Népszava, 1983. február (111. évfolyam, 26–49. sz.)

1983-02-18 / 41. szám

4 Gazdálkodói szemmel a Tisza cipőben A szabályozók vitathatatlanul sűrűbben változnak, mint ahogy az a gazdálkodó szervezetek ínyére lenne. Mi­korra kitapasztalnák a szüntelenül megújuló gazdasági KRESZ-rendszer játékszabályait, már újabbakhoz kell igazodniuk. „A gazdasági szabályalkotókat ritkán lehet egységes szemlélettel illetni: az egyik előírás hatását érvényteleníti, vagy legalábbis csorbítja a másik. Ha nyerünk is valamit a vámon, sokszorosát veszítjük a ré­ven ..Ilyen és ehhez hasonló fogyatékosságokkal, ellentmondásokkal sűrűn vádolják a szabályozókat - vállalati szemszögből, alulnézetből. A Tisza Cipőgyár pénzügyi osztályvezetője, Zákány La­jos optikája, ha nem is fel­tétlenül a magyar átlagos vállalati középvezető szem­üvegén át láttatja napjaink szabályozott gazdaságát, lé­nyegesen aligha tér el attól. Legalábbis ami az első reak­ciókat illeti: — A vállalat a mai gyor­san változó világban egyet tehet: nagy rátartással, év­közi változásokra is számítva készíti a tervét — mondja. — Az 1982-es elképzelések megfogalmazásánál ezt tet­tük mi is: 1981. évi 220 mil­lió forintos nyereségünk el­lenére tavaly csak 180 mil­lióra taksáltuk lehetősé­geinket. A végeredmény va­lamivel jobb lett: a nem vég­leges mérlegadatok szerint 220 millióra számíthatunk. Kidobott pénz vagy nyereség Amikor — a számok alap­ján — túlzott pesszimizmusra gyanakszom, az osztályvezető tiltakozik, és az évközi vál­tozások sok egymást keresz­tező, illetve egymást erősítő hatására hivatkozik. Ha pél­dául egy új rendelet elmoz­dítja valamilyen irányba a konvertibilis elszámolású ki­vitel jövedelmezőségét, az eredmény végighullámzik a többi értékesítési csatornán is; a szabálymódosítás ja­víthatja vagy ronthatja a vállalat nyereségpozícióit a belföldi és a rubelelszámolá­sú piacokon is. A Tisza Cipő­gyár lábbelijeinek háromne­gyedét egyébként idehaza, 10 százalékát a baráti, 15 szá­zalékát pedig a fejlett ipari államokban viselik. Ami az utóbbiakat illeti, vevőik kö­zé tartozik a francia Adidas, az angol Richmond és az amerikai LAMAX cég. Amióta a Magyar Nemzeti Bank aktív árfolyampoliti­kát folytat, a vállalatok szá­mára sem elhanyagolható kérdés: mikor, milyen árfo­lyamon, milyen devizában kötik meg exportüzleteiket. A Tisza Cipőgyár 1982-ben profitált az árfolyammozgá­sokból. Dollárelszámolású kiviteli szerződéseiket pél­dául még a leszálló ágon le­vő dollárban sikerült nyélbe ütniük, mikorra viszont fize­tésre került sor, megerősö­dött a deviza. Ugyanakkor, számítva az árfolyamveszte­ségekre, eleve biztosították francia frankban kötött üz­leteiket, következésképpen a hiányzó részt az Állami Biz­tosító megtérítette. Az árfo­lyam-manőverezéshez fo­gódzóként szolgálnak a bank tőkés valuták helyzetét tag­laló elemzései. Teljes garan­ciát azonban ez sem jelent. — Az idei esztendő egy­előre nem kecsegtet a tava­lyihoz hasonló árfolyamnye­reséggel — vélekedik az osz­tályvezető. — A frank erő­södését látva pillanatnyilag legalábbis kidobott pénznek tűnik a francia valuta már megkötött biztosítása. A devizaügyletek persze nem kizárólag a kiviteli csa­tornákon élénkíthetik vagy tompíthatják a vállalati gaz­dasági folyamatokat. Az im­portgazdálkodást szigorító intézkedések döccenőket okoztak a Tisza Cipőgyár alapanyag-gazdálkodásában, következésképpen termelésé­ben és pénzügyi helyzetében is. A gumialapanyag-vásár­­lás elodázása miatt például volt időszak, amikor gumi­üzemük mindössze 25 száza­lékos kapacitással dolgozott. Ez a helyi gondokon túl (ami egyebek közt a termelés át­programozásában, illetve kényszerszabadságolásban nyilvánult meg) az egész ci­pőipar munkáját hátráltat­ta, miután a martfűieken kí­vül jószerivel csak a PEMÜ készít gumi lábbelitalpakat. Szükségből erény Áthidaló megoldásként a központi és a Berker — vé­ges — készleteinek felhasz­nálása kínálkozott. Ugyanak­kor a szükségből — ezúttal — erényt sikerült kovácsolni. A távoli kaucsukszállító, Ma­laysia helyett (pontosabban: mellett) ráakadtak egy olasz cégre. Ez, amellett, hogy a háromhónapos hajóútnál lé­nyegesen gyorsabban produ­kálta az igényelt gumit, a jó minőség mellett is olcsó szál­lítónak bizonyult. Ez persze csak a végered­mény. Ami közte van: a Ti­szának átmenetileg le kellett mondania egy jól jövedelme­ző termék gyártásáról, s he­lyette valami másról kellett gondoskodniuk. Ráadásul ké­sésükért kötbért számítottak fel vevőik, s nehézségeiket csak tetézte, hogy az efféle improduktív költségeket ta­valy óta megadóztatják. Talp nélkül persze a leg­­feljebb cipőre sem akad ve­vő, következésképpen tavaly olykor-olykor tekintélyes mennyiségű (és értékű) fél­kész lábbelik halmozódtak fel a cipőgyár raktáraiban. Miközben „leült” a végter­­­mék-kibocsátás, a megvásá­rolt anyagok és az elvégzett munka ellenértékéért fizetni kellett. A késztermékért re­mélt bevételek (talp híján) csak késve érkeztek, követ­kezésképpen átmenetileg (összesen 220 millió forintos) többlethitelből tudták kiadá­saikat fedezni. Természete­sen a megemelt kamatokkal. — Kellemetlenül érint bennünket, hogy a más vál­lalattól kapott késedelmi ösz­­szegek nem mérséklik az adóalapot, így tavaly 3,2 mil­lió forint adótöbbletet okoz­tak a nem teljesen rajtunk múló késedelmek — folytat­ja Zákány Lajos. — Az ága­zatban ugyanis sok vállalat rossz fizetővé vált. — Vevőik késéséért a Ti­sza is megkapja a késedelmi kamatot... A megbízhatóság előnyei — Csakhogy miközben a késedelmi kamat 9, a bünte­tő kamat 6 százalékos, a rö­vid lejáratú hitelekért 15 százalékot kell fizetni. S mi­után az utóbbi — vagyis a hitelkérelem kidolgozása — munkával jár, sokan úgy gondolkodnak, hogy inkább a késésért fizetnek, mintsem hogy hitelből fedezzék tarto­zásukat ...­­— Ezt a — nem éppen he­lyeselhető — magatartást Martfűn is vállalhatták vol­na... — Nem akartunk rontani hírnevünkön. És egyébként is: a megbízhatóságnak elő­nyei is vannak. Enélkül nem jutottunk volna hozzá tavaly mintegy 40 alkalommal lik­vid hitelkerethez. A szabályozórendszer idei módosításai közül a legjelen­tősebb a bér- és keresetsza­bályozás megváltoztatása. A korábbi esztendők rekonst­rukciói miatt — az ugyan­ilyen cipőben járó vállala­tokhoz hasonlóan — felemás érzéssel szemlélik Martfűn is az új előírásokat. Egyfe­lől ugyanis kétségtelenek a fejlesztések műszaki-gazda­sági előnyei, másfelől viszont a nagy értékű állóeszköz­állomány csak korlátozott béremelésre ad lehetőséget. A vállalatnál alapított 11 gazdasági munkaközösség némi esélyt ad a jövedelmek növelésére, ugyanakkor ja­víthatja financiális helyzetü­ket. A vagonkirakást vállalók például felére apasztják a ki­fizetett fékbért, és a kisvál­lalkozások segítségével meg­valósított beruházások (a ke­rítésen belüli hévízkutak hasznosításával) mérséklik az energiaköltségeket. A ráfordítások csökkenté­sét és a haszon növelését re­mélik a kiskereskedelmi te­vékenység további fokozásá­tól: a meglevő nyolc bolt mellett az idén három újabb üzlet nyitását tervezik. Más, a többi cipőgyártól vissza­vásárolt gumihulladékot — egy beruházás révén — ismét visszakötöztetik a termelés­be, és az úgynevezett társas­szabások segítségével (pél­dául: együtt szabják ki a fér­fi- és a gyermekcipő idomait) javítják az anyagkihozatalt is... Vitathatatlan: a szabályo­zók szüntelenül szigorodnak. Ez a szigor azonban — a leírt nehézségek és visszás hatá­sok mellett — kiválthat olyan felismeréseket is, ame­lyek üzleti, vállalkozó, gaz­dálkodó magatartásra sar­kallnak és önállóságot is fel­tételeznek az exportszerző­dések, a biztosítások megkö­tésében, a vállalati pénz- és anyaggazdálkodásban. Molnár Patrícia Csak talppal ér valamit... Fejér Gábor felvétele Ötnyelvű tájékoztatás turistáknak Ma kezdi meg működését a belvárosi­ postaépület első emeletén, a Petőfi Sándor ut­ca 17—19. szám alatt, a Tour­­inform Iroda — Budapest, amely hétfőtől szombatig 8— 20 óra között, vasárnap 8— 13 óráig fogadja a főváros vendégeit. Dolgozói öt nyel­ven nyújtanak tájékoztatást a hazai és a külföldi turis­táknak a szálláslehetőségek­ről, a vendéglátásról, a kul­turális és sportesemények­ről, a szórakozási lehetősé­gekről, a közlekedési és más hasznos tudnivalókról. Mint pénteki sajtótájé­koztatóján dr. Gál József, a Fővárosi Tanács kereskedel­mi főosztályának vezetője el­mondta, az új szolgáltatást az Országos Idegenforgalmi Hivatallal együttműködve hozták létre. Méghozzá ugyanott, ahol a Tourinform telefonos szolgálat működik, amelynek mikrofilmen tárolt adatbankja lehetővé teszi a naprakész, pontos tájékozta­tást minden olyan kérdés­ben, amely a turistákat érde­kelheti. Manapság ugyanis a leg­több világvárosban megtalál­ható egy olyan idegenforgal­mi információs központ, ahol a turisták szóbeli tájé­koztatást kapnak és hozzá­jutnak a programjaik szer­vezéséhez, tervezéséhez szük­séges prospektusokhoz. Mivel a Magyarországra látogató külföldiek 70 százaléka Bu­dapestet is felkeresi, a Fővá­rosi Tanács még tavaly úgy döntött, hogy nálunk is ki kell alakítani egy ilyen iro­dát.A sajtótájékoztatón han­goztatták, hogy a Tourin­form Iroda — Budapest üz­leti érdek, elkötelezettség nélkül működik; valamennyi, az idegenforgalomban érde­kelt vállalat, hivatal, szerve­zet szolgáltatásairól nyújt természetesen díjmentes tá­jékoztatást. (g. zs.) Termékváltás Kőbányán A Kőbányai Textilművekben fordulóponthoz érkezett a termékszerkezet-váltás. A re­konstrukció eredményeként a fővárosi és vidéki gyárak között az eddigieknél jobban megoszlanak a termelési fel­adatok, lehetővé válik a sza­kosodás. A százhatvanhat­­millió forintos fejlesztés a termelés tizenkét százalékos növelését és ezen belül az exportáruk előállításának fok­­kozását eredményezi. Új ter­mékeik máris felkeltették az érdeklődést a külföldi pia­con. Képünkön a korszerű kár­tológépek, melyek üzembe helyezésével jelentősen ja­vult az alapanyag minősége. MTI Fotó : Varga László felvétele OTP-tájékoztató Növekvő megtakarítások és hitelek Több mint négyezer autót sorsoltak — Kölcsön mezőgazdasági­ kistermelőknek — Lakáshitelek A lakossági betétállomány 1982 végére, az évközi 15,7 milliárd forintos növekedést követően, meghaladta a 175 milliárd forintot — közölte tegnap a Magyar Sajtó Há­zában az Országos Takarék­­pénztár tavalyi eredményei­ről és idei teendőiről szólva Szirmai Jenő, a pénzintézet vezérigazgatója. Ifjúsági be­tétben — összesen 6 milliárd forint értékben — több mint 570 ezren gyűjtik pénzüket. A gépkocsi-nyereménybeté­­tekre tavaly kisorsolt, össze­sen 4130 személygépkocsi ér­téke 357 millió forint volt. 1982-ben az összes lakossá­gi hitelállomány 133,4 mil­liárd forintot (az előző évi­nél 13,6 milliárddal többet) tett ki, a takarékpénztárak és -szövetkezetek évközben összesen 36,2 milliárd forint hitelt folyósítottak. A közép- és rövid lejáratú hitel utáni kereslet kisebb volt a várt­nál, megélénkült viszont a termelési hitelek iránti igény. A pénzintézet tavaly csak­nem 100 ezer tételben, ösz­­szesen mintegy 2,4 milliárd forint kölcsönt nyújtott a mezőgazdasági­­kistermelők­nek és kisvállalkozóknak. A tavaly felépített (és a tervezettnél kevesebb) 75 550 lakásból az OTP közreműkö­désével 72 900 otthon, 530 if­júsági garzonlakás készült el. Lakásépítésre és -vásárlásra tavaly a pénzintézet 18,8 milliárd forint hosszú lejá­ratú kölcsönt folyósított, összességében az OTP ta­valy — a személyi hitelek kivételével — valamennyi jogos hiteligénynek eleget tudott tenni. 1982-ben jelentősen, 38 szá­zalékkal mérséklődött a va­luta-devizaforgalom, miköz­ben a pénzintézet IKK­A és egyéb valuta-deviza megbí­zásokból származó bevételei 1,2 millió dollárral nőttek. A totószelvény-eladás 25, és a lottószelvény-értékesítés 13 százalékos növekedése, vala­mint 30 millió darab boríté­kos sorsjegy eladása révén a három játékforma együttes árbevétele megközelítette a 3,9 milliárd forintot. A takarékpénztár 1983. évi feladatairól szólva a vezér­­igazgató elmondta, hogy a betétgyűjtésben elsősorban a tartós megtakarítások rész­arányának növelésére ösztö­nöznek. Ezt szolgálja a taka­réklevél és az ifjúsági betét kamatának emelése, vala­mint a lakástakarékossági betétforma bevezetése. Az idén az elképzelések szerint mintegy 20 milliárd forinttal növekedhet a lakos­sági hitelek állománya, s en­nek különös jelentősége van a lakásszerzéssel kapcsola­tos hitelezési elvek megvál­toztatása miatt. A pénzinté­zet differenciáló hitelezési gyakorlat kialakítására tö­rekszik. A fiókok a kedvez­ményes kölcsönök odaítélé­sénél előnyben részesítik a fiatalokat, a pályakezdőket, a nagycsaládosokat és az ala­csony jövedelműeket. Első­sorban ők számíthatnak az adható kölcsön felső határá­ra, maximális visszafizetési időtartam mellett. A lakásszerzést gyakran lassítják a telekvásárlással és közművesítéssel kapcsola­tos bonyodalmak. Március 31-től remélhetőleg egyszerű­södik a helyzet: a tanácsok felmérik a beépíthető telkek közművesítési körülményeit, és ezt követően azt is tisz­tázzák: hol, milyen arányban részesedik a tanács és a ta­karékpénztár a munkálatok pénzügyi ráfordításaiból — jelentette be Szirmai Jenő. A lakossági devizabetétekről szólva elmondta, hogy az öt­száz dollárt meghaladó be­tétek kamata megváltozik, ezután a nemzetközileg érvé­nyes kamatlábak alapján nö­vekszik a betétösszeg. 1983-ban a pénzintézet folytatja a közelmúltban kor­szerűsített hitelezési és be­tételhelyezési gyakorlatot, az év első negyedében rögzítik az ingatlanforgalmazásért kért díjakat és egyéb előírá­sokat, pontosítják a kötvény­­jegyzés feltételeit, valamint egyszerűsítik és bővítik a kis­gazdaságok hitellehetőségeit. M. P. Világgazdaság­ ­ Bonn. A nyugatnémet vállalatok döntő többsége — éppúgy, mint korábban —, változatlanul tartózkodóan ítéli meg az idei konjunktúra kilátásokat. A Német Keres­kedelmi és Iparkamarák Szövetsége által 14 ezer vál­lalatnál végzett közvéle­mény-kutatás eredménye szerint a gazdasági helyzet valamelyes javulása figyel­hető ugyan meg a múlt év ősze óta, de az továbbra sem kielégítő. A gazdasági meg­élénkülésre csak az év máso­dik felében lehet számítani. H Hongkong: Javult Viet­nam külkereskedelmi mérle­ge az elmúlt évben. A Far Eastern Economic Review című hongkongi hetilap ada­tai szerint a vietnami kivi­tel az 1981. évi 369 millió dollárról tavaly 430 millió dollárra nőtt, ugyanakkor az import 1,08 milliárdról 833 millió dollárra esett vissza.. A vietnami export több mint felét a kézművesipar és a könnyűipar termékei tették ki, a mezőgazdasági export 86 millió dollár volt, szenet pedig 43 millióért exportál­tak.­­ Bécs: A kőolajtermelő országok az idén és jövőre a múlt évinek megfelelő, 323 millió dollár értékű hitelt és 4,1 millió dolláros segélyt bo­csátanak az OPEC Nemzet­közi Fejlesztési Alapja szá­mára. Amennyiben a tagor­szágok hozzájárulásai nem növekednek, az OPEC Nem­zetközi Fejlesztési Alapja ar­ra kényszerülhet, hogy 1985- től kezdve a pénzpiacról köl­csönözze a segélyprogramja tervszerű folytatásához szük­séges pénzt. PÉNTEK, 1983. FEBRUÁR 18. NÉPSZAVA Gazdasági társulások a külföldi tőkéről A Magyar Külkereskedelmi Bank széles körű tanácsadó tevékenységgel igyekszik se­gíteni a Magyarországon, úgynevezett vámszabad te­rületeken létrehozandó ve­gyes vállalatok alapítását. Szakmai tanácsokat adnak szerződések, a vállalkozáshoz szükséges számítások elké­szítéséhez, kívánság szerint részt vesznek a tárgyaláso­kon, és ha igény van rá, ha­zai üzleti partnereket is ke­resnek — adta hírül az MTI. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍR­JA: Magyarországon több mint 10 éve lehetséges, hogy tőkés cégek magyar vállala­tokkal közös vállalatot hoz­zanak létre. A megalakult tíz vegyes vállalat azonban azt mutatja, hogy a lehető­séggel bizony kevesen éltek. A magyarázat abban kere­sendő, hogy a magyar válla­latoknak nem volt megfele­lő érdekeltségük, illetve anyagi fedezetük az ilyen vállalkozásokra. A külföldiek idegenkedését pedig részben a magyar jövedelemszabá­lyozási rendelkezések ma­gyarázták, részben pedig az, hogy a hetvenes évek végén olyan magasak voltak a kül­földi kamatok, hogy érdeme­sebb volt a pénzt bankba tenni, semmint vállalkozás­ba fektetni. Manapság azonban válto­zik a helyzet. Itthon is egy­re másra alakulnak a külön­böző társulások, megindult a vállalatok közötti tőkemoz­gás. A hazai vállalatok így keresik azokat a lehetősége­ket, amelyek a konvertibi­lis elszámolású export növe­lését segíthetik. A múlt év novembere óta pénzügyminisztériumi és kül­kereskedelmi minisztériumi rendelet teszi lehetővé, hogy külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokat ala­kítsanak Magyarországon, úgynevezett vámszabad terü­leten. Korábban ilyen felté­telekkel hozták létre a szo­cialista országokban először — a Közép-európai Bankot (CIB), mégpedig a Magyar Nemzeti Bank és hat tőkés pénzintézet közreműködésé­vel.A vámszabad területeken működő vállalkozásokra nem vonatkozik a magyar külke­reskedelmi előírások és jö­vedelemszabályozási rendel­kezések jelentős része, így ezek a társaságok csaknem adómentesek. Legnagyobb vonzerejük ebben van. (A létrejövő társulások magyar alkalmazottainak munkabé­rét forintban fizetik, s bár a bérmegállapításnál érvénye­sek a hazai rendelkezések, a teljesítményt pótlékokkal ösztönözhetik.) Vulgáris példával élve az ilyen vámszabad területen létrejövő társulások azokhoz a hajókhoz hasonlítanak, amelyek — más nemzetisé­gűek ugyan, de — libériai zászló alatt futnak, hogy mentesüljenek az adózás alól. Ugyanakkor a szóban forgó vállalatnak vámot kell fizet­nie abban az esetben, ha áruját vagy szolgáltatását Magyarországon akarja for­galmazni. Tehát ezek a ve­gyes vállalatok elsősorban a harmadik piaci együttműkö­dést tűzik zászlajukra. E. P.

Next