Népszava, 1983. április (111. évfolyam, 77–101. sz.)

1983-04-21 / 93. szám

A palesztinai arab nép számíthat a magyar dolgozók támogatására Kádár János fogadta Jasszer Arafatot • A PFSZ V. II. elnökének sajtókonferenciája Közlemény a megbeszélésekről Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán a KB székházában fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ V. B. el­nökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott ha­zánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen átfogó véle­ménycserét folytattak nem­zetközi kérdésekről, minde­nekelőtt a közel-keleti hely­zet újabb eseményeiről. Sür­gették a válság tárgyalásos, igazságos rendezését, a Pa­lesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását. Rá­mutattak, hogy a szélsőséges imperialista körök által tá­mogatott izraeli vezetés ag­resszív politikája súlyosan veszélyezteti az arab orszá­gok szuverenitását, a térség békéjét és biztonságát. Hangsúlyozták az arab orszá­gok antiimperialista egysége erősítésének fontosságát, ki­fejezték készségüket a ma­gyar és a Palesztinai arab nép kapcsolatainak fejlesz­tésére. Kádár János meg­erősítette a magyar nép szo­lidaritását a Palesztinai arab nép igazságos harcával. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, a KB tit­kára. (Folytatás a 3. oldalon) Jasszer Arafat és Kádár János a találkozón MTI Fotó Napirenden: a metró és az Árp­ád-híd Szocialista brigádvezetők az építkezések meggyorsításáért Verseny felhívás a határidő betartására A Szakszervezetiek Budapesti Tanácsa, a Metró—Árpád­­híd nagyberuházások opera­tív koordinációs bizottsága és a KPM miniszteri biztosa szerda délután tanácskozásra hívta össze a metró III/A szakaszán, az Árpád-hídi és a Flórián téri, valamint a Ró­bert Károly körúti beruházá­sokon dolgozó vállalatok szo­cialista brigádvezetőit. Az összejövetel célja — mint Vundele György, az SZBT titkára elmondta —, hogy a három egymáshoz kapcsoló­dó (ez év elejétől közös irá­nyítás alá került) beruházás sikeres megvalósítása érde­kében megvitassák és elfo­gadják a közös munkaver­senyre való felhívást, hogy a tervezett határidőre (1984. október 31.) kifogástalan mi­nőségben, az előirányzott költségkereten belül elké­szüljenek. A fórum résztvevőit Vár­szegi Gyula, a három beru­házás operatív koordinációs bizottságának elnöke és Dal­­my Tibor miniszteri biztos röviden tájékoztatta a mun­kálatok helyzetéről, a továb­bi teendőkről, a munkaver­seny szervezésének eddigi ta­pasztalatairól. A lényeg: az Árpád-híd korszerűsítése kö­rülbelül a felénél, a metró építése egyharmadánál tart, és még sok a teendő a Ró­bert Károly körúton is. Ezért elhatározták, hogy szocialista munkaversenyt szerveznek. Ebben a beruházásokon dol­gozó negyven vállalat csak­nem kétezer dolgozója vesz részt. A tegnapi fórumon a mintegy 200 szocialista bri­gádvezető és a beruházáso­kon dolgozó honvédségi épí­tő­műszaki csapatok képvi­selői elfogadták a munka­ver­­­seny-felhívást. F. S. Egyharmadánál tart a metró építése 4 Bp. Honvéd—ZTE C. Dózsa—Haladás MTK-VM—Videoton Debrecen—FTC Békéscsaba—V­asas Nyíregyháza—Csepel­i­VTK—Tata­bánya Pécs—Rába ETO Bíró László - éppen egy forgatás közben - úgy birkózott tegnap, ahogyan az egy EB-címvédőhöz illik, s ennek kö­szönhetően ma az aranyéremért lép szőnyegre. (Tudósítá­sunk a budapesti birkózó EB-ről a 11. oldalon.) T. Balogh László felvétele A labdarúgó NB eredményei: 3—1 3—2 1—2 1—2 3—0 0—0 1—1 A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Űűzhármas a fedélzeten­­ Szaljut-7 űrállomás felé tart a Szojuz T-8 űrhajó Háromfőnyi legénységgel a fedélzetén szerdán, moszkvai idő szerint 17 óra 11 perckor, útnak indították a Szovjet­unióból a Szojuz T-8 jelzé­sű űrhajót. Az űrhajó pa­rancsnoka Vlagyimir Tyitov alezredes, fedélzeti mérnöke Gennagyij Sztrekalov, kuta­tó űrhajósa pedig Alekszandr Szerebrov. Az űrhajó úticél­ja a Szaljut—7 űrállomás, amely jelenleg a Kozmosz— 1443 jelzésű mesterséges holddal összekapcsolva ke­ring a Föld körül. A szovjet űrkutatás törté­netében ez az első eset, hogy az új legénységet egész űr­komplexum várja. A Szaljut —7 és a Kozmosz—1443. A szputnyik műszereket, tudo­mányos berendezéseket vitt magával. A Szojuz T—8 megérkezte s az összekap­csolás után így három egy­ségből álló űrkomplexum jön létre, amely a szovjet űrkutatás terveiben szerep­lő, különböző rendeltetésű egységekből álló űrállomás prototípusának tekinthető. Szerebrov és Sztrekalov már járt a kozmoszban, de most mindketten a korábbi­tól eltérő feladatot kaptak. Tyitov parancsnok először indult a világűrbe. Vlagyimir Georgijevics Tyitov alezredes, az űrhajó parancsnoka, 1947-ben szü­letett a csitai körzet Szretyenszk városában. A csernyigovi felsőfokú ka­tonai repülőiskola elvégzése után 1970-ben a légierő­nél szolgált pilótaoktatóként, majd az egyik repülősezred­nél volt rajparancsnok. Meg­szerezte az első osztályú pi­lóta és a harmadosztályú be­repülő pilóta minősítést. Tag­ja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. Az űrhajós­egységnek 1976 óta tagja. Gennagyij Sztrekalov, a Szojuz T–8 fedélzeti mér­nöke 1940-ben született, a Moszkva melletti Mitiscsi­­ben. Az űrhajósok egységé­nek 1973 óta tagja, s most jár másodszor a világűrben. Először 1980. november 27- én indult útnak a Szojuz T— 3 űrhajó fedélzetén, a Szal­jut—6 űrállomásra. Az űr­expedíciónak kiemelkedő je­lentősége volt; a korszerűsí­tett, három férőhelyes Szo­juz T szállító űrhajó először három emberrel a fedélzetén indult útnak. Az új űrhajó kifejlesztésére éppen­­ azért volt szükség, hogy az annak irányítására kiképzett s ah­hoz feltétlenül szükséges két emberen kívül egy harma­dikat, a csupán repülési alapismeretekkel rendelkező kutató űrhajóst is fel lehes­sen juttatni az állomásra. Alekszandr Szerebrov, az 1944-ben Moszkvában szüle­tett kutató űrhajós, szintén a második alkalommal jár a világűrben. Először a múlt év augusztus 19-én indult út­nak a Szojuz TS 7 űrhajón. Szerebrov, akit fizikailag is az egyik legfelkészültebb szovjet űrhajósnak tartanak, meglehetősen hosszú úton ju­tott el az űrrepüléshez. Első jelentkezésekor éppen gyen­ge egészségi állapota miatt nem vették fel az űrhajós­egységbe. Célját végül éve­ken át végzett kitartó mun­kával sikerült elérnie. A mű­szaki tudományok kandidá­tusaként részt vett több űr­technikai eszköz tervezésé­ben és kipróbálásában is. A Szaljut–7-nek az előző űr­állomáséhoz viszonyítva jó­val korszerűbb szigetelési rendszere is részben az ő munkájának eredménye. Szerebrov kutatóűrhajós, Tyitov parancsnok és Sztrekalov fedélzeti mér- A start pillanata nők a beszállás előtt TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat A bombamerénylet tettesei után kutatnak Nyugat-Bejrútban Az áldozatok között van a CIA közel-keleti igazgatója Philip Habib elnöki megbí­zott és az izraeli-libanoni­­tárgyalásokon részt vevő Morris Draper amerikai kül­döttségvezető volt az Egye­sült Államok bejrúti nagy­­követsége ellen elkövetett hétfői bombamerénylet ere­deti célpontja — jelentette hivatalos libanoni forrásokra hivatkozva az Al-Markazia hírügynökség. A két diplo­mata a támadás időpontjá­ban egy követségi megbeszé­lésen vett volna részt, de vá­ratlanul a libanoni elnöki palotába hívták őket. Az amerikai követség kö­zelében öt gyanúsítottat, há­rom libanoni és két szíriai ál­lampolgárt tartóztattak le. A libanoni hadsereg páncélo­sokkal megerősített egységei nagyszabású átfésülési kam­pányt kezdtek Nyugat-Bejrút déli kerületeiben, főként a palesztin menekülttáborok körzetében, olyan szemé­lyek után kutatva, akiknek közük lehet az amerikai kö­vetség, illetve a több nemze­tiségű haderő ellen elköve­tett merényletekhez. A sajtó­beszámolók szerint több li­banoni és szíriai állampol­gárt, palesztin menekültet vettek őrizetbe. A legfrissebb jelentések szerint 66-ra emelkedett a pokolgépes merénylet halá­los áldozatainak száma. Az amerikai nagykövet közölte, hogy legkevesebb 17 ameri­kai állampolgár — közöttük a CIA egy magas rangú kö­zel-keleti szakértője — vesz­tette életét vagy tűnt el a me­rénylet következtében. A washingtoni kormány­zat kissé késedelmesen adott felvilágosítást az áldozatok­ról. A külügyminisztérium szóvivője végül kénytelen volt közölni, hogy az áldoza­tok között van Clayton Ames, a CIA közel-keleti és dél-ázsiai elemzőirodájának igazgatója, aki „konzultáció” céljából tartózkodott a liba­noni fővárosban. Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága 251 mil­lió dollár értékben rendkí­vüli segélyt szavazott meg Libanonnak. Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter szerdai sajtó­­értekezletén sajnálatosnak nevezte, hogy Izrael a saját politikai céljaira használja ki a bombamerénylet­ tragé­diáját, igazolást keresve a tavaly elfoglalt libanoni te­rületek katonai megszállásá­nak fenntartásához. Izrael most a bejrúti merénylettel próbálja igazolni a Libanon szuverenitását sértő csapat­­kivonási feltételeit. és­

Next