Népszava, 1983. május (111. évfolyam, 102–127. sz.)

1983-05-26 / 123. szám

­/ Nemzetközi hírek # A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítás­ Front Salvador Chalatenango tar­tományában helyi kormány­zatot állít fel — adta hírül kedden a Venceremos, a ha­zafiak rádióadója. A szudáni Khartúmban szerdán megtartotta alakuló ülését Egy­iptom és Szudán hatalom nélküli, kinevezett tagokból álló közös törvény­­hozása, az úgynevezett Nílus­­völgyi parlament. # Leo Tindemans belga külügyminiszter szerdán kétnapos látogatásra Mad­ridba érkezett. #­ A bolíviai vezetés el­rendelte Luis García Meza volt elnök és az általa egy éven át vezetett katonai kor­mány 29 tagjának letartóz­tatását, korrupció és gazda­sági bűntettek vádjával akarják bíróság elé állítani őket.­­ A szöuli rendőrség erő­szakkal kórházba szállította Kim Jung Szam ellenzéki vezetőt, aki egy hét óta éh­ségsztrájkkal követelte Dél- Korea politikai rendszeré­nek demokratikus átalakítá­sát. # H. Erzsébet angol ki­rálynő, férje, Fülöp herceg társaságában, szerdán hiva­talos látogatásra Stockholm­ba érkezett. # Ankarában hivatalosan bejelentették, hogy halálra ítélték a betiltott Kurd Munkáspárt 35 tagját. 2 Budapest és Athén DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK Eredményekben gazdag, gyümölcsöző tárgyalások értek vé­get tegnap Budapesten, amikor befejeződött Andreasz Pa­pandreu görög miniszterelnök magyarországi látogatása. A görög kormányfő nem először járt hazánkban: ellenzéki po­litikusként, a Pánhellén Szociális Mozgalom vezetőjeként is a legmagasabb szinten fogadták annak idején, jelezve, hogy a Magyar Népköztársaság mindig kész arra, hogy valameny­­nyi konstruktív európai erővel együttműködjön a kétoldalú és a tágabb nemzetközi kérdések rendezéséért. Magától értetődően a tárgyalások centrumában a kétoldalú kapcsolatok kérdései álltak. Államközi kötelékeink dina­mikusan fejlődnek, a magas szintű érintkezések és a folya­matos párbeszédet reprezentáló, rendszeres külügyi konzul­tációk azt mutatják: Budapest és Athén megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek, a kétoldalú kapcsolatok állandó fejlesztésének. Három évvel ezelőtt távlati programot dolgoztak ki a Ma­gyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság gazdasági, tu­dományos és műszaki együttműködésének fejlesztésére, s most, a budapesti tárgyalásokon újabb lépéseket határoztak el. Ezután Budapest és Athén egyaránt bátorítja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében úttörő szerepet játszó vállalatok együttműködését. A szállítás, a közlekedés, az idegenforga­lom, a kulturális kooperáció gazdag lehetőségeket kínál az együttműködés számára. A kormányfői tárgyalásokon és a szakértők megbeszélésein állandóan hangsúlyozták az együtt­működésben rejlő lehetőségek jobb kihasználásának jelentő­ségét. Hazánk és Görögország kapcsolatait évtizedek óta befo­lyásolja a Magyar Népköztársaságban élő, görög származású emberek sorsa. A tárgyalások során egyértelművé vált: a magyar fél mindent megtesz annak érdekében, hogy meg­könnyítse az érintettek számára a Görögországba történő gyors visszatérést. Az ezzel kapcsolatos részletkérdések — ame­lyek csak a nagy összefüggéseket tekintve részletkérdések, való­jában nagyon is fontos emberi problémák­ — rendezése ér­dekében a közeljövőben újabb találkozókra, megbeszélésekre kerül majd sor. Féltekénk térképe tanúsítja, hogy Magyarország is, Görög­ország is, világpolitikai kulcsövezetekben, a nemzetközi poli­tika útjainak kereszteződésében helyezkedik el. Ha szere­pük nem is meghatározó jelentőségű , ténykedésük része annak a konstruktív folyamatnak, amelyet európai enyhü­lésnek, vagy egyszerűen enyhülésnek nevezünk. Budapest és Athén kitartó erőfeszítéseket tesz az európai enyhülés érdekében, azért, hogy az enyhülés folyamata tar­tóssá, eredményei pedig megőrizhetők legyenek. A kétoldalú kapcsolatok állandó erősítése példázza azt, hogy most is, a nemzetközi feszültség éleződésének időszakában is van lhe­tőség a vitás, vagy rendezésre megérett problémák megoldá­sára, arra, hogy korunk uralkodó stílusjegye maradjon to­vábbra is a­­ párbeszéd. Krajczár Imre A Pravda a pakisztáni-afganisztáni megbeszélésekről Miközben Afganisztán és Pakisztán képviselői az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja jelenlétében in­tenzív tárgyalásokat folytat­nak az Afganisztán körül ki­alakult helyzet politikai rendezése érdekében, az Egyesült Államok minden eszközzel igyekszik megaka­dályozni ezeknek a tárgya­lásoknak a sikerét, s fenn­tartani a feszültséget a tér­ségben. Erre a következte­tésre jut szerdai cikkében a Pravda kommentátora. Afgán részről őszinte lég­körűnek, és hasznosnak mi­nősítik a tárgyalásokat, s a legutóbbi fordulót értékelve megállapítják, hogy azon jelentős haladást sikerült elérni. Pakisztán részéről szintén úgy nyilatkoztak, hogy „a napirenden szereplő számos kérdésben történt előrelépés". A még meg nem oldott kérdéseket a június 16-án folytatódó megbeszé­léseken óhajtják rendezni. Szahibzada Jakub Han, pa­kisztáni külügyminiszter azt is hozzátette, hogy „Moszk­va több alkalommal is értés­re adta: csapatainak kivo­nására törekszik”. A tár­gyalásokról nyilatkozva az ENSZ főtitkára úgy fogal­mazott, hogy azok helyes irányban haladnak, s a Szov­jetunió határozottan támo­gatja az ENSZ erőfeszíté­seit. Mindezekkel az erőfeszí­tésekkel szemben — írja a Pravda — az Egyesült Ál­lamok igyekszik fokozni tá­mogatását az afgán ellen­forradalmároknak. Célja az, hogy megakadályozza a meg­állapodás elérését, továbbra is fenntartsa a feszültséget a térségben, hogy beavatkoz­­hassék ezeknek az országok­nak a belügyeibe. Pedig az Egyesült Államok számára sincs elzárva a lehetőség a tárgyalásokon való részvé­telre. Mint ismeretes, az af­gán kormány javasolta: a Szovjetunióval és néhány más állammal együtt az Egyesült Államok is vállal­jon szerepet a politikai ren­dezés garantálásában. Mind ez ideig azonban amerikai részről a hadüzenet nélküli háború folytatását részesítik előnyben — írja a Pravda kommentátora. * Az amerikai külügymi­nisztérium és a nyugati tö­megtájékoztatási eszközök által Afganisztánról terjesz­tett hírekkel ellentétben He­rat tartományban és szék­helyén a megszokott ritmus­ban folyik az élet, rendben üzemelnek az ipari létesít­mények és egyéb intézmé­nyek — állapítja meg a TASZSZ kabuli jelentése. (MTI, TASZSZ) Közös közlemény a magyar-görög kormányfői tárgyalásokról A magyar—görög­ hivatalos tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki, amely a töb­bi között megállapítja: A két fél megvizsgálta a kétoldalú gazdasági kapcso­latok helyzetét, és megelége­déssel állapította meg, hogy a gazdasági, ipari és műsza­ki együttműködés fejlesztésé­ről 1980-ban aláírt megálla­podás, valamint a látogatás során a két miniszterelnök által aláírt távlati program a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködésének fejleszté­sére, jól szolgálja a két or­szág és a két nép érdekeit. A két fél kifejezte szándékát a kétoldalú gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok erő­sítésére és ennek érdekében elhatározta a két ország vál­lalatai közötti kapcsolatok bátorítását, a kölcsönös érde­kek alapján. A két fél kifejezte remé­nyét, hogy az idegenforgalmi kapcsolataikban fejlődés kö­vetkezik be; egyetértettek az­zal, hogy ösztönözni és nö­velni fogják a két ország kö­zötti idegenforgalmat. A tudományos és a kultu­rális együttműködést értékel­ve a két miniszterelnök úgy vélte, hogy e területeken a kapcsolatok hozzájárulnak a két nép jobb megismerésé­hez, és síkraszállt azok fej­lesztése mellett. A Magyar Népköztársaság­ban élő görög származású emberek Görögországba való visszatérésével kapcsolatos kérdések tárgyalása során a magyar fél teljes megértésé­ről tett tanúbizonyságot, megerősítette, hogy minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyít­se az érintettek Görögország­ba történő gyors visszatéré­sét. A két fél egyetértett az­zal, hogy a két ország kül­döttsége rövid időn belül ta­lálkozzék a nyugdíjak és más társadalombiztosítási kérdé­sek rendezése céljából. A magyar fél megerősítette, hogy azok a személyek, akik visszanyerik görög állampol­gárságukat, továbbra is Ma­gyarországon élhetnek. A két miniszterelnök külö­nös figyelmet szentelt egyes időszerű nemzetközi kérdé­seknek. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy állás­pontjaik sok kérdésben azo­nosak, vagy egymáshoz kö­­zelállóak, különösképpen ami a béke, az enyhülés, Európa és a világ biztonságát és együttműködését, valamint a nemzetközi stabilitás meg­erősítését illeti. Kiemelt figyelmet fordítva az európai helyzetre, Lázár György és Andreasz Papand­reu rámutatott arra a ve­szélyre, amely a tömegpusz­tító — főként a nukleáris — fegyverek felhalmozódása következtében fenyeget, és megállapította, hogy jelentős mértékben romlott a biza­lom légköre. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kérdés a fegy­verkezési verseny megállítá­sa és az, hogy megfelelő eszközök igénybevételével kezdődjék el a bizalom lég­körének megteremtése, és az általános leszerelés az egyen­lő biztonság alapján, mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverzetek terén, szi­gorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezzel összefüggésben a két fél annak a kívánságának adott hangot, hogy sikerrel fejeződjenek be a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások. Áttekintve a bécsi tárgyalá­sokat, a két fél aláhúzta a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­nek szükségességét. A felek megerősítették el­kötelezettségüket a helsinki záróokmány elvei iránt, és aláhúzták annak szükséges­ségét, hogy a madridi talál­kozó megbeszélései konstruk­tív szellemben folytatódja­nak, s kiegyensúlyozott, tar­talmas okmány elfogadásá­hoz vezessenek. A két miniszterelnök üd­vözölte azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek nukleá­ris fegyverektől mentes európai övezetek létesítését célozzák. Ebben a szellemben úgy tekintik, hogy azon erő­feszítések, amelyek a Balkán nukleáris fegyverektől men­tes térséggé alakítását irá­nyozzák elő, megfelelnek az összes balkáni nép érdekei­nek, hozzájárulnak a nem­zetközi légkör javításához és ahhoz, hogy Európa fokoza­tosan nukleáris fegyverektől mentes földrésszé alakuljon át. A felek kifejezték aggodal­mukat a ciprusi válság el­húzódása miatt, és változat­lanul veszélyesnek ítélték a közel-keleti helyzetet. Ismé­telten aláhúzták országaik álláspontját, amely szerint a közel-keleti kérdés átfogó, igazságos és tartós megoldá­sa csak úgy érhető el, hogy Izrael kivonul az 1967 óta megszállt összes arab terü­letről. Görögország és Magyaror­szág újólag kinyilvánította elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek Alapokmánya cél­jai és alapelvei mellett. A két miniszterelnök talál­kozójuk és megbeszéléseik eredményei felett érzett tel­jes megelégedettségét hang­súlyozta és meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar— görög kapcsolatok­­ kölcsönö­sen előnyös fejlődése a to­vábbiakban új lendületet kap. Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök hivatalos görögországi látogatásra hív­ta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás idő­pontját a későbbiekben dip­lomáciai úton határozzák meg. (MTI) Pártküldöttségünk látogatása Norvégiában és Svédországban A Norvég Munkáspárt meg­hívására május 22—25. kö­zött látogatást tett Norvé­giában az MSZMP küldött­sége, élén Szűrös Mátyás­sal, a Központi Bizottság tagjával, a KB külügyi osz­tályának vezetőjével. A küldöttség találkozott Gro Harlem Brundtland asz­­szonnyal, a párt elnökével, megbeszélést folytatott Einar Förde alelnökkel és a párt más vezetőivel. A két párt képviselői véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet­ről — különös tekintettel a kelet—nyugati viszonyra, valamint az európai béke és biztonság időszerű kérdései­re —, és megerősítették, hogy szükség van a pártok közötti konzultációkra, a kapcsolatok fenntartására. A küldöttség találkozott Livian Berg külügyminisz­­tériumi államtitkárral, va­lamint norvég szakszervezeti vezetőkkel. Az MSZMP küldöttsége­­ norvégiai tartózkodása során szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélést folytatott Hans I. Klevennel, a Norvég Kommunista Párt elnöké­vel, amelynek során átte­kintették a két párt közötti együttműködés kérdéseit. Az MSZMP küldöttsége Norvégiából Svédországba utazott. (MTI) Párizs Folytatódtak az összecsapások a Latin negyedben A szerdára virradó éjszaka ismét heves összecsapások színhelye volt a párizsi La­tin negyed. Az­- egyetemi reformok elleni diáktünte­tés lezajlása után egyes szélsőjobboldali csoportok a Latin negyedbe vonultak, s barikádokat építettek a ne­gyed két főútvonalán,­­ a St. Michel és a St. Germain kereszteződésénél, valamint a Latin negyed más pont­jain. Több barikádot fel is gyújtottak, s mivel az egyik felgyújtott barikádot gumi­abroncsokból tákolták ösz­­sze, csakhamar hatalmas füstfelhő gomolygott a Latin negyed utcái felett. A rendőrök végül is bull­dózerekkel távolították el a barikádokat, amelyek mö­gül a tüntetők kőzáport zú­dítottak rájuk. A tüntetők az egyik utcában feltartóz­tatták Jack Lang kulturális ügyekkel megbízott minisz­ter kocsiját is, vasrudakkal bezúzták a kocsi ablakait, s a miniszter és sofőrje egy közeli épületben keresett menedéket, amíg a rendőrök ki nem szabadították őket. Az összecsapásoknak több, mint száz sebesültje van a rendőrök és tüntetők között, de megsebesült néhány já­rókelő és egy újságíró is. (MTI) Rohamrendőrök elől menekülő diákok TELEFOTÓ — MTI Külföldi Képszolgálat CSÜTÖRTÖK, 1983. MÁJUS 26. NÉPSZAVA Prága­i béke-világtalálkozó előkészületei A júniusban tartandó prágai béke-világtalálkozó előkészü­leteit vitatta meg szerdai ülésén a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizott­sága. A tanácskozást Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, államfő, a nemzeti front KB elnöke nyitotta meg. Tomas Travnicek, a nem­zeti front KB alelnöke, „A békéért, az életért, a nuk­leáris háború ellen” jelszó­val megrendezendő prágai találkozó nemzeti előkészítő bizottságának elnöke han­goztatta : minden feltétel adott ahhoz, hogy a rendez­vény betöltse történelmi küldetését. A rendezők arra törekszenek, hogy a tanács­kozás munkamenete a for­malitástól mentes, valóban nyílt dialógus legyen, amely­ben a békéért és a nukleáris háború ellen küzdő emberek őszintén kifejthetik gondo­lataikat és álláspontjukról vitát folytatnak azokkal, aki­ket ugyane célok vezérel­nek, még ha más politikai nézeteket vallanak is, vagy másként ítélik meg a tartós békéhez vezető utat. (MTI) Lengyel külügyi tanácskozások Az Egyesült Államok és több más nyugati ország változatlanul igyekszik fel­használni az úgynevezett lengyel ügyet az európai po­litikai és területi békerend­szer megváltoztatására irá­nyuló próbálkozásaiban. Mint Józef Wielacz külügy­miniszter-helyettes a parla­ment külügyi bizottságának szerdai ülésén rámutatott, az említett államok eközben teljesen figyelmen kívül hagyják a lengyel államér­dekeket és a lengyelországi helyzet tényleges alakulását. A konfrontációs politika je­gyében megtűrik, vagy egyenesen támogatják az NSZK-ban tapasztalható re­­vansista megnyilatkozáso­kat. Ugyancsak szerdán a len­gyel katonai politikai aka­démián tudományos tanács­kozást tartottak arról, mi­lyen szerepet tölt be a N­é­­met Szövetségi Köztársaság az imperializmus stratégiá­jában a nyolcvanas évek­ben. »MTI) Mitterrand-Marchais eszmecsere Mitterrand elnök szerdán fo­gadta Georges Marchais-t, az FKP főtitkárát. Az elnök a williamsburgi csúcsértekezlet előtt külön-külön megbeszé­lést folytat a politikai pár­tok vezetőivel. Marchais az egyórás megbeszélés után kijelentette: az FKP hatá­rozottan támogatja az elnö­köt mindenben, ami hozzá­járulhat az Egyesült Álla­mok gazdasági és pénzügyi nyomásával szemben való ellenálláshoz. Az FKP-nek a kormány­ban való részvételével kap­csolatban Marchais kijelen­tette: „Súlyosan csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a kommunisták távozni fog­nak a kormányból. Mi to­vábbra is a kormánytöbb­ségben maradunk s azért munkálkodunk, hogy a kor­mány sikerrel szolgálja a franciák érdekeit.” A Náci tömeggyilkos pere az NDK-ban Háborús bűnök és az em­beriség ellen elkövetett bűn­­cselekmények vádjával szer­dán bíróság elé állították Berlinben Heinz Barth volt SS-századost (Obersturm­­führert). Az NDK berlini városi bírósága előtt ismertetett vád szerint a ma 62 eszten­dős Barth a második világ­háború idején tömeggyilkos­ságokban vett részt a meg­szállt Csehszlovákiában és Franciaországban. 1942-ben Lezakyban közreműködött 92 csehszlovák férfi és asz­szony agyonlövetésében, két évvel később pedig az ora­­douri vérengzésben, amikor a nácik meggyilkolták a falu 642 lakosát és porig éget­ték a települést. A szerdán megnyílt főtár­gyaláson ismertették a vád­iratot. A náci tömeggyilkos pere előreláthatólag több napig tart. A pert mind a bel-, mind a külföldi sajtó nagy figye­lemmel kíséri. A tárgyalás­ra Csehszlovákiából és Franciaországból hivatalos megfigyelőket is meghívtak. (MTI)

Next