Népszava, 1983. július (111. évfolyam, 154-180. sz.)
1983-07-31 / 180. szám
NÉPSZAVA 1983. JÚLIUS 31., VASÁRNAP Nappal közvádló — éjjel gyilkos Nagy port vert fel Amerikában egy közvádló nem mindandennapi esete. Illinois állam egyik ügyészhelyettese, a 35 éves Jeffrey Gurga gyilkossági ügybe keveredett. Mégpedig úgy, hogy nem az ügyész pulpitusán, hanem a vádlottak padján ül. A nyomozás során kiderült, hogy Illinoisban szinte kísérteties hűséggel megelevenedett a világhírű horrorregény, "Dr. Jekyll és Mr. Hyde” hátborzongató históriája. A köztiszteletben álló, neves jogász, ugyanis a szó szeves értelmében kettős életet élt, akárcsak a nevezetes krimi regényhőse. Nappal a legbonyolultabb jogi esetekkel foglalkozott közvádlóként, dörgedelmes szózatokat tartott a bűnözők ellen, éjszaka viszont késsel a kezében ólálkodott az utcákon, áldozatokra lesve. Egyelőre annyi bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy néhány hónappal ezelőtt, egy sötét éjszakán betört egy lakásba, halálra szurkálta a főbérlőnőt, lányát pedig számos késszúrással megsebesítette, és otthagyta, abban a hiszemben, hogy meghalt, így pattant ki dr. Gurga kettős élete. A közvádlóból vádlott lett, aki most ártatlannak vallja i magát, és arra hivatkozik, hogy beszámíthatatlan. ügyvédje, dr. Julius Echeles azt állítja, hogy védence tudathasadásban szenved, és így nem felelhet tetteiért. A legkiválóbb lélektani szakértők viszont pszichológiai vizsgálatok és az úgynevezett intelligenciatesztek alapján arra a véleményre jutottak, hogy Gurga olyan magas intelligenciahányadossal rendelkezik, amely meszsze meghaladja az átlagot, és valósággal ritkaságszámba megy az egész Egyesült Államokban. Jacqueline Marie Taschner, az FBI pszichoanalitikai szakértője a tárgyaláson elmondotta, hogy Gurga lakásán egész sor matematikai formulákkal telerótt papírlapot találtak, amelyek elemzése során kiderült, hogy a vádlott jó előre valószínűségszámításokat készített egy esetleges „tökéletes gyilkosság” lehetőségéről, amelyet szinte képtelenség lenne felderíteni. Számításai szerint erre 80 százalékos esélye kínálkozott, míg bebörtönzésére csupán 20 százalék. További számításokat is végzett, de mindenesetre hozzákezdett tervei megvalósításához. Hogy hány áldozata van, azt jelenleg még nem lehetett kinyomozni. A gyilkos ügyészhelyettes minden valamirevaló krimit megnézett, és — mint feljegyzéseiből kiderül — különösen a véres gyilkossági jelenetek ragadták meg figyelmét, ezeket igyekezett a gyakorlatban lemásolni. Joseph Romano, a bűnper ügyésze szerint mindez azt bizonyítja, hogy teljesen beszámítható, előre megfontolt szándékkal cselekedett, hogy — mint írásaiból kitűnik — a század „legnagyobb hasfelmetszőjévé” váljék. John Adams pszichiáter elmondotta, hogy a vádlott intelligenciahányadosa — 150 felüli érték — alapján tulajdonképpen a zsenik közé lenne sorolható, ha nem vált volna belőle elvetemült bűnöző. A bűnper még folyik, az ítéletet felfokozott érdeklődéssel várják, nemcsak Amerika, hanem világszerte. (én) Szivárgás a föld mélyében A kaliforniai Silicon-völgyben tárt karokkal fogadták egy évtizeddel ezelőtt az ide települő elektronikai üzemeket. Nemcsak azért, mert új munkalehetőségeket teremtettek ezen a vidéken. Hanem, mert úgy gondolták, ez a tiszta iparág nem fenyegeti gyönyörű tájaikat környezetszennyezéssel. Azután kiderült, hogy a számítógép-alkatrészek — például a chipek, a mikroszkopikus áramkörökkel telenyomtatott, parányi kerámialapocskák — előállítása nem egészen tiszta dolog. Olyannyira nem, hogy a közelmúltban a Fairchild és az Inter korporáció üzemeivel, illetve környezetszenynyező tevékenységével szorosan összefüggő megbetegedések, sőt halálesetek történtek a völgyben. Kalifornia állam mindenesetre vizsgálatot indított, és a felmérés megállapította, hogy a gyártási folyamatok során használt, erősen mérgező vegyi anyagok maradványainak, a szennyezett folyadékoknak a tárolására épített, 49 föld alatti betonteknő közül 39 szivárgott. A mérgező szivárgás megfertőzte a környező városok — Santa Clara, Mountain View, Sunnyvale és San José — talaját és ivóvizét. Az érintett városok lakói pedig perelnek. A sort San José nyitotta meg, amely a többi között gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja a Fairchild korporációt. A város több millió dolláros kártérítést követel a megmérgezett víztől elpusztult 7 ember családjának és azoknak az anyáknak, akik kimutathatóan a környezetszennyezés miatt veszítették el születendő gyermeküket, illetve beteg csecsemőt hoztak világra. A Fairchild cégnek nincs mivel védekeznie, hiszen San Joséban mindenki tudja: nemrégen fedezték fel a munkások, hogy az egyik tárolóból kb. 52 ezer ezer rákkeltő anyaggal fertőzött szennyvíz folyt el. Az Intert a Silicon-völgy farmerei perlik: rosszul szigetelt föld alatti szennyvíztárolóival megfertőzte kútjaikat, és csaknem teljesen meddővé tette földjeiket. A Time magazin tudósítása szerint az üzemek hajlandók kártérítést fizetni, és kétszeres betonréteggel erősítik meg szennyvíztárolóikat. kJ „Faircild or my child I” - a Fairchild vagy a gyermekem I - „Nincs mentség azok számára, akik szabadjára engedik a vegyszereket I” feliratú táblákkal tüntető kaliforniai asszonyok Mint szerényen világgá kürtöltem, és ezért a jól informált és ezért jobb körökben a megbízható újsági romaiamból közismert, csodálatos félpanziós IBUSZ-napokra a csodálatos Kibemessziába pottyantam. Abba az országba, ahol minden pontosan úgy van, ahogyan lennie kell és lehet. Ahol nem úgy, mint nálunk, elégedetlen magával, és örül mások sikerének, mindenki panaszkodhat másokra és elégedett lehet magával. Erről a nyugi robotok gondoskodnak. Ezek a biomechanikus, formatervezett, programozott lények megértően és együttérzően hallgatnak. De hazai szokásainkkal szemben nem ellenőriznek, intézkednek, kivizsgálnak, orvosolnak, áthelyeznek, leváltanak, büntetnek, jutalmaznak. Azt hiszik, ilyen és hasonló módszerekkel csak újabb gondokat, kifogásokat, érdeksérelmeket keltenek. Mindenkit, mindenütt, mindenkor automatikusan meghallgatnak és megnyugtatnak, így méretezésüknek határai között levezetik a feszültségeket, és csak az ezt meghaladót csatolják feljebb a magasabb rendű, nagyobb levezető kapacitású nyagi társukhoz. így végül is ez a robothálózat minden egyéni, csoportos, réteg- és végül Kibernessziai történetek Csak robot társadalmi feszültséget képes zárt rendszerben, újabbak indikálása nélkül, csak a hallgatás, együttérzés és egyetértés biokódjaival és áramaival ráegyenlíteni. A kiberoszok azonban még ennél is többre képesek a teljes vagy magasabb fokú kibernetika megvalósítása érdekében. A mikroprocesszor alkalmazás másik nagy teljesítményét is lépten-nyomon tapasztaltam. Például vásárlás közben. Igaz, mindvégig kevés tebefityinggel rendelkeztem, de mégis a forint-doblás-márka átszámítással igen olcsó például az egykristály, a pindurított memória vagy a láthatatlanná minősített maximálisan végtelen áramkör. Először is Kiberessziában, éppen a vásárlás, az üzletekben, áruházakban járkálás a boldogság egyik forrása. S ebben nincs semmi különös. Az okos kiberosz — s melyikük nem az? — mindig ahhoz kíván hozzájutni, amihez lehet. Mindig azt akarja elérni, ami elérhető. Ezért mindig és kizárólag azt vesz, ami kapható. De ragaszkodik is ehhez a jogához. Tehát felkeresi azt az üzletet, áruházát, ahol éppen az van, amit keres. Igaz, országos adatbankból lekérdezheti házi perifériális monitorjára, hogy mondjuk júliusban Kibemesszia melyik városában, melyik boltjában kaphat necc-zoknit, 32-es vagy 42-es szandált, és így tovább, egészen mondjuk a sörig. A válasz azonnal megjelenik a képernyőn: sehol. Nálunk ilyenkor mindenki dühöngene. Azután kellően felmérgesedve bemennie az első üzletbe, és kellő jattal tetézve megvenné a zoknit, a cipőt vagy a sört. Ezért nincs és nem iskell ilyen roppantul költséges országos információs szolgáltatást kiépítenünk. Kibemesszdában viszont nem mérgelődik senki, hanem személyi kódszámával felteszi a következő kérdést: miért? Mert tudja, hogy joga van mindent megkérdezni, és él is jogaival. A képernyőn (a személyi számnak megfelelően) egy szimpatikus, kedves, vonzó akt behízelgő hangon válaszol : csak... De felsorolja azt is, hol kapható gyapjú zokni, síbakancs, bunda, forró tea, a közvetlen közelben vagy házhoz is szállítva. Az üzletekben is hasonló a megoldás. Én, a hazai számítógéphelyzetet ismerve, néhány közönséges, meglehetősen elavult áramkört tettem a kosaramba. Már ekkor meglepett: az apróságok nagy tasakban voltak, és árcédulák sokasága borította őket. A pénztárnál izgatottan lestem, melyiket üti be a kislány. A kijelzőn olyan öszszeg jelent meg, ami nem is szerepelt a feltüntetett árak között. — Miért? — kérdeztem zavartan. — Csak! — válaszolt kedvesen. — De... hebegtem — A legeslegújabb ár már nem fért rá ... — Látod, ilyesmi nálunk nem fordulhat elő — panaszkodtam kiberosz ismerősömnek. Nálunk minden árváltozást idejekorán bejelentenek. S különben is, ritkán van változás. De ha van, akár kicsi, akár nagy, azt az illetékes részletesen megindokolja. Minden áron csak egy ár lehet, és nem a pénztárnál vitatkozik az ember, melyik érvényes, melyik nem. S még ott van a szigorú és állandó ellenőrzés is. Senki, sehol sem emelhet ok nélkül! Sőt, az sem lehetséges, hogy a termelőtől a fogyasztóig, csak azért futtatják minél több vállalaton át az árut, hogy mindegyik rátegye (és levegye) a maga hasznát a fogyasztó kárára. Megértően hallgatott. — Tudunk róla, de a jelenlegi nehéz helyzetben — nyugtatott — megérthetnéd: ha a realitások engednék, bizonyára másként lenne... Megdöbbentem. Nyugiodattal vagy teberosszal ülök egy asztalnál? Csak zavaromban és idegességem miatt förmedtem a különben nagyon is szép felszolgálóra. — Miért ilyen hideg és rossz ez a kávé? — Csak! — suttogta egészen közel hajolva, a fülembe. — Kóstolja meg még egyszer. Tényleg forrónak, erősnek éreztem. . Elszégyelltem magam. Miket gondolok, mondok! (Lehet, hogy temondtam, vagy csak úgy belém látott asztaltársam.) Mindenképpen meglepő módon folytatta szavait: — Látod, ezért fejlődött ki a csakrobot. Az a biorobotcsalád, aminek minden tagja a maga helyén, a megfelelő időben, a legjobb metakommunikációval mondja: csak! S ez mindenre, mindenütt igaz. Monitoron már láttad. Az áruházban és itt, a preszszóban találkoztál is velük. De mindenütt ott vannak, ahol az értelmes, logikusan érvelő nyugtatás nem használ. Igazgatói szobában, munkapadnál, rádiójavításnál, pénztárban ... mindenütt, ahol valami hibás döntés, selejt, csalás, tévedés nyomán a helyi miért? kérdésaránymeghaladja az elviselhető szintet, vagy a magyarázat fárasztó, hosszadalmas, sőt nem is lehet, mert megmagyarázhatatlan a tudás-, a szorgalom-, az akarathiány — a csakrobot veszi át a szót. Nő, férfi — ami éppen kell. Kedves, szigorú, kiabáló — ahogyan szükséges. Csak! — mondja minden miértre, és ezzel már meg is szünteti a kérdést és annak jogosságát. Hiszen válaszolt: Határozottan, meggyőzően. S ez bizony mindenkinek elég. Hálisten mindez Kibernessziában történt. A hazai bioautomaitika az ottanihoz képest még gyerekcipőben jár. — Máért? — Csak ! ! De erről legközelebb. . Faragó István mm 9 tfMUilVIIM Nézzük a na Augusztus a régi római naptárban sextilis, azaz az esztendő hatodik hónapja volt. Caesar naptárreformja után került a nyolcadik helyre, a rák és oroszlán csillagképek alá. Octavianusról, aki Augustus néven lett császárrá, kapta ma is általánosan, minden európai nyelvben használatos nevét. A névadó maga a császár volt. Több szerencsés esemény alkalmából neveztette el a szenátussal a saját nevéről ezt a nyár végi hónapot. Augustus — élettörténete és tettei szerint — nemcsak az istenek különös kegyeltje, de talán a rómaiak legnépszerűbb uralkodója volt. Nagybátyja, Julius Caesar annyira szerette, hogy fiává fogadta és örökösévé tette. Igaz, ezért az örökségért meg is kellett küzdenie. Ebbe a küzdelembe — a másik oldalon Cicerónak, az ókor jeles szónokának is bele kellett halnia, Pár Caesar ellen lázadó Brutus | és Cassius is elvesztek a | philippi csatamezőn. Úgy tartja a történetírás, Róma városa is Augustus- | nak köszönhet legtöbbet, ő | az, aki „téglavárosból már | ványvárost teremtett”, s az | ő uralma alatt élte arany- korát — Vergilius és Hofratius vallomása szerint is — a római irodalom. Az ő dicsőséges uralkogásának emlékét őrzi tehát a nyolcadik hónap neve. R. N. Vizsgatantárgy az iszlám önmagában még semmi különös nincs abban, hogy az iszlám vizsgatárgy. Az már viszont érdekes, hogy egy nem éppen iszlám vallású lakossággal rendelkező országban, mégpedig közvetlen szomszédunkban, Ausztriában vizsgáztak hárman is az iszlám tanaiból. Ausztriában ugyanis — bár nem régóta — folyik iszlám vallásoktatás éppúgy, mint bármely más tantárgyból, például matematikáiból vagy fizikából. Jelenleg Bécsben és Alsó-Ausztriában mintegy 5000 tanuló — fiúk és lányok vegyesen — sajátítja el az iszlám alapelemeit. Tankönyvük elsősorban természetesen a Korán, de más vonatkozásban is foglalkoznak vallásukkal. Ilyen témák például: állam és gazdaság az iszlámban, a vallás értéke és valláserkölcs, a kinyilatkoztatás a Korán-fejezetek vizsgálata, a kereszténység az iszlám szempontjából, különböző történelmi legendák. „Kollégáink először nagyon meglepődtek, amikor mi az iszlám tanainak elsajátítására jelentkeztünk. Első kérdéseik azok voltak, hogy miért nem eszünk sertéshúst és hogyan ünnepeljük meg a Ramadan-hónapot” — mesélte az egyik első tanulólány, a 18 éves Gamze Marmara, aki ikertestvérével — ők különben török születésűek — és egy Jordániából származó palesztin lánnyal együtt érettségizett iszlámból. Dr. Ahmad Abdelrashimsai, az iszlám vallási közösség ausztriai elnöke szerint, bár kevés az oktató, hamarosan szeretnék elérni, hogy egész Ausztriában lehetőség nyíljék az iszlám vallásoktatásra. Az oktatás során egyébként az iszlámhitűek számára meglepő és különleges témával foglalkoznak: a nők jogai az iszlámban és a nem iszlám vallású nők helyzete az iszlám országokban. Tray A tartui egyetem Észtország második legnagyobb városa Tartu, egyetemét 1632-ben alapították. Az elmúlt 350 év folyamán az alma mater számos kiváló tudóst, forradalmárt és írót képzett. Ezekhez tartozott Vladimir Dal író, lexikográfus és etnográfus is, akit Lenin és Gorkij nagyra becsült. Dal az elmúlt évszázadban kiadta a 200 000 szóból álló „Magyarázó Szótárt az élő Nagyorosz Nyelv”-ről és az „Orosz Közmondás Gyűjteményt” is. Tartu egyetemén végzett Lenin fivére, Dimitri Uljanov és Tarlé, a híres történész, aki Napóleon bibliográfiáját írta. Az egyetemen tanított Sztruve csillagász, Lunin orvos, aki 1880- ban a vitaminokat felfedezte. (Zoboki) Koncert a völgykatlanban Ilyen lesz az augusztus 13-i Nazareth-koncert impozáns színpadképe a pisborosjenői völgykatlanban. A modellen jól érzékelhetők a méretarányok: szélesség 100 m, mélység 40 m, magasság 20 méter, stilizált főnixmadarat ábrázol különleges megvilágításban.