Népszava, 1982. szeptember (110. évfolyam, 204–229. sz.)
1982-09-22 / 222. szám
Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről A fejlődés feltételeit a termelésben kell megteremteni Lázár György beszéde Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében kedden az Akadémia dísztermében kétnapos tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezés fejlesztéséről. A megnyitóülés elnökségében helyet foglaltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi és gazdasági életünk több vezető munkatársa. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte a részvevőket, köztük a külföldi vendégeket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet tervhivatali vezetőket, szakembereket, valamint algériai, finn, francia, suriname-i és svéd tervezési szakembereket. Ezután a tervezők előtt álló három fő követelményről szólt. Arról, hogy építő, előrevivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szocialista társadalom és gazdaság előtt álló feladatokra akkor, amikor a gazdaságnak az intenzív fejlődés megkívánta nagyobb célok felé kell törnie. Eközben a világgazdasági feltételek egyre szigorúbbak, s néha úgy látszik, hogy már-már teljesíthetetlen mércét állítanak elénk. Gondolni kell arra is, minden időben, hogy a tervezőknek valamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes — divatos szóval élve, globális — problémáinak megoldásához, hogy egészséges legyen az országok közötti együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csökkenjen a szociális bizonytalanság és teret nyerjen a kölcsönös megértés. Végül figyelembe kell venni, hogy eleget éskellően változott-e időközben a népgazdasági tervezés, módszereiben és társadalmi nyitottságában felnőtt-e az eddiginél jóval összetettebb új feladatokhoz, s élni tud-e azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új helyzet rejt magában. Az elnöki köszöntő után Lázár György emelkedett szólásra. A kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit, majd emlékeztetett arra, hogy 35 évvel ezelőtt a fasiszta elnyomás alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús romok eltakarítása után, 1947. augusztus 1-én hozzáfogott az úr(Folytatás a 3. oldalon) Befejeződtek Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi tárgyalásai A Szovjetunió és India síkraszál az ázsiai békéért Moszkvában kedden véget értek a szovjet-indiai hivatalos tárgyalások, amelyeken a szovjet küldöttségeit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az indiai delegációt pedig Indira Gandhi miniszterelnök vezette. A meleg, baráti légkörben folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői folytatták eszmecseréjüket több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáról. A tárgyaló felek megállapították, hogy a Szovjetunió és India közötti fokozódó együttműködés a háborús veszély és a fegyverkezési hajsza ellen, az enyhülésért és az államok közötti egyenjogú kapcsolatokért folytatott harcban a világpolitika egyre jelentősebb tényezőjévé válik, s ez kedvező hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Indira Gandhi nagyra értékelte a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza és a nukleáris háború veszélye csökkentése érdekében kifejtett erőfesítéseit, különösen azt, hogy a Szovjetunió vállalta: elsőként nem alkalmaz nukleárist fegyvert. Mindkét fél aggodalmának adott hangot az Ázsiában növekvő feszültség miatt. A Szovjetunió és India fellép az ellen, hogy az ázsiai országok területén külföldi katonai támaszpontokat hozzanak létre, vagy hogy katonai, politikai és gazdasági nyomást gyakoroljanak a térség államaira A megbeszéléseken áttekintették a szovjet—Indiai kapcsolatok néhány kérdését is. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben baráti hangvételű megbeszélést folytatott Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel. Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi megbeszélése Vasastanácskozás A Fémipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének IX., Moszkvában folyó konferenciáján kedden felszólalt Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője. Herczeg Károly egyebek között megállapította: a szövetség legutóbbi konferenciája óta eltelt időszakban tovább erősödött a szakszervezetek ereje és nőtt a szervezett dolgozók száma. A magyar küldöttség vezetője szólt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, a magyar életszínvonal-politikáról, valamint azokról a feladatokról, amelyek az új körülmények között várnak a szakszervezetekre Magyarországon. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Megnyílt az EMSZ 37. ülésszaka, Magyar elnököt választott a közgyűlés Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: New Yorkban kedden megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka. (A 36. ülésszak hétfőn este ért véget.) Az ülésszak elnökévé Hollai Imre magyar külügyminiszterhelyettest választották. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakát az előző ülésszak elnöke — az iraki Iszmat Kittani — nyitotta meg, majd a megnyitó üléseken szokásos egyperces fohász és meditáció után az ülésszak mandátumvizsgáló bizottságának kijelölésére került sor. Közfelkiáltással, egyhangúlag választották meg ezután a 37. ülésszak elnökévé Hollai Imrét. Személyében magyar diplomata először tölti be ezt a tisztséget, amely a protokollsorrendben a legmagasabb ENSZ-megbízatásnak számít. Az ülésszak elnökének feladatai rendkívül szerteágazóak. Egy éven át ő vezeti le a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bizottságok, az egész apparátus és a titkárság tevékenységét is koordinálja. Hollai Imre Budapesten született 1925-ben. 1949-ben lépett külügyi szolgálatba. 1956-tól 1960-ig hazánk helyettes ENSZ-képviselője. 1960 és 1963 között az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. 1964-től 1970-ig rendkívüli és meg-fshatalmazott nagykövet Görögországban és Cipruson. 1970 és 1974 között külügyminiszter-helyettes. 1974 és 1980 között állandó ENSZ- képviselőnk, 1980 júniusa óta ismét külügyminiszter-helyettes. Az ENSZ-ben széles körű tevékenységet fejtett ki. * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Hollai Imre külügyminiszter-helyettest New Yorkba történt elutazása előtt. Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, az ENSZ 37. ülésszakának elnöke Haltai Imre székfoglaló beszéde Tisztelt küldöttek! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt kifejezésre juttassam, milyen mélyen meghatott bizalmuk, amellyel a közgyűlés 37. ülésszakának elnöki tisztségébe választottak. őszintén köszönöm a kelet-európai szocialista államok regionális csoportjának, hogy egyhangú támogatásával tisztelt megjelölésemkor. Köszönetet mondok valamennyi küldöttségnek, amely támogatásával e magas és megtisztelő tisztségbe juttatott — mondotta bevezetésül Hollai Imre, majd elismeréssel adózott elődjének, Ismat Kittaninak. — Tudatában vagyok annak, hogy az irántam megnyilvánuló bizalom személyemen keresztül elsősorban országomnak és népemnek szól. Annak az országnak, amely a maihoz hasonlóan kedvezőtlen nemzetközi légkör miatt csak 1955-ben lehetett az ENSZ tagállama. Fejlődésben elért eredményei ugyan nem rendkívüliek, de bizakodóan tekint a jövőbe a mai nehéz külső körülmények között is. A Magyar Népköztársaság és népe fejlődését nemcsak a mindennapok szorgos munkájának köszönheti, hanem annak is, hogy a bezárkózás helyett az együttműködés útját járja. Nemcsak a vele azonos célokat követő, azonos társadalmat építő baráti szocialista országokkal kívánja az együttműködést, hanem valamennyi olyan országgal, amely nem mások rovására akarja saját gyarapodását elérni. Országunk együttműködést akar mindazokkal, akik hozzá hasonlóan hűek az ENSZ alapokmányában lefektetett nemes célokhoz és elvekhez, s a nemzetek közössége előtt álló problémákat ezek szellemében tartják megoldható(Folytatás a 3. oldalon) Amin Gemajel az új libanoni elnök Visszatérnek Bejrútba a nemzetközi alakulatok Növekvő tiltakozás a tömegmészárlás miatt Amin Gemajelt, a meggyilkolt Basir Gemajel bátyját választotta meg kedden a libanoni parlament az ország elnökévé. A negyvenéves Amin Gemajel a jobboldali keresztény falangista párt jelöltje volt. A libanoni nemzetgyűlésbe eredetileg 99 képviselőt választottak, közülük hét meghalt, így kilencvenkét parlamenti képviselő szavazhatott. Az elnökválasztó parlamenti gyűlés megnyitásáig 80-an jelentek meg, és Amin Gemajel 77 szavazatot kapott. Megválasztásához az első fordulóban kétharmados többség, azaz 62 szavazat volt szükséges, amit így meg is szerzett (hárman üres lappal szavaztak). Éliasz Szárkisz hivatalban levő libanoni elnök megbízatása csütörtökön jár le. Az Egyesült Államok elnöke hétfőn televíziós beszédben közölte: visszarendeli az amerikai tengerészgyalogosokat Bejrútba. A nyolcszáz amerikai katona olyan utasítással tér vissza a libanoni fővárosba, hogy „lehetővé tegye a libanoni hatóságoknak a (város feletti) ellenőrzés átvételét”. Reagan szerint az amerikai—olasz—francia nemzetközi erők „nem rendőri feladatot teljesítenek” — de használni fogják fegyvereiket, ha megtámadják őket. Az amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy „gyorsan és bátran vonja ki csapatait” a városból, mielőtt még „olyan problémákkal találná szembe magát, amelyek nem rá tartoznak, s amelyeket megoldani nem tud”. Az ABC tv úgy értékelte Reagan bejelentését, mint kísérletet arra, hogy a bejrúti vérengzések után helyreállítsák az Egyesült Államok politikájának megromlott hitelét Libanonban. Néhány órával Ronald Reagan amerikai elnök bejelentése után a Biztonsági Tv(Folytatás a 2. oldalon) Korszerűsítik a soproni SZOT Csepel-üdülőt. A 220 személyes létesítményt közel 120 millió forint értékben újítják fel. A munka két részben készül: 1983 októberétől már mintegy 110 főt fogadhat, és 1984 tavaszára fejezik be a teljes felújítást MTI Fotó : Matusz Károly felvétele Általános sztrájk Argentínában Miközben Reynaldo Bignone argentin elnök hatalmának megszilárdításán fáradozik, Argentínában tovább tartják magukat a közeli leváltásáról szóló értesülések és hírek terjedtek el a haditengerészeti erők egyes támaszpontjain kirobbant lázongásokról. A szakszervezetek bejelentették, hogy az egyre romló gazdasági helyzet és a katonai vezetés tehetetlensége elleni tiltakozásul a főváros legnagyobb terén tömeggyűlést tartanak , csütörtökre pedig általános sztrájkot hirdettek meg. A Clarin című lap „színjátéknak” nevezte a kormány magatartását és azt írta, hogy Bignone kapkodó intézkedései kísértetiesen hasonlítanak az 1976 márciusában megbukott polgári kormány döntéseihez. Bignone elnök közölte, hogy lemond, ha a fegyveres erők megvonják tőle a támogatást. A helyi sajtó nyíltan cikket Bignone várható leváltásáról, sőt, már azt is tudni vélik, hogy helyét Cristino Nicolaides tábornok, a szárazföldi erők parancsnoka foglalja el.