Népszava, 1982. december (110. évfolyam, 282–306. sz.)
1982-12-01 / 282. szám
NÉPSZAVA 1982. DECEMBER 1., SZERDA Ifjúság, hazafiság, internacionalizmus Az MSZBT Országos Elnökségének ülése Timmer József felszólalása Kedden a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. A tanácskozást Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójára emlékezve méltatta a szovjet állam létrejöttének történelmi jelentőségét. Az MSZBT elnöke emlékeztetett rá: a soknemzetiségű szovjet állam ma egységesebb, összeforrottabb társadalmi, politikai, eszmei, ideológiai szempontból, mint a világ bármelyik egynemzetiségű állama. A világ egyhatodán fejlett szocialista társadalomban él, dolgozik, virágzik és munkálkodik sikeresen a kommunizmus építésén. A világnak ezen a hatodán népek, nemzetek egyenjogúsága nem puszta kinyilatkoztatás, nem is jogi fikció, hanem eleven, hétköznapi valóság, reális tény. Ez maga az eleven internacionalizmus. A Szovjetunió létrejötte jelentőségében és kihatásában már a kezdetektől messze túlnőtt az országhatárokon. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek, az ifjúságnak a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelése területén elért eredményeit, körvonalazta a további teendőket. Az MSZBT, mint az egész társadalmat átfogó tömegmozgalom sokat tesz azért, hogy népünk, ifjúságunk megismerje a Szovjetuniót, az SZKP politikáját, a magyar-szovjet együttműködés múltját és jelenét, távlatait, hozzájárulva a magyar ifjúságnak a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében történő neveléséhez. A barátsági mozgalom arra ösztönöz, hogy az iskolákban és munkahelyeken mind több magyar—szovjet barátsági klub alakuljon. Az MSZBT arra törekszik, hogy növelje a lehetőségeket találkozásokra a szovjet fiatalokkal, a Szovjetunió tájainak, városainak, népeinek megismerésére. A vitában felszólaló Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta: az ifjúságnak a társadalomban elfoglalt helyéből, szerepéből, hivatásából fakad, hogy nagy fontosságot kell tulajdonítani annak, miként gondolkodnak a fiatalok a nemzet, a haza, a nemzetköziség kérdéséről. A tanácskozáson felszólalt Timmer József, a SZOT titkára. Hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek munkájuk szerves részének tekintik a dolgozó fiatalok hazafias-internacionalista nevelését. " Mindennapi tapasztalataink arról győznek meg bennünket, hogy a szakszervezeti munka e tekintetben eredményes. A dolgozó fiatalok többsége számára a munkahelyhez való kötődés, a napi feladatokban, a közéletben való részvétel természetes szükséglet. Felismeréseik, megnyilatkozásaik felelősségtudatról, olykor jogos és indokolt türelmetlenségről tanúskodnak és azt jelzik: a párt, a KISZ és a szakszervezetek által megfogalmazott társadalompolitikai elvek tisztább, gyorsabb megvalósulását szeretnék az ország boldogulása érdekében. A szakszervezetek a munkahelyi közösségekben arra ösztönöznek, hogy a jó munkát, az eredményes egyéni erőfeszítéseket elismertetve, növeljék az alkotó, a közösségért dolgozó emberek tekintélyét. Példaként állítják őket a fiatalok elé, az általuk képviselt emberi, erkölcsi magatartás követésére ösztönöznek. A szakszervezetek ilyen irányú tevékenységének legfontosabb bázisát a szocialista brigádok jelentik. A szakszervezeteknek az ifjúság arculatát formáló tevékenysége, hazafias-internacionalista nevelőmunkája eszközeiről, módszereiről szólt a továbbiakban a SZOT titkára. A falusi fiatalok nevelésében tapasztalható hiányosságokról, a szülők felelősségéről szólt Martonné Homok Erzsébet. Az ifjúság helyzete, magatartása gondolkodása a korábbinál jobban a társadalmi-politikai érdeklődés középpontjába került, hívta fel a figyelmet Grósz Károly, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkára. Urak ésdiwMok szemek t&désm a midö karácswvyiabá váló kir&ka*ak»t. A Kissnik Labs utcában az egyik xaég üres.. vár, de a portriját már felskkeelték: „Úri divat, tiT.a tévedés. kilajdasi vásárlé, ki lét belépsz, vedd tudomásul: nem Ovii divatés «jellét kínálnak e boltban; nem pulóvert, zakót, inget, nyakkendőt, «sieg más effélét, hanem egyenesen wfi holmit. Lehet, hogy van, aki mindezt egy csipetnyit «mafenauiszMlHJSnak találja im vége ttján — de ki figyel rá? Úgy látszik már — a gazdasági uztsétségefc idejében is «r. k.__ V. Zs. Koronázási ereklyéink A palástot restaurálni kell A magyar koronát 1867-ben egy pesti ékszerész cinnel megforrasztotta. Amikor tavaly nemzetközi tanácskozáson vizsgálták és vitatták a koronázási ereklyék állapotát, több szakértő azt állította, hogy a cin és az arany huzamosan nem fér össze. Bár a korona nincs veszélyben, elhatározták, hogy nemzetközi hírű ötvös restaurátorok csoportjával fogják megvizsgáltatni. A koronázási palást állapota sürgősebb tennivalót indokol. A selymet korábban varrogatták, öltögették, ezer év alatt az anyaga elpiszkolódott, felületén bomlik a szenny, ez károsítja az anyagát. Fény hatására felgyorsul ez a folyamat, ezért a palástot teljesen el kellett zárni a fénytől. Most ezért nem látható. A koronázási ereklyékkel kapcsolatos döntések előkészítéséért a koronázási bizottság felelős. E bizottság a Művelődési Minisztérium tanácsadó szerve, elnöke Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki a közelmúltban Angliában járt, szakértő közönség előtt két előadást tartott Korona és koronázási ékszerek címmel. A British Museumban tartott előadása után megállapodott a múzeum főrestaurátorával — aki a nemesfémek szakértője —, hogy jövőre Budapestre jön, és más ötvösrestaurátorokkal együtt véleményt mond a koronáról. Bár kíváncsian várják megállapításaikat, Fülep Ferenc véleménye szerint jelenleg szükségtelen a korona restaurálása. A cin és az arany összeférhetetlenségére egyelőre semmilyen bizonyíték nincs. Apalástot a világhírű svájci Abegg-alapítvány két szakértője a közelmúltban megvizsgálta, s részint az ő tanácsuk alapján van most a fénytől elzárva. Az elkerülhetetlen restaurálás előkészítésére hamarosan magyar szakértő utazik külföldre. Hazaérkezése után, valószínűleg jövő év végén, egy kollektíva megkezdi a palást restaurálását. A munka során műanyag, műszál nem alkalmazható. E tárgyakkal kapcsolatban nincs helye a kísérletezésnek. (MTI) Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ahmed Kerekou-t, a Benin Népi Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Nakaszone Jaszuhirót, Japán miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. A Magyar Jogász Szövetség elnöksége kedden ülést tartott, melyen részt vett dr. Markója Imre igazságügyminiszter. Az elnökség — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására figyelemmel — dr. Jókai Lorándot fölmentette a főtitkári teendők ellátása alól. Egyidejűleg a szövetség főtitkárának megválasztotta dr. Nagy László egyetemi tanárt. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Bálint László rendőr ezredest, a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács Simon Miklósnak, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet igazgatójának 60. születésnapja alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést kedden Juhász Ádám ipari államtitkár adta át. Bizalmi Akadémia A SZOT székházában kedden került sor a Bizalmi Akadémia harmadik tájékoztató előadására. Virszlay Gyulának, a SZOT titkárának bevezetője után Hoós János államtitkár, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese adott tájékoztatást az 1982. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről és a népgazdaság előtt álló jövő évi feladatokról. Tájékoztatójában ismertette a megváltozott bel- és külgazdasági feltételek között elért eredményeinket, a körülmények nehezebbé válásának hatásait, és körvonalazta az 1983. évi főbb gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Megemlékezés Az elhunyt Szilágyi Sándornak, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete volt főtitkárának 60. születésnapi megemlékezésére került sor az Óbudai temetőben. Beszédet mondott Molnár Károly, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára. A megemlékezés virágait a síron elhelyezték: a család, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői és munkatársai, a vegyipari üzemek képviselői. Elhunyt dr. Varga József Dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, életének 49. évében tragikus körülmények között, váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Varga József 1934-ben, a Győr-Sopron megyei Iván községben szegényparaszti családban született. Középiskolai tanulmányai után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Ezt követően a közigazgatás különböző munkaterületein, majd az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében dolgozott. 1970- től 1976-ig a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyetteseként. 1976-tól haláláig a Minisztertanács titkárságának vezetőjeként tevékenykedett. Aktív közéleti tevékenységet fejtett ki,egyebek között tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Magyar Jogász Szövetség elnökségének. Halála a kormányzati szervek, a magyar jogásztársadalom súlyos vesztesége. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a párt megyei végrehajtó bizottsága alapvető feladatul tűzte ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népi ellenőrzés számára, hogy a többi között a korábbinál is jobban támaszkodjon a lakosság véleményére, és a munkásoktól a magas színvonalon képzett értelmiségiekig, a társadalom minden rétegét vonja be munkájába. E célok eléréséről, a bizottság munkájáról, tapasztalatairól beszélgetünk Józsa Lászlóval, a megyei NEB elnökével. A népi ellenőrzés általában meghatározott cél alapján végzi a vizsgálatokat, amiben viszont szakemberekre van szükség. Hogyan lehet bevonni a munkába a fizikai dolgozókat? — Nemrégiben ellenőriztük például az üzemi demokráciát és vizsgáltuk az energiatakarékos felhasználásra született kormányhatározat végrehajtását. A munkában fizikai dolgozók is részt vettek, hiszen ha valaki, akkor a fizikai munkás a saját bőrén érzi, hogy valóban komolyan veszik-e a különböző szintű vezetők a központi célok végrehajtását. — Milyen megyei vizsgálatokat végeztek az utóbbi időben? — Régi és megoldatlan gond volt a parlagterületek hasznosítása. Megítélésünk szerint a javaslatainknak is köszönhető, hogy 4 ezer hektárral csökkent e területek aránya. Ez természetesen nemcsak a mi eredményünk, de felhívtuk a megyei tanács figyelmét arra, hogy hol találhatók hasznosításra alkalmas földek. Foglalkoztunk a szolgáltatások helyzetével is. — Foglalkoztak-e a magánerős lakásépítés segítésével? — Igen. Ezzel kapcsolatban az egyik alapvető gond az volt, hogy a TÜZÉP-telepek is szombaton tartottak szabadnapot. Mi hiába javasoltuk az építtetőknek, hogy ne a munkaidejükben vásárolják az anyagot, amikor szombaton csukott ajtókra találtak a TÜZÉP-eknél. — Miként lehetett ezen segíteni? — Egy kis átszervezéssel. Szombaton nyitva tartanak a telepek, s a részükre is járó pihenőnapot a hét egy másik napján veszik ki. De ugyanígy a népi ellenőrzés felhívása alapján oldotta meg a Tejipari Vállalat az iskolák tejellátását. Minden oktatási intézmény megkapja a tejet, s ezzel 5-6 százalékkal emelkedett a forgalmuk is. S ami a leglényegesebb, minden tanuló hozzájuthat a tejhez. A megyében nem mindenütt sikerült megoldani a gyermekétkeztetést. Mi volt ennek az oka? — Az, hogy ezt a feladatot az illetékesek mellékesen kezelték. Az iskolák a tanulók ellátását önállóan igyekeztek megoldani. Ennek alapvető hátránya az volt, hogy nem elsősorban a gyerekek szükségleteit vették figyelembe, hanem olyan ételeket főzettek, amelyeket a tanárok kedveltek. Tehát nem a tanulók gyermekkori sajátosságainak megfelelően állították össze az étrendet. — Tehetett valamit a népi ellenőrzés? — Igen. Három éven át foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Sikerült elérnünk, hogy a megyei tanács rendeletet hozott, így a gyermekétkeztetést erre a célra alakult szakvállalat oldja meg. Az eredmények mellett milyen gondjaik vannak? — Borsodban az ipar, a mezőgazdaság és nem utolsósorban a kultúra rohamosan fejlődött. De bizonyos feszültségek is kialakultak. Ezek közé tartozik az iskolai és óvodai helyhiány. Nincs kellően megoldva az aprófalvas települések kommunális és kereskedelmi ellátottsága. Nem tudjuk az ifjúság lakás-, közművelődési és állásigényét minden tekintetben megfelelően kielégíteni. Nincs elegendő állás? — Tulajdonképpen ebben nincs hiány. Csak a munkahelyeken nem használják ki a fiatal értelmiségiek képességeit. Megállapítottuk, hogy helyenként a nemrég végzett gépészmérnökök adminisztratív feladatokat látnak el, és ebből adódóan igen alacsony a fizetésük. Évente rendszerint hány vizsgálatra kerül sor? — Országos és megyei kijelölés alapján mintegy tizenötre. További 4—5 a megyei célvizsgálat, és legalább háromszáznak a közérdekű és magánjellegű bejelentés az alapja. Valamennyire időt kell fordítani, mindegyiket ki kell vizsgálni. Tavaly a bejelentések és a javaslatok 68 százaléka megalapozott volt, mintegy 13 százaléka jogos, de nem orvosolható. — Mondana erre példát? — Igaza volt a bejelentőnek, amikor azt kérte, hogy egy bizonyos utat építsenek meg. Erre azonban a tanácsnak pénze nem volt. Tehát, sajnos nem segíthettünk. A bejelentések 23 százaléka bizonyult alaptalannak, már csak azért is, mert a panaszt azóta már megszüntették. 0 Melyek a jellemző panaszok? — A kereskedelem kulturálatlansága, a vásárlókkal való udvariatlan bánásmód, a vásárlók megkárosítása áll az első helyen. 0 A belső ellenőrzés kellően segíti-e a népi ellenőrzést? — Az a helyzet, hogy ahol a belső ellenőrök nem találnak hibát, ott a népi ellenőrök, a szakszervezetek képviselői, a kereskedelmi felügyelők legalább minden harmadik esetben feltárnak szabálytalanságokat. 0 Mi ennek az oka? — Azt hiszem, a fő gond, hogy nincs pontosan tisztázva az ellenőri hálózat helye és szerepe. Ha feltárják a hibákat, gyakran szembekerülnek a vállalat gazdasági vezetőivel, vagy ha nem velük, akkor a szabálytalanságokat elkövető kollégáikkal, az üzletvezetőkkel. 0 Mi a tapasztalatuk a gépkocsiátalányról ? — Hát, ezzel bőven volt gond. Sokan olyanok is rendszeresen igénybe vették a vállalati gépkocsit, akik havonta felvették a saját gépkocsijukért a használati díjat.0 Hol volt a legtöbb viszszaélés? — A termelőszövetkezeteknél. Az elnök például a tagsággal megszavaztatta a havi 3200 forintos kilométerpénzt, aztán a vezetőség — akik közül szinte mindenki érdekelt — ötezret állapított meg, majd a végén annyit fizettettek ki maguknak, amennyit éppen jónak láttak. Máskor a vállalat vezetője, vagy éppen főosztályvezetője számára biztosították a háztól házig szállítást. Azt mondták az illetőnek, mondjon le erről és kap havonta 9 ezer forintot. Elfogadták. Ezután már nem vitették magukat a lakásukig, hanem csak a legközelebbi sarkokig. De a pénzt felvették. Most javulni fog a helyzet? — Remélem. De a személyes véleményem szerint ezután is lesz visszaélés. Ezért az ellenőrzéseket a jövőben sem lehet elhanyagolni. Schmidt Attila A munkások fokozott részvételével Segítenek a közös feladatok megoldásában Beszélgetés Józsa Lászlóval, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével Tárkány Béla felvétele