Népszava, 1984. április (112. évfolyam, 78–101. sz.)

1984-04-08 / 83. szám

NÉPSZAVA 1984. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP A barátság könyvtára Moszkvában a Szovjetunió egyik legnagyobb egyetemi könyvtára létesült. A könyv­­állványokon 1,2 millió kötet könyv, 400 ezer kötet tan­könyv és 135 ezer kötet idő­szaki sajtótermék is találha­tó. Az új könyvtár Patrice Lu­mumba nevét kapta és köny­veit a népek barátsága egye­tem hallgatói forgatják. Az egyetem hallgatói 107 ország 400 nemzetiségét és etnikai csoportját képviselik. Az épületcsoportban az egye­tem társadalomtudományi kara kapott helyet és hét fakultásán jelenleg 6700 hallgató tanul. A Szovjetunió szakiskolái között a népek barátsága egyetem különleges helyet tölt be: az egyetemet 1960-ban alapították, feladata a fejlődő országok számára kvalifikált nemzeti káderek képzése. A hallgatók az egye­temen olyan kutatási progra­mokban vesznek részt, ame­lyek saját hazájuk fontos problémáit érintik. A Lu­mumba egyetemen eddig 12 ezer hallgató végzett. (Zoboki) Rekord munkanélküliség Nyugat-Európában 1990-re 25 millióra emelked­het a munkanélküliek száma Nyugat-Európában. Ezt az előrejelzést a tőkés Európa 18 országának nemzetközi szakszervezeti szövetsége, az Európai Szakszervezeti Szö­vetség (ETUC) tette közzé. A szövetség jelentése a munkanélküliséggel foglal­kozó konferencia számára készült, amely április 6-án és 7-én ülésezett Strasbourg­­ban. A jelentés szerint je­lenleg 19 millió a munkanél­küliek száma az érintett európai országokban, holott ezelőtt 10 évvel mindössze 2,5 millió munkanélkülit re­gisztráltak. A helyzetet még súlyosbít­ja, hogy szaporodnak a kü­lönböző megszorítások a szo­ciális biztonság terén, és növekszik a szakadék a gaz­dagok és a szegények között. Az ETUC véleménye sze­rint a helyzetből a kiutat nagyarányú közmunkák megszervezése jelenthetné, vagy legalábbis olyan mun­kálatok kezdeményezése, amelyeket a különböző kor­mányzatok finanszírozná­nak. Hozzájárulhatna a javu­láshoz, illetve a munkanél­küliek nagyarányú szaporo­dásának megelőzéséhez, a kutatási és fejlesztési mun­kák növelése, a közületi be­ruházások kiterjesztése, va­lamint a 35 órás munkahét bevezetése. Segítséget jelen­tene a harmadik világ or­szágaival folytatott kereske­delem felélénkítése, és végül — de nem utolsósorban — sokkal szigorúbb árellenőr­zés, valamint monopólium­­ellenes törvények meghoza­tala. Azok a kormányok — álla­pítja meg a jelentés, ame­lyek csökkentik beruházásai­kat — rövidlátóak. Ha a gaz­dasági fejlődés lelassul, vagy stagnál, akkor mindenkép­pen növekszik a munkanél­küliség, de a kormányzat számára befolyó adó is. Az Európai Szakszervezeti Szövetség beszámolója végül arra a következtetésre jut, hogy a nyugat-európai kor­mányzatok előtt álló egyik legsúlyosabb teendő a mun­kanélküliség vészesen növek­vő folyamatának sürgős megfékezése. (1 1) Bőrnadrágos démonok Különös, de alighanem hatá­sos módját választotta a rek­lámnak a tiroli idegenforgal­mi hivatal. A kölni dóm előt­ti téren vad boszorkányok, jegesmedvék és bőrnadrágos démonok lejtettek táncot, hogy felhívják a figyelmet a tiroli nevezetességekre. Erre a furcsa reklámra részben azért került sor, mert az idei télen kedvezőtlen volt az időjárás a tiroli hegyek­ben, s ezért mintegy 2,5 szá­zalékkal csökkent az idegen­­forgalom. Másrészt fel akar­ták hívni a figyelmet azokra a nevezetes évfordulókhoz kapcsolódó ünnepségekre, rendezvényekre, amelyek Ti­rolban az idén esedékesek. Az Andreas Hofer-ünnep­­ségeket abból az alkalomból rendezik, hogy 175 éve halt meg Tirol idegen uralom aló­li felszabadítója. Ugyancsak évfordulója van Franz Senn­­nek, aki 100 éve halt meg, s egyik alapítója volt az Al­pesi Egyesületnek. S száz éve született meg az Arlberg­­vasút. Az idegenforgalmi hivatal szeretné a csökkenést meg­szüntetni, s növelni az ide­genforgalmat. Még olyan kedvezménytt is ad, hogy az 1984—85-ös téli szezonban a 12 éven aluli gyermekeket ingyen szállásolják el, ha szüleik szobájában alszanak. —mf— Hiánytalan hiányosság — Ahol nincs, ott ne keress — állított le Csempele a lomkincskutató útszéli bá­nyászkodásban. — A mai szűkös világban sem vagyunk olyan szegé­nyek, hogy hiányát érezzük a hiányosságoknak. Állítom, nincs mit szégyellnünk a vi­lág előtt. A legelsők között lehetünk az igényeinkkel a teljesítményhiányosok sorá­ban. S ez nem kicsinység a nagyvilágban. Főleg annak piacán! Ahová minden or­szág leteszi a magáét. Mi is. Amink van. Ami nincs,­ azt méginkább, s abból még töb­bet. A nemzetközi munka­­megosztásban ebben számít­hatnak ránk leginkább. Erőn­ket nem kímélve, sőt még le­hetőségeinken is túlmenően vállalunk részt e téren. Csak jusson belőle mindenkinek, minden piacra. Bár azért továbbra is első a hazai ellátás. Ebből nem engedünk, ez elvi kérdés. Az itthoni hiányigény kielégíté­sének prioritását nem sért­heti egyetlen parciális érdek sem. Ha hiánytalanul fedez­zük a hazai hiányszükséglete­ket, csakis ezután kerülhet sor mennyiségben és minő­ségben az exportálásra. Ennek megfelelően alakul a behozatal is. Nem számít­hat egyetlen gazdálkodószerv sem arra, hogy Nyugatról, akár Keletről, Északról vagy Délről, egyszóval a szélrózsa bármelyik irányából nagyobb hiányigényt hozzunk be, mint amennyit az itthon termelt fedezet megenged. Ebben szi­gorú egyensúlyra kell töre­kednünk. S bármi áron meg­őrizzük hiányhitel-szolgálta­­tásaink hitelét, megbízható­ságát, szolid szilárdságát. S mivel egyre élesebb a ver­seny, egyre nehezebbek a fel­tételek, a minőségi követel­mények, senki sem vonhatja ki magát a hiányosságok bő­vített, hatékony és gazdasá­gos újratermeléséből. Ágaza­tok, vállalatok, termelő és finanszírozó szervezetek, nagy-, közép- és kisüzemek, szövetkezetek, mellék- és fő­­üzemágazatok, s főleg te sem. — Hát ezért guberálom a limlomcsövet, trafót, félveze­tőt. — Kishitű, demagóg voltál, maradsz és leszel. Azt mered állítani, hogy harminckilenc évi töretlen, bár nem hiba­mentes és torzítatlan fejlődés során nem teremtettünk ele­gendő egészvezető-hiányt a soron következő feladatok megoldásához, és ma, a mű­szaki-tudományos forrada­lom korában, elavult techno­lógiával, lombányászattal fél­vezetőhiányról kell gondos­kodnod? A közvetett, norma­tív szabályozás tervutasítás nélkül is gondoskodik a pia­con a sokoldalú hiányterme­lésről. Ehhez semmi szükség az egyéni beavatkozásodra. Ami nincs, azt maga a hiá­nya életre hívja. A szükség­let indukálja kielégítésének feltételét. Azzal, hogy most felkutatsz néhány szögvasat, téglát, szöget, ácskapcsot, ólomcsődarabot, mosógépet, mélyhűtőt, színes televíziót, autót, netán tiszta vizet, le­vegőt meg miegymást, csak akadályozod az egészséges fo­lyamat kibontakozását. Hi­szen már azt is elértük, hogy amiből meggondolatlanul, a továbbfejlődést akadályozó módon annyi legyen, ameny­­nyi kellene, az a sok csator­nán, vagy a „terítés” útvesz­­tőiben raktárhálózatok és pultok mélyeiben készletté dermedjen. A hiány, ha más­ként nem is, de mint érzés, tovább éljen. — Bocsáss meg, én igazán jót akartam ... — Ez a legnagyobb baj. Az a fene sok jóakarat! Emiatt hiányos még a hiányosság. A magadszerűek miatt van any­­nyi gondunk a hiánytalan hiányosság elérésével. Lehet, hogy igaza van. Mindenesetre a lomok közé dobtam a megtalált, de meg­kopott szorgalmat. Csempe­lével tartottam, hogy betago­zódjam vele az igényes telje­sítményhiányosok sorába. Ezzel is csökkentem a hiá­nyok hiányának hiányossá­gát. F. I. Megfejik az A cím nem tévedés, nem is sajtóhiba. Valóban az ege­reket fejik és nem a tehene­ket. Mégpedig az NSZK-ban az ulmi egyetemen. Itt szerelte fel egy kuta­tócsoport egérfejő masináját. A gépet a tudósok kizárólag azért szerkesztették, hogy se­gítségével sikerüljön napon­ta megfejni a nőstény ege­reket. Ulm város egyetemének szóvivője elmondotta, hogy az egérfejő szerkentyű egy vákuumpumpából és a reá szerelt apró csövecskékből, valamint szívófejekből áll. Az egereket fejés előtt nar­­kotizálják, és a hátukra fek­tetik. Az érzéstelenítés nem egereket azért történik, mintha a fe­jés fájdalmat okozna, hanem azért, mert az egerek nem olyan béketűrőek, mint a fe­­jéshez szokott tehenek. A lefejt „egértejet” plexi­üveg vödröcskékbe gyűjtik, amelyeknek átmérője mind­össze egy centiméter, magas­sága pedig három centimé­ter. Az egérfejés azonban sem­miképpen sem okozhat gon­dot, a tej túltermeléssel küz­dő közös piaci országoknak. Márcsak azért sem, mert az egértej emberi fogyasztásra természetesen nem alkalmas, a mennyiség pedig, amelyet naponta lefejnek, nem több, mint másfél milliliter ege­renként. Van ugyan néhány szuperegér is a stábban, leg­­kiválóbbjuk 6 milliliter tejet is szolgáltat. Az egész egérfej­ési proce­dúrának szigorúan tudomá­nyos célja van. A gyűszűnyi váladékot tartalmazó plexi­üvegeket a kutató laborató­riumban a laktoferrin hatá­sának tanulmányozására használják fel. Az emberi anyatej mellett ugyanis lak­toferrin található az egértej­ben is. Márpedig ez a ható­anyag a tudományos vizsgá­latok szerint csökkenti a bak­tériumok szaporodását. Hogy miért is , ezt kívánják az egértejből kivont laktoferrin beható vizsgálatával kipuha­tolni a tudósok. A kísérletek egyelőre még kezdeti stádiumban vannak. Az egérfejő apparátust azon­ban nyilvánosan és hivatalo­san is bemutatták a most megnyílt hannoveri nemzet­közi vásáron és kiállításon. (In) Magyar slágerek külföldön Knisch Gábor hét éve dolgo­zik a Zeneműkiadó Vállalat­nál. Korábban sikeres tánc­dalokat írt: Véget ért egy fe­jezet (Juventus), Csak fújt közben a szél (Délhúsa Gjon), A szerelmem voltál (Katona Klári). 1977 óta magyar szer­zeményeket kínál külföldi előadóknak a németül, ango­lul beszélő „international promotional manager”. Rend­szeresen kijár a cannes-i MI­­DEM-fesztiválra, kapcsolato­kat keres, hazai dalokat ajánl. Nézegetjük a lemezeket, amelyekről ismerős nevek, arcok köszönnek ránk. Erdé­lyi Mihály hajdani Puszta­­fox c. számát Jealous eyes címen énekli a Manhattan Transfer, méghozzá David Bowie és Marlene Dietrich filmjében, a Just a Gigoló­­ban. A hiányzó láncszem cí­mű rajzfilmben a finálé nem más, mint a The march of the man (Kis kece lányom), Leo Sayer angol énekes elő­adásában. A Nika se peri­­menő görög feldolgozásban jelent meg, RCA-produkció­­ban. A Fonográf country & western kislemezét angolul és németül adták ki, Koncz Zsu­zsa német nyelven is éne­kelte: Mama kérlek. A Hull az elsárgult levél Umberto Marcata hangján olaszul szó­lalt meg. Payer­­ Vándor szerzeményét, a Találkozást a kanadai Woodbridge együt­tes vitte lemezre. Az angol klarinétművész, mr. Acker Bilk 1980-ban a Magyar Rá­dióban készített szép nagy­lemezt 15 hazai slágerből. A felsorolás végére hagy­tuk a francia Sylvie Vartant, aki hatalmas sikereket ért el a műfajban. A Várj, míg felkel majd a Nap Disparue címmel jelent meg, még Japánban is. Máthé Péter: Elmegyek (Nicolas) cí­mű száma 600 ezer példány­ban fogyott el kislemezen (másik oldalán Presser—Zo­rán: Apám hitte), míg az LP aranylemez lett. Ez a Nicolas N° 1. volt a francia sláger­listán, szinte hihetetlen, hogy olyan világsztárokat előzött meg, mint a Police, Johnny Hallyday, Julio Iglesias, Mi­chael Jackson, Marianne Faithfull, Yves Montand, és Gilbert Bécaud. Sőt, ezt a dalt japánul is forgalmazta a Sony. Tehát, ha nem is vagyunk a könnyűzenei csúcson, 1—1 számunk mindig akad, ami­ből ügyes taktikával, üzleti érzékkel sikert lehet ková­csolni. Knisch Gábornak most az a terve, hogy Benkő Dániel gyönyörű gitárfelvé­teleiből próbálja értékesíteni külföldön például a Biancát. Remélhetőleg igyekezete to­vábbi eredményeket hoz majd, elküldi hírünket a vi­lágba. (selmi) A New York-i hatóságok szigora Vihar a staniolis bor miatt New Yorkban a múlt héten óriási vihar tört ki­­ egy pohár vízben. Pontosabban: egy üveg borban. Az ügy azzal kezdődött, hogy a „bűnös városról” el­nevezett nemzetközi tekinté­lyű napilap, a New York Ti­mes színes riportot közölt bi­zonyos éttermekről. Az újság megírta, hogy egyre népsze­rűbb a New York-iak köré­ben ez a 16 vendéglő, amely a jó konyha mellett elsősor­ban azzal vonzza a vendége­ket, hogy nem kell az ebéd­hez, vacsorához fogyasztott egy-egy üveg borért 15 dol­lárt kifizetniük. Ezek az ét­termek — italmérési engedé­lyük nem lévén —, egyálta­lán nem szolgálnak ki sze­szes italt. Lehetővé teszik vi­szont, hogy a vendégek ma­gukkal hozzák a borukat. Így mindenki jól jár. Különös­képpen a vendég, hiszen a szomszédos fűszeresnél mindössze 5 dollárt fizet ki egy üveg borért — barna staniclival együtt. A New York Times riport­ja nyomán valósággal el­árasztották a saját borukkal felszerelt vendégek ezeket az éttermeket. De baj lett be­lőle. New York állam alko­holügyi főhatósága, az SLA egy már-már feledésbe me­rült régi törvényre hivatkoz­va körlevélben intette meg az érintett vendéglők tulaj­donosait. A körlevél szerint italmérési engedéllyel nem rendelkező létesítményekben tilos a szeszes ital fogyasz­tásának még az eltűrése is, mindazok pedig, akik hozzá­járulnak ahhoz, hogy ven­déglátóhelyükre kívülről bort vigyenek be, magas pénzbün­tetéssel és egy évi börtön­­büntetéssel sújthatók. A vendéglősök és a vendé­gek természetesen fel van­nak háborodva. Közöttük Edward Koch, New York vá­ros polgármestere, aki maga is főként olyan éttermekbe jár, ahova barna stanicliba csomagolva beviheti a saját üveg borát. Amerikai sajtójelentések­ből ítélve az ügy rendkívüli módon felforrósította a han­gulatot New Yorkban. Oly­annyira, hogy még múlt ked­den, az amerikai elnökválasz­tások előkészítő szakaszának egyik legizgalmasabb esemé­nye, a New York-i előválasz­tások napján is fontosabb té­ma volt a városban a stanic­lis bor tilalma, mint az el­nökjelölt pályázók küzdelme. Ez utóbbi — mármint ami New Yorkot és az előválasz­tásokat illeti — lezárult. De a bortilalom ügye — nem. kr. Koch polgármester a staniclis borral 9 Különleges rablás Londonban Hűtött hentesek Londont példa nélkül álló rablási ügy hozta izgalomba ezen a héten. A kár nem mil­liós nagyságrendű — mind­össze 12 ezer fontsterlingnyi értékről van szó —, de amit és ahogyan elraboltak, az legalábbis szokatlan. A brit főváros egyik nagy mészárszék-hálózatának vá­rosszéli raktárában történt a a dolog. Hajnal volt, és a szolgálatban levő hentesek éppen a hűtőkamrában ren­dezgették az elszállításra vá­ró árut, amikor rajtuk ütöt­tek. Álarcos banditák fegy­verrel sakkban tartották, majd megkötözték őket. Mi­után pedig teherautójukat megtöltötték osztályon felüli minőségű marhahússal, rá­zárták a hentesekre a hűtő­kamrát A szerencsétlen emberek mindaddig rostokoltak fa­gyos börtönükben, amíg meg nem érkezett a cég kocsija, amelynek vezetője meghal­lotta segélykiáltásaikat. A henteseknek az ijedtségen és a cidrin kívül nem esett na­gyobb bajuk. A tetteseknek azonban a rendőrség egyelő­re nem akadt a nyomára. A rossz nyelvek szerint nem is fog. Hiszen a lakosság együtt­működésére nem számíthat­nak a hatóságok. Mert ugyan, ki lenne oly balga, hogy a csillagászatian magas üzleti árnál jóval olcsóbban aján­lott lopott hús eladóját fel­jelentse?i­ k. A HUNGÁRIA MŰANYAGFELDOLGOZÓ VÁLLALAT FELVESZ villanyszerelőket, felvonószerelő szakmunkást, lakatosokat, elektroműszerészeket, vízlágyító szakmunkást, továbbá betanított munkásokat. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: munkaügyi főosztályon, Budapest XXII., Nagytétényi út 216. Telefon: 386-851, 385-122/279, 385-366/240.

Next