Népszava, 1983. január (111. évfolyam, 1–25. sz.)
1983-01-12 / 9. szám
NÉPSZAVA 1983. JANUÁR 12., SZERDA Tudomány, technika, társadalom Látni a láthatatlant radarral és termovízióval A Napból a földfelszínre érkező, hullámtermészetű elektromágneses sugárzásnak csak egy töredékét látjuk. A látható, fehér fény a rövidebb hullámhosszú kék fénytől a zöld, sárga, narancsszíneken át a valamivel hoszszabb hullámhosszú vörös fényig terjed. Az elektromágneses sugárzási tartománynak az emberi szemmel is érzékelhető, parányi szakaszát alkotó színek festik környezetünket sokszínű tarkasággá. Elképzelhetetlenül bonyolult, fantasztikus kavalkádként látnánk világunkat, ha a tárgyakról, élőlényekről, vizekről, erdőkről és mezőkről visszaverődő összes napsugárzást érzékelné szemünk. A látható fénynél rövidebb (a mm 380 ezred részénél rövidebb) hullámhosszú, nagyobb energiát hordozó, ibolyántúli (ultraibolya) sugárzás — amely lebarnítja a napozók bőrét — már veszélyes az élő szervezetekre. Még rövidebb (a mm 4 milliomod részénél is kisebb) a gyógyászatban is felhasznált röntgensugárzás, s a legrövidebb hullámhosszú, legnagyobb energiájú — számunkra halálos — az úgynevezett gammasugárzás. A Nap ilyen természetű, rövidhullámú sugárzásaitól Földünk mágneses erőtere és légköre véd meg bennünket. A kék fénynél rövidebb hullámok már nem jutnak el a földfelszínre, sőt, maga a kék fény is szétszóródik a légrétegen, ezért látjuk kéknek az égboltot. A fény elfogása: A látható fénynél nagyobb hullámhosszúságú, kis energiát hordozó hullámok közül első a vörös fénynél hoszszabb, infravörös, vagy hősugárzás. A Nap ilyen sugarai melegítik fel a földfelszín közvetítésével a levegőt. Az infravörös sugarak hullámhosszai körülbelül az ezredmilliméter és az 1 mm közé esnek. Ezeket követik a mikrohullámok (1 mm és 1 m között), s ebben a tartományban alkalmazzák az ismertebb nevű radarsugárzást is. Ezt követi a több ezer m-t is elérő hullámhosszúságú rádióhullám-tartomány, amelynek használata már elválaszthatatlan mindennapi életünktől: a hírközléstől, a tévétől és a rádiótól. A földfelszínről, az egyes tárgyakról, élőlényekről — többek között — úgy szerezhetünk újabb ismereteket, ha a róluk visszaverődő, szabad szemmel is látható fényt rögzítjük, azaz lefényképezzük őket. Még több ismerethez juthatunk, ha sikerül az elektromágneses sugárzás többi, szemünkkel már nem látható tartományában a dolgokról visszaverődő (vagy éppen az általuk kibocsátott) sugárzást képszerűen rögzíteni. Köztudott, hogy a látható fényben a dolgokról a róluk visszaverődő fény által fényérzékeny papírra fekete-fehér vagy színes fényképet készíthetünk. Ha a visszaverődő fényt fényszűrőkkel vagy prizmákkal tartományaira bontjuk, úgy is fényképezhetünk, hogy egyegy fényképen csak a viszszaverődő kék, zöld, sárga vagy vörös színű fény látszik. Az ilyen fényképeket multispektrális felvételeknek nevezzük. Az egyes tárgyak, dolgok, egymástól eltérő mértékben verik vissza például a kék vagy a vörös fényt. Színenként változó fényvisszaverő képességükből fizikai tulajdonságaikra is következtethetünk. (így például egy nedves talaj kevesebb vörös fényt ver viszsza a ráeső napsugárzásból, mint egy szárazabb.) Különleges, kvarcoptikás fényképezőgéppel a szemmel még nem látható ibolyántúli sugárzás egy tartományában is készíthetünk fényképet. A tárgyak ultraibolya „fényképe” kémiai összetételükről adhat felvilágosítást. Például a szabad szemmel egységes, sárga fényben ragyogó Esthajnalcsillag (a Vénusz bolygó) ibolyántúli fényben készített fényképén feltárul az idegen világ felett gomolygó, sűrű felhőréteg szerkezete. A röntgensugarak egy részét az orvostudomány alkalmazza. Ezek olyan nagy energiájúak, hogy az emberi testen is áthatolnak. A gammasugárzás a mérőkkel mérhető a radioaktív anyagok (pl. a kálium, uránium, tórium és más nehézfémtartalmú ásványok) által kibocsátott, gyenge rövidhullámú sugárzás. Az ilyen „képeken” — amelyeket az ásványkutatásban használhatunk — eltérő foltok vagy diagramok jelzik a sugárzás erősségét, s így sokszor „láthatóvá válik” a föld mélyén rejtőző ásványkincs. Speciális, infravörös érzékenységű filmre fényképet készíthetünk a vörös fénynél hosszabb hullámhosszú, szabad szemmel már láthatatlan, közeli infravörös tartományban. A Nap infravörös vagy hőhullámainak egy része (a látható fényhez legközelebbi tartomány) ugyanis visszaverődik a földfelszín tárgyairól, s ezek lefényképezhetők. Az ilyen fényképeken a sötét, vagy (és) nedves tárgyakról kevés, a világos vagy (és) száraz tárgyakról több sugárzás verődik vissza. Ezért a közeli infravörös sugárzásban készített fényképek, a vízfelszínek, a városok sötét, aszfaltozott területei, a sok nedvességet tartalmazó növénytakaró, a nedves talaj fekete vagy sötétszürke lesz, míg a száraz talaj és a száraz növényzet világos tónust kap. A termovíziós kép A hősugárzás másik, fényképezhető tartománya az úgynevezett távoli, vagy mély infravörös. Ezek a sugarak a felszín által elnyelt napsugárzás hosszabb hullámhosszon való kisugárzásai. Minden test bocsát ki magából ilyen sugarakat, amely az abszolút 0 foknál (—273 C) melegebb. Ezt a sugárzást termovízióval lehet láthatóvá varázsolni. A termovízió képein a tárgyak hőmérsékletük szerint jelennek meg: minél melegebbek, annál sötétebbek, minél hidegebbek, annál világosabbak. Mivel a termovízió nem a visszaverődő napsugárzást, hanem a tárgyak saját, kibocsátott sugárzását jeleníti meg, éjszaka is lehet vele fényképezni, sőt, akkor kedvező, mert csak kisugárzás (lehűlés) van, s a dolgok hőmérséklet-különbségei jobban érvényesülnek a képeken. A termovízió képeit a vizek szennyezettségének kimutatásában (a szennyezett víz melegebb); a különböző hőháztartású kőzetek és talaj térképezésében; az erdők, ültetvények esetleges növénybetegségeinek felderítésében (a fertőzött növényzetnek ugyanis „láza” van), az épületek hőszigetelésének ellenőrzésében és mikroklímamérésekben használhatjuk. A vulkáni kitörések előrejelzésében (a felmelegedő felszínközeli kőzetek felderítésével) és a hideg-meleg tengeráramlatok megfigyelésében, térképezésében szintén alkalmazhatjuk a hőfényképeket. Mit lát a radar? A hőhullámoknál hosszabb hullámhosszú, mikrohullámú sugárzást katódsugárcső segítségével tudjuk képpé alakítani. Ebben a sugárzási tartományban működik a radar. A radarhullámokat a „fényképező” berendezés (rádió adó-vevő) bocsátja ki. Ezek a hullámok visszaverődnek az útjukba kerülő tárgyakról; a visszaverődő sugárzást a berendezés felfogja és képpé alakítja. A radarhullámokat igen széles körben alkalmazzuk: a hajók, tengeralattjárók, repülők és rakéták irányításában, illetve felderítésében. A földtudományokban a radarképet a domborzat, növényzet, vízrajz, a kőzetek és a talaj vizsgálatában alkalmazzuk. A radarhullámok eltérő módon verődnek vissza a sima és a göröngyös, a sík, a lejtős felszínről, a szárazföldről és a vízről, a nedvesebb és a szárazabb talajról, vagy növényzetről. Mindezek a különbségek láthatók és tanulmányozhatók a radarképeken. A radarsugarak áthatolnak a füstön és a felhőn. Nem a visszaverődő napsugárzás részei, ezért éjjel-nappal, esőben és ködben egyaránt jó képek készíthetők velük. A radar, a termovízió, az infravörös-, ultraibolya- és multispektrális fényképezőgépek, a röntgen- és a gammasugárzás-mérők mind olyan berendezések, amelyek kiszélesítik szemünk látótartományát, s megláttatják velünk a láthatatlant. Ezáltal új információkat szerezhetünk a bennünket körülfogó világról. Némelyik „segédlátószervünk” (pl. rádió, tévé és radar, vagy a röntgen) már megszokott, nélkülözhetetlen részévé vált mindennapi életünknek. Dr. Tózsa István Levélváltás - kóddal - televízión Nincsen már gondjuk az üzenetváltással sem a némáknak, sem a süketeknek — holland mérnökök ötletes újdonságának köszönhetően. A „Scribofon” elnevezésű berendezés ugyanis írott üzeneteket, leveleket közvetít másodpercek alatt, s ehhez a hagyományos telefonvonalat veszi igénybe. A „Scribofon” az adóoldalon egy elektronikus írótáblából s egy kódolóból áll, a vevőoldalon pedig egy dekódoló és egy televíziós berendezés kapott helyet. A két oldal közötti kapcsolatot a telefon tartja. Az üzenetküldő az elektronikus táblára írhatja le mondandóját. Ez a tábla — papírszerű borítója alatt — apró négyzetekből álló, hálómintázatú nyomtatott áramkört tartalmaz. Írásra golyóstollszerű elektronikus ceruza szolgál, amely a nyomtatott áramkörrel érintkezve villamos impulzusokat kelt Minden vízszintes sornak megvan a maga száma és természetesen minden függőleges oszlopnak is, s a kódoló segít abban, hogy a telefonvonalra küldött impulzus éppen a megérintett (tehát a vízszintes és függőleges koordinátaértékekkel meghatározott) négyzeteket jellemezze. A vevőoldalon — az üzenet megérkezte után — a dekódoló lép munkába, s a ténykedése nyomán átalakított impulzusok a televíziós berendezés elektronsugarát vezérlik, azaz felrajzoltatják a képernyőre a vett üzenetet. A „Scribofonnal” folyamatos írás is továbbítható, így a vevőoldal képernyőjén akár több oldalas levelek is megjeleníthetők, természetesen a levélíró kézírásával. Az újdonság egyébként rövidlátóknak is kedvez, mivel gombnyomásra az írásos üzenetek felnagyítására is lehetőség van. A két gyártó cég (a Philips és a Holland Posta) a prototípus bemutatása után most a berendezés árát igyekszik csökkenteni, hogy minél többen részesülhessenek az ötletes üzenetküldő nyújtotta előnyökből. Horváth Arzemária AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK üzem- és rendszerszervezőket Jelentkezés: a Fővárosi Temetkezési Intézet személyzeti és oktatási osztályán, Budapest Vill., Mező Imre út I.- Telefon: 139-849 Árfolyam a képernyőn Egyre több tagja lesz a nemzetközi adatbanknak. Az összekapcsolt rendszerek lehetővé teszik, hogy az egymástól nagyon messze levő bankok is szinte perceken belül információt kapjanak arról, hogy hogyan alakulnak a világon az árfolyamok, mely cégek mentek csődbe, melyik banki betétesnek mennyi a hitele. Napjainkban lassan nem lesz életünknek olyan területe, ahol a komputerek ne játszanának alapvető szerepet. Dolgozik a földmély energiája Ma, amikor az energiakészletek problémája az egész világon kiéleződött, az országok fokozzák a geotermikus energia fejlesztését (az Egyesült Államokban például 1985-ig 20 millió kW összteljesítményű geotermikus erőműkomplexum építését tervezik). A Szovjetunióban is folynak ilyen irányú munkálatok, az ország különböző területein, főképp azonban a Kamcsatka félszigeten. A Kamcsatka félsziget déli részén húzódó hegyvonulat lábánál egy hosszú épület látható. Két oldalról gigantikus csápok nyúlnak az épület felé, az épülettől viszont magas feszültségű távvezeték tartóoszlopai indulnak el. Ez a Pauzsetkai Geotermikus Erőmű, az ország első kísérleti geotermikus erőműve. Itt még a hőerőműveknél használatos hagyományos aggregátorok láthatók. A „Kamcsatenergo” helyettes főmérnöke, Vlagyimir Alekszejev azt mondta a Pauzsetkai Geotermikus Erőműről: „A geotermika tegnapja.” És hozzátette: „A föld mélyében rejlő energia felhasználásának új szakaszát a Mutnovi Geotermikus Erőmű jelenti majd.” Az új erőmű tervezett kapacitása 200 ezer kW. Jelenleg a tervein dolgoznak, s folyik a terepelőkészítés. Az erőmű teljesen kielégíti majd a területi központ villamosenergia-szükségletét olcsó energiával. Miként a panzsetkai erőművet, ezt is a föld mélyéből kitermelt túlhevített gőz táplálja majd. A föld alatti nagynyomású gőz energetikai felhasználásának útjában azonban egy probléma áll, a környezetvédelem. Az erőmű turbináiról a folyóba kerülő termálvizek ugyanis ártalmasak lehetnek a környezetre, mivel sokféle ásványi anyagot tartalmaznak. A panzsetkai víz például arzént tartalmaz, ezért tilos az arzénes vizet a helyi folyóba engedni, mert oda a lazacok ívni vonulnak. Több megoldás is létezik. Egyrészt elnyelő kútrendszerek segítségével a föld alá „temetik” a mérgező vizet. Másrészről a tudósok és a szakemberek olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel az oldott fémszennyeződéseket ki lehet vonni magában a geotermikus erőműben termelt gőz segítségével. A Pauzsetkai Geotermikus Erőműben jelenleg az arzénon kívül az oldatból bőr- és rubidiumvegyületeket nyernek. Ez újabb lehetőség a geotermikus lelőhelyek felhasználásában. Az erőmű vizével fűtik a szomszédos települést. A jövőben a nem messze fekvő Ozernovói Halkombinát is innen kapja majd a melegvíz-szolgáltatást. Így nincs szükség arra, hogy évente 24 ezer tonna szenet szállítsanak ide a tengeri úton, s megszűnik a füst és korom szennyeződése a levegőben is. Azonkívül termálvízzel fűtik az újonnan épülő melegházakat. Kamcsatkán már ma is használják a melegházak fűtéséhez a legalacsonyabb hőmérsékletű termálvizet. A föld alatti hőnek csupán 20 százaléka rejtőzik a hévizet és a gőzt tartalmazó rétegekben. A többi 80 százalékot a likacsos kőzetek őrzik. Ezekbe vizet lehet szivattyúzni, s így nagynyomású gőz nyerhető. Egy másik változat: rétegrepesztéssel feltárni a száraz hőt tartalmazó rétegeket. Például a Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 25 kilométerre emelkedő Avacsinszkaja magmafészkelőt ad a városnak, a lejtőn pedig 2 millió kW teljesítményű újabb erőművet lehet építeni. Szlava Tanisz (APN) A Pauzsetkai Geotermikus Erőmű gépterme Kamcsatkában 9 Híradástechnikai nagyvállalat felvesz gyakorlott ANYAGBESZERZŐT Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet a 452-732-es telefonon.