Népszava, 1983. november (111. évfolyam, 258–282. sz.)

1983-11-09 / 264. szám

MEGKÉRDEZTÜK Papp Lászlótól: Gondolkodik-e az ökölvívó a ringben ? Papp László háromszoros olimpiai bajnokunk az ICON Népszava Kupa összes mér­kőzését végignézte, keveset dicsért, sokat bosszankodott, amikor gyenge technikájú, vagy ész nélkül öklöző ver­senyzők léptek a szorítóba. Tőle azonban már megszok­tuk, hogy magasra emeli a mércét: igényes. Ezért hát megkérdeztük: — Gondolkodik-e az ököl­vívó a ringben? — Kellene, méghozzá töb­bet, mint amennyit elárul­nak magukról. — Mi szükséges ahhoz, hogy valaki túljárjon az el­lenfele eszén? — Először is az, hogy is­merje az ökölvívás techni­kai fortélyait és tiszta le­gyen a feje, azaz ne az ösz­tönei vezéreljék csak ami­kor bokszol, hanem próbál­ja meg kihasználni ellenfele gyengéit és a pillanatok tört része alatt a leghatásosabb ütéseket alkalmazza.­­ Tehát nemcsak gon­dolkodni kell, hanem gyor­san dönteni is? — A mai rohanó bokszban nincs idő hosszan spekulál­ni, azonnal át kell látni a helyzetet és ezt a felfokozott tempót kell tartani 9 percen keresztül. — Könnyen felismerhető az a versenyző, aki a fejét is használja? — Természetesen és ez nemcsak a szakembernek tűnik fel, hanem a néző is jól látja. Különösen a har­madik menetben, amikor már az ökölvívók fizikailag elfáradtak, mert, ugye mon­danom sem kell, csak az ké­pes a villámgyors gondolko­dásra, helyes döntésekre, aki nem azzal van elfoglalva, hogy lábon maradjon, hogy oxigénhez jusson. Szóval a menet végén a fáradt ver­senyzőknél már csak az ösz­tönök uralkodnak. És ez az, amit én nem szeretek. — A magyar versenyzőkre mennyire jellemző a gondol­kodás ? — Hát, ami a ringet illeti, ott elég nagy bajok vannak, mert például itt Oroszlány­ban is volt néhány olyan gyenge technikájú verseny­ző, akinek nem is lehetett elgondolása, mert technikai­lag az edzések során nem készült fel magas szintű fel­adatok megoldására. Ugyan­akkor a koreai versenyzők bemutatták, hogyan kell 9 percen keresztül tudatosan bokszolni. — Kit dicsérne a magya­rok közül? — Némedi bokszolt talán a legokosabban, s nem vé­letlen, hogy ő kapta a leg­technikásabb magyar ver­senyzőnek járó díjat. — A többiek ilyen szem­pontból nem dicsérhetőek? — Sajnos azt kell mond­jam, hogy a mai magyar ökölvívómezőny inkább rin­gen kívül dörzsölt és ravasz. Amikor azt mondom, hogy nehéz sport a boksz és ko­moly áldozatvállalást igé­nyel és azt is állítom, hogy ezeknek a gyerekeknek meg kell teremteni a helyes ösz­tönzési rendszert, akkor ki kell mondjam: olyanok ren­delkeznek öröklakással, autó­val, akik még semmit sem tettek le a ringben. Viszont okosan menedzselik magu­kat a ringen kívül. Pedig a magyar boksz érdeke az len­ne, hogy a legjobbak sokkal többet kapjanak és ne a kö­zép­szerűség legyen jól fi­zetve. (lepies) Rédei Ferenc felvétele * Újra együtt Óriási érdeklődés kíséri Hous­tonban (USA) a teniszezők úgy­nevezett vegyes páros világ­­bajnokságát. A sportág számos extraklasszisa szerepel a nem mindennapi eseményen, s köz­tük, alig titkoltan favorit a Chris Evert-Lloyd, Jimmy Connors duó (képünkön). Mindannak elle­nére, ők a végső siker első­számú várományosai, hogy ki­lenc étt­el ezelőtt (még mint menyasszony-vőlegény!) játszot­tak utoljára egymás oldalán. Most az elődöntőben két játsz­mában vertek egy másik ame­rikai párt, a fináléban a Tan­ner, Jaeger kettős lesz az el­lenfelük. Érdemes tüzetesen ta­nulmányozni a fotót: Connors hamiskás pillantása, Evert-Lloyd szemérmes szemlesütése sok mindent elárul... MTI Külföldi Képszerkesztőség Párás, ködös idő, gyenge légmozgás MAI PROGNÓZIS Európa fölött nagy kiterje­désű anticiklon helyezkedik el. Sokfelé párás, ködös a levegő. Az anticiklonban kialakult gyenge légmozgás következtében a köd több helyen napközben is meg­marad. Jelentős mennyisé­gű csapadékot sehonnan sem jelentettek, kisebb mennyiség ködszitálásból hullott. A gyors mozgású ciklonok továbbra is csak Észak-Európa térségében okoznak szeles, felhős, csa­padékosabb időt. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: folytatódik a párás, ködös, idő, néhol — főként délután — átmenetileg kisüt a nap. A légmozgás gyenge marad. A hőmérséklet csúcsértéke általában 5—10 fok között, az átmenetileg napos terü­leteken 10—15 fok között várható. Város Szerdai maximum Csütörtöki minimum Budapest 100 Győr 131 Szombathely 100 Zalaegerszeg5 —1 Siófok7 2 Pécs 142 Kecskemét7 0 Miskolc5 —2 Debrecen6 —2 Szolnok7 0 Szeged 121 Békéscsaba 130 Moszkva6 1 Helsinki5 0 Stockholm9 1 Madrid 16 11 Athén 18 10 Kairó 25 16 Berlin8 1 Varsó9 2 Prága7 1 Bécs7 0 Belgrád9 0 Bukarest 131 Térképünk a ma 13 órára várható időjárási helyzetet ábrázolja Folyik a nyomozás az elrabolt képek után Az azóta hallott vélemények, megnyilatkozások alapján bátran állíthatjuk: a döbbe­net telepedett november 6- án, vasárnap este a rádió­­hallgatókra, televíziónézőkre — az ország egészére —, amikor elhangzott a hír­: szombaton a késő éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek a budapesti Szép­­művészeti Múzeumba, s hét, ott kiállított nagy értékű festményt tulajdonítottak el. A bűncselekmény felfede­zése után megtartott tüzetes raktári ellenőrzés során de­rült ki, hogy elvitték Raf­­faello Esterházy madonna című olajjal fára festett ké­pét. A kép mérete 28,5X21,5 cm, leltári száma 71. Hátsó oldalán az Esterházy család pecsétje látható. A felbecsül­hetetlen értékű, a XVIII. század óta az Esterházy­­gyűjteményben őrzött, kis­méretű festmény különös ér­dekessége, hogy befejezetlen maradt. A gyermek Jézus, és a kis Szent János alakjánál hiányoznak a befejező ecset­vonások. Az 1508 körül ké­szült kép keletkezésének kö­rülményei közelebbről nem ismeretesek, a hátoldalán volt felirat szerint XI. Kele­men pápa ajándékaként ke­rült Bécsbe, 111. Károly fele­ségének, Erzsébet császárnő­nek a tulajdonába, majd Kaunitz herceg és végül az Esterházyak birtokába. A másik eltulajdonított Raffaello az Ifjú képmása cí­met viseli, olajjal fára fes­tett alkotás. A kép mérete 54X39 cm, leltári száma 72, amely a kép hátoldalán ta­lálható. A képet egy időben Raffaello önarcképének tar­tották, a legújabb kutatások szerint a budapesti képmás az a festmény, amelyet a ve­lencei Marcantonio Mischeli egykor Pietro Bembo pado­­vai stúdiójában látott, s ma­gát Bembót ábrázolja fiatal korában. Az ifjú Raffaello 1506-ban festette, amikor az urbinói udvarban Bembóval találkozott. A kép az Ester­­házy-gyűjteményből került a Szépművészeti Múzeumba. A harmadik kép Giorgione egy ismeretlen utánzójától származó Giorgione-képmás. A fára ragasztott papírra, olajjal készült festmény mé­rete 31,5X28,5 cm. Leltári száma 86. A negyedik és ötödik elra­bolt kép Giovanni Battista Tiepolo alkotása. Mindkettőt olajjal vászonra festette a művész. Az egyik kép Mária hat szenttel címet viseli. Mé­rete 72,8X56 cm. Leltári szá­ma 651. A kép egyike annak a két jellemző és fontos Tie­­polo-műnek, amelyek a Szép­­művészeti Múzeum tulajdo­nát képezik. A Mária hat szenttel szervesen illeszkedik rokon témájú és hasonló kompozíciójú művei sorába. A másik Tiepolo-kép címe Pihenő szent család Egyip­tomba menekülés közben. Mérete 47,7­65 cm, leltári száma 6536. A hatodik és hetedik kép Jacopo Tintoretto alkotása. Az egyik olajjal vászonra festett Női mellkép, amely­nek mérete 38X33,3 cm, és leltári száma 112. A másik egy Férfi mellkép, amelyet fára ragasztott vászonra olaj­jal festett a mester. A kép mérete 47,7X39,2 cm, leltári száma 114. A Női mellkép legalább olyan utat járt be, mint a Giorgione-képmás. Velencei gyűjteményből Angliába, majd Brüsszelbe, illetve Bécsbe került, s on­nan jutott Budára, mígnem a nemzet tulajdonává vált. A Férfi képmás a bécsi ud­vari könyvtár igazgatója, Kollár Ádám ajándékaként került Magyarországra. A rendőrségi közlemény elhangzása után nem sokkal már számos értékes bejelen­tés érkezett a lakosságtól, a nyomozó hatóságokhoz. Az ismeretlen tettesek a bűn­­cselekmény elkövetésekor a helyszínen hagytak egy ame­rikai gyártmányú, speciális, több művelet végrehajtására alkalmas csavarhúzót, egy műanyag zsinórt és egy mű­anyag zsákot. A rendőrség kérése ily módon úgy módo­sult, hogy azok is jelentkez­zenek, a Budapesti Rendőr­főkapitányságon, vagy bár­mely rendőri szervnél, akik ezekkel a tárgyakkal kapcso­latban felvilágosítást tudnak adni. Az ellopott festményekkel kapcsolatban fontosabb tud­nivaló még, hogy nem vala­milyen nagyobb tárgyra, ke­retben levő festményre kell gondolni. Az ismeretlen tet­tesek a fára festett képeket a keretekből kiemelték, a vá­szonra festett műveket pedig borotvapengével kivágták, s a kereteket a múzeumban hagyták. A festmények így kis helyen is elférnek, a tet­tesek, amelyiket lehetett, fel­tehetően összegöngyölítették. A nyomozás eddigi megál­lapítása szerint feltételezhe­tő, hogy a képrablást ketten vagy hárman követték el. A tolvajok a helyszínt, az otta­ni körülményeket ismerhet­ték. Feltehetően fiatalabbak, de legfeljebb középkorúak. A bűncselekmény végrehaj­tásához saját, lopott, vagy bérelt gépkocsit használtak. Az itthon és külföldön egy­aránt óriási visszhangot kel­tett budapesti műkincsrab­lással kapcsolatban Garas Klára, a múzeum főigazga­tója még hétfőn elmondotta az MTI munkatársának: " Legértékesebb képeink­ből loptak el. Mindenekelőtt a két elrabolt Raffaello-kép felbecsülhetetlen értékű, an­nál inkább, mert Raffaello­­mű kevés lelhető fel a világ múzeumaiban. A múzeumi veszteségek történetében ez a műkincsrablás a legnagyob­bak közé tartozik, s talán nem csak Európában. Ezért is kíséri oly nagy figyelem és érdeklődés az eseményt. Vasárnap és hétfőn Bécsből, Rómából, Londonból és Ber­linből sorra telefonáltak a Szépművészeti Múzeumba, nem csak újságoktól, hanem a múzeumokból és hasonló társintézményektől is tuda­kozódtak, s legnagyobb meg­döbbenésüknek adtak han­got. Az ellopott alkotások valóban az európai és az egyetemes művészet legje­lentősebb alkotásai közé tar­toznak, s ezért is remélhet­jük, hogy a nyomozó hatósá­goknak a lakosság és a nem­zetközi közvélemény segítsé­gével sikerül visszaszerez­niük ezeket a képeket. Kedden a kora délelőtti órákban szerkesztőségünk is megkereste a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját. Ér­deklődésünkre, Garas Klára a következőket válaszolta: — Szeretnénk mihama­rabb sajtóértekezleten még többet, még részletesebben szólni az elrabolt nagy érté­kű műkincsekről, hogy köz­véleményünk egészen ponto­san értesülhessen arról, mi­lyen veszteség érte nemzeti vagyonunkat. Ebben a pilla­natban azonban az eddigiek­nél többet nem mondhatok, épp a nyomozás sikere remé­nyében. Most pedig mind­annyiunk érdeke éppen az, hogy a képek miha hamarabb épségben visszakerüljenek a múzeumba. Az Esterházy madonna Az Ifjú képmása NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő : Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1139 Bp. XIII., Váci út 73. Telefon: 497-950 Levélcím: 1553 Bp. Pf. 43. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 34.- Ft Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN 0133-1701­­­4­16 Annyi csip-csup kabátlopás, kisstílű falbontás után egy igazi szenzáció. Nem kíván­tuk. Begyűrűzött. — Nyugati típusú bűncse­lekmény. Erre utalnak a helyszínen hátrahagyott bűn­jelek is — mondja szép kö­zönség előtt, a 4-es busz megállójában egy szürke ka­lapos önjelölt szakértő, és hüvelykujjával háta mögé, a Szépművészeti Múzeumra mutat. A főbejárat — az előre el­határozott ünnepi nyitvatar­­tás szerint — 8-án és 9-én zárva. Itt csak igazgatói en­gedéllyel lehetne belépni. Hátul, az Állatkerti út fe­lőli oldalon, magas palánk­kal elkerített építési terület. Senki sem szól rám, mikor bemegyek. A munkások vég­zik a dolgukat. Kettőjüket megszólítom. — Tudnak valamit a mű­kincslopásról? — Amennyit mások is. — Mások annyit tudnak, hogy hét kép eltűnt. A biz­tonsági berendezésekről, ar­ról, hogy van-e őrség, sem­mit. — Uram, el tudja képzelni, hogy ne legyen biztonsági berendezés? őrség is van. Minket név szerint számon tartanak. Reggel le kell adni az itt dolgozók névsorát, es­te ellenőrzik, hogy mindenki kijött-e. — Azt rebesgetik pedig, hogy a betörő csak úgy jut­hatott be, hogy bent ma­radt ... — Ugyan már. Ott mászott be, ni! — mutatja az egyik munkás a Széchenyi-fürdő felőli oldal állványzatát. — Itt, az állványokon mászott fel az első emeletig, a pár­kányon sétált el egy ablakig, üvegvágóval akkora lukat vágott, hogy a keze beférjen, a többi gyerekjáték volt. Az viszont tény, hogy a Szépművészeti Múzeum ér­tékei nem voltak és nincse­nek is biztosítva. Kivételt képez az, ha külföldi kiállí­tásra szállítják az alkotáso­kat. Ebben az esetben álta­lában a meghívó ország vagy múzeum gondoskodik a mű­kincsek biztosításáról, védel­méről. Különben jogszabály rendelkezik arról, hogy a költségvetési szervek va­gyontárgyaikat csak a Pénz­ügyminisztérium engedélyé­vel biztosíthatják. Értesülé­sünk szerint a Szépművésze­ti Múzeum, vagy annak fő­hatósága nem kért engedélyt. Ha ezt megteszik, akkor egé­szen biztosan engedélyezik a biztosítás megkötését. A másik dolog, ami ko­rántsem elhanyagolható, s ez egyben véleményünk is: tu­lajdonképpen ez nem bizto­sítási kérdés, hanem vagyon­védelmi. Tehát nem arra van szüksége a múzeumnak, hogy egy ilyen esetben a pénzben talán ki nem fejez­hető összeget megkapja, ha­nem arra, hogy korszerű biz­tosító, biztonsági berende­zéssel eleve kizárja azt, hogy behatolhassanak a rablók. Számos múzeumban láttuk már, a Louvre-ban, a firen­zei Uffizi képtárban, a mün­cheni Művészeti Múzeum­ban, a leningrádi Ermitázs­­ban és még sorolhatnánk: a lehető legkorszerűbb elekt­ronikai eszközökkel védik a felbecsülhetetlen értékű mű­kincseket, műalkotásokat. M.—V.—W. Találgatások, tények, kérdőjelek

Next