Népszava, 1983. március (111. évfolyam, 50–76. sz.)
1983-03-01 / 50. szám
2 Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások Puja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Stefan Andrei román külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes fogadta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—román külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Barity Miklós és Victor Bolojan. Este Puja Frigyes díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. (MTI) Vendégünk: Stefan Andrei Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere 1931. március 29-én született a Délj megyei Podari- Liveziben. Egyetemi tanulmányait a Bukaresti Építészeti Intézetben folytatta, majd tagja lett az egyetem oktatói karának, egyidejűleg a Kommunista Ifjúsági Szövetségben is tevékenykedett. A kommunista fiatalság forradalmi mozgalmában már középiskolás korától aktívan részt vett, több vezető funkcióval is megbízták. Stefan Andrei 1954 óta tagja a Román Kommunista Pártnak. 1958-ban a Román Kommunista Egyetemisták Uniója Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, s a nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozott. Négy esztendővel később a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Irodájának tagja, a külügyi osztály vezetője lett. 1965-től a Román KP Központi Bizottsága külügyi osztályán töltött be vezető funkciókat. 1969-ben megválasztották a Román KP KB póttagjának, 1972 áprilisában mint a Központi Bizottság tagját és a KB titkárát kinevezték a külügyi osztály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszusán 1974. novemberében, majd öt évvel később, a XII. kongresszuson a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjává választották. 1974 óta tagja az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Állandó Irodájának. Stefan Andrei 1975 óta képviselő a Nagy Nemzetgyűlésben. 1978-ban nevezték ki a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterévé; ebben a funkciójában 1980. márciusában megerősítették. A külügyminiszter számos magas rangú román érdemrendnek és kitüntetésnek a birtokosa. Andrej Stromiko fogadta Mali külügyminiszterét Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn Moszkvában fogadta Alioune Blondin Beyét, a Mali Köztársaság külügyi és nemzetközi együttműködési miniszterét, aki Új-Delhibe, az el nem kötelezettek csúcsértekezletére tartva átutazóban tartózkodott a szovjet fővárosban. A baráti beszélgetésen a szovjet külügyminiszter nagyra értékelte az el nem kötelezetteknek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában, a nukleáris katasztrófa elhárításában vállalt szerepét. Gromiko rámutatott, hogy a gyarmati elnyomás alól szabadult és függetlenségüket védelmező népekkel vállalt szolidaritás a szovjet külpolitika egyik alapelve volt és lesz a jövőben is. (MTI) A JKSZ KB tanácskozása Jelenlegi nehézségeinkből arra következtethetünk, hogy társadalmunk és szocialista önigazgatási rendszerünk válságos fejlődési szakaszba jutott. A puszta megállapítások azonban semmit sem érnek, meg kell találnunk a problémák lényegét és okait — hangoztatta a KB-ülés elé terjesztett vitaindító beszámolóban Kiró Hadzsivaszilov, a JKSZ KB elnökségének tagja.Az anyagi gondokról, a dolgozók életszínvonalának csökkenéséről, a hiánycikkekről szólva a beszámoló kifejtette: az új megoldások keresése közben sokszor a legjobb akarat ellenére is előfordulnak tévedések és hibák, s ezek zavart keltenek a kommunisták, a dolgozók soraiban. (MTI) Buenos Aires szatirikus hetilapja, a Humor Registrado két figyelemre méltó karikatúrát is közölt az utóbbi hetekben. Az egyiken az argentin katonai junta tagjai tetőtől talpig gipszkötésben mozgásképtelenek, aligalig képesek talpon maradni. A másikon Bignone főszakács-elnök mindhiába próbálja visszanyomni a fedőt az argentin társadalom fortyogó fazekára, amelynek tartalma gőzölgő, kifutni készül. A karikatúrák a dolgok valódi állására tapintottak rá. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy az argentin elnök — a katonai vezetés kormányzóképtelenségét beismerve — októberre kiírta a választásokat, s ígéretet tett arra, hogy a fegyveres erők legkésőbb 1984. januárjának közepéig visszavonuljanak a kaszárnyákon. Voltaképpen a falklandi— malvinasi kaland kudarca óta várható volt, hogy a katonák előbb-utóbb bedobják a törölközőt. Hiszen már a szigetfoglalási akció motívumai között is előkelő helyen szerepelt az a remény, hogy a hadisiker ideig-óráig elterelheti a figyelmet a gazdaság és a belpolitika kaotikus állapotáról. Az argentin tábornokok számításai nem váltak be. Sőt, a fiaskó okait kutató fájdalmas vizsgálódások, a szigetekre küldött kiskatonák és alacsonyabb rangú tisztek beszámolói azt is kérdésessé tették, hogy képes-e az argentin hadsereg eredeti funkcióját ellátni. Az már korábban is nyilvánvaló volt, hogy a katonák receptje nem hozott gyógyírt a gazdaság bajaira. Pedig a nemzet megmentőiként fellépő fegyveres erők 1976-ban egyebek között éppen a gazdaság katasztrofális állapotával indokolták, hogy Perón elnök gyenge kezű özvegyétől, Isabelától átvették a hatalmat. Hat év s egy vesztes háború után a helyzet, ha lehet, még súlyosabb, ötszáz százalék felé tart az infláció mértéke, a munkások milliókban veszik fel szerény fizetésüket, s nemrégiben kellett kiadni a milliós bankjegyet is. A nemzeti össztermék visszaesett, Argentína képtelen visszafizetni 37 milliárd dolláros külföldi adósságát. A munkanélküliek aránya meghaladja a 15 százalékot. Az argentinok nem kis keserűséggel kénytelenek megállapítani, hogy országukban — amely a nyolcadik legnagyobb területű a világon, természeti kincsekkel megáldott, s még energiabehozatalra sem szorul, s amely mindig is büszke volt virágzó mezőgazdaságára — ■ most nem kevesen vannak, akik éheznek. A Nobel-békedíjas Adolfo Pérez de Esquivel nyilatkozatok sorában hívta már fel a figyelmet a szemétben, a moslékban élelmet kereső gyerekekre és felnőttekre, a hosszú sorokra a ferencesek népkonyhái előtt. A vendéglőkben csupán hetente kétszer lehet húst rendelni. A remek adottságait kihasználni képtelen gazdaság válságát , ugyanakkor nem lehet teljes egészében a katonák számlájára írni. Hoszszú évtizedek elhibázott gazdaságpolitikai koncepciói, a politikai stabilitás hiánya egyaránt hozzájárultak e helyzet kialakulásához. A megfigyelők szerint következetes gazdasági koncepcióval eddig még a választási csatározásokba kezdő polgári politikusok sem álltak elő. Sokan kétlik azonban, hogy Bignone ingadozó kormányzata egyáltalán ellavíroz az októberi választásokig. Hiszen a fegyveres erők soraiban korántsincs egység a hatalomátadás kérdésében, s mind többet beszélnek egy puccs lehetőségéről. A főtisztek jó része, különösen az 1976-os első junta tagjai igencsak tartanak az elkerülhetetlennek látszó felelősségrevonástól, hogy számot kell adniuk a baloldal ellen viselt „piszkos háború” áldozatainak sorsáról. Bignone ugyanis hiába próbálkozott, nem tudott egyezségre jutni a mérsékelt polgári ellenzékkel, hogy a hatalomátadás fejében borítsanak fátylat a múltra. A 30 ezer „eltűnt” ügyét aligha lehet a szőnyeg alá söpörni. Az egymást követő hatalmas tömegtüntetéseken — pártállástól függetlenül — a legkülönbözőbb rétegek egyik központi követelése az „eltűntek” ügyének tisztázása volt. A férjeik, fiaik sorsát kutató Május téri asszonyok több ezresre duzzadt szervezete a megfélemlítések ellenére hétről hétre felvonulásokat szervez. Az utóbbi időben a sajtóban is egyre nyíltabban teregetik ki a katonák szennyesét, kiszabadult politikai foglyok nyilatkozatai alapján név szerint emlegetve a kínzásokért, gyilkosságokért felelős tábornokokat. Jeltelen sírok tucatjait tárták fel, s megpróbálják azonosítani az áldozatokat. Az októberi választások általános vélekedés szerint azokat hozzák vissza a hatalomba, akiket a katonák kiebrudaltak, vagyis a peronistákat. A néhai populista elnök két ellentmondásos kormányzati időszakának árnyoldalai a jelek szerint feledésbe merültek, a széles tömegbázissal rendelkező juszicialista párt akár a szavazatok több mint felét is megszerezheti. Az öt legnagyobb polgári pártot tömörítő laza ellenzéki szövetség, a Multipartidaria tagjai ugyanis feltehetőleg nem együtt indulnak a választásokon. Hiszen a polgári ellenzék gyakorlatilag csak a katonák távozásának követelésében egységes. Ráadásul ellentétek vannak az egyes pártokon belül is. A második legszámottevőbb erőt a radikálisok képviselik, s a radikális pártnak Raul Alfonsínügyvéd személyében van olyan karizmatikus, tömegeket mozgatni képes vezéregyénisége is, amilyet a peronisták igencsak hiányolnak. Raul Alfonsin egyébként egy széles, népi, demokratikus, reformista mozgalom létrehozásában látná a szilárd polgári kormányzás biztosítékát. A stabilitás a gazdaság következetes átalakításához elengedhetetlenül szükséges lenne. Persze, továbbra is kérdéses, hogy belenyugszanak-e a katonák a visszavonulásba, vagy csupán átmenetileg lépnek le a színről. Hiszen 1930 óta minden polgári kormányzatot a fegyveres erőké váltotta fel Argentínában. Elekes Éva Kormányellenes tüntetés Tel Avivban Zavargások Ciszjordániában A ciszjordániai Nabluszban hétfőn palesztin fiatalok tüntettek az izraeli megszállás ellen. Az izraeli karhatalom könnygázgránátokkal támadt a tüntetőkre, akik kövekkel dobálták meg az izraeli katonai járműveket. A városban zavargások törtek ki és az iskolákban megszakadt a tanítás. Nabluszon kívül Hebronban is feszült a helyzet. „Vesszen Sáron!” jelszóval tömegtüntetés zajlott le Tel Avivban Begin izraeli miniszterelnöknek az ellen a döntése ellen, hogy tárca nélküli miniszterként megtartsa a kormányban Saron volt hadügyminisztert. A Tel Aviv-i tömeggyűlés résztvevői követelték a Begin-kormány lemondását. Az izraeli kormány vasárnapi ülésén első ízben vett részt Mose Arensz új hadügyminiszter, aki a leváltott Ariel Saron helyét foglalta el a minisztérium élén. A jeruzsálemi rádió szerint az új hadügyminiszter, volt washingtoni nagykövet a kabinetet az amerikai—izraeli kapcsolatok helyzetéről tájékoztatta. Hétfőre virradó éjszaka gépkocsiban elhelyezett bomba robbant Bejrút déli külvárosában, 200 méterre az amerikai tengerészgyalogosok bázisától. Fel népi robbant aknákat is találtak a környéken, ahol a libanoni hadsereg tűzharcba bocsátkozott fegyveres elemekkel. (MTI, UPI, Reuter) Feloszlatták az „ellen” Arab Ligát Hoszni Mubarak a hét végén elnöki rendelettel feloszlatta azt a szervezetet, amelyet Camp David után Szadat elnök állított fel az Arab Liga „vetélytársául”. A szervezetet, amelynek gyakorlatilag sérfia nem volt funkciója, Anvar Szadat 1979- ben, Iszlám és Arab Népek Ligájának nevezte el. 1979- ben a bagdadi csúcsértekezlet titkos határozatai és a Camp David-i különbéke aláírása után Egyiptom Arab Ligabeli tagságát felfüggesztették. Az egyiptomi kormány ekkor lefoglalta a Kairóban székelő szervezet dokumentumait, hogy megakadályozza a Liga székhelyének áthelyezését. Ennek ellenére az arab országok a bagdadi határozatnak megfelelően szervezetük irodáját Tuniszban állították fel.* Az Al-Ahram kairói kormánylap jelentése szerint két nappal ezelőtt elhagyták Egyiptomot azok az amerikai AWACS-repülőgépek, amelyek — washingtoni jelentések szerint — a líbiai— egyiptomi—szudáni feszültség idején egyiptomi bázisokról felszállva figyelték Líbiát. (MTI, TASZSZ) Az ENSZ főtitkára az el nem kötelezettek csúcstalálkozójáról Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek soron következő, 7. csúcstalálkozója a mozgalom további erősítését szolgálja, és lehetőséget ad arra, hogy tagjai még jelentősebb szerepet játsszanak a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban — jelentette ki az algériai hírügynökségnek adott nyilatkozatában Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Pérez de Cuellar nyilatkozatában támogatta a fejlődő országok regionális szervezeteinek — így az Afrikai Egységszervezetnek a tevékenységét, és felhívta a figyelmet e szervezetek ENSZ- en belüli akcióinak összehangolására. (TASZSZ) di kormány az indiai Amamban Letette a hivatali esküt az északkelet-indiai állam, Aszszam 13 tagú új kormánya. Vezetője, Hiteswar Saikia kijelentette, hogy elsőrendű feladatának a helyzet normalizálását tartja. A februári választásokat bojkottáló asszámi nacionalista csoportok az új kormányzat elleni tiltakozásul 24 órás sztrájkot hirdettek. A felhívásra bezártak Gauhati város bazárának üzletei. Miután az elektromos művek munkásai is csatlakoztak a sztrájkhoz, a város sötétbe borult. (MTI) KEDD, 1983. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Reflektor Algériai-marokkói csúcs Már hetekkel ezelőtt találgatások szállongtak arról, hogy az egymással régóta ellenséges, diplomáciai kapcsolatban sem levő két észak-afrikai arab állam, Algéria és Marokkó államfői között találkozó készül. A szombaton létrejött ötórás megbeszélés II. Hasszán marokkói király és Bendzsedid Sadli algériai elnök közt mégis a meglepetés erejével hatott. Nemcsak azért, mert korábban is felmerült a találkozás lehetősége, mégsem lett belőle semmi, hanem azért is, mert a két állam között nagyon sok kérdésben súlyosak az ellentétek. A határon tartott megbeszélésről kiadott közlemény szerint tárgyaltak a kapcsolatok rendezéséről, a többi között a nyugat-szaharai kérdésről. Sadli felajánlotta közvetítését Marokkó és a Nyugat-Szahara felszabadításáért harcoló Polisario Front között. Tény, hogy Marokkó és Algéria a társadalmi-gazdasági fejlődés más-más útját járja. Az arab országokat elsősorban foglalkoztató palesztin kérdésben is ellentétes az álláspontjuk. De közeledésük legfőbb akadálya a nyugat-szaharai kérdés megítélése. Marokkó igényt tart a foszfátban gazdag területre, sőt, egyszerűen megszállta, mialatt Algéria minden tekintetben támogatja a Polisariót. II. Hasszán annyiban tett engedményt, hogy a hovatartozásról népszavazást javasolt, de erről nem volt hajlandó közvetlenül tárgyalni a Polisarióval. A nyugat-szaharai probléma válságot okozott az Afrikai Egységszervezetben, s az idén lényegében emiatt nem tudták megtartani az AESZ esedékes csúcsértekezletét, de megosztja az arab államokat is. A helyzetet tovább mérgezte, hogy Marokkó szorosabb kapcsolatokat kezdett kiépíteni az USA-val. Mindezzel szemben az arab országok körében érlelődött a szándék az ellentétek kiküszöbölésére. Valószínűleg hatott a találkozó létrejöttére, hogy Mitterrand francia elnök az utóbbi időben találkozott mind II. Hasszánnal, mind Sadlival. Tény az is, hogy a nyugat-szaharai harcok heve az utóbbi időben csökkent. Marokkó a foszfátövezetben megerősítette helyzetét, mialatt Nyugat-Szahara többi részét a Polisario tartja szilárdan as kezében K. J. Az SPD nyilatkozatban utasította el a Vogel elleni propagandakampányt A Német Szociáldemokrata Párt nyilatkozatban utasította el kancellárjelöltje, Hans- Jochen Vogel ellen indított jobboldali propagandakampányt. A Bild am Sonntag című jobboldali lapban ugyanis cikk jelent meg, amely egy bajorországi helyi keresztényszocialista vezető állításaira hivatkozva azzal vádolta Vogelt, hogy a második világháború idején vezető tisztséget töltött be a náci párt ifjúsági szervezetében, a Hitlerjugendben. Az SPD nyilatkozata hangsúlyozta, hogy az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Vogel ugyan valóban tagja volt a Hitlerjugendnek, de ez akkoriban gyakorlatilag kötelező volt minden német gyereknek és fiatalnak (MTI, Reuter) Nemzetközi hírek : Kambodzsa fővárosában befejezte munkáját a dél-keletázsiai helyzet normalizálásáról megtartott nemzetközi békefórum. gy Spanyolországban húszezres tömeg tüntetett Zaragoza központjában, követelvén, hogy számolják fel a város közelében levő amerikai légitámaszpontot. gt- Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere hétfőn Moszkvában fogadta Dzsamszrangín Endon vezérezredest, a Mongol Népköztársaság honvédelmi miniszterét. Joshua Nkomo zimbabwei ellenzéki vezető közölte, hogy a rendőrség gyakorlatilag házi őrizetben tartja bulawayói lakásán. A Moszkvai Városi Bíróság büntetőtanácsa előtt megkezdődött Valerij Szenderov államellenes tevékenységgel vádolt moszkvai lakos büntetőügyének nyilvános tárgyalása.#■ Varsó egyik kerületében, egy templom környékén vasárnap, a késő délutáni órákban rendbontási kísérletre került sor. Néhány százan, a miséről távozva, menetet alkottak, és állataellenes tartalmú röpcédulákat szórtak. A tömeg a rendfenntartó erők felhívására szétoszlott.