Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)
1984-05-17 / 114. szám
NÉPSZAVA 1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK 7 Ezer kérdés a szociálpolitikáról Egyéni, de ugyanakkor a lakosságot széles körben foglalkoztató kérdések tömege érkezett telefonon néhány óra alatt a tévé Hírháttér szociálpolitikai fórumához. Pontosabban több mint ezer kérdés, amelyek egyaránt érintik a nyugdíjakat, az ezzel kapcsolatos gyakorlatot és elképzeléseket, érintik a béreket, a szociális juttatások egész körét, a legkülönfélébb egyéni kérelmeket és panaszokat. Mint már megírtuk, lapunk vállalta, hogy mindazokra a kérdésekre, amelyek a műsorból kimaradtak, választ kérünk az illetékesektől és a válaszokat folyamatosan közöljük. A mai nappal megkezdjük a közlést, köszönetet mondva a készséges közreműködésért, segítségért a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Posta vezetőinek, szakértőinek. A legtöbb kérdés a családi pótlékról, a táppénzről, a nyugdíjakról érkezett, ezért először ezeknek adunk helyet. k msmm mmmm mmm mmm $ * $ wm mmmmmm - Családi pótlék. Varga László, 584-493. Élettársa beteg, munkaképesség-csökkenése 40 százalékos, két kiskorú gyermeke van, ő mint élettárs, kaphat-e családi pótlékot? Az élettársi kapcsolatban élő férfi és nő a háztartásukban élő gyermekek után ugyanolyan feltételekkel jogosultak családi pótlékra, mint a házasságban élő férfi és nő. Varga László tehát a közös háztartásban élő élettársa gyermekei után családi pótlékra jogosult lehet. Igényét a munkahelyén kell bejelentenie. Beleznainé, 358-469: 1981- ben született gyermeke után jár a családi pótlék, későn adták be az igényt, visszamenőleg megkaphatják-e? Társadalombiztosítási ellátást, így a családi pótlékot is visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet folyósítani. A 6 hónapba nem számít bele az igénybejelentés hónapja. 6 hónapon túli időre azonban családi pótlék viszszamenőleg nem folyósítható. Többen kérdezik: Mi az indoka, hogy egyetemista gyermek után nem jár családi pótlék, továbbá, hogy több eltartott gyermek közül az egyetemista gyermeket nem veszik figyelembe akkor, amikor megállapítják, hogy hány gyermekes a család a családi pótlékra jogosultság szempontjából? Az egyetemi, főiskolai hallgatók az ösztöndíjrendszer keretében kapnak szociális támogatást. A családi pótlék megállapításánál csak a családi pótlékos korú gyermekeket lehet figyelembe venni. Családi pótléknál a gyermeket a 16. életéve betöltéséig kell figyelembe venni. Ettől eltér a nappali tagozaton alsóvagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek, akit akkor is figyelembe lehet venni, ha 16 évesnél idősebb, de 19 évesnél fiatalabb. 19 évesnél idősebb gyermek — ide nem értve a súlyosan fogyatékos gyermeket — nem vehető figyelembe. Varga Istvánné, 252-362, és sokan mások kérdezik: A III. éves ipari tanuló (szakmunkás-tanuló) után miért nem jár családi pótlék? A III. éves szakmunkástanuló tanulóidejének egy részében általában munkát végez és díjazásban részesül. Terem József, 342-515, és sokan mások. Miért nem emelték a tartósan beteg és fogyatékos gyermekek után járó családi pótlékot, tervezik-e a családi pótlék emelését? Ez év január elsejével minden családi pótlék felemelésre került havi 70 forinttal, így a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után járó családi pótlék is. Ennek havi összege jelenleg 880 forint. Az elkövetkezendő években is számítani lehet családipótlék-emelésre, ennek időpontja azonban ma még pontosan nem határozható meg. Papp Károly, 461-481. Meddig jár a szellemi fogyatékos gyermek után a családi pótlék? A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után a családi pótlék mindaddig jár, amíg ez az állapota nem javul. Ilyen esetben tehát a családi pótlék akár a gyermek élete végéig is folyósítható. Takács László, 660-864. Későn született gyermek családi pótlékra jogosultságánál miért nem veszik figyelembe a már felnőtt gyermeket? A szülő a gyermekek nagy korkülönbsége ellenére is kétgyermekes szülő. A törvény rendelkezése szerint a családi pótlék megállapításánál olyan gyermekeket lehet a gyermekszám megállapításánál figyelembe venni, akik után a családi pótlék egyidejűleg is járt. A 18—20 éves korkülönbség gyakorlatilag kizárja a két kiskorú gyermek egyidejűleg történő eltartását. De késik, panasszal lehet fordulni a társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjéhez, végső soron a Főigazgatósághoz. Dr. Lébányi Sándorné: Igaz-e, hogy a táppénz országosan 75 százalék, míg a termelőszövetkezetekben 68 százalék? Töttösi László Pécsről és mások ugyanakkor azt kérdezik, miért csak 65 százalékos a táppénz? A táppénz az alapul szolgáló napi átlagkereset 65 százaléka, ha pedig a biztosítás legalább két év óta megszakítás nélkül fennáll, 75 százaléka. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok táppénz helyett a mezőgazdasági szövetkezettől betegségi segélyben részesülhetnek, amelynek mértékét az átlagjövedelem 50—75 százaléka között a szövetkezet alapszabálya határozza meg. Szirmai Gyuláné és mások: A kisiparosok magas társadalombiztosítási járulékot fizetnek, táppénzt azonban csak a 7 napot meghaladó megbetegedés esetén kapnak. Miért? A táppénz az elveszett kereset, jövedelem pótlására szolgál. Az általános megítélés szerint a kisvállalkozó jövedelmi helyzetét a tevékenység néhány napos szüneteltetése jelentősen nem befolyásolja. Ha azonban a betegség 7 napnál hosszabb, a jövedelemkiesés már érzékelhető lehet. Ezért ilyenkor a táppénz visszamenőleg a betegség első napjától jár. Többen sérelmezik, hogy fix összegű napi táppénzt kapnak. Kérdezik, miért nem a tényleges keresetük képezi a táppénz alapját? Fix összegű táppénzt kapnak a háztartási alkalmazottak, a természetes személy gazdaságában dolgozók és az alkalmi fizikai munkát végzők. Ennek oka az, hogy tényleges keresetük pontos megállapítása rendkívül nehéz lenne, és sok adminisztrációt igénylő munkával járna. A háztartási alkalmazottaknál pedig gyakran természetbeni ellátást is nyújtanak, amelyeket általában a betegség idejére sem vonnak meg. Szabó László Budapest, Karatna tér 2. A gmk-ban dolgozónak csak 65 forintot fizetnek naponta táppénzként. Miért csak a következő évtől fogva lehet keresetarányos a táppénz? Az önálló gazdasági munkaközösségben dolgozók a megelőző évben elért jövedelemadó-alapjuk figyelembevételével kerülnek besorolásra I—XXI. osztályba. Mindegyik osztályban meg van határozva a figyelembe vehető kereset és a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege. Az a gazdasági munkaközösségi tag azonban, aki a megelőző évben nem fizetett általános jövedelemadót, a tárgyévben társadalombiztosítási járulék címén előleget köteles fizetni, és a járulékelőleghez vélelmezett fiktív havi jövedelem, általában 2500 forint a táppénz alapja. A tényleges jövedelem megállapítása után azonban a társadalombiztosítási járulékot véglegesítik, és az esetleges táppénzkülönbözetet is utólag elszámolják. Hogyan történik a prémium figyelembevétele a táppénz megállapításánál, illetve azt figyelembe kell-e venni? A táppénz alapjául szolgáló napi átlagkereset megállapításánál a prémiumot is figyelembe kell venni. A szabályozás annyiban eltérő az alapkeresettől, hogy a prémiumot nem arra az időre kell figyelembe venni, amely időre teljesített munkáért jár, hanem arra az időre, amelyben azt kifizették. Például a megelőző naptári évben kifizetett prémium a megelőző naptári évre járó alapkeresettel képezi a táppénz alapját. Az a prémium azonban, amelyet a havi teljesítménybér részeként számolnak el, az alapkereset sorsát osztja, 848-658 számról és többen. A november 7-i jutalom és más jutalmak beszámítanak-e a táppénzbe, és _ ha igen, milyen feltétellel? A táppénz a jutalom után is jár, a jubileumi jutalom kivételével. A jutalom után azonban táppénz csak akkor jár, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart. Ilyenkor a jutalom után a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár. A táppénz megállapításánál azokat a jutalmakat lehet figyelembe venni, amelyeket a napi átlagkereset megállapításánál irányadó időszakban fizettek ki. Amennyiben a kórházi ápolás után egy éven aluli beteg gyermek gondozása céljából kell otthon maradnia, a gyermek egyéves korának betöltéséig gyermekápolási táppénz jár. Természetesen mindkétlehetőségre nézve érvényes az, hogy táppénz legfeljebb annyi időre jár, amennyi folyamatos munkaviszonya van a biztosítottnak a megbetegedését megelőzően. Egyébként, amíg az anya kórházban van, az apa gyermekápolási táppénzre, mint átmenetileg egyedülálló, jogosult lehet. Lipóti Péter 202-416 és többen kérdezik: Az idős szülőket ápoló dolgozók miért nem vehetők táppénzes állományba? Nem megoldott az idős betegek ellátása. Az idős szülők tartós otthoni ápolására a táppénzjog kiterjesztése nincs tervezve. Amennyiben a család a gondokkal nem tud megbirkózni, a szociális otthoni elhelyezés vagy pedig az egyre jobban szélesedő házi gondozói ellátás jelenthetmegoldást. 465-511: Mennyi a négygyermekesek családi pótléka? Négy gyermek után a családi pótlék havi összege gyermekenként 730 forint, összesen tehát havi 2920 forint. Tiboldi Gáborné Kecskemét, Széchenyi város: Igaz-e, hogy a családi pótlék összegét a mindenkori keresetnagyságtól teszik függővé és bizonyos összegű havi kereset után nem jár majd családi pótlék? Nincs olyan terv vagy elképzelés, hogy a családi pótlék összegét a kereset nagyságától tegyék függővé és hogy bizonyos magasabb kereset után családi pótlékot már ne fizessünk. Az ilyen megoldás ugyanis ellentétes lenne a munka szerinti elosztás szocialista elvével. Gyakorlatilag ugyanis az történne, hogy a nagyobb teljesítményért, kvalifikáltabb munkáért járó magasabb bérből a családi pótlék összegét levonnák. Táppénz és jövedelem Takács Béla nyugdíjas: Ha táppénz jár számára, miért nem jár a 310 forint bérpótlék? Ez a helyzet csak a nyugdíj mellett munkát vállaló és táppénzben részesülő dolgozónál fordul elő. A nyugdíjasok ugyanis az árkompenzációs kiegészítéseket havi 290 forint összegben a nyugdíjukkal együtt kapják. Korozmánné, 264-763 és Nagy Lászlóné, Bp., XI., Kővirág-sor 71.: A táppénzből gyermektartás levonható-e, ha igen, hány százalék, és egyáltalán, mi vonható le a táppénzből? A táppénzből tartásdíjak levonhatók. Levonható még a táppénzből a jogalap nélkül felvett táppénz is. A levonás mértéke azonban egyik esetben sem haladhatja meg a táppénz 33 százalékát. Ha több címen van levonás, a tartásdíj az egyéb címen történő levonást megelőzi. Többen kérdezték, hogyan lehetséges, hogy hónapokig nem kaptak táppénzt, esetenként pedig azt nem számolták el visszamenőlegesen? (Dombi János, Kecskemét, ifj. Nagy Béláné, Budapest, Hódos Ferencné, 845- 258.) Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a táppénzt a bérfizetési napon kell folyósítani. Egyéb esetben a táppénzt kéthetenként a társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség folyósítja. A táppénz folyósításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, az egyéb szükséges iratokat az igénylő az igényelbíráló szervhez időben eljuttassa. Ha ez megtörtént és a táppénz kifizetése ennek ellene Ha beteg a gyerek Takács Ágnes, 660-444. Ha valaki a vállalatnál csak a próbaidőt tölti le, és veszélyeztetett terhes lesz, kap-e táppénzt? Társadalombiztosítási szempontból a próbaidő ugyanolyan jogokat keletkeztet, mint a próbaidő nélküli vagy utáni munkaviszony. Következésképpen a próbaidő figyelembevételével táppénz is igényelhető. Név nélkül: Az egyetemi hallgatók milyen ellátásra jogosultak gyermek születése esetén? Hol kérhetnek támogatást? Az egyetemi hallgatók gyermek születése esetén anyasági segélyre jogosultak ugyanúgy, mint a dolgozók. Ennek összege az előírt terhességi orvosi vizsgálaton való részvétel esetén 2500 forint, egyéb esetben 1000 forint. Az egyetemi, főiskolai hallgató hallgatói jogállása alapján gyermeke után családi pótlékra is jogosult. Az egyetemi, főiskolai hallgatók az anyasági segélyt és a családi pótlékot is saját oktatási intézményüktől igényelhetik, a szükséges iratok benyújtásával. Sebestyén Ágnes, 266-268, és többen kérdezik: Miért számít be előzményként a szombat és vasárnap a gyermekápolási táppénzbe? A gyermekápolási táppénzre jogosultság évi 60, illetve 30 napja naptári napra, és nem munkanapokra van meghatározva. Más megoldás el sem képzelhető az eltérő munkarendek miatt. Pudák László, 113-913: Változik-e a táppénzkiszámítás módszere ebben az évben? A táppénzkiszámítás módjának változtatása nincs napirenden. Rozs Lászlóné Pécs és sokan mások: A gyermek betegsége esetén táppénz miért csak 6 éves korig jár? A 10 éves gyermek sem tudja ellátni magát. Terveznek-e megoldást? A gyermekápolási táppénzre jogosultság időtartama a gazdasági lehetőségektől is függ. A 6 évesnél idősebb beteg gyermek otthoni ápolására a táppénzjog kiterjesztése reális igény, ilyen intézkedés az elkövetkezendő években elképzelhető. Többen kérdezték: A szellemi fogyatékos gyermekek után miért nem hosszabbítják meg a 30, illetve 60 napos táppénzre jogosultságot? A gyermekápolási táppénz a gyermek átmeneti ápolására, gondozására szolgáló intézmény. A szellemi fogyatékos, állandó gondozásra szoruló gyermek esetében ez az intézmény nem alkalmas az anyagi gondok megoldására. Ilyenkor más megoldást, tanácsi támogatást, esetleg egészségügyi gyermekotthoni elhelyezést indokolt keresni, ha a család a szülői gondozást anyagi okok miatt nem tudja biztosítani. P. Tamás: A felesége hoszszú ideig kórházi ápolásra szorul, néhány hónapos gyermekükkel otthon kell maradnia. Mi jár erre az időszakra? A munkaviszonyban álló dolgozó a kórházi ápolás idejére táppénzre jogosult, mégpedig ha eltartott hozzátartozója, például gyermeke van, az egyébként járó táppénznek a 90 százalékára. Szegedi Zoltán a 450-613 és Miskolcról a 38-858 számrólkérdezik: A szellemi szabadfoglalkozásúak miért nem fizethetnek nyugdíjjárulékot? Tervezik-e, illetve mikorra tervezik a biztosításba bevonásukat? A szellemi szabadfoglalkozásúak általában a kötelező biztosításiba tartoznak és ugyanolyan társadalombiztosítási eljárásra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Ilyenek például a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, művészeti oktatók, a népi iparművészek, az ügyvédek. Általában tehát azok a szellemi szabadfoglalkozásúak, akiknek a tevékenysége képesítéshez, oklevélhez, hatósági engedélyhez vagy szövetségbe, illetve munkaközösséghez tartozáshoz van kötve. A szellemi szabadfoglalkozásúaknak azonban van egy olyan szűkebb köre, akik ezt a tevékenységet nem az említett keretek valamelyikében folytatják, hanem mindenfajta hatósági nyilvántartásba vételi, vagy egyéb formai keretek nélkül. Miután várhatóan ezek száma növekedni fog, a társadalombiztosításba történő bevonásukat tervezzük. Erre jó alapot szolgáltat az új jövedelemadó-rendelet, amelynek alapján nyilvántartásba vételük megoldhatónak látszik. Meg kell még jegyezni, hogy anyasági és temetési segélyre az utóbbiak is jogosultak, amennyiben betegségi járulékot fizetnek. Rajcs József, Pécs: A vállalati gazdasági munkaközösségi tagok miért fizetnek kevesebb társadalombiztosítási járulékot, mint azok, akik nem vállalati gazdasági munkaközösségi tagok? A vállalati gazdasági munkaközösségi tagoknak van főfoglalkozásuk, ahol a munkáltatók munkabérük 40 százalékát társadalombiztosítási járulék címén befizetik és keresetükből pedig progreszszív nyugdíjjárulékot vonnak le. A vállalati gazdasági munkaközösségi tagok tehát tevékenységüket kiegészítő jelleggel folytatják, amelynek alapján csak baleseti ellátásra jogosultak havi 250 forint baleseti járulék ellenében. A munkaviszonyban nem álló, önálló gazdasági munkaközösségi tagok társadalombiztosítási jogosultsága és kötelezettsége a kisiparosokéhoz hasonlóan van rendezve. Ez esetben a gazdasági munkaközösségi tagság a főfoglalkozás, amely teljes értékű társadalombiztosítással és ennek megfelelő öszszegű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel jár. Ez esetben a kisvállalkozónak hozzávetőlegesen olyan összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, mint amit a vállalat fizet alkalmazottja után és amit nyugdíjjárulék címén a munkabérből a vállalati alkalmazottól levonnak. Agárdi Imre, 348-348. Mi indokolta a kisiparosok társadalombiztosítási járulékának felemelését, magas öszszegét? A kisiparosok és a magánkereskedők társadalombiztosítása lényegében azonos a munkaviszonyban álló dolgozókéval. Indokolt, hogy az azonos értékű társadalombiztosításért a járulékfizetés mértéke is megközelítően azonos mértékű legyen. Miután a vállalati dolgozók utáni társadalombiztosítási járulékot a társadalombiztosítási kiadások jelentős növekedése miatt ez év elejétől emelni kellett, a kisiparosok és magánkereskedők esetében is szükség volt azok felemelésére. Egyébként a kisiparos saját maga után ma sem fizet teljes egészében olyan összegű társadalombiztosítási járulékot, mint egy gazdasági szervezet vagy maga a kisiparos alkalmazottja, munkavállalója után a nyugdíjjárulékkal együtt. Princz Miklós, 653-733, továbbá sokan mások. Rokkantsági nyugdíjasként dolgoznak és a fizetésből vonják a nyugdíjjárulékot. Lehetséges-e ez? Nyugdíjjárulékot minden munkaviszonyban, szövetkezetben dolgozótól le kell vonni, ha munkabérben, munkadíjban részesül — természetesen akkor is, ha a dolgozó már nyugdíjas. A nyugdíjjárulék tehát a munkabért terhelő társadalombiztosítási bevétel. Ezen túlmenően a nyugdíjas társadalombiztosítási jogokat is szerez munkaviszonya vagy szövetkezeti tagsága alapján. Például betegsége esetén táppénzt kaphat, ha pedig nyugdíjasként legalább 36 hónapon át magasabb keresetet ért el, kérheti nyugdíjának az átcserélését. Szabó Gábor, 863-646: Lehet nyugdíjjárulékot vonni olyan jövedelemből, amelyik nem számít nyugdíjalapnak? A nyugdíjjárulék a dolgozó keresetét munkaviszonyba lépése első napjától terheli, a nyugdíj megállapításánál pedig csak a nyugdíjazást megelőző években elért kereseteket lehet figyelembe venni. A dolgozók túlnyomó többsége esetében tehát a nyugdíjjárulékot olyan keresetekből vonják le, amely a nyugdíjalapnál szóba sem jöhet. A nyugdíjjárulék tehát a munkabért terhelő társadalombiztosítási teher, amely csak a nyugdíjazás előtti években kerül a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető keresettel szoros kapcsolatba. Nyugdíjés társadalombiztosítási járulék