Népszava, 1983. március (111. évfolyam, 50–76. sz.)

1983-03-04 / 53. szám

2 OKP- kongresszus Az olasz pártok vezetőinek felszólalása Király Ernő, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Olasz Kommunista Párt XVI.­­kongresszusának máso­dik napján, csütörtökön szó­laltak fel a milánói tanács­kozásra meghívott olasz po­litikusok, pártvezetők. Külö­nösen nagy várakozás előzte meg Bettino Craxinak, az OSZP főtitkárának beszédét. Craxi óvatosan nyilatkozott a két párt közötti együttmű­ködés lehetőségéről. Anélkül, hogy a Berlinguer által többször is hangsúlyo­zott — a kommunisták és a szocialisták együttműködését feltételező — demokratikus alternatíva lehetőségéről em­lítést tett volna, arra szólí­totta fel a kommunistákat, hogy „helyezzék szilárd alap­ra a változással kapcsolatos elképzelésüket”. Craxi sze­rint a szocialisták és a kom­munisták között van lehető­ség az­­ együttműködésre. Azonban az együttműködés konkrét formáit nem részle­tezte. Giovanni Spadolini, a köz­­társasági párt főtitkára, az előző kormány miniszterel­nöke utalt a republikánusok és a kommunisták közötti el­lentétekre, de azt is kiemel­te, hogy a kommunistákkal való együttműködés jelentős eredményeket hozott a terro­rizmus, a maffia és az alkot­mányos rendet veszélyeztető erők elleni harcban. *„Az olasz kommunistáiknak meg­van az erkölcsi erejük és a történelmi tapasztalatuk ah­hoz, hogy aktívan működje­nek közre az igazságon és a haladáson alapuló társadal­mi célok eléréséért” — jelen­tette ki a köztársasági párt főtitkára. A liberális párt nevében felszólaló Valerio Zanone fő­titkár azt hangoztatta, hogy a kommunisták és a liberáli­sok közötti lényeges­­különb­ségek kizárják a szorosabb együttműködést, de az állam rendjét biztosító kérdéseket, például a maffia és a kor­rupció elleni küzdelmet ille­tően azonban mód van az ér­dekek találkozására. Az OKP és a szociálde­mokrata párt közötti eltérést hangsúlyozta Pietro Longo, az OSZDP főtitkára is. Lon­go szerint különösen mélyek az ellentétek nemzetközi kér­désekben és erre példaként a rakétatelepítéssel kapcsola­tos NATO-határozatot hozta fel. A Proletáregység párt vé­leményét tolmácsoló Lucio Magri főtitkár teljes egyetér­tését fejezte ki az OKP de­mokratikus alternatívát sür­gető javaslatával. Az Olasz KP vezetőinek korábbi döntése szerint a külföldi vendégek nem szó­lalnak fel a pártkongresszu­son, hanem üdvözleteiket a L’Unitá folyamatosan közli. A párt lapja az SZKP ICB üzenetével nyitotta meg a sort. A L’Unitá csütörtöki számában a Francia Kom­munista Párt köszöntő sorai­val együtt közölte az MSZMP Központi Bizottsága üzenetét is. Közreadta a L’Unitá a Kínai Kommunista Párt üdvözletét is, amely az OKP „független és önálló” szerepét emeli ki. Tanácskozik a kongresszus TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Szavazás a brit bányászsztrájkról A brit Bányászszakszervezet Végrehajtó Bizottsága csü­törtökön úgy döntött, hogy megszavaztatja egész tagsá­gát a jövő héttől esedékes ál­talános sztrájkról. A munka­­beszüntetést a bányászok til­takozásnak szánják a soro­zatos bányabezárások, ipar­ágak „megcsonkítása” ellen. A szavazást kedden ejtik meg, eredménye jövő csü­törtökön válik ismeretessé. (MTI) Nemzetközi hírek • Genfben teljes ülést tartott a hadászati fegyver­­rendszerek korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség. Ugyancsak teljes ülést tar­tott az a szovjet és ameri­kai küldöttség, amely a kö­zép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverzet korlátozásáról tárgyal. Moszkvában ülést tar­tott az SZKP KB Politikai Bizottsága. Meghallgatta Nyikolaj Tyihonovnak, a PB tagjának, a Miniszterta­nács elnökének beszámoló­ját Görögországban tett hi­vatalos látogatásáról. A tes­tület megvizsgálta azt is, hogy a jogi szabályozás tö­kéletesítésével miként erő­síthető a közlekedési fegye­lem, hogyan javítható a sze­mély- és áruszállítás bizton­sága, az állampolgárok jo­gainak és törvényes érde­keinek védelme.­­ A spanyol parlament jóváhagyta a szocialista kor­mány múlt heti döntését, amellyel államosította az ország egyik legnagyobb ma­gánvállalatát, a RUMASA-t. A törvényhozás kétnapos vi­haros ülésén heves vita után 196:123 arányban erősítette meg a kabinet intézkedését.­­ A LEMP KB titkársá­gának tagjai Varsóban talál­kozót tartottak a párt vaj­dasági bizottságainak első titkáraival. A megbeszélésen, amelyen Wojciech Jaruzels­ki, a KB első titkára elnö­költ, a kormány tervezett, inflációellenes és takarékos­­sági programjáról volt szó.­­ Athénba érkezett Szpi­­rosz Kiprianu ciprusi elnök. Baráti szövetségben címmel a napokban jelent meg dr. Berecz János könyve a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. „E kötet a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1948. február 18-án aláírt barátsági együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződése 35. évfordulója alkalmából jele­nik meg” — hívják fel a fi­gyelmet a könyv kiadói. Az évfordulók valóban módot adnak az együttműködés té­­nyeinek összegzésére, a kap­csolatok gazdagodásának be­mutatására, a két nép barát­ságának reprez­entálására. A kötet igazi aktualitását — amely nemcsak az évfordu­lóhoz, hanem az élet minden­napjaihoz kapcsolódik — az adja, amivel a szerző beveze­ti történelmi tanulmányát: „A Szovjetunióhoz való vi­szony a magyar történelem központi kérdése a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme óta. A választ mindig osztályalapon fogal­mazták meg, a gyakorlatot az osztályérdekek alakítot­ták ki.” A kötet olyan tanulmány, amely a magyar—szovjet kap­csolatok több mint hat évti­zedét öleli fel. A szerző tu­datosan törekedett arra, hogy a magyar nép nagy sorsfordu­lóinak eseményeit részlete­sen és alaposan elemezze és dokumentumokkal bizonyít­sa megállapításait. Az Októ­beri Szocialista Forradalom után a Magyar Tanácsköztár­saság létrejöttével valósult meg a történelemben először a proletár államok interna­cionalista együttműködése, a „természetes barátság”. A szerző idézi, hogy a Magyar Tanácsköztársaság első doku­mentumában „kijelenti teljes eszmei és lelki közösségét, az orosz-szovjet kormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak”. Bemutatja e rövid időszak utolsó kapcsolatait és Lenin elvi jelentőségű tevékenysé­gét az együttműködés alakí­tásában, a Tanácsköztársa­ság jelentőségének méltatá­sában és segítésének kezde­ményezésében. Hasonló körültekintéssel vizsgálja második nagy sors­fordulónk, a felszabadulás eseményeit és a természetes barátság újra érvényesülésé­nek útját. Gazdag érvanyag­gal mutatja be azt a sok­oldalú segítséget, amelyet Budapest élelmezésének meg­oldásától a közigazgatás hely­reállításán keresztül gyárak, üzemek termelésének bein­dításáig, újjáépítéséig kap­tunk. A Szovjetunió nyújtotta politikai támogatás is óriási jelentőségű volt. Felvették velünk a diplomáciai kapcso­latot, a Szovjetunió akkori állandó ENSZ-képviselője, Gromiko szinte közelharcot vívott hazánk ENSZ-tagsá­­gáért. Berecz János gazdag tény­anyaggal mutatja be azt az utat, amelynek óriási politi­kai jelentőségű eredménye 1948. február 18-án Moszk­vában, a barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés alá­írása volt. „Az új helyzetben — idézi a szerző, Szekfü Gyula korabeli moszkvai magyar kö­vetet —, nekünk teljes őszin­teséggel kell együttműköd­nünk a Szovjetunióval... És ha ez így történik, •■mindkét részről, akkor állami fennál­lásunk, függetlenségünk, anyagi felvirágzásunk job­ban lesz biztosítva, mint a középkor óta bármikor. 1947 második felének magyar kül­politikája ezzel elérte a le­hető legnagyobb sikert.” A szerző reálisan feltárja, hogy a szektás, dogmatikus politika és a revizionista né­zetek milyen kárt okoztak a szovjet—magyar kapcsolatok­ban. Méltatja azt az inter­nacionalista segítséget, ame­lyet a Szovjetunió nyújtott az ellenforradalom leverésében, a magyar munkáshatalom megvédésében, az ország ak­kori gazdasági problémái­nak megoldásában. Tények­kel, adatokkal plasztikusan érzékelteti és igazolja a szi­lárd alapokon nyugvó, test­véri együttműködés dinami­kus fejlődését: évtizedes cik­lusonként összegzi pártja­ink, a tömegszervezetek, me­gyék, testvérvárosok, üzemek kapcsolatait. Elemzése komp­lex, felöleli a politikai, gaz­dasági, tudományos, kulturá­lis és sportélet egészét.­­ A kötet vezérmotívuma, az az elvi alapállás, amelyet Ká­dár János fogalmazott meg az SZKP XXIII. kongresszu­sán: „A magyar kommunis­ták azt vallják, hogy­­az in­ternacionalizmus próbaköve volt mindig és ma is a Szov­jetunióhoz való elvi, elvtársi viszony.” Berecz János tanulmánya igazolja, hogy az egyenjogú­ságon alapuló kapcsolatok, egymás tapasztalatainak köl­csönös hasznosítása, az együtt­működés nem zárja ki, sőt, feltételezi a felek érdekei­nek érvényesülését. Nem igényli a sablonosságot e ta­pasztalatok alkalmazásában, hanem e sajátosságokat fi­gyelembe vevő alkotó tevé­kenységet követel. „A szocia­lista közösség népei — így hazánk és a Szovjetunió — között meghatározó jelentősé­gűek az azonosságok, az el­vek, az alapvető érdekek és célok közössége. De ezek mel­lett, azokkal egyidejűleg je­len vannak kapcsolataink­ban, s hatnak azok alakulá­sára a nem szembeállító, de mindenképpen megkülön­böztető nemzeti sajátossá­gaink. A szocialista építés közös törvényszerűségei Ma­gyarországon, a Szovjetunió­ban, minden szocialista or­szágban az adott belső és kül­ső feltételek eltérő, konkrét lehetőségek, adottságok által motiváltan érvényesülnek” — hangsúlyozza a szerző. A pártok, tömegszerveze­tek és az államközi kapcsola­tok az adott időszak nemzet­közi viszonyai között való­sulnak meg. Berecz János munkájának jelentős érde­me, hogy együttműködésünk alakulását a nemzetközi erő­viszonyok közepette, az impe­rialista törekvések elleni harccal összefüggésben vizs­gálja. Igazolja annak a gya­korlatnak az eredményessé­gét, amelyet a két ország szer­ződésben is rögzített, hogy rendszeresen tanácskoznak a nemzetközi kérdésekről és a „kölcsönös érdekeknek meg­felelően egyeztetett, közös ál­láspont szerint járnak el". Gazdag mondanivaló, tudo­mányos alaposság, tényeken és adatokon alapuló megál­lapítások, történelmi szemlé­let, a téma komplex vizsgá­lata jellemzi Berecz János könyvét. Mindez párosul jó szerkesztéssel, nagyon sok eredeti felvétellel, dokumen­tumokkal és a mellékletben az 1948-ban, illetve 1967-ben aláírt szerződésekkel. Az ér­deklődő éppúgy hasznosan forgathatja, mint a szakem­ber. Újdonságot jelent azok­nak is, akik átélték az elmúlt évtizedeket, de különösen tanulságos és hasznos a fia­taloknak. Verbai Lajos 1nIM­­rí szíjÍVEISI::gbEV Mfr.Boreea János kámyvéröi Haderőc­sökkentés Plenáris ü­lés Bécsben megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 332. plenáris ülését. Az ülésen a kanadai küldött, Thomas Hammond mondott beszédet. Összetűzések Ciszjordániában Tiltakozó tüntetések voltak Ciszjordánia több települé­sén. Ramallahban, El-Birá­­ban, Hebron és Kalandijá­­ban a tüntetők és az izraeli rendőri erők között összetű­zésekre került sor. A rend­őrök könnygázbombákat használtak a megmozdulá­sok részvevői ellen. Sok tün­tetőt letartóztattak. Kézigránátot dobtak a Dzsenin város közelében egy izraeli gépkocsira. Korábban palesztin tüntetők kövekkel dobáltak meg izraeli jármű­veket. A megszállók Nabluszban, Ramallahban és Hebron kö­zelében több arab fiatalt őrizetbe vettek. Hebronban és Nabluszban továbbra is kijárási tilalom van érvény­ben. A legnagyobb ciszjor­­dániai városban, Nablusz­ban csütörtökön palesztinok tüntettek a szélsőségesen na­cionalista telepesek ellen. (MTI) Moszkva után Berlinbe érkezett Samora Mach­el Csütörtökön délelőtt baráti munkalátogatásra — moszk­vai megbeszélései után — a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett Samora Machel, a FRELIMO Párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság államfője. Sa­mora Machelt a repülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államta­nács elnöke üdvözölte. Délben Erich Honecker megbeszélésen fogadta mo­zambiki vendégét, Samara Machelt. A két államférfi ta­lálkozóján áttekintették az NDK és Mozambik, illetve a kért párt együttműködésének eddigi alakulását és a kap­csolatok fejlesztésének távla­tait, és megvitatták a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit. A Szovjetunió legfőbb ügyésze a náci bűnösök rejtegetéséről A háborús bűnösök követ­kezetes felelősségrevonását követeli a Pravdában Alek­­szandr Reknnkov, a Szov­jetunió legfőbb ügyésze. Cik­kében felhívja a figyelmet, hogy több ország, élükön az Egyesült Államok, a maga vállalta kötelezettségeket is semmibe véve menedéket ad ezeknek az embereknek és igyekszik mentesíteni őket a megérdemelt büntetéstől. A szovjet főügyész cikké­ben emlékeztet rá, hogy a Hitler-ellenes koalíció tagjai már a második világháború idején kötelezték magukat: felelősségre vonnak, meg­büntetnek minden náci bű­nöst. A nyugati országok és min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok agresszív erői azonban arra törekszenek, hogy ment­sék a háborús bűnösöket. Kü­lönböző ügyekre, „jogi aka­dályokra” hivatkozva meg­tagadják kiadatásukat. A Szovjetunió például 1976— 1982 között meggyőző bizo­nyítékok alapján több mint 140 személy kiadását kérte az Egyesült Államok igazság­ügyi szerveitől. Egyet sem adtak át a szovjet igazság­szolgáltatásnak. (MTI) PÉNTEK, 1983. MÁRCIUS 4. NÉPSZAVA Reflektor államcsínkísérlet ghánában Fél év alatt a harmadik államcsínykísérletet hiúsították meg Ghánában, ahol 1981 végén a hadsereg Rawlings repülő­százados vezetésével magához ragadta a hatalmat, a gazda­sági válsággal szembenézni képtelen polgári kormánytól. A mostani puccskísérletben katonai és polgári személyek egyaránt részt vettek. Achimok városban, az összeesküvés színhelyén a biztonsági erők fegyvereket, lőszereket és doku­mentumokat foglaltak le, 11 puccsistát letartóztattak. A do­kumentumok szerint Rawlings-et, az Ideiglenes Nemzeti Vé­delmi Tanács elnökét kivégezték volna. Bebizonyosodott, hogy az összeesküvésben nyugati titkosszolgálatok is részt vettek. A News of the World című brit hetilap már tavaly hírt adott arról, hogy az amerikai hírszerző szolgálat, a CIA, részletes tervet dolgozott ki Rawlingsék megdöntésére. Ghana évek óta gazdasági válsággal küzd, ezzel a katonai kormányzat sem tudott még megküzdeni. Súlyosan hat a helyzetre a kakaóbab termelésének hosszú évek óta tartó csökkenése, az olajárak emelkedése. A kormány intézkedései eredménytelennek bizonyultak. Rawlings az amerikai News­­weeknek a napokban adott interjújában a nyugati cégeket kizsákmányolással vádolta: kevés befektetéssel óriási ha­szonra akarnak szert tenni. Az idei évre az élelmiszerimportot merészen a felére tervezték csökkenteni, ez azonban nem valósítható meg, miután a 12 milliós országba Nigériából kényszerűen hazatértek az ott dolgozó vendégmunkások és családtagjaik, mégpedig milliós számban. Különösen súlyos gond, hogy az előző kormány az állami kiadások több mint a felét külföldi kölcsönökből fedezte, aminek a terhét a kato­nai kormány viseli, de annak a kilátása nélkül, hogy újabb kölcsönökhöz juthatna a régi hitelezőktől. Annyiban sikert könyvelhet el a katonai kormányzat, hogy megakadályozta a kakaóbab átcsempészését Elefántcsont­partra és Togóba. Egyéb részintézkedéseket is tett, többek között a munkanélküliség csökkentésére. Ezek azonban hatás­talanoknak bizonyultak, sőt, kiújultak a törzsi viszályok is. Ilyen körülmények között Rawlingsék Líbiához fordultak gazdasági segítségért. A Newsweeknek adott interjúban az elnök igazolta ezt a lépését, cáfolva azt a képet, amelyet sze­rinte hamisan, a nyugatiak Líbiáról kialakítottak. K. J. Zsebpénz a választási alapból Jól hatnak az amerikai választások a konyhára, mármint a képviselők saját konyhájára — legalábbis ez derült ki az US. News and World Report cikkéből. A tavalyi kongresszusi választások a legszerényebb szá­mítások szerint is 300 millió dollárba kerültek. Ezt a pénzt vagy az úgynevezett politikai akcióbizottságokon keresztül juttatják el a képviselőjelöltekhez a monopóliumok, vagy a gazdagok adományaként kerül a pályázók zsebébe. A jelöltek azonban sokszor jobbnak látják, ha nem költik a kampányra az egész, rendelkezésükre álló összeget, ha­nem valamicskét saját céljaikra is fordítanak. Paul Hammerschmidt képviselőházi tag 29 ezer dollárt fordított a választási alapból egy arkansasi ügyvédi iroda szolgáltatásaira, amelynek természetesen semmi köze nem volt kampányához. A kongresszus egy másik tagja 26 ezer dollárt fizetett ügyvédjének, hogy kisegítse a soros politikai botrányból. Frank Markowsky szenátor Alaszká­ból 17 500 dollárral honorálta hat gyermekének a válasz­tási kampány során nyújtott „segítségét". Tehetséges uzso­rásnak bizonyult Mervyn Dymally képviselő, aki a válasz­tási alapból saját munkatársainak adott magas kamatra kölcsönt, s a visszafizetett pénzt természetesen zsebre­­vágta. Az amerikai hetilap serint e leggyakoribb mód­szer az, hogy a választási alapból a jelöltek drága autókat vásároolnak maguknak. A prágai béke-világtalálkozó előkészületei A június 21. és 26.­­között rendezendő prágai béke-vi­lágtalálkozó előkészületeiről és tervezett programjáról sajtóértekezletet tartottak csütörtökön a csehszlovák fő­városban. Tomás Trávnicek, a Cseh­szlovák Nemzeti Front alel­­nöke, a világtalálkozó Nem­zeti Előkészítő Bizottságának elnöke bevezetőül megállapí­totta: a mai, feszültségekkel és háborús veszélyekkel ter­hes nemzetközi helyzet rend­kívül nagy jelentőséget ad a prágai találkozónak, amelyet „A békéért és az életért, a nukleáris háború ellen” jel­szóval tartanak.

Next