Népszava, 1983. december (111. évfolyam, 283–307. sz.)
1983-12-15 / 295. szám
NÉPSZAVA 1983. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Jubilál a Budapesti Tejipari Vállalat Tovább bővül a tejtermékek választéka Szigorítják a tej minőség szerinti átvételét — Fermentált italok Energiaszegény vajkrémek A tejipar 1983. évi tevékenységéről és további célkitűzéseiről tartottak — árubemutatóval egybekötött — sajtótájékoztatót szerdán a Tejipari Vállalatok Trösztjében. A találkozónak különös időszerűséget adott, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat kollektívája december 14-én ünnepelte az üzem megalakulásának 100 éves évfordulóját. Hazánkban az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás eléri a 180 kilogrammot, ám ez még mindig elmarad a táplálkozásélettani szempontból kívánatos színvonaltól. A fogyasztás növelésének egyik alapvető eszköze a termékválaszték bővítése olyan igényes árukkal, amelyeket nagy élvezeti és biológiai érték, hosszú eltarthatóság jellemez. Dr. Vendégh Ferenc vezérigazgató elmondta: a tejipar ma mintegy 200 terméket gyárt, sok helyütt azonban nem kapható valamennyi. Részben a gyártókapacitás, részben a kereskedelem hiányos technikai felkészültsége gátolja a készítmények teljes körű forgalmazását. A korszerűsítések révén a mostanitól eltérő, habosított állományú, körülbelül kéthetes szavatosságú termékeket hoznak forgalomba. A modern táplálkozási igények kielégítésére csökkentett energiatartalmú vajkészítmények gyártását kezdik meg Sopronban. Tovább növelik a lágy sajtok — ma még szerény — választékát is. Idén a legerőteljesebben az állami gazdaságok növelték tejtermelésüket, a téeszeknél a fejlődés szerényebb mértékű volt. Kedvező, hogy a kistermelők is szívesen tartanak tehenet és ismét több tejet értékesítenek. 1984. január 1-től — a mezőgazdasági nagyüzemeknél — bevezetik a bakteriológiai minőségtől függő differenciált felvásárlási árrendszert. Az új minősítés középpontjában a minőséget döntően meghatározó összcsíraszám, a fizikai tisztaság és az erjedést gátló tejidegen anyagok állnak. A tejipar egyik legfontosabb feladata a fogyasztói tej minőségének javítása. Idén 30 százalékkal kevesebb zacskós tej folyt el, de még mindig számottevő az a tejmennyiség, amit a kereskedelemtől folyós és lejárt szavatosságú tej címén visszavásárolnak. A kartondobozos csomagolású tartós tej nem alkalmas e problémák jelentős csökkentésére, ráadásul csomagolóanyaga csak tőkés importból szerezhető be, és így az áru eléggé drága. E kérdés megoldásában — a Tatabányán készülő — féltartós tej hozhat jelentősebb javulást. A tejipar legnagyobb mennyiségű és a veszteség szempontjából legfontosabb mellékterméke a savó. A jövőben, az eddigi hasznosításon túl, emberi fogyasztásra is alkalmas savóalapú termékeket hoznak forgalomba. A fermentált ízesített italok, a zselék és a lágy fagylaltok bizonyára nagy tetszést aratnak majd a vásárlók körében. Az energiaszegény vajkrémek pedig elsősorban a hízás ellen küzdők körében számíthatnak érdeklődésre. (cseh) Ezeken az automata gépsorokon töltik a zacskós tejet Fejér Gábor felvételei A százéves Tejipari Vállalat modern gépein csomagolják a kávétejszínt A Mai Magazin decemberi száma A Mai Magazinnak, a magyar szakszervezetek képes folyóiratának decemberi számát tallózva, figyelmükbe ajánlunk néhány jó olvasmánynak ígérkező írást. Itt van például a származási perekkel kapcsolatos régi dilemma: mekkora az esélye a pechbe fogott férfinak arra, hogy igaztalanul apának nyilvánítsák . A Védtelen férfiak című írásból egyértelműen kiderül: esztendőnként kétezer esetben tesznek pontot az orvosszakértők a vitás származási perek végére. A döntésről annyit, még ma is túlkönnyű apának lenni. A szolgáltatások területéről ezúttal a festői szépségű és régi fürdőhelyként számon tartott Parád üdülői adottságait, pontosabban a kínálat fehér foltjait mutatja be a Magazin. Mi lett a patinás Molnár-panzióval és a valamikor ugyancsak vendégvárásra épített Zsuzsanna-lakkal? Egyáltalánbe tudja-e tölteni hivatását, azt, hogy hivatalosan országos üdülőtelepüléssé nyilváníttatott Parád, akkor, amikor csupán ötven váratlanul odalátogatót tud például elszállásolni? Szegő doktorék hitvallásával is megismerkedhet az olvasó. Az orvos házaspár Heves községben él, itt fejti ki az öregekért folytatott úttörő tevékenységét, amelyről tíz év után végre lekerült a kísérlet elnevezés, hiszen hivatalosan is elismerik: a házaspár a szociálgerontológia új modelljével gazdagította a magyar egészségügyet. Egy másik „gazdagító” — Törőcsik Jolán faintarzia-művész, Kiskunhalason, a mozgássérült gyerekek intézetében alkotott valami mesés dolgot, a mesefalat. Hogy „felmelegítse” valamivel a gyerekek környezetét. A lap publicisztikája a baktói hardier esete kapcsán töpreng el a fedgyosult időn, az átváltozások forgatagába került ember mindennapos dilemmáin. A lassan fogalommá váló Hajnal Csaba éppúgy „vendége” a Magazinnak, mint Cortez és Pizzaro, valamint Alexander von Humboldt. Ez utóbbi három férfiról a „Farkasok és fanatikusok” című írás rántja le a leplet. A Hatalomátvétel című írás a „megvert szülők-szindróma” a bemutatására vállalkozik. És még néhány egyéb téma: Az év szupersztárjai. — Mibe kerül az olimpia? — Ön hogyan viszonyul a múmiákhoz? — Bivalyok és kaptárkövek; — Minimatek, főként szülőknek; — Receptek a nagyvilágból. (szabó) Körülbelül másfél milliárd forintért Megújul a budapesti Nagyvásárcsarnok Budapest gyomra. A Tolbuhin körúti vásárcsarnok — mint valamennyi között a legnagyobb — méltán tarthat jogot erre az elnevezésre. Tízezreket lát el mindennapi táplálékkal, és mindenkor híven jelzett az egész test, a város állapotáról. A millenniumot követő esztendőben, amikor Budapest nagyvárossá hízott, született meg. A sok kis piac — amellett, hogy piszkos volt és járványokat terjesztett — már képtelen volt a soktonnányi élelmet a város vérkeringésébe juttatni. A központi vásárcsarnok utak találkozásánál, közel Budapest szívéhez létesült. A Dunával alagútrendszer kötötte össze, hogy a hajókon érkező árut a kofák akadálytalanul húzhassák be kéziszekereiken. Még egy vasúti vágány is átfutott rajta, hogy zökkenő nélkül fogadhassa a vidéki húst és gyümölcsöt. A második világháború azonban betemette e csatornákat. Az ötvenes évek pedig éhkoppra fogták a csarnokot. Úgy tartották akkoriban, a piacok és a csarnokok halálra vannak ítélve. Ahogy azonban dermedtségéből ébredt a főváros, úgy élénkült a csarnok is. Azóta egyfolytában nő a forgalom. Az évszázad tömérdek étke közben megülte e hatalmas gyomrot. A földszint tízezer négyzetméterét, melyet lábak milliói koptatnak, a pincében felállított állványerdő tartja. Mállik a vakolat, rozsdásodik a vasszerkezet. A gyomor, ha eddig szerencsére nem is rándult görcsbe, mindenképpen segítő kezekre szorul, hogy új erőre kapjon. — Elkészültek már a felújítási tervjavaslatok — tájékoztat Szabó Imre, a vásárcsarnok vezető felügyelője. — A közel száz év nem múlt el nyomtalanul. A nagy megterhelés megviselte az épületet. Naponta 20—22 ezer vásárló fordul meg benne, akik a száz-egynéhány elárusítóhelyről több tízezer tonna zöldséget, gyümölcsöt, húst és tejet visznek haza évente. A felújítás költségei várhatóan meghaladják majd a másfél milliárd forintot. A sorrendet a statikai vizsgálatok eredménye határozza meg. A rekonstrukció alatt sem akarjuk bezárni a csarnokot — ennyi ember vásárlási kedvét képtelenség lenne máshol kielégíteni —, hanem részleges üzemeltetésre rendezkedünk be. Még nem dőlt el, pontosan mikor kezdődik a munka. A javaslatok szerint a pince körút felé eső részén süllyesztett szintű ABC-áruház nyílik majd, és az épülettel együtt újulnak meg az elárusítóhelyek is. A pincéből liftekkel egyenesen a pavilonokba kívánják juttatni az árut, hogy ily módon helyettesítsék a hordárokat és a kézikocsikat. A Nagyvásárcsarnok homlokzata és vasszerkezete műemlék jellegű. Éppen ezért régvolt képét varázsolják újjá. A főhajót és a két mellékhajót is eredeti formájában őrzik meg. (v-t) Jogsegélyszolgálat is már a volán mögött Négy alkalommal vidéki tárgyaláson képviseltük a vádlottat, egyszer a Legfelsőbb Bíróság előtt, beadványokat, fellebbezéseket szerkesztettünk az érdekében — mondja dr. Némethi László, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 3. számú üzemegysége szakszervezeti jogsegélyszolgálatának vezetője. - De szívesen tettük, mert kezdettől fogva meg voltunk győződve arról, hogy ártatlan. S ha már így ellőttük a poént, nyugodtan előrebocsáthatjuk: külön örülünk annak, hogy a Legfőbb Ügyészség - amelynek tevékenységéről talán kissé egyoldalú kép alakult ki a köztudatban - ezúttal is a vádlott érdekében emelt szót, pontosabban törvényességi óvást. Benkó Pétert, a BSZV 33 éves gépkocsivezetőjét halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt az idén februában egyévi szabadságvesztésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság, mellékbüntetésként pedig két évre eltiltotta a járművezetéstől. A gázolás 1982. november 18-án délután öt óra tájban, tehát már sötétben történt a 71. számú úton, Balatonederics és Balatongyörök között. Balogh Ferenc, a későbbi áldozat, az úttest szélén gyalogosan közeledett a teherautó felé. Az ítéleti tényállás szerint Benkó Péter a szembejövő forgalom miatt nem tudott kellő oldaltávolságot tartani, miközben kikerülte a gyalogost, ezért ütötte el őt. A gépkocsi elé lépett A vádlott azzal védekezett, hogy idejében észrevette a gyalogost, s mivel csupán 50—57 kilométeres óránkénti sebességgel haladt, akár meg is állhatott volna. Erre azért nem volt szükség, mert a 355 centiméter széles forgalmi sávon, a felezővonal mellé húzódva a 245 centiméter széles gépkocsival, biztonságosan elmehetett volna Balogh Ferenc mellett. Csakhogy amikor a teherautó már féktávolságon belül volt, a szerencsétlen ember az úttest közepe felé lépett, s ekkor a szembe jövő forgalom miatt már nem lehetett elkerülni a katasztrófát. A járásbíróság azzal vetette el Benkó Péter védekezését, hogy ellentétes az ügyben eljárt igazságügyi orvosszakértő és műszaki szaktanácsadó szakvéleményével. A büntetőperben másodfokon eljáró Zalaegerszegi Megyei Bíróság helyben hagyta a járásbíróság ítéletét, így az jogerőre emelkedett. A legfőbb ügyész törvényességi óvása azonban egy sor lényeges körülményre mutatott rá, amelyet az első- és másodfokú bíróság nem derített fel, nem vett figyelembe vagy tévesen értelmezett. Az alapos óvás nyomán eljáró legfelsőbb bírósági tanács ezért hatályon kívül helyezte a megalapozatlan bírósági határozatokat, és a Zalaegerszegi Járásbíróságot új eljárásra utasította. Így egyebek közt a legfőbb ügyész, majd a Legfelsőbb Bíróság kiemeli: az első fokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a szakértői vélemények cáfolnák a vádlott védekezését. Sem az igazságügyi orvosszakértő, sem a műszaki szaktanácsadó nem tárt a bíróság elé olyan adatokat, amelyek kizárnák, hogy Balogh Ferenc valóban az úttest közepe felé mozdult volna. Az a „műszaki szakvélemény” pedig, hogy a balesetért büntetőjogilag a vádlott a felelős, mert nem tartott biztonságos oldaltávolságot, meghaladja a szaktanácsadói feladatkört, s ezért megengedhetetlen megállapítás. Járható volt-e a padka? Ugyancsak példálódzó jelleggel: az ítélet a helyszínelési jegyzőkönyvvel egyezően azt rögzíti, hogy a baleset helyszínén az útpadka füves és gazos volt, vagyis gyalogos számára járhatatlan. A bíróság nem figyelt fel arra, hogy a helyszíneléskor készített fényképfelvételek ellentmondanak a jegyzőkönyv tartalmának: a fényképek azt tanúsítják, hogy az útpadka egy személy haladásához szükséges szélességben igenis járható volt. De miért fontos ez? Nos, a Kresz előírja, hogy a gyalogosnak az útpadkán kell közlekednie, s csak akkor mehet az út szélén, ha a padka nem járható. Ha tehát az bizonyosodna be, hogy Balogh Ferencnek módja lett volna a padkán közlekedni, akkor az úttesten történő haladását a balesetben való közrehatásként kell értékelni. Hiszen — szögezi le a Legfelsőbb Bíróság — „nem volt elsőbbségi helyzetben, ezért életének és testi épségének megóvása, vakmánt a járműforgalom zavarásának elkerülése végett érdekében állott a figyelmes közlekedés és szükséghez képest a járművek előli (egyetlen oldal irányú lépéssel végrehajtható) kitérés”. Még sokatmondóbb adat — de a bíróság nem vette figyelembe —, hogy az áldozat vérében 2,34 ezrelékes alkoholos koncentrációt mutattak ki. Végezetül a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság megfontolásra ajánlja, hogy ha a megismételt eljárás eredményeként meg is állapítanák a vádlott bűnösségét, szükség van-e a járművezetéstől való eltiltására. Hiszen nagy szaktudással, példamutatóan dolgozott és 400 ezer kilométert vezetett balesetmentesen, mielőtt a szerencsétlen gázolás bekövetkezett. A koronatanúk vallomása A legfőbb ügyész a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg félbeszakította a szabadságvesztésbüntetés végrehajtását. És Benkó Péternek többé nem is kellett bevonulnia a fogházba: a Zalaegerszegi Járásbíróság a megismételt eljárásban felmentő ítéletet hozott, s ezt helyben hagyta a megyei bíróság is. A felmentés indokai közül most már igazán csak a leglényegesebbet említjük. A bíróságon két érdektelen tanú elmondta, hogy az egyedül élő, elkeseredett Balogh Ferenc kijelentette előttük: felakasztja magát, vagy egy autó elég ugrik, „mert ez férfiasabb dolog”. Benkó Péter ismét vezethet gépkocsit. Kéri Tamás