Népszava, 1983. augusztus (111. évfolyam, 180–205. sz.)
1983-08-02 / 181. szám
A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK Minden szellemi érdek váljék az emberiség közkincsévé Gáspár Sándor bosnédo a budapesti eszperantó világkongresszuson Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperantó világkongresszus. A nagyszabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a SZOT főtitkárát, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Ezután Gáspár Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar dolgozók és az eszperantisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamenynyi szellemi és kulturális érték az egész emberiség közkincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperantisták mozgalmát az elmúlt évtizedek egyik legtisztább, legnemesebb mozgalmának tekinthetjük. A továbbiakban arról beszélt: minden embert az lelkesít, ha látja munkája eredményét. Ezen a kongresszuson az eszperantisták jelentős sikerekről, valóban jó eredményekről adhatnak számot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Gáspár Sándor befejezésül alkotó, eredményes munkát kívánt a kongresszusnak. A vendéglátó magyar eszperantisták nevében Baráth Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára köszöntötte a mozgalomnak a világ minden tájáról összesereglett tagjait. Délután ünnepségen emlékeztek az Eszperantó Világszövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, amelynek egyhetes programjában — az orvostudománytól a környezetvédelemig — a legkülönfélébb témakörökben hangzanak el előadások. A kongresszus szervezői vasárnap egésznapos rendezvényre invitálták a budapestieket a Városligetbe. Kirakodóvásár, táncház és sok más látnivaló várta az érdeklődőket. A színes programcsokor legérdekesebbje az eszperantó fórum volt: az Eszperantó Világszövetség tekintélyes vezetői válaszoltak a fővárosiaknak a nemzetközi nyelvre és a hozzá kapcsolódó mozgalom céljaira, jelenére és jövőjére vonatkozó kérdéseire. Este a Budapest Sportcsarnokban a kongresszus magyar nemzeti estjének kulturális programját tekintették meg a küldöttek. Hétfő délelőtt a Budapest Sportcsarnokban szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, egyetemi előadásokkal folytatta munkáját a 68. eszperantó világkongreszszus. Az orvos-egészségügyi eszperantisták külön munkacsoportban tanácskoztak, s ugyancsak megbeszélést tartottak az eszperantista rádióamatőrök. folytatódott a nemzetközi kongresszusi egyetem, az intelligencia méréséről és örökléséről, valamint Konfuciusz közgazdasági gondolatairól hangzottak el előadások eszperantó nyelven. Délután rendezték a nemzetközi eszperantó szövetség szakmai szervezeteinek együttes közgyűlését, amelyen a különböző csoportok tagjait egyaránt érdeklő kérdéseket vitatták meg. Szó esett a többi között arról, hogy miként lehetne javítani az eszperantó mozgalom propagandáját, s felmerült egy új, valamennyi szakmai szervezet igényének megfelelő közös újság létrehozásának gondolata. Összejövetelt tartottak az eszperantista képzőművészek is, akiknek szervezete tavaly óta tartozik a világszövetség kötelékébe. A nyolc országból érkezett alkotók a Budapest Sportcsarnokban rögtönzött festmény és szoborkiállításon mutatták be munkáikat, s a szekcióülésen elhatározták: kezdeményezni fogják eszperantó nyelvű nemzetközi alkotótáborok szervezését. A Pataky István Művelődési Központban délután megkezdődtek az eszperantó nyelvű színházi előadások. Este a csillebérci úttörőtáborban nemzetközi gyermektábor nyílt a világkongresszuson részt vevő szülők gyermekeinek részvételével. A Budapest Sportcsarnokban nagysikerű kórusestet rendeztek, amelyen bolgár, lengyel és magyar dalosok léptek fel. A Hétfőn a Ganz-MÁVAG kovácsüzemében Az ezerfokos kemencék ajtajánál A Ganz-MÁVAG hetes kapuja előtt vár minket a görög származású diszpécser, Papanikolau Dimitrisz, s amikor megtudja, hogy riportunkat a kánikula teszi időszerűvé, felsóhajt: — Otthon érzem magam, az Égei tenger partján. De ott legalább éjszakára jól lehűlt a levegő. Itt meg ... A múlt heti, hidegfrontnak nevezett 10 fokos lehűlés csak pillanatnyi szünetet adott a forróságtól szenvedőknek, s bár vasárnap nem bántuk, hogy felhőtlen az égbolt, hétfőn, a munkábainduláskor már reménykedve kutattunk gomolyfelhők után. Hiába. Budapest felett augusztus első napján derült volt az ég, s a levegő hőmérséklete kora délutánra elérte a 33 fokot. A Ganz-MÁVAG „M”-kovácsüzemében nyitva van minden ajtó és ablak, s teljes sebességgel pörögnek a ventillátorok, de a hőmérséklet a csarnok legkellemesebb, huzatos zugaiban is legalább 50 fok lehet. A gépek mellett, s az acélszalagokon mászó, izzó munkadarabok közelében ennél sokkal melegebb. — Még nem mértük, de itt biztos van 60 fok — mondja Marton László csoportvezető, aki a kovácsoló gépsor vezérlő pultjánál áll, és gombnyomással működteti a két-három méterre dongó óriás kalapácsot. Ruházata munkavédelmi bakancs, és kék overáll. Szükség van erre. Amikor a gép az izzó acélhasábra csap, mint a pernye, száll föl a vas külső részéről a vasoxid, a reve. Amikor pedig a munkadarab elhagyja a tálcát, egy kompresszor kenő- és hűtőanyagot fúj a helyére, de olyan erővel, hogy a mikroszkopikus cseppecskék feketére festik a gépnél dolgozók szabadon hagyott testrészeit. — Hogy lehet itt bírni egész nap? — kérdezem. — Másfél órát vagyunk egy munkahelyen, aztán váltjuk egymást, a változatosság is pihentet. Ez itt idegi munka, nagyon kell figyelni, mert a tévedésből katasztrófa lehet. Innen majd a kemencéhez megyek, anyagot felkészíteni. Az egyik gázkemencénél most Czinczár László dolgozik. Hosszú vaskampóval húzza a futószalagra a vastömböket, mikor elérik az 1000 fokot. Amíg zárva a kemence ajtaja, „csak” hetven fok lehet itt, de amikor jön ki az anyag, szinte felforr a levegő, 80—90 fok perzseli az embert. — Hát itt inni kell — mondja Czinczár László, akiről úgy folyik a veríték, mintha leöntötték volna. A víz- és sóveszteség pótlására sózott szódavizet kapnak. — Járna a tea is — szól közbe a szomszédos gépen dolgozó Dömök János —, de (Folytatás az 5. oldalon) Békedemonstrációk három földrészen Nemzetközi tanácskozás kezdődött Tokióban az atom- és hidrogénbomba ellen Tokióban hétfőn megnyílt az atom- és hidrogénbomba elleni világkonferencia. A tanácskozáson a japán békeszervezetek több ezer képviselője, valamint 33 ország és 13 nemzetközi szervezet küldöttei a nukleáris fegyverek korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. „Az íróknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ne ismétlődhessék meg Hirosima és Nagaszaki tragédiája" — hangsúlyozták az ázsiai országok irodalmárainak Hirosimában befejeződött konferenciáján. A tanácskozás résztvevői — 10 ázsiai országból, egyebek között Indonéziából, Japánból és Vietnamból érkezett kulturális személyiségek — azt vitatták meg, hogyan vehetik ki részüket az írók a békéért és az enyhülésért vívott harcból. A tanácskozáson rajtuk kívül jelen voltak a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és az NSZK képviselői is. A holland—belga határhoz érkezett vasárnap a „Dortmund—Brüsszel ’83" békemenet. Az új amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták tervezett nyugateurópai telepítése ellen tiltakozók menete, amely a nyugatnémet nőszövetségek felhívására július 9-én indult el Dortmundból, az elmúlt három héten keresztülhaladt a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia városain. A nyugat-európai békeharcosok augusztus 6-ra, a Hirosima elleni atomtámadás évfordulójára érkeznek a NATO brüsszeli központjához, ahol átnyújtják tiltakozásukat a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai elhelyezése ellen. Norvégiában mintegy 25 ezren vettek részt július 10- től július 30-ig a Békemenet ’83 elnevezésű megmozdulássorozaton. Mint a szervezők közölték: 14 békeharcos szervezet küldte el képviselőit a nukleáris fegyverkezési hajsza és az új amerikai atomrakéták nyugat-európai telepítése elleni harc jegyében megtartott rendezvényekre, amelyek tömeggyűléssel és fáklyásmenettel értek véget. Európából megérkeztek New Yorkba a kerékpáros békemenet ’83 részvevői. A több földrészen áthaladó békemenet résztvevői így fejezik ki tiltakozásukat a fegyverkezési verseny, a nukleáris háború veszélye ellen. A békemenet Norvégiából, a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Finnországból és Svédországból összegyűlt résztvevői az ENSZ képviselőinek egy, a világ népeihez és a nemzetközi közösséghez intézett felhívást adnak át, amelyben a nukleáris háború veszélyének megszüntetésére tett erőfeszítések fokozására szólítanak fel. Felhívás elfogadásával Lisszabonban befejeződött a portugál ifjúság eddig legnagyobb méretű békemegmozdulása. A portugál főváros közelében levő Frolafélszigeten egy héten át 5000 portugál fiatal és 20 országból érkezett több száz kortársuk vitákon, gyűléseken és tanácskozásokon beszélték meg, mit tehetnek a nukleáris konfliktus veszélye ellen. A portugál fiatalok számos konkrét lépést határoztak el annak érdekében, hogy megakadályozzák az atomfegyverek telepítését, átszállítását és tárolását országuk területén. Az NSZK-beli Reckershausenben a béketüntetés résztvevői a jövendő háború borzalmait megjelenítő maszkokban, amerikai zászló alatt felvonulva tiltakoztak az amerikai atomfegyverkezés ellen. A zászlón rakétákat festettek a csillagok helyére TELEFOTÓ — MTI Külföldi Képszolgálat Fajüldözés elleni világkonferencia Genfben Losoncai Pál ü rende — Heltai Imre beszéde Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár megnyitóbeszédével Genfben hétfőn megkezdődött a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni II. világkonferencia. A főtitkár beszédében élesen elítélte a fajüldözés és a faji megkülönböztetés minden formáját. A II. világkonferencia megrendezését 1979-ben az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka határozta el. A mostani tanácskozáson 86 ország küldöttsége vesz részt. Áttekintik az ENSZ által 1973-ban meghirdetett fajüldözés elleni harc elmúlt évtizedének eseményeit és értékelik az I. világkonferencián elfogadott akcióprogram megvalósításában elért eredményeket. A konferencia napirendjére felvették továbbá az Izrael által megszállt arab területek, valamint Jeruzsálem kérdését, foglalkoznak a palesztin nép önálló államalapítási jogával. Az Egyesült Államok és Izrael bojkottálja a konferenciát. (Folytatás a 2. oldalon) MEGKÉRDEZTÜK Buday Tamást • Ez a Tampere nem az a Tampere? Tíz évvel ezelőtt a festői finnországi kisvárosban emlékezetes sikert arattak kajak-kenusaink: 7 VB-aranyat nyertek. Akkor és ott debütált a válogatottban Buday Tamás, aki most — Vaskuti Istvánnal — harmadszor nyert világbajnokságot a hosszú távú kenuszámban. (Interjúnk a 12. oldalon) Világbajnokok! Elöl Buday, mögötte Vaskuti térdel, ők ketten együtt a hosszú távú kenuzás immár harmadszor megkoronázott királyai. A tamperei VB különben több tanulságot hozott a kajak-kenu sportnak, mint érmet. (Értékelő írásunk a 11. oldalon.)