózkodott a Szovjetunióban pártos kormányküldöttség élén hivatalos látogatáson. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára Moszkvában találkozott Ezekiasz Papaioannuval, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárával. if Granma című kubai központi napilap közzétette azt a nyilatkozatot, amelyet a chilei baloldali pártok képviselőinek nemrég Mexikóban tartott értekezlete fogadott el. Ebben állást foglaltak egy, az ország összes baloldali pártját, és a diktatúrával szembenálló összes demokratikus ellenzéki erőt tömörítő egységfront létrehozása mellett. Első ízben ítélkezett polgári bíróság csendőrök felett Spanyolországban: az almeriai tartományi bíróság 24 évi börtönre ítélt egy csendőralezredest, 15 évi börtönre egy hadnagyot és 12 évre egy őrmestert három ártatlan fiatalember megöléséért. Az amerikai központi bank két héten belül másodszor csökkentette a hitelei után követelt irányadó kamatokat. Befejeződött a JKP kongresszusa A jövő évi választási harc minél eredményesebb megvívását, valamint az atomfegyverek eltiltásáért, a korlátozott nukleáris háború amerikai tervei ellen folyó küzdelem további kibontakoztatását jelölte meg központi feladatként a Japán Kommunista Párt szombat este Atamiban befejeződött XVI. kongresszusa. Minthogy a KB elnöke, a kilencvenéves Noszaka Szanzo, a nemzetközi kommunista mozgalom köztiszteletben álló alakja idős korára való tekintettel előzőleg bejelentette lemondását, helyére, bővebb és aktívabb hatáskörrel, Mijamoto Kendzsit, a KB elnökségének eddigi elnökét választották meg. (MTI) Tel Aviv visszautasította a BT felhívását (Folytatás az 1. oldalról) főváros blokádjának megszüntetésére, valamint Nyugat-Bejrút áram- és vízellátásának helyreállítására. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint Tel Aviv fenntartásokkal viseltetik az Arab Ligának a palesztin harcosok távozására vonatkozó tervével szemben, és nem teljesíti a PFSZ kérését, hogy katonai egységeit távolítsa el a Bejrútot Damaszkusszal összekötő útvonaltól. Mint ismeretes, az elképzelések szerint a Bejrútban állomásozó mintegy hatezer palesztin harcos Szírián keresztül távozna több arab országba. Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter, aki Washingtonban tárgyalt Ronald Reagan elnökkel és George Shultz külügyminiszterrel, üdvözölte a Bejrút elhagyásáról szóló palesztin döntést és felszólította Izraelt, hogy tegyen megfelelő ellenszolgáltatást. Az egyiptomi diplomácia vezetője — megfigyelők szerint — anélkül fejezi be amerikai látogatását és utazik tovább Párizsba, hogy a legcsekélyebb garanciát kapta volna Reagan elnöktől a palesztin mozgalom politikai jövőjét, a palesztinok önrendelkezési jogát illetően. Jordánia hajlandó befogadni mintegy 800—2000 palesztin harcost — közölte McCloskey szenátor, aki ammani látogatása befejeztével Szaúd-Arábiába érkezett. Az amerikai kongresszusi küldöttség Dzsiddában a hatpontos arab tervezet részleteit vitatja meg a szaúdi vezetőkkel. Szombaton délután — egyhetes szünet után — megindult a vízszolgáltatás az izraeli erők által körülzárt Nyugat-Bejrútban. Az áramszolgáltatás továbbra is szünetel. A vízellátás megindítását állítólag Philip Habib, Reagan elnök különmegbízottja „eszközölte ki” az izraeli megszálló erőknél. A TASZSZ jelentette: a Libanon elleni izraeli agresszió során pénteken este immár hatodszor érte tüzérségi támadás a bejrúti szovjet nagykövetség területét. Az izraeli tüzérség irányzott tűzzel a szovjet nagykövetség területére két nagyméretű foszfortöltetű lövedéket lőtt ki. Az egyik a követség fő épületétől tíz-tizenöt méterre ért földet, a másik pedig eltalálta a követség épülettömbjéhez tartozó szolgálati épületet, ahol a lövedék robbanása tüzet is okozott. Szintén támadás érte a bejrúti szovjet kulturális központot. (MTI, Reuter, TASZSZ) Kijevbe érkezett a békemenet A Stockholmból indult, immár 15 napja szovjet földön tartózkodó békemenet résztvevői szombaton Kijevbe érkeztek. Ukrajna 4,5 millió embert veszített a második világháborúban, népe tehát ugyancsak ismeri a béke értékét — mondotta a menet résztvevőit üdvözlő beszédében Olesz Goncsar író, az ukrán békebizottság elnöke. A menet végigvonult a fennállásának 1500. évfordulóját ez évben ünneplő ukrán főváros utcáin, a leszerelést számtalan nyelven sürgető transzparensekkel. A felvonulókhoz több ezer helyi lakos csatlakozott, s a Kijevben üdülők százai — közöttük egy Amerikából érkezett turistacsoport is. A békemenet útja Budapesten keresztül Pozsonyba, majd Bécsbe vezet, ahol augusztus 6-án nemzetközi nagygyűlést tartanak, tiltakozásul a világ békéjét fenyegető atomháborús veszély ellen. (MTI, TASZSZ) Moszkvai A Kilences stúdió az amerikai politikáról Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: A nemzetközi feszültség fokozására irányuló amerikai politikáról, az Egyesült Államok és szövetségesei között részben e politika miatt kiéleződött ellentétekről szólt a szovjet televízió Kilences stúdió című adásában szombaton Nyikolaj Sislin, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő konzultáns csoport vezetője. A neves külpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok ellen kereskedelmi háborút indító, hisztérikus ideológiai harcot kezdő, fegyverkezési hajszát folytató jelenlegi amerikai vezetés magatartása semmiben nem különbözik attól, ahogyan az Egyesült Államok a hidegháború idején viselkedett. S hogy mégsem lehet a hidegháború visszatértéről beszélni, annak az az oka, hogy Washington ma már nem képes a maga képére formálni a világot, kizárólag a maga szája íze szerint irányítani a nemzetközi események menetét. A megváltozott körülmények jele az Egyesült Államok és szövetségesei közötti viszony kiéleződése, amely a felszínen a gazdasági ellentétekben, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokról vallott nézetek közötti éles eltérésben jelentkezik. Mélyebb oka viszont az, hogy — állapította meg Sislin — az európai vezetők nézetei sok alapvető politikai kérdésben eltérnek az ultrakonzervatív Reaganétól. Figyelembe kell venni azt is, hogy a nyugat-európai politikusok saját belpolitikai helyzetüket gyengítenék meg, ha minden kérdésben szolidaritást vállalnának az amerikai elnökkel. Ugyanaz rajzban ,kellő időben” érkező segítség Ez a leglassúbb kivégzés, amire emlékszem Hová repülne a „galilabda" Scultz amerikai külügyminiszter játszmájában... Helyzetkép az OPEC „áremelési ütközete" után Luke rajzai a Timesba! VASÁRNAP, 1982. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA Lengyelország Roman Malinowski nyilatkozata Zsebesi Zsolt, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Roman Malinowski, a lengyel Minisztertanács elnökhelyettese, a Parasztpárt elnöke Varsóban interjút adott az MTI tudósítójának. Kérdés: a szövetséges pártok, a LEMP, a Demokrata Párt, az ön pártja, a Parasztpárt és három világi keresztény szövetség július 20-án közös nyilatkozatot tett közzé, mely szerint megértek a feltételei a nemzeti újjászületési bizottságok központi szerve, az ideiglenes tanács megalakításának. Hogyan értékeli ön ezt a nyilatkozatot és a mozgalmat? Válasz: a nyilatkozatot hoszszas és átfogó tárgyalások után fogadtuk el. Úgy értékeltük, a társadalmi-politikai stabilizáció, a szükségállapot bevezetése után megalakult bizottságok fejlődése elérte azt a pontot, amelyen mód nyílik és szükséges is egy központi irányító szerv létrehozása. Ennek feladata a vajdaságokban már megalakult szervezeti struktúrák tevékenységének összehangolása, szervezése lenne. A nemzeti újjászületési mozgalom ideiglenes tanácsa várhatóan ez év szeptemberében alakul majd meg. Célja, és az egész mozgalom célja is, kétfrontos harc folytatása. Egyrészt a szocialista rendszert veszélyeztető belső és külső erők ellen. A harc másik frontján küzdelmünk a jövő szocialista Lengyelországának építéséért folyik. Kérdés: hogyan fogadták a falvakban a szükségállapot bevezetését és hogyan értékelik az azóta eltelt időszakot? Válasz: a parasztok megkönnyebbüléssel fogadták a decemberi döntést, mert az országban eluralkodott zűrzavar, a gazdasági káosz ezt a réteget is érzékenyen érintette. Igen negatív jelenség volt, hogy meglazult a munkás-paraszt szövetség. A pozitív fogadtatásra lehet következtetni abból is, hogy míg 1981-ben 7000-rel csökkent pártunk, a Parasztpárt létszáma, addig az idén ismét nőtt a belépők száma és ma pártunknak 470 ezer tagja van. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy a LEMP — vezető szerepét betöltve — partneri, koalíciós kapcsolatot épített ki velünk is. Jugoszláv gazdasági intézkedések Minden szinten hat hónapra befagyasztották az árakat, megszigorították a kölcsönfolyósítási feltételeket és a fogyasztás korlátozását, a vágtató infláció megfékezését szolgáló további intézkedéseket hoztak Belgrádban. A szövetségi végrehajtó tanács (kormány) csütörtökön és pénteken megtartott ülésén a megingott piaci és árviszonyok stabilizálása érdekében határozatot hozott, amely kijelöli a köztársasági és tartományi hatóságok illetékességébe tartozó termékek és szolgáltatások legmagasabb árát és díját. (MTI)