Népszava, 1984. január (112. évfolyam, 1–25. sz.)
1984-01-03 / 1. szám
4 Mégis kenyeret ad a kishajmási föld Kishajmáson, a dombokkal határolt baranyai településen háromszáz embert cserbenhagyott a föld. Hiába szántották, hiába vetették, az eredmény siralmas volt. A mezőgazdasági termelésre szinte alkalmatlan, agyagos, homokos terület sokáig volt átok a falunak. Tíz évvel ezelőtt már-már úgy tűnt, az emberek elhagyják a lápos, ingoványos, legfeljebb csak legelőnek jó környéket, amikor egy mezőtúri fazekas érkezett a faluba. Azóta az agyag nem felhúzza, hanem felemeli a kishajmásiakat. A föld, amely nem engedelmeskedett a gépeknek, simul, formálódik a kezekben. Tányérok, köcsögök, csuprok, virágtartók, bütykösök, szilkék sora kerül ki a régi parasztházból üzemmé fejlődött épületből. Végh István, a helyi termelőszövetkezet termelési irányítója minden munkafolyamatot bemutat, elmagyaráz. Amíg végigjárjuk a csarnokokat, a görög asszonyok jutnak eszembe. Azok, akik a fejükön vagy a vállukon viszik a vizesedényt. Kishajmáson a fiatal lányok tízesével, húszasával, egyenes derékkal hordják a félig kész, vagy éppen festésre váró korsókat. — Amikor a tsz elkezdett a kerámiáival foglalkozni, nálunk, a Hegyhát vidékén nem volt hagyománya az edénykészítésnek. A régi siklósi kerámiák alapján indultunk el, azóta saját stílust alakítottunk ki. Három alapszínnel, a barnával, a törtfehérrel és a feketével variálunk. Szeretjük a tompa fényű és a mély tűzfl mázakat alkalmazni. Kezdetben egy-másfél milliónyi értékű árut termeltünk. 1983- ban ennek a tízszeresét könyvelhettük el. A mi tsz-ünk csak azóta áll meg a lábán, amióta ezt az üzemet megalapítottuk — mondja Végh István. A sárcsomóból pillanatok alatt nyúlánk, szép formájú váza lett Nagy Lászlónné keze alatt. Megállítja a korongot. — Ez sikerült — jegyzi meg, és már újabb agyagért nyúl. Meggyúrja, középre fogja és húzza föfelé... — Négy éve csinálom, előtte nem tanultam, el sem tudtam képzelni, hogy a sár adja majd a megélhetésünket. Szép ez a szakma, mert engedelmeskedik az agyagrög. Ha akarom, váza lesz, ha akarom, bokály. Kezdetben haragudtam a földre, mindig sáros voltam, az eredmény meg sehol. Aztán megtanultam a lábammal hajlani a korongot, a kezemmel formálni, bűvölni az agyagot. Most már a lányom is barátkozik az üzemmel, remélem, ezt a szakmát választja majd. — A korongozók, formázók többsége asszony, betanított, vagy szakmunkás. Könnyítettünk a munkájukon azzal, hogy elektromos meghajtású korongokon dolgoznak már. Egy műszakosak, így jut idejük az otthoni tennivalókra is — magyarázza kísérőm. A festők, karcolók termében szokatlan csend van, csak a tollak sercegése hallatszik. — Figyelni kell, mert ezen már nem lehet változtatni. A karcolás helye a nyers edényen megmarad. A motívumok természetesen nem lesznek egyformák, hiszen nem gép, hanem emberi kéz csinálja. Egy kumborral több, vagy egy levéllel, bimbóval kevesebb, nem számít, de az alapmintának meg kell maradnia — magyarázza Pintérné Szél Ilona. — Kedvvel, örömmel csinálom, és ha látóim a kirakatban a munkáimat, büszke vagyok. — A diszkerámia iránti érdeklődés a nehezedő gazdasági helyzetben nem hagy alább? A termelőszövetkezet később is meg tud élni a gyertyatartókból, szilkékből? — Gondoltunk erre is, és a most készülő üzemcsarnokban iparikerámia-gyártást végzünk majd. Kályhacsempe gyártására akarunk berendezkedni. Barokk mintás, mázas cserépkályhaelemeket mutattunk be a kereskedelemnek, megrende már külföldről is akadt. Január a próbagyártás hónapja, ezt követően sorozatban készül majd a mélyzöld, gesztenyebarna kályhacsempe. De a díszkerámiát sem szeretnénk elfelejteni. — Bízunk az agyagban, amiből most már szerencsére bőven van a környékünkön. Megtanultuk tisztelni. Kishajmás felnőtt lakossága nyolcvan százalékának ez ad megélhetést. Járnak ide a környékről is dolgozni. Már nem kell attól félnünk, hogy elmennek az emberek. Igaz, a falut egyik oldalon dombok, erdők, a másik oldalon a vasúti töltés elzárja a terjeszkedéstől, de az ittenieknek a föld megélhetést biztosít. Már tudunk boldogulni. Eszterhas Katalin Érzést, fantáziát lehet az agyagba karcolni Laufer László felvételei Száradnak a díszes edények Szépséges edények Forog a korong Repülőtéri kiszolgálórendszer Az utast és poggyászt együtt szállító (PALT) repülőtéri kiszolgálórendszer kifejlesztésére és értékesítésére az idén Aeropart néven betéti társulás alakult. A társulás az alapító tagok — az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár, az Autóipari Kutató és Tervező Vállalat, az UVATERV, a Transinvent és a Licencia által összeadott 14 millió forintos alaptőkével kezdte működését. Az Ikarusnak a világon egyedülálló repülőtéri autóbusza csak akkor alkalmazható, ha ahhoz az utaskiszolgálási és csomagkezelési technológiát is átalakítják. Így született meg az utast és poggyászt együtt szállító repülőtéri kiszolgálórendszer kifejlesztésének gondolata. Ez a feladat azonban már meghaladta az Ikarus lehetőségeit, ez indokolta a betéti társulást. KEDD, 1984. JANUÁR 3. NÉPSZAVA Világgazdaság 1984 3€ihtta alkalma akadjanak exportőreink? Lassul az amerikai gazdaság növekedési üteme — ezt a „jónak” minősített hírt közölte az óév utolsó napjaiban a washingtoni kormányzat. A recesszió évei után 1983-ban egyértelművé vált a gazdaság felélénkülése, s emiatt a közgazdászok már attól tartottak, hogy ismét elkerülhetetlenné válnak a gazdasági megszigorítások, újabb pénzpolitikai fordulat várható az USA-ban. Az 1983. évi mindössze 4,5 százalékos nemzetitermék-növekedés azért jobb, mint az erőteljesebb, mert ha a gazdaság felpörgetett motorja felmelegszik, kiújul az inflációs láz. Ez pedig a hitelkamatok drágítására, újabb fékezésre készteti a kormányzatot. Szakértők tehát halvány reményüket ahhoz fűzik, hogy az 1983. évi mérsékelt fellendülés után szerényebb tempójú, ám kiterjedtebb, stabilabb növekedési szakasz következhet. Sajnos, ebben a világgazdaság számára kedvező fejlődési változatban kevesen hisznek. Feldstein, az elnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője attól tart, hogy a 200 milliárd dollárra rúgó költségvetési hiány még a jelenleginél is feljebb srófolhatja a hitelek árát, ami keresztezi a tartós növekedést. A legfejlettebb tőkés országokat tömörítő OEC szervezet szerint is az amerikai katonai kiadások által túlterhelt költségvetés a bűnös abban, hogy a jelenlegi konjunktúraciklusban a felfelé ívelő szakasz jóval rövidebb lesz a szokásosnál, vagyis változatlanul ingatag alapokon nyugszik a jövő. Az óévben az egy esztendővel korábbihoz képest csaknem felére csökkent az árdrágulási tempó, széles körben megindultak a lakásépítkezések, a gépkocsivásárlások a tengerentúlon. A konjunktúra azonban a fogyasztási szektorra korlátozódott, a vállalatok kevésbé bizakodtak, kivártak a fejlesztéseikkel. Az inflációval korrigált bankkamatok még anynyira magasak, hogy a befektető úgy gondolkodik: érdemesebb a pénzt — beruházások helyett — kamatozó kötvényekbe fektetni Jóllehet a pénzügyi irányítás javítani szeretné a beruházási feltételeket, a kormány — a költségvetés hiányának pótlására — erre kényszerül, hogy a magántőkepiac elől állandóan elvonja a hiteleket. Drágulnak tehát a kölcsönök, romlanak a vállalati fejlesztések megtérülési esélyei. A tartósan magas amerikai kamatszint tízéves rekordmagasságba lökte a vezető valutákhoz képest a dollárt, ami kereskedelmi, pénzügyi szempontból egyaránt hátrányos. Mivel dollárban számolják a behozatali árakat, a mezőgazdasági terményeket, az olaj importárát kontinensünk országaiban, az erős dollár közömbösíti az árcsökkenések hatását, vagyis drágul a behozatal. Az amerikai költségvetési és pénzügypolitika bilincsben tartja a nyugat-európai országok gazdaságpolitikáját. Amennyiben el akarják kerülni valutáik bértámladését, inflálódását, ők is emelik a hitelkamatokat. A magas kamatok és a drága dollár vonzóvá teszi az amerikai befektetéseket, a felesleges tőke nem otthon, hanem az USA-ban keresi az értékesülés lehetőségét. A dollár meghatározó nemzetközi szerepéből következik, hogy számos, adósságterhek leépítésén fáradozó ország számára maradnak változatlanul súlyosak a törlesztési feltételek. Nemcsak a felvett hitelek visszafizetése nehéz a magas kamatok és a drága dollár miatt, de — pénzügyi intézmények szerint — az új hitelek felvétele sem lesz könnyebb, mert egyrészt a felszabaduló kölcsöntőke nagy része az Egyesült Államokba áramlik, másrészt a világ nem számíthat az olajtermelő országok tőkefeleslegére sem. A világgazdasági előrejelzésekből sokszor szerepel a „szelektív fellendülés” fogalma, vagyis hogy elsősorban a korszerű áruféleségek, a technológiafejlesztésben élen álló iparágak termékei számíthatnak sikerre. Ehhez a szerkezeti változathoz történő alkalmazkodáson múlik elsősorban, milyen eredményt érnek el exportőreink 1984- ben a külpiacokon. Marton János Magyar—csehszlovák áruforgalmi megállapodás Az óév utolsó külkereskedelmi szerződését kötötte december 31-én Vas János magyar és Ludomt Priecel csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettes, amikor aláírta a két ország 1984. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvét. A két ország közötti árucsere-forgalom az idén várhatóan 1,4 milliárd nagyságrendű lesz. A magyar behozatalban kokszolható kőszén, koksz, kohászati termék éppúgy szerepel, mint szerszámgép, tehergépkocsi, traktor, és a budapesti közlekedést javító több mint száz csehszlovák gyártmányú villamos. Magyarország pedig timföldet, bauxitot, étolajat, húst és gabonát szállít, de emellett megtalálhatók a magyar exportlistán építő-útépítő gépek, autóbuszok, emelő-szállító berendezések, mezőgazdasági gépek és mérőrendszerek. A csehszlovák fogyasztói piac gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus árukat, sportszereket, férfias női konfekciót, kötöttárut, friss és konzervált zöldséget, gyümölcsöt, továbbá 140 ezer hektoliter bort viszünk a szomszédos baráti országba. A magyar lakosság ellátását pedig csehszlovák textíliák, sportcipők, játékok, lemezjátszók, háztartási gépek, mopedek (20 ezer), Skoda személygépkocsik, bútorok teszik változatosabbá, s a kedvelt csehszlovák sörökből is 1 millió hektolitert vásárolunk 1984-ben. Az államközi megállapodás aláírásánál jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete és Török István külkereskedelmi államtitkár. (MTI) 1967 és 1983 között Negyvenezer magyar dolgozó az Az év végén belfejeződött az 1967-ben kötött — majd 1973-ban módosított — államközi szerződés alapján folytatott magyar—NDK munkaerő-együttműködés, amely a szocialista gazdasági integráció keretein belül az elsők között valósult meg. Az egyezmény aláírásakor az NDK a munkaerőhiánnyal összefüggő feszültségek enyhítésére és a népgazdasági tervek teljesítése szempontjából fontos vállalatok kapacitásának kihasználására törekedett. Magyarország a fiatalok elhelyezkedésének elősegítését, a hasznos foglalkoztatást és a szakmai ismeretszerzés javítását várta az államközi szerződéstől. 1967 és 1983 között csaknem negyvenezer magyar fiatal dolgozott az NDK-ban, elsősorban a szerszám- és feldolgozóiparban, az elektronikában, az elektrotechnikában, a kohászatban, a könynyű-, valamint a vegyiparban. Az NDK munkaerőgondjait emellett az első években a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban is enyhíteni tudták. A módosított egyezmény alapján 1974-től 1980-ig mintegy ezer NDK-beli fiatal szakember dolgozott magyar vállalatoknál. A szerződéssel kapcsolatos értékelések megállapítják: mind az NDK- beli, mind pedig a magyar vállalatok jó lakáskörülmények között helyezték el a külföldi munkavállalókat, és erőfeszítéseket tettek a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésére. Az NDK-ban a vállalatok a gazdasági munka és a nyelvtanulás mellett lehetőséget teremtettek a magyar fiatalok szakmai továbbképzésére is. A magyar fiatalok elsősorban gépgyártó-forgácsoló, lakatos, gépkezelő szakmákban szereztek képesítést, emellett 860-an fejezték be a speciális igényeknek is megfelelő hegesztőtanfolyamot. Néhány fiatal felsőfokú képzettséget szerzett. Az NDK-ban dolgozó magyarok keresete általában az előzetesen jelzett összeg körül alakult, és megegyezett az azonos munkakörben dolgozó NDK-állampolgárok keresetével. A magyar—NDK munkaerő-együttműködés — amellett, hogy új elemekkel gazdagította a két ország kapcsolatait — tapasztalataival hozzájárult a szocialista országok közötti munkaerőcsere bővítéséhez. Az értékelések hangsúlyozzák: noha a megváltozott gazdasági és munkaerő-gazdálkodási feltételek indokolttá teszik a korábbi együttműködés módosítását, továbbra is lehetőség van a két ország vállalatainak közvetlen munkaerőcseréjére. M. P. 1984. január 3-tól érvényes árfolyamok Államközi megállapodásokon alapuló hivatalos Árfolyamok VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK a) Vásárolható legmagasabb bankjegyeimet: 100-as. b) Vásárolható legmagasabb bankjegycimlet: 500-as. HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Devizanem Vételi Közép-Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6496,06 6501,56 6508,06 Ausztrál dollár 4042,82 4046,87 4050,92 Belga frank 80,60 80,68 80,76 □án korona 454,48 454,93 455,30 Finn márka 772,62 773,39 774,16 Francia frank 538,12 538,66 539,20 Hollandi forint 1464,14 1465,61 1467,08 Japán yen (1000) 193,71 193,90 24,09 Kanadai dollár 3611,11 3814,72 3618,33 Kuwaiti dinár 15 393,18 15 408,59 15 424,00 Norvég korona 580,62 581,20 581,78 NSZK márka 1645,71 1647,36 1649,01 Olasz Ura (1000) 27,07 27,10 27,13 Osztrák schilling 233,47 233,70 233,93 Portugál escudo 33,53 33,56 33,59 Spanyol peseta 28,63 28,66 28,69 Svájci frank 2055,35 2057,41 2059,47 Svéd korona 560,66 561,22 561,73 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4491,98 4496,48 4500,98 (MNB) Pénznem Vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Árfolyam 100 egységre, forintban Albán lek_ 289,00 Bolgár leva 20 1676,14 Csehszlovák korona 500 170,00 KNDK vond 910,42 Kubai peso 20 1328,80 Lengyel zloty 1000 34,14 Mongol tugrik 100 406,70 NDK márka 100 575,00 Román lei 100 170,00 Szovjet rubel 10 1700,00 Vietnami dong 154,45 (MNB) Vételi Eladási Pénznem árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6306,51 6696,61 Ausztrál dollár 3925,46 416828 Belga frank 78,26 83,10 □án korona 441,28 488,58 Finn márka, a) 750,19 796,59 Francia frank 522,50 554,60 Görög drachma, b) 39,42 41,86 Hollandi forint 1421,64 1509,58 Japán yen (1000) 188,08 199,72 Jugoszláv dinár, a)31,67 33,63 Kanadai dollár 3306,28 3723,16 Kuwaiti dinár 14 946,33 15 870,85 Norvég korona 563,76 598,64 NSZK márka 1597,94 1696,78 Olasz líra (1000) 26,29 27,91 Osztrák schilling 225,69 240,71 Portugál escudo 32,55 34,57 Spanyol peseta 27,80 29,52 Svájci frank 1995,69 2119,13 Svéd korona, a) 544,38 578,06 USA dollár 4361,59 4831,27