Népszava, 1983. december (111. évfolyam, 283–307. sz.)

1983-12-15 / 295. szám

NÉPSZAVA 1983. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Jubilál a Budapesti Tejipari Vállalat Tovább bővül a tejtermékek választéka Szigorítják a tej minőség szerinti átvételét — Fermentált italok Energiaszegény vajkrémek A tejipar 1983. évi tevé­kenységéről és további cél­kitűzéseiről tartottak — árubemutatóval egybekö­tött — sajtótájékoztatót szerdán a Tejipari Vállala­tok Trösztjében. A találko­zónak különös időszerűséget adott, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat kollektí­vája december 14-én ünne­pelte az üzem megalakulá­sának 100 éves évforduló­ját. Hazánkban az egy főre jutó tej- és tejtermék­fogyasztás eléri a 180 ki­logrammot, ám ez még min­dig elmarad a táplálkozás­élettani szempontból kívá­natos színvonaltól. A fo­gyasztás növelésének egyik alapvető eszköze a termék­­választék bővítése olyan igényes árukkal, amelye­ket nagy élvezeti és bioló­giai érték, hosszú eltartha­tóság jellemez. Dr. Vendégh Ferenc ve­zérigazgató elmondta: a tej­ipar ma mintegy 200 ter­méket gyárt, sok helyütt azonban nem kapható vala­mennyi. Részben a gyártó­­kapacitás, részben a keres­kedelem hiányos technikai felkészültsége gátolja a ké­szítmények teljes körű for­galmazását. A korszerűsí­tések révén a mostanitól el­térő, habosított állományú, körülbelül kéthetes szava­tosságú termékeket hoznak forgalomba. A modern táp­lálkozási igények kielégíté­sére csökkentett energia­­tartalmú vajkészítmények gyártását kezdik meg Sop­ronban. Tovább növelik a lágy sajtok — ma még sze­rény — választékát is. Idén a legerőteljesebben az állami gazdaságok növel­ték tejtermelésüket, a téeszeknél a fejlődés sze­rényebb mértékű volt. Kedvező, hogy a kisterme­lők is szívesen tartanak tehenet és ismét több te­jet értékesítenek. 1984. ja­nuár 1-től — a mezőgazda­­sági nagyüzemeknél — be­vezetik a bakteriológiai mi­nőségtől függő differenciált felvásárlási árrendszert. Az új minősítés középpontjá­ban a minőséget döntően meghatározó összcsíraszám, a fizikai tisztaság és az er­jedést gátló tejidegen anya­gok állnak. A tejipar egyik legfonto­sabb feladata a fogyasztói tej minőségének javítása. Idén 30 százalékkal keve­sebb zacskós tej folyt el, de még mindig számotte­vő az a tejmennyiség, amit a kereskedelemtől folyós és lejárt szavatosságú tej cí­mén visszavásárolnak. A kartondobozos csomagolású tartós tej nem alkalmas e problémák jelentős csökken­tésére, ráadásul csomagoló­anyaga csak tőkés import­ból szerezhető be, és így az áru eléggé drága. E kér­dés megoldásában — a Tatabányán készülő — fél­tartós tej hozhat jelentő­sebb javulást. A tejipar legnagyobb mennyiségű és a veszteség szempontjából legfontosabb mellékterméke a savó. A jövőben, az eddigi hasznosí­táson túl, emberi fogyasz­tásra is alkalmas savó­alapú termékeket hoznak forgalomba. A fermentált ízesített italok, a zselék és a lágy fagylaltok bizonyá­ra nagy tetszést aratnak majd a vásárlók körében. Az energiaszegény vajkré­mek pedig elsősorban a hí­zás ellen küzdők körében számíthatnak érdeklődésre. (cseh) Ezeken az automata gépsorokon töltik a zacskós tejet Fejér Gábor felvételei A százéves Tejipari Vállalat modern gépein csomagolják a kávé­tejszínt A Mai Magazin decemberi száma A Mai Magazinnak, a ma­gyar szakszervezetek képes fol­yóiratának decemberi szá­mát tallózva, figyelmükbe ajánlunk n­éhány jó olvas­mánynak ígérkező írást. Itt van például a származási pe­rekkel kapcsolatos régi di­lemma: mekkora az esélye a pechbe fogott férfinak arra, hogy igaztalanul apának nyilvánítsák­ . A Védtelen férfiak című írásból egyér­telműen kiderül: esztendőn­ként kétezer esetben tesznek pontot az orvosszakértők a vitás származási perek végé­re. A döntésről annyit, még ma is túl­­könnyű apának lenni. A szolgáltatások területé­­ről ezúttal a festői szépsé­gű és régi fürdőhelyként számon tartott Parád üdülői adottságait, pontosabban a kínálat fehér foltjait mutat­ja be a Magazin. Mi lett a patinás Molnár-panzióval és a valamikor ugyancsak ven­dégvárásra épített Zsuzsan­­na-lakkal? Egyáltalán­­be tudja-e tölteni hivatását, azt, hogy hivatalosan országos üdülőtelepüléssé nyilvánítta­tott Parád, akkor, amikor csupán ötven váratlanul oda­látogatót tud például elszál­lásolni? Szegő doktorék hitvallásá­val is megismerkedhet az ol­vasó. Az orvos házaspár He­ves községben él, itt fejti ki az öregekért folytatott úttörő tevékenységét, amelyről tíz év után végre lekerült a kí­sérlet elnevezés, hiszen hiva­talosan is elismerik: a házas­pár a szociálger­ontológia új modelljével gazdagította a magyar egészségügyet. Egy másik „gazdagító” — Törő­­csik Jolán faintarzia-művész, Kiskunhalason, a mozgássé­rült gyerekek intézetében al­kotott valami mesés dolgot, a mesefalat. Hogy „felmelegít­se” valamivel a gyerekek környezetét. A lap publicisztikája a baktói hard­ier esete kapcsán töpreng el a fedgyosult időn, az átváltozások forgatagába került ember mindennapos dilemmáin. A lassan foga­lommá váló Hajnal Csaba éppúgy „vendége” a Maga­zinnak, mint Cortez és Piz­­zaro, valamint Alexander von Humboldt. Ez utóbbi három férfiról a „Farkasok és fanatikusok” című írás rántja le a leplet. A Hatalomátvétel című írás a „megvert szülők-szind­­róma” a bemutatására vállal­kozik. És még néhány egyéb téma: Az év szupersztárjai. — Mibe kerül az olimpia? — Ön hogyan viszonyul a múmiákhoz? — Bivalyok és kaptárkövek; — Minimatek, főként szülőknek; — Recep­tek a nagyvilágból. (szabó) Körülbelül másfél milliárd forintért Megújul a budapesti Nagyvásárcsarnok Budapest gyomra. A Tol­­buhin körúti vásárcsarnok — mint valamennyi között a legnagyobb — méltán tarthat jogot erre az elneve­zésre. Tízezreket lát el min­dennapi táplálékkal, és mindenkor híven jelzett az egész test, a város állapo­táról. A millenniumot követő esztendőben, amikor Buda­pest nagyvárossá hízott, született meg. A sok kis piac — amellett, hogy pisz­kos volt és járványokat ter­jesztett — már képtelen volt a soktonnányi élelmet a város vérkeringésébe jut­tatni. A központi vásár­­csarnok utak találkozásánál, közel Budapest szívéhez létesült. A Dunával alagút­rendszer kötötte össze, hogy a hajókon érkező árut a kofák akadálytalanul húz­hassák be kéziszekereiken. Még egy vasúti vágány is átfutott rajta, hogy zökke­nő nélkül fogadhassa a vi­déki húst és gyümölcsöt. A második világháború azon­ban betemette e csatorná­kat. Az ötvenes évek pedig éhkoppra fogták a csarno­kot. Úgy tartották akkori­ban, a piacok és a csarno­kok halálra vannak ítélve. Ahogy azonban dermedtsé­géből ébredt a főváros, úgy élénkült a csarnok is. Azóta egyfolytában nő a forga­lom. Az évszázad tömérdek étke közben megülte e ha­talmas gyomrot. A földszint tízezer négyzetméterét, me­lyet lábak milliói koptatnak, a pincében felállított áll­ványerdő tartja. Mállik a vakolat, rozsdásodik a vas­szerkezet. A gyomor, ha eddig szerencsére nem is rándult görcsbe, minden­képpen segítő kezekre szo­rul, hogy új erőre kapjon. — Elkészültek már a fel­újítási tervjavaslatok — tá­jékoztat Szabó Imre, a vá­sárcsarnok vezető felügye­lője. — A közel száz év nem múlt el nyomtalanul. A nagy megterhelés megvi­selte az épületet. Naponta 20—22 ezer vásárló fordul meg benne, akik a száz-egy­­néhány elárusítóhelyről több tízezer tonna zöldséget, gyü­mölcsöt, húst és tejet visz­nek haza évente. A felújí­tás költségei várhatóan meghaladják majd a más­fél milliárd forintot. A sorrendet a statikai vizsgá­latok eredménye határozza meg. A rekonstrukció alatt sem akarjuk bezárni a csar­nokot — ennyi ember vá­sárlási kedvét képtelenség lenne máshol kielégíteni —, hanem részleges üzemelte­tésre rendezkedünk be. Még nem dőlt el, pontosan mi­kor kezdődik a munka. A javaslatok szerint a pince körút felé eső ré­szén süllyesztett szintű ABC-áruház nyílik majd, és az épülettel együtt újul­nak meg az elárusítóhelyek is. A pincéből liftekkel egyenesen a pavilonokba kívánják juttatni az árut, hogy ily módon helyettesít­sék a hordárokat és a kézi­kocsikat. A Nagyvásárcsarnok hom­lokzata és vasszerkezete műemlék jellegű. Éppen ezért régvolt képét vará­zsolják újjá. A főhajót és a két mellékhajót is ere­deti formájában őrzik meg. (v-t) ­ Jogsegélyszolgálat is már a volán mögött Négy alkalommal vidéki tárgyaláson képviseltük a vádlottat, egyszer a Legfelsőbb Bíróság előtt, beadvá­nyokat, fellebbezéseket szerkesztettünk az érdekében — mondja dr. Némethi László, a Belkereskedelmi Szál­lítási Vállalat 3. számú üzemegysége szakszervezeti jogsegélyszolgálatának vezetője. - De szívesen tettük, mert kezdettől fogva meg voltunk győződve arról, hogy ártatlan. S ha már így ellőttük a poént, nyugodtan előrebo­­csáthatjuk: külön örülünk annak, hogy a Legfőbb Ügyészség - amelynek tevékenységéről talán kissé egy­oldalú kép alakult ki a köztudatban - ezúttal is a vádlott érdekében emelt szót, pontosabban törvényes­ségi óvást. Benkó Pétert, a BSZV 33 éves gépkocsivezetőjét halá­los közúti baleset gondatlan okozása miatt az idén feb­­ruában egyévi szabadság­­vesztésre ítélte a Zalaeger­szegi Járásbíróság, mellék­büntetésként pedig két év­re eltiltotta a járművezetés­től. A gázolás 1982. november 18-án délután öt óra táj­ban, tehát m­ár sötétben történt a 71. számú úton, Balatonederics és Balaton­györök között. Balogh Fe­renc, a későbbi áldozat, az úttest szélén gyalogosan kö­zeledett a teherautó felé. Az ítéleti tényállás szerint Ben­kó Péter a szembejövő for­galom miatt nem tudott kel­lő oldaltávolságot tartani, miközben kikerülte a gya­logost, ezért ütötte el őt. A gépkocsi elé lépett A vádlott azzal védeke­zett, hogy idejében észre­vette a gyalogost, s mivel csupán 50—57 kilométeres óránkénti sebességgel ha­ladt, akár meg is állhatott volna. Erre azért nem volt szükség, mert a 355 centi­méter széles forgalmi sávon, a felezővonal mellé húzód­va a 245 centiméter széles gépkocsival, biztonságosan elmehetett volna Balogh Fe­renc mellett. Csakhogy ami­kor a teherautó már féktá­volságon belül volt, a sze­rencsétlen ember az úttest közepe felé lépett, s ekkor a szembe jövő forgalom mi­att már nem lehetett elke­rülni a katasztrófát. A járásbíróság azzal ve­tette el Benkó Péter védeke­zését, hogy ellentétes az ügyben eljárt igazságügyi orvosszakértő és műszaki szaktanácsadó szakvélemé­nyével. A büntetőperben másodfokon eljáró Zala­egerszegi Megyei Bíróság helyben hagyta a járásbíró­ság ítéletét, így az jogerőre emelkedett. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvása azonban egy sor lényeges körülményre mutatott rá, amelyet az el­ső- és másodfokú bíróság nem derített fel, nem vett figyelembe vagy tévesen ér­telmezett. Az alapos óvás nyomán eljáró legfelsőbb bírósági tanács ezért hatá­lyon kívül helyezte a meg­alapozatlan bírósági határo­­zatokat, és a Zalaegerszegi Járásbíróságot új eljárásra utasította. Így egyebek közt a leg­főbb ügyész, majd a Leg­felsőbb Bíróság kiemeli: az első fokú bíróság iratellene­sen állapította meg, hogy a szakértői vélemények cáfol­nák a vádlott védekezését. Sem az igazságügyi orvos­szakértő, sem a műszaki szaktanácsadó nem tárt a bíróság elé olyan adatokat, amelyek kizárnák, hogy Ba­logh Ferenc valóban az út­test közepe felé mozdult vol­na. Az a „műszaki szakvé­lemény” pedig, hogy a bal­esetért büntetőjogilag a vád­lott a felelős, mert nem tartott biztonságos oldaltá­volságot, meghaladja a szaktanácsadói feladatkört, s ezért megengedhetetlen megállapítás. Járható volt-e a padka? Ugyancsak példálódzó jel­leggel: az ítélet a helyszíne­­lési jegyzőkönyvvel egyező­en azt rögzíti, hogy a bal­eset helyszínén az útpadka füves és gazos volt, vagyis gyalogos számára járhatat­lan. A bíróság nem figyelt fel arra, hogy a helyszíne­léskor készített fényképfel­vételek ellentmondanak­ a jegyzőkön­yv tartalmának: a fényképek azt tanúsítják, hogy az útpadka egy személy haladásához szükséges szé­lességben igenis járható volt. De miért fontos ez? Nos, a Kresz előírja, hogy a gya­logosnak az útpadkán kell közlekednie, s csak akkor mehet az út szélén, ha a padka nem járható. Ha tehát az bizonyosodna be, hogy Balogh Ferencnek módja lett volna a padkán közlekedni, akkor az úttesten történő ha­ladását a balesetben való közrehatásként kell értékel­ni. Hiszen — szögezi le a Legfelsőbb Bíróság — „nem volt elsőbbségi helyzetben, ezért életének és testi épsé­gének megóvása, vak­mánt a járműforgalom zavarásának elkerülése végett érdekében állott a figyelmes közleke­dés és szükséghez képest a járművek előli (egyetlen ol­dal irányú lépéssel végre­hajtható) kitérés”. Még sokatmondóbb adat — de a bíróság nem vette fi­gyelembe —, hogy az áldozat vérében 2,34 ezrelékes al­koholos koncentrációt mu­tattak ki. Végezetül a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság meg­fontolásra ajánlja, hogy ha a megismételt eljárás ered­ményeként meg is állapíta­nák a vádlott bűnösségét, szükség van-e a járműveze­téstől való eltiltására. Hi­szen nagy szaktudással, pél­damutatóan dolgozott és 400 ezer kilométert vezetett balesetmentesen, mielőtt a szerencsétlen gázolás bekö­vetkezett. A koronatanúk vallomása A legfőbb ügyész a tör­vényességi óvás benyújtásá­val egyidejűleg félbeszakí­totta a szabadságvesztés­­büntetés végrehajtását. És Benkó Péternek többé nem is kellett bevonulnia a fog­házba: a Zalaegerszegi Já­rásbíróság a megismételt el­járásban felmentő ítéletet hozott, s ezt helyben hagyta a megyei bíróság is. A felmentés indokai kö­zül most már igazán csak a leglényegesebbet említjük. A bíróságon két érdektelen tanú elmondta, hogy az egyedül élő, elkeseredett Ba­logh Ferenc kijelentette előttük: felakasztja magát, vagy egy autó elég ugrik, „mert ez férfiasabb dolog”. Benkó Péter ismét vezet­het gépkocsit. Kéri Tamás

Next