Népszava, 1982. november (110. évfolyam, 257–281. sz.)

1982-11-10 / 264. szám

NÉPSZAVA 1982. NOVEMBER 10., SZERDA Kairói lapjelentés szerint a PFSZ hajlandó elismerni Izraelt a kölcsönösség és az egyidejűség jegyében Rákos György, az MTI tudó­sítója jelenti: A Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet — a kölcsö­nösség és az egyidejűség je­gyében, valamint az ameri­kai—PFSZ párbeszéd bizto­sításának feltételével — haj­landó elismerni Izraelt — je­lezte az al-Ahram kairói lap szerint az ellenállási mozga­lom küldöttsége az egyipto­mi külügyminiszterrel lezaj­lott találkozóján. Kamal Hasszán Ali, a kai­rói diplomácia vezetője, úton Kanada, illetve az Egye­sült Államok felé, Párizsban fogadta a PFSZ Tuniszból érkezett delegációját, és két órán át tárgyalt vele. Az al- Ahram tudósítója arról tájé­koztat, hogy a küldöttség a PFSZ-nek Izrael elismerésé­vel és a béketárgyalásokban való részvételével kapcsola­tos álláspontját vitatta meg az egyiptomi külügyminisz­terrel. Ez az álláspont a kö­vetkező biztosítékokat szab­ja feltételként: 1. Az Egyesült Államok szavatolja, hogy a PFSZ az érdekelt arab államokkal egyenrangú félként vesz részt a béketárgyalásokban. 2. Ezután a felek megálla­podnak a PFSZ képviseleté­nek módozatáról, arról, hogy független küldöttséggel vagy az egyik arab delegá­ció keretében vesz-e részt a tárgyalásokon. 3. A palesztinok maguk szólnak saját ügyükről. 4. Az elismerésnek a köl­csönösség jegyében és egy­idejűleg kell megtörténnie, amerikai biztosíték alapján, miszerint Washington pár­beszédet kezd a PFSZ-szel. A Bejrút izraeli ostroma óta tuniszi székhelyű PFSZ Párizsba küldött delegációja, az egyiptomi lap tudósítójá­nak közlése szerint, a moz­galom legnagyobb szerveze­tének — politikai értelem­ben is centrumának —, azaz az el-Fatahnak vezetőiből állt. Kedd délelőtt folytatódtak az­­összecsapások a libanoni fővárostól délkeletre fekvő hegyvidék drúz falvaiban, ahol hétfőn kiújult a jobbol­dali falangisták és a haladó szocialista párt hetek óta tartó fegyveres konfliktusa. Miután a múlt héten elhatá­rozott biztonsági intézkedé­sek nem hozták meg a remélt eredményt. Amin Gemajel köztársasági elnök ismét magához kérette a keresz­tény jobboldal és a drúz kö­zösség vezetőit. A hétfői és a keddi harcoknak számos halottja és sebesültje van, és súlyos anyagi károk kelet­keztek. A libanoni parlament ked­den bizalmat szavazott Sa­­fik el-Vazzan miniszterelnök technokrata kormányának, és egyúttal a kért nyolc hónap helyett hat hónapra szóló rendkívüli hatalommal ru­házta fel a végrehajtó testü­letet. Libanoni csendélet: amerikai tengerészgyalogos őrködik a bejrúti nemzetközi repülőtéren TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Teherán hajthatatlan Ellentmondó hírek az iraki-iráni frontról A legfrissebb bagdadi hadi­jelentés szerint az iraki erők hétfőn a front déli szakaszán visszavertek egy újabb iráni támadást, súlyos vesztesége­ket okozva az ellenségnek. Teherán ugyanakkor a front­vonal megszilárdulásáról adott hírt. A bagdadi jelentés szerint az iraki erők megöltek mint­egy ezer iránit, megsemmisí­tettek több harckocsit és csa­patszállító járművet. Az ira­ki légierő sikeres támadáso­kat hajtott végre az iráni ál­lások ellen — hangzik a bag­dadi közlemény. A legújabb teheráni hadi­jelentések ezzel szemben ar­ról számolnak be, hogy a „Moharram-hadművelet” tér­ségében megszilárdult a frontvonal, és az iráni csa­patok jelenleg állásaikat erősítik. Egy korábbi jelentés szerint az iráni erők tíz ki­lométer mélységben nyomul­tak be iraki területre. Teheránban Khamenei irá­ni elnök újságírók előtt meg­erősítette országa hajthatat­lan álláspontját az Irakkal vívott háború kérdésében. Kijelentette: az iszlám erők mindent megtesznek, hogy érvényt szerezzenek jogaik­nak Irakkal szemben. Kha­menei támadta Szaddam Husszein iraki elnök szemé­lyét is — szerinte az iraki ál­lamfőt „háborús bűnösként” kell kezelni. Az elnök utalt Khameini ajatollah legutóbbi dekrétu­mára, amely minden iráni állampolgár „vallási köteles­ségévé” tette, hogy részt ve­gyen a háborúban. Khame­nei azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy a külföldi újságírók „félreértették” a dekrétum lényegét. Khomei­ni felhívása ugyanis azt je­lenti, hogy az iráni embe­reknek csak akkor kell a frontra menniük, ha „szük­ség lesz rájuk” — mondotta, majd leszögezte: jelenleg nincs szükség általános moz­gósításra. (AFP, ÍRNA) Vita Limnosz sziget státusáról Athén figyelmezteti a MTO-t Amennyiben a NATO figyel­men kívül hagyja azt a görög javaslatot, hogy az égei-ten­­geri Limnosz szigetét is von­ják be a november 10-én kezdődő, „Apex—Express— 82” fedőnevű hadgyakorlatba, akkor nem lesz semmiféle hadgyakorlat — mondotta Andreasz Papandreu görög miniszterelnök a görög légi­erő egyik kadétiskolájában rendezett ünnepségen. Nyugati megfigyelők sze­rint Görögország úgy véli, hogy az atlanti tömb vezetői a sziget demilitarizálását kö­vetelő Törökországnak kí­vánnak hallgatólagos támo­gatást nyújtani azzal, hogy az Apex—Express—82-ből „kihagyják” Limnoszt. Limnosz szigetének egyéb­ként vitathatatlan stratégiai jelentősége van, hiszen mind­össze 64 kilométerre fekszik a Törökországhoz tartozó Dardanelláktól. Ankara az 1920—22-es tö­rök—görög háborút lezáró lausanne-i megállapodásra hivatkozva követeli a sziget demilitarizálását. Görögor­szág ezzel szemben egy ké­sőbbi dokumentumra, az 1936-os montreux-i egyez­ményre „esküszik”, amely lehetőséget ad arra, hogy mi­­litarizálják Limnoszt. (UPI) Teng Hsziao-ping fedezte fel És első titkárt választott a kínai ifjúsági szövetség „Kívülről jött” első titkárt választott a Kínai Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága hétfőn véget ért plenáris ülésén, amelyen azt is bejelentették, hogy december 2­0-án nyílik meg a szövetség XI. kongresszusa. A 41 éves Vang Csao-kuo ugyanazon a KB-ülésen lett KB-tag és első titkár. Csak­nem ismeretlen politikus, neve a XII. kongresszus nap­jaiban és után szerepelt gyakrabban a kínai sajtóban, de máris ígéretes jövőt jósol­nak neki. Nem utolsósorban azért, mert Vang Csao-kuót maga Teng Hsziao-ping fe­dezte fel, amikor szemlekör­­úton járt Hupej tartomány­ban és meglátogatta a 2. számú teherautógyárat. Vang Csao-kuo ebben az 50 ezer munkást és alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemben volt 1979-től igazgatóhelyet­tes és az üzemi pártbizottság titkára. A kínai párt- és ál­lami vezetés számos ismert tagja kezdte politikai pálya­futását az ifjúsági szövetség­ben, köztük a KKP főtitká­ra, Hu Jao-pang is. Az ENSZ vitája Délkelet-Ázsiáról Az ENSZ közgyűlésének 37. ülésszaka hétfőn befejez­te a vitát Délkelet-Ázsia bé­kéjének kérdéseiről. A szocialista közösség or­szágainak képviselői felszó­lalásaikban rámutattak, hogy a délkelet-ázsiai helyzet meg­javításához elengedhetetlen a térség belügyeibe történő külső beavatkozás beszünte­tése. Az ENSZ-közgyűlés deko­­lonizációs bizottságának ülé­sén az önkormányzattal nem rendelkező területekkel kap­csolatos vitában felszólalt Matus János, a magyar kül­döttség tagja. Hangsúlyozta, hogy az im­perialista hatalmak által ki­épített katonai támaszpontok a Csendes-óceánon, az In­diai-óceánon és a Karib­­tenger térségében akadályoz­zák a függetlenség elérését a gyarmati igazgatás alatt levő területeken. (MTI) Az FKP határozata A Francia KP és a Szocialista Párt küldöttségei ma talál­koznak, hogy Georges Mar­chais és Lionel Jospin veze­tésével a tavaszi községtanác I­ási választások előkészítésé­ről tárgyaljanak. Az FKP Központi Bizottsága határo­zatot fogadott el, amely amellett foglal állást, hogy a baloldali pártok közös listán induljanak a választásokon. (MTI) Világifjúsági nap Évekkel ezelőtt történt. Fiatalok álltak tö­mött sorokban a nagykanizsai Károlyi kert­ben. Tegnap még a diszkóban tapsoltak ön­feledten a legújabb lemeznek. De ott a fák alatt, furcsán-félszegen, csaknem vigyázzba merevedtek, arcukon döbbenet és szánako­zás ült, talán elszántság is. Már azt hittük, megmenthetjük Allendét. A gyerekekből, ahogy ott álltak tarka, ám súlyos tömegben, valami különös, friss erő áradt. Hitték, hinni akarták, hogy kiáltásuk több ezer mérföldre elhallatszik. Vajon ilyen volt az arca azoknak a fiata­loknak is, akik harminchét évvel ezelőtt, 1945. november 10-én Londonban az Albert Hallban megalakították a Demokratikus If­júsági Világszövetséget? Nyilván keserűbb, hiszen szívükben-lelkükben ott hordták még a háború borzalmait, a fasizmus kegyetlen­kedéseit. Az akkor elfogadott DIVSZ-alap­­okmány a szövetség elsőrendű feladatának a béke védelmét jelölte meg. Mindez azt a fel­ismerést tükrözte, hogy az emberiség sorsa szempontjából nagy jelentőségű az ifjú nem­zedék magatartása. A magyar ifjúság kezdettől részt vesz a vi­lágszervezet munkájában, több mint 30 esz­tendeje Budapesten működik a világszövet­ség irodája, s magyar fiatal látja el a főtit­kár megtisztelő tisztét is. Kell-e békében a békéért harcolni? Jól tudjuk, hogy kell! Az elmúlt években hűvö­sebbé vált nemzetközi légkörben fiatalok mil­liói emelnek ismét szót az enyhülési politika eredményeinek megvédéséért, a békés egy­más mellett élés elveinek megvalósításáért. A londoni alapokmány nem évült el. A bé­keharc folytatásához megnyílt börtönkapuk, győztes felszabadító mozgalmak, a nemzetek közti együttműködés ereje, s a föld népeinek békevágya ad erőt. H. I. 3 Őss, november, m­ezőgazdasági Zárás és nyitás Az elmúlt hetekben rendsze­resen adtunk hírt az őszi me­zőgazdasági munkákról. Vá­rost és falut érdekel, hogy a mezőgazdaság miként zárja az 1982-es évet, és hogyan alapozza meg az 1983-ast. Az érdeklődés alapvető oka az a meghatározó szerep, ame­lyet ez az ágazat a népgaz­daságban betölt. Az ősz olyan időszak, ami­kor nemcsak minden hektár földön többször végigmen­nek a különböző műveletet végző gépek, hanem záró és nyitó korszak is. A betakarí­tással zárják a mezőgazdasá­gi dolgozók az esztendő gaz­dálkodását, számot adnak a próbálkozásokról, törekvé­sekről, elemzik a buktatókat. És nyitják, megalapozzák a 83-as, korántsem könnyűnek ígérkező évet. Általában min­den esztendőben számolni kell a változásokkal. Most már azonban a hazai gazdál­kodás módosulásán túl a nemzetközi körülményeket is figyelembe kell venni még az egyes tsz-eknek is. Megértés, becsületes munka Hétfőre lényegében már minden növényféle betakarí­tásával elkészültek az or­szágban. A búza vetését a tervezett száz százaléknál nagyobb területen elvégez­ték. Hogy még most is lát­hatunk vetőgépeket a földe­ken, ennek két oka van: az egyik, hogy a gazdaságok általában 3—4 százalékkal több őszi búzát vetnek, szá­mítva a kifagyásokra, bár a tél zordságáról még nem tudhat senki. Az idén egyéb körülmények miatt is indo­kolt a tervek túlteljesítése. Zala és Vas megyében tíz napig szakadt az eső. Nem volt mód munkára, és még utána sem hosszú ideig. Ezért most ott is pótolják, a lehe­tőség szerint, az elmaradást, máshol helyettük, értük is vetnek. A kukorica betakarítása 94, a cukorrépa szedése 84, a mélyszántás 53 százalékánál tartottak tegnap. A burgonya már mind kikerült a földből. Még a tarlóburgonyát szedik helyenként takarmánynak. A téli tárolású zöldségek nagy része is biztonságban van. A silókukoricát, amelyből szép volt a termés, több helyen meghagyták szemes termény­nek, így abból néhány szá­zaléknyi mennyiség betaka­rítása hátravan. Tokaj-Hegy­­alján, ahol mindig a legké­sőbbre marad a szüret — az éghajlati viszonyok és a ter­melés jellegzetessége —, va­sárnap estére elkészültek a munkákkal. Az idő szép volt, és aki tehette, nagy- és kis­termelő, elhúzta a szüretet, hogy minél több napfény jus­son a szőlőszemekbe. Ugyan­így késleltették több helyen a kukorica betakarítását — kockázatot is vállalva ezzel —, hogy minél kevesebb olaj kelljen a szárításhoz. A kedvező ősz nemcsak a megfeszített munkát és a rendkívül nagy rugalmassá­got követelte meg, hanem az összefogást is igényelte. Az egymáson való segítés, az emberekről történő gondos­kodás azt bizonyítja, hogy érvényesült a szakszervezet törekvése. A munkahelyeken felmérték a lehetőségeket, amelyekkel az emberek élet-és munkakörülményeit köny­­nyebbé, jobbá tehetik. Ismer­tették a brigádokkal a rájuk váró feladatokat, sőt általá­ban az ország életében be­töltött szerepüket is. Ez jó eredményeket, megértést és becsületes munkát hozott. Az együttműködés tartal­mazza azt is, ahogyan a nem mezőgazdasági vállalatokkal együtt dolgoztak. Egy percig nem volt sehol üzemanyag­­hiány. Az áru átvételével igazodtak a mezőgazdaság­hoz. S bármennyire is voltak alkatrészgondok, emiatt lé­nyeges fennakadás nem volt. A szervizhálózattal a Me­zőgép Tröszt és az Agroke­­rek valóban szolgáltatást nyújtottak. A.S összefüggések Az ősznek lassan vége — most már mínuszokat jelez a meteorológia is —, bár remél­jük, lesznek még szép, verő­fényes napok. November van, és az eddigi tapasztalatok feljogosítanak bennünket, hogy a teljesség igénye nél­kül, néhány következtetést levonjunk. Ezek annál is lé­nyegesebbek, mert minden esztendő különbözik az elő­zőtől, de valamennyire befo­lyásolja a következőt. Változ­nak a termelési tervek, mód­szerek, a termelés szerkezete, egyre inkább piacérzékennyé válik a mezőgazdaság is. Nehéz sorrendet felállítani arra, hogy melyik termény­nél kezdjük. Valamennyiből népgazdasági értékek halmo­zódhatnak fel, ha jól terme­lik és megfelelő minőségben tárolják. És károk a felelőt­len vagy a felszínes munká­ból. A kukorica az egyik legfontosabb gabonanövé­nyünk, amely nélkül sem a hazai nagy állatállomány jó ellátása, tehát a hústermelés exportképes alakítása, sem a hazai fogyasztók igényeinek biztosítása nem valósulhatna meg. A hozamok évről évre növekedtek, a kutatók, gya­korlati szakemberek együtt­működése nyomán a minőség is mindig jobb. Néhány esztendeje előtér­be került a kukorica energia­­takarékos tárolása. Az akko­ri kezdeményezőket bizony nagyon körbekérdezgették. Nem sokan bíztak a nedves tárolásban. Volt, aki azt gon­dolta, hogy ez csak átmene­ti megoldás, amíg az olaj­árak magasak és a tároló­hely szűkös. Kiderült, hogy az energiatakarékos kukori­catárolás mindezeket magá­ban foglalja, de igen nemes, értékes biológiai anyagok is megmaradnak a takarmány­ban. Van néhány növény, illetve gyümölcsféle, amelyekről kü­­lön-külön cikkek és­­ tanul­mányok látnak joggal napvi­lágot. Az idén a zöldségter­melésről sok szó esett. Ren­dezni kell még a fejekben is a termelés és a forgalmazás, az értékesítés egységének szükségességét. A termelők sokszor joggal mondják, hogy a ráfordítások nem, vagy csak nehezen térülnek meg. A felvásárlók is okokkal in­dokolják a tárolás megnöve­kedett költségeit. De mind­ez nem engedheti meg, hogy a gazdaságtalan termelés mi­att a tsz-ek, hagyják abba a nagyüzemi zöldségtermelést. A feldolgozó ipar a nagy­üzemekre építi munkáját. Az idén például néhány szö­vetkezet a zöldborsóterme­lést megszüntette, mert több évig gazdaságtalan volt az előállítása. Almából és burgonyából szép volt a termésünk. A ta­valyi hozamok is azt bizo­nyítják, hogy a tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban, kisker­tekben értik a módját. Gon­doljunk csak arra, hogy az idén még májusban is volt alma a piacon. Az alma a belső ellátáson túl fontos exportcikkünk. A termelők — hiszen ebből élnek —, ami­kor volt elegendő szállító­­eszköz, szombaton és vasár­nap is rakodtak. Azt azon­ban tudni kell, hogy amikor nálunk jól alakulnak a hoza­mok, akkor más, hozzánk hasonló körülmények között termelő európai országban is így van. Tárolóhelyünk nincs annyi, sőt szűkében vagyunk , ahol az értékek megóvá­sával kivárhatnánk a leg­kedvezőbb értékesítési lehe­tőségeket. Éppen ezért a fel­dolgozás sokféleségére érde­mes törekedni. Ezt ma már a gazdasági körülmények pa­­rancsolóan írják elő. Vannak kezdeményezések, sőt ered­mények is. Az almalé, a ros­­­­tos gyümölcsitalok, a szárít­­mányok nemcsak a termést mentik meg, hanem kedvező értékesítési feltételek mel­lett keresett és jól tárolható cikkek kerülnek ki a gazda­ságokból, az áfészek feldolgo­zó üzemeiből is. Lelemény A feldolgozás erősítése az érdek a burgonyánál is. Lé­tesült burgonyapehely-üzem, és burgonyapép előállításával is foglalkoznak már. De ke­vesen. Pedig társulhatnának, hogy a kiadás — és a ha­szon is — többfelé osztód­jék. Jogos megállapítás, hogy kevés a tárolótér, s ez min­den ágazatnál érvényes. Az új beruházásokra azonban nem járnak most kedvező szelek. A termést azonban biztonságba kell helyezni. Eh­hez lelemény, összefogás, a tartalékok feltárása, az ötle­teket adók biztosítása szük­séges. Ennek az időszaknak van olyan munkája is, amelyet lényegében egész télen vé­geznek majd, ez a szerves­­anyag-visszapótlás. Csuda tudja, furcsa módon erről a kérdésről hosszú évekig nem beszéltünk. Mintha elfelejtet­tük volna, hogy enélkül a föld, a drága nemzeti kincs, nem tartható egyensúlyban. A talaj nem használható ki a végletekig, attól oktalanul elvonni a tápanyagot, legyen az szerves vagy műtrágya, a veszedelmes takarékossá­gok közé tartozik. A szerves anyag földbe juttatása kör­nyezetvédelmi szempontból is lényeges. A nagy állattar­tó telepek tisztítása, a fal­vak, városok tisztaságának, egészségügyi körülményei­nek megóvása megköveteli. Mezőgazdászok, üzemi köz­gazdászok már számítgatják, mi mennyibe kerül, hogyan hasznosabb termelni. A kö­rülmények nehezebbekké váltak. Jószerivel mindenütt az előrelépés feltételeit ku­tatják. Csakis ezzel, a tanul­ságok elemzésével, az idei ősz tapasztalatainak felhasz­nálásával lehet 83-nak neki­indulni. Lendvai Vera

Next