Népszava, 1982. december (110. évfolyam, 282–306. sz.)

1982-12-01 / 282. szám

NÉPSZAVA 1982. DECEMBER 1., SZERDA Ifjúság, hazafiság, internacionalizmu­s Az MSZBT Országos Elnökségének ülése Timmer József felszólalása Kedden a Parlament Vadász­termében ülést tartott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége. A ta­nácskozást Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió megala­kulása 60. évfordulójára em­lékezve méltatta a szovjet ál­lam létrejöttének történelmi jelentőségét. Az MSZBT elnöke emlé­keztetett rá: a soknemzetisé­gű szovjet állam ma egysége­sebb, összeforrottabb társa­dalmi, politikai, eszmei, ideo­lógiai szempontból, mint a világ bármelyik egynemzeti­­ségű állama. A világ egyha­­todán fejlett szocialista tár­sadalomban él, dolgozik, vi­rágzik és munkálkodik sikere­sen a kommunizmus építésén. A világnak ezen a hatodán népek, nemzetek egyenjogú­sága nem puszta kinyilatkoz­tatás, nem is jogi fikció, ha­nem eleven, hétköznapi való­ság, reális tény. Ez maga az eleven internacionalizmus. A Szovjetunió létrejötte jelen­tőségében és kihatásában már a kezdetektől messze túlnőtt az országhatárokon. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek, az ifjúságnak a szocia­lista hazafis­ágra és proletár internacionalizmusra neve­lése területén elért eredmé­nyeit, körvonalazta a további teendőket. Az MSZBT, mint az egész társadalmat átfogó tömeg­­mozgalom sokat tesz azért, hogy népünk, ifjúságunk megismerje a Szovjetuniót, az SZKP politikáját, a ma­gyar-szovjet együttműködés múltját és jelenét, távlatait, hozzájárulva a magyar ifjú­ságnak a szocialista hazafi­ság és proletár internaciona­lizmus szellemében történő neveléséhez. A barátsági mozgalom ar­ra ösztönöz, hogy az isko­lákban és munkahelyeken mind több magyar—szovjet barátsági klub alakuljon. Az MSZBT arra törekszik, hogy növelje a lehetőségeket ta­lálkozásokra a szovjet fia­talokkal, a Szovjetunió tájai­nak, városainak, népeinek megismerésére. A vitában felszólaló Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára hang­súlyozta: az ifjúságnak a tár­sadalomban elfoglalt helyé­ből, szerepéből, hivatásából fakad, hogy nagy fontossá­got kell tulajdonítani annak, miként gondolkodnak a fia­talok a nemzet, a haza, a nemzetköziség kérdéséről. A tanácskozáson felszólalt Timmer József, a SZOT tit­kára. Hangsúlyozta: a ma­gyar szakszervezetek munká­juk szerves részének tekin­tik a dolgozó fiatalok haza­fias-internacionalista neve­lését. " Mindennapi tapasztala­taink arról győznek meg bennünket, hogy a szakszer­vezeti munka e tekintetben eredményes. A dolgozó fia­talok többsége számára a munkahelyhez való kötődés, a napi feladatokban, a köz­életben való részvétel ter­mészetes szükséglet. Felis­meréseik, megnyilatkozásaik felelősségtudatról, olykor jo­gos és indokolt türelmetlen­ségről tanúskodnak és azt jelzik: a párt, a KISZ és a szakszervezetek által meg­fogalmazott társadalompoli­tikai elvek tisztább, gyor­sabb megvalósulását szeret­nék az ország boldogulása érdekében. A szakszervezetek a mun­kahelyi közösségekben arra ösztönöznek, hogy a jó mun­kát, az eredményes egyéni erőfeszítéseket elismertetve, növeljék az alkotó, a közös­ségért dolgozó emberek te­kintélyét. Példaként állítják őket a fiatalok elé, az álta­luk képviselt emberi, erköl­csi magatartás követésére ösztönöznek. A szakszerveze­tek ilyen irányú tevékeny­ségének legfontosabb bázisát a szocialista brigádok jelen­tik. A szakszervezeteknek az ifjúság arculatát formáló te­vékenysége, hazafias-inter­nacionalista nevelőmunkája eszközeiről, módszereiről szólt a továbbiakban a SZOT titkára. A falusi fiatalok nevelésé­ben tapasztalható hiányossá­gokról, a szülők felelősségé­ről szólt Martonné Homok Erzsébet. Az ifjúság helyzete, maga­tartása gondolkodása a ko­rábbinál jobban a társadal­mi-politikai érdeklődés kö­zéppontjába került, hívta fel a figyelmet Grósz Károly, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei pártbizottság első titká­ra. Urak és­­diwMok szemek t&d­ésm a mid­ö karácswvyiabá váló ki­­r&ka*ak»t. A Kissnik Labs utcában az egyik xaég üres.. vár, d­e a portriját már felskkeelték: „Úri divat, tiT.a tévedés. kilajda­si vásárlé,­ ki lét belépsz, vedd tudomásul: nem Ovii divatés «jellét kínálnak e boltban; nem pulóvert, za­kót, inget, nyakkendőt, «sieg más effélét, hanem egyenesen wfi holmit. Lehet, hogy van, aki mindezt egy csipetnyit «mafenauiszMlHJSnak találja im vége ttján — de ki figyel rá? Úgy látszik m­ár — a gazdasági uztsétségefc idejében is «r. k.__ V. Zs. Koronázási ereklyéink A palástot restaurálni kell A magyar koronát 1867-ben egy pesti ékszerész cinnel megforrasztotta. Amikor ta­valy nemzetközi tanácsko­záson vizsgálták és vitatták a koronázási ereklyék álla­potát, több szakértő azt állí­totta, hogy a cin és az arany huzamosan nem fér össze. Bár a korona nincs veszély­ben, elhatározták, hogy nem­zetközi hírű ötvös restaurá­torok csoportjával fogják megvizsgáltatni. A koronázási palást álla­pota sürgősebb tennivalót in­dokol. A selymet korábban varrogatták, öltögették, ezer év alatt az anyaga elpiszko­lódott, felületén bomlik a szenny, ez károsítja az anya­gát. Fény hatására felgyor­sul ez a folyamat, ezért a palástot teljesen el kellett zárni a fénytől. Most ezért nem látható. A koronázási ereklyékkel kapcsolatos döntések előké­szítéséért a koronázási bi­zottság felelős. E bizottság a Művelődési Minisztérium ta­nácsadó szerve, elnöke Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki a közelmúltban Angliában járt, szakértő közönség előtt két előadást tartott Korona és koronázási ékszerek címmel. A British Museumban tartott előadása után megállapodott a múzeum főrestaurátorával — aki a nemesfémek szakér­tője —, hogy jövőre Buda­pestre jön, és más ötvösres­taurátorokkal együtt véle­ményt mond a koronáról. Bár kíváncsian várják megálla­pításaikat, Fülep Ferenc vé­leménye szerint jelenleg szükségtelen a korona res­taurálása. A cin és az arany összeférhetetlenségére egy­előre semmilyen bizonyíték nincs. A­­palástot a világhírű svájci Abegg-alapítvány két szakértője a közelmúltban megvizsgálta, s részint az ő tanácsuk alapján van most a fénytől elzárva. Az elkerül­hetetlen restaurálás előkészí­tésére hamarosan magyar szakértő utazik külföldre. Hazaérkezése után, valószí­nűleg jövő év végén, egy kol­lektíva megkezdi a palást restaurálását. A munka so­rán műanyag, műszál nem al­kalmazható. E tárgyakkal kapcsolatban nincs helye a kísérletezésnek. (MTI) Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ahmed Kerekou-t, a Benin Népi Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke táviratban üd­vözölte Nakaszone Jaszu­­hirót, Japán miniszterel­nökévé történt megválasz­tása alkalmából. A Magyar Jogász Szövet­ség elnöksége kedden ülést tartott­­, melyen részt vett dr. Markója Imre igazság­­ügyminiszter. Az elnökség — érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonu­lására figyelemmel — dr. Jó­kai Lorándot fölmentette a főtitkári teendők ellátása alól. Egyidejűleg a szövet­ség főtitkárának megválasz­totta dr. Nagy László egye­temi tanárt. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Bálint László rendőr ezredest, a Belügyminisztériumban vég­zett eredményes munkája el­ismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából Vörös Csillag Érdemrenddel tüntet­te ki. Az Elnöki Tanács Simon Miklósnak, a Központi Szol­gáltatásfejlesztési Kutató In­tézet igazgatójának 60. szü­letésnapja alkalmából, ered­ményes munkássága elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományoz­ta. A kitüntetést kedden Ju­hász Ádám ipari államtitkár adta át. Bizalmi Akadémia A SZOT székházában kedden került sor a Bizalmi Akadé­mia harmadik tájékoztató előadására. Virszlay Gyulá­nak, a SZOT titkárának be­vezetője után Hoós János ál­lamtitkár, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese adott tájékoztatást az 1982. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről és a népgazda­ság előtt álló jövő évi fel­adatokról. Tájékoztatójában ismertette a megváltozott bel- és külgazdasági feltéte­lek között elért eredménye­inket, a körülmények nehe­zebbé válásának hatásait, és körvonalazta az 1983. évi főbb gazdaságpolitikai célki­tűzéseket. Megemlékezés Az elhunyt Szilágyi Sándor­nak, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete volt főtitká­rának 60. születésnapi meg­emlékezésére került sor az Óbudai temetőben. Beszédet mondott Molnár Károly, a Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezete központi vezetősé­gének titkára. A megemléke­zés virágait a síron elhelyez­ték­: a család, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezetének vezetői és munkatársai, a vegyipari üzemek képviselői. Elhunyt dr. Varga József Dr. Varga József, a Minisz­tertanács titkárságának veze­tője, életének 49. évében tra­gikus körülmények között, váratlanul elhunyt. Temeté­séről később intézkednek. Varga József 1934-ben, a Győr-Sopron megyei Iván községben szegényparaszti családban született. Középis­kolai tanulmányai után az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán szerzett dip­lomát. Ezt követően a köz­igazgatás különböző munka­területein, majd az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében dolgozott. 1970- től 1976-ig a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyetteseként. 1976-tól haláláig a Minisztertanács titkárságának vezetőjeként tevékenykedett. Aktív köz­életi tevékenységet fejtett ki,­­egyebek között tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának és a Magyar Jogász Szövetség elnökségének. Halála a kor­mányzati szervek, a magyar jogásztársadalom súlyos vesztesége. ­ A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a párt megyei végrehajtó bizottsága alap­vető feladatul tűzte ki a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei népi ellenőrzés számára, hogy a többi között a koráb­binál is jobban támaszkod­jon a lakosság véleményére, és a munkásoktól a magas színvonalon képzett értelmi­ségiekig, a társadalom min­­den rétegét vonja be munká­jába. E célok eléréséről, a bizottság munkájáról, ta­pasztalatairól beszélgetünk Józsa Lászlóval, a megyei NEB elnökével.­­ A népi ellenőrzés álta­lában meghatározott cél alapján végzi a vizsgálato­kat, amiben viszont szakem­berekre van szükség. Hogyan lehet bevonni a munkába a fizikai dolgozókat? — Nemrégiben ellenőriz­tük például az üzemi demok­ráciát és vizsgáltuk az ener­giatakarékos felhasználásra született kormányhatározat végrehajtását. A munkában fizikai dolgozók is részt vet­tek, hiszen ha valaki, akkor a fizikai munkás a saját bő­rén érzi, hogy valóban ko­molyan veszik-e a különbö­ző szintű vezetők a központi célok végrehajtását. — Milyen megyei vizsgála­tokat végeztek az utóbbi idő­ben? — Régi és megoldatlan gond volt a parlagterületek hasznosítása. Megítélésünk szerint a javaslatainknak is köszönhető, hogy 4 ezer hek­tárral csökkent e területek aránya. Ez természetesen nemcsak a mi eredményünk, de felhívtuk a megyei tanács figyelmét arra, hogy hol ta­lálhatók hasznosításra alkal­mas földek. Foglalkoztunk a szolgáltatások helyzetével is. — Foglalkoztak-e a ma­gánerős lakásépítés segítésé­vel? — Igen. Ezzel kapcsolat­ban az egyik alapvető gond az volt, hogy a TÜZÉP-tele­pek is szombaton tartottak szabadnapot. Mi hiába java­soltuk az építtetőknek, hogy ne a munkaidejükben vásá­rolják az anyagot, amikor szombaton csukott ajtókra találtak a TÜZÉP-eknél. — Miként lehetett ezen se­gíteni? — Egy kis átszervezéssel. Szombaton nyitva tartanak a telepek, s a részükre is járó pihenőnapot a hét egy má­sik napján veszik ki. De ugyanígy a népi ellenőrzés felhívása alapján oldotta meg a Tejipari Vállalat az iskolák tejellátását. Minden oktatási intézmény megkap­ja a tejet, s ezzel 5-6 szá­zalékkal emelkedett a for­galmuk is. S ami a leglénye­gesebb, minden tanuló hoz­zájuthat a tejhez.­­ A megyében nem min­denütt sikerült megoldani a gyermekétkeztetést. Mi volt ennek az oka? — Az, hogy ezt a felada­tot az illetékesek mellékesen kezelték. Az iskolák a tanu­lók ellátását önállóan igye­keztek megoldani. Ennek alapvető hátránya az volt, hogy nem elsősorban a gye­rekek szükségleteit vették figyelembe, hanem olyan ételeket főzettek, amelyeket a tanárok kedveltek. Tehát nem a tanulók gyermekkori sajátosságainak megfelelően állították össze az étrendet. — Tehetett valamit a népi ellenőrzés? — Igen. Három éven át foglalkoztunk ezzel a kér­déssel. Sikerült elérnünk, hogy a megyei tanács rende­letet hozott, így a gyermek­­étkeztetést erre a célra ala­kult szakvállalat oldja meg.­­ Az eredmények mellett milyen gondjaik vannak? — Borsodban az ipar, a mezőgazdaság és nem utolsó­sorban a kultúra rohamosan fejlődött. De bizonyos fe­szültségek is kialakultak. Ezek közé tartozik az iskolai és óvodai helyhiány. Nincs kellően megoldva az aprófal­vas települések kommunális és kereskedelmi ellátottsága. Nem tudjuk az ifjúság la­kás-, közművelődési és állás­igényét minden tekintetben megfelelően kielégíteni.­­ Nincs elegendő állás? — Tulajdonképpen ebben nincs hiány. Csak a munka­helyeken nem használják ki a fiatal értelmiségiek képes­ségeit. Megállapítottuk, hogy helyenként a nemrég végzett gépészmérnökök adminiszt­ratív feladatokat látnak el, és ebből adódóan igen ala­csony a fizetésük.­­ Évente rendszerint hány vizsgálatra kerül sor? — Országos és megyei ki­jelölés alapján mintegy ti­zenötre. További 4—5 a me­gyei célvizsgálat, és legalább háromszáznak a közérdekű és magánjellegű bejelentés az alapja. Valamennyire időt kell fordítani, mindegyiket ki kell vizsgálni. Tavaly a bejelentések és a javaslatok 68 százaléka megalapozott volt, mintegy 13 százaléka jogos, de nem orvosolható. — Mondana erre példát? — Igaza volt a bejelentő­nek, amikor azt kérte, hogy egy bizonyos utat építsenek meg. Erre azonban a tanács­nak pénze nem volt. Tehát, sajnos nem segíthettünk. A bejelentések 23 százaléka bi­zonyult alaptalannak, már csak azért is, mert a panaszt azóta már megszüntették. 0 Melyek a jellemző pa­naszok? — A kereskedelem kultu­­rálatlansága, a vásárlókkal való udvariatlan bánásmód, a vásárlók megkárosítása áll az első helyen. 0 A belső ellenőrzés kel­lően segíti-e a népi ellenőr­zést? — Az a helyzet, hogy ahol a belső ellenőrök nem talál­nak hibát, ott a népi ellen­őrök, a szakszervezetek kép­viselői, a kereskedelmi fel­ügyelők legalább minden harmadik esetben feltárnak szabálytalanságokat. 0 Mi ennek az oka? — Azt hiszem, a fő gond, hogy nincs pontosan tisztáz­va az ellenőri hálózat helye és szerepe. Ha feltárják a hibákat, gyakran szembeke­rülnek a vállalat gazdasági vezetőivel, vagy ha nem ve­lük, akkor a szabálytalansá­gokat elkövető kollégáikkal, az üzletvezetőkkel. 0 Mi a tapasztalatuk a gépkocsiátalányról ? — Hát, ezzel bőven volt gond. Sokan olyanok is rend­szeresen igénybe vették a vállalati gépkocsit, akik ha­vonta felvették a saját gép­kocsijukért a használati dí­jat.0 Hol volt a legtöbb visz­­szaélés? — A termelőszövetkeze­teknél. Az elnök például a tagsággal megszavaztatta a havi 3200 forintos kilométer­pénzt, aztán a vezetőség — akik közül szinte mindenki érdekelt — ötezret állapított meg, majd a végén annyit fizettettek ki maguknak, amennyit éppen jónak lát­tak. Máskor a vállalat veze­tője, vagy éppen főosztály­­vezetője számára biztosítot­ták a háztól házig szállítást. Azt mondták az illetőnek, mondjon le erről és kap ha­vonta 9 ezer forintot. Elfo­gadták. Ezután már nem vi­tették magukat a lakásukig, hanem csak a legközelebbi sarkokig. De a pénzt felvet­ték.­ Most javulni fog a hely­zet? — Remélem. De a szemé­lyes véleményem szerint ez­után is lesz visszaélés. Ezért az ellenőrzéseket a jövőben sem lehet elhanyagolni. Schmidt Attila A munkások fokozott részvételével Segítenek a közös feladatok megoldásában Beszélgetés Józsa Lászlóval, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével Tárkány Béla felvétele

Next