Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)

1984-05-17 / 114. szám

NÉPSZAVA 1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK 7 Ezer kérdés a szociálpolitikáról Egyéni, de ugyanakkor a lakosságot széles körben fog­lalkoztató kérdések tömege érkezett telefonon néhány óra alatt a tévé Hírháttér szociálpolitikai fórumához. Pontosabban több mint ezer kérdés, amelyek egyaránt érintik a nyugdíjakat, az ezzel kapcsolatos gyakorlatot és elképzeléseket, érintik a béreket, a szociális jutta­tások egész körét, a legkülönfélébb egyéni kérelmeket és panaszokat. Mint már megírtuk, lapunk vállalta, hogy mindazokra a kérdésekre, amelyek a műsorból kimaradtak, választ kérünk az illetékesektől és a vá­laszokat folyamatosan közöljük. A mai nappal meg­kezdjük a közlést, köszönetet mondva a készséges köz­reműködésért, segítségért a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal, az Egészségügyi Minisztérium, a Honvédelmi Mi­nisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügymi­nisztérium és a Posta vezetőinek, szakértőinek. A leg­több kérdés a családi pótlékról, a táppénzről, a nyug­díjakról érkezett, ezért először ezeknek adunk helyet. k msmm mmmm mmm mmm $ * $ wm mmmmmm - Családi pótlék. Varga László, 584-493. Élettársa beteg, munkaké­pesség-csökkenése 40 száza­lékos, két kiskorú gyermeke van, ő mint élettárs, kap­hat-e családi pótlékot? Az élettársi kapcsolatban élő férfi és nő a háztar­tásukban élő gyermekek után ugyanolyan feltételek­kel jogosultak családi pót­lékra, mint a házasságban élő férfi és nő. Varga László tehát a kö­zös háztartásban élő élet­társa gyermekei után csa­ládi pótlékra jogosult lehet. Igényét a munkahelyén kell bejelentenie. Beleznainé, 358-469: 1981- ben született gyermeke után jár a családi pótlék, későn adták be az igényt, vissza­menőleg megkaphatják-e? Társadalombiztosítási el­látást, így a családi pótlékot is visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet folyósítani. A 6 hónapba nem számít bele az igénybejelentés hó­napja. 6 hónapon túli időre azonban családi pótlék visz­­szamenőleg nem folyósítha­tó. Többen kérdezik: Mi az indoka, hogy egyetemista gyermek után nem jár csa­ládi pótlék, továbbá, hogy több eltartott gyermek kö­zül az egyetemista gyerme­ket nem veszik figyelembe akkor, amikor megállapít­ják, hogy hány gyermekes a család a családi pótlékra jogosultság szempontjából? Az egyetemi, főiskolai hallgatók az ösztöndíj­­rendszer keretében kapnak szociális támogatást. A csa­ládi pótlék megállapításá­nál csak a családi pótlékos korú gyermekeket lehet fi­gyelembe venni. Családi pótléknál a gyermeket a 16. életéve betöltéséig kell fi­gyelembe venni. Ettől eltér a nappali tagozaton alsó­vagy középfokú oktatási in­tézményben tanuló gyermek, akit akkor is figyelembe le­het venni, ha 16 évesnél idősebb, de 19 évesnél fia­talabb. 19 évesnél idősebb gyermek — ide nem értve a súlyosan fogyatékos gyer­meket — nem vehető figye­lembe. Varga Istvánné, 252-362, és sokan mások kérdezik: A III. éves ipari tanuló (szak­munkás-tanuló) után miért nem jár családi pótlék? A III. éves szakmunkás­­tanuló tanulóidejének egy részében általában munkát végez és díjazásban részesül. Terem József, 342-515, és sokan mások. Miért nem emelték a tartósan beteg és fogyatékos gyermekek után járó családi pótlékot, terve­­zik-e a családi pótlék eme­lését? Ez év január elsejével minden családi pótlék fel­emelésre került havi 70 fo­rinttal, így a tartósan be­teg, súlyosan fogyatékos gyermek után járó családi pótlék is. Ennek havi össze­ge jelenleg 880 forint. Az elkövetkezendő évek­ben is számítani lehet csa­­ládipótlék-emelésre, ennek időpontja azonban ma még pontosan nem határozható meg. Papp Károly, 461-481. Meddig jár a szellemi fo­gyatékos gyermek után a családi pótlék? A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fo­gyatékos gyermek után a családi pótlék mindaddig jár, amíg ez az állapota nem javul. Ilyen esetben tehát a családi pótlék akár a gyer­mek élete végéig is folyósít­ható. Takács László, 660-864. Későn született gyermek családi pótlékra jogosultsá­gánál miért nem veszik fi­gyelembe a már felnőtt gyermeket? A szülő a gyer­mekek nagy korkülönbsége ellenére is kétgyermekes szülő. A törvény rendelkezése szerint a családi pótlék megállapításánál olyan gyermekeket lehet a gyer­mekszám megállapításánál figyelembe venni, akik után a családi pótlék egyidejű­leg is járt. A 18—20 éves korkülönbség gyakorlatilag kizárja a két kiskorú gyer­mek egyidejűleg történő el­tartását. De késik, panasszal lehet fordulni a társadalombizto­sítási igazgatóság vezetőjé­hez, végső soron a Főigazga­tósághoz. Dr. Lébányi Sándorné: Igaz-e, hogy a táppénz or­szágosan 75 százalék, míg a termelőszövetkezetekben 68 százalék? Töttösi László Pécsről és­ mások ugyanakkor azt kérdezik, miért csak 65 százalékos a táppénz? A táppénz az alapul szol­gáló napi átlagkereset 65 szá­zaléka, ha pedig a biztosítás legalább két év óta megsza­kítás nélkül fennáll, 75 szá­zaléka. A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok táppénz he­lyett a mezőgazdasági szö­vetkezettől betegségi segély­ben részesülhetnek, amely­nek mértékét az átlagjövede­lem 50—75 százaléka között a szövetkezet alapszabálya határozza meg. Szirmai Gyuláné és mások: A kisiparosok magas társa­dalombiztosítási járulékot fi­zetnek, táppénzt azonban csak a 7 napot meghaladó megbetegedés esetén kapnak. Miért? A táppénz az elveszett ke­reset, jövedelem pótlására szolgál. Az általános megíté­lés szerint a kisvállalkozó jö­vedelmi helyzetét a tevé­kenység néhány napos szü­neteltetése jelentősen nem befolyásolja. Ha azonban a betegség 7 napnál hosszabb, a jövedelemkiesés már érzé­kelhető lehet. Ezért ilyenkor a táppénz visszamenőleg a betegség első napjától jár. Többen sérelmezik, hogy fix összegű napi táppénzt kapnak. Kérdezik, miért nem a tényleges keresetük képezi a táppénz alapját? Fix összegű táppénzt kap­nak a háztartási alkalmazot­tak, a természetes személy gazdaságában dolgozók és az alkalmi fizikai munkát vég­zők. Ennek oka az, hogy tényleges keresetük pontos megállapítása rendkívül ne­héz lenne, és sok adminiszt­rációt igénylő munkával jár­na. A háztartási alkalmazot­taknál pedig gyakran ter­mészetbeni ellátást is nyúj­tanak, amelyeket általában a betegség idejére sem vonnak meg. Szabó László Budapest, Karatna tér 2. A gmk-ban dolgozónak csak 65 forintot fizetnek naponta táppénz­ként. Miért csak a következő évtől fogva lehet keresetará­nyos a táppénz? Az önálló gazdasági mun­kaközösségben dolgozók a megelőző évben elért jövede­lemadó-alapjuk figyelembe­vételével kerülnek besoro­lásra I—XXI. osztályba. Mindegyik osztályban meg van határozva a figyelembe vehető kereset és a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege. Az a gazdasági mun­kaközösségi tag azonban, aki a megelőző évben nem fize­tett általános jövedelemadót, a tárgyévben társadalombiz­tosítási járulék címén előle­get köteles fizetni, és a járu­lékelőleghez vélelmezett fik­tív havi jövedelem, általában 2500 forint a táppénz alapja. A tényleges jövedelem meg­állapítása után azonban a társadalombiztosítási járulé­kot véglegesítik, és az eset­leges táppénzkülönbözetet is utólag elszámolják. Hogyan történik a pré­mium figyelembevétele a táppénz megállapításánál, il­letve azt figyelembe kell-e venni? A táppénz alapjául szolgáló napi átlagkereset megállapí­tásánál a prémiumot is fi­gyelembe kell venni. A sza­bályozás annyiban eltérő az alapkeresettől, hogy a pré­miumot nem arra az időre kell figyelembe venni, amely időre teljesített munkáért jár, hanem arra az időre, amelyben azt kifizették. Pél­dául a megelőző naptári év­ben kifizetett prémium a megelőző naptári évre járó alapkeresettel képezi a táp­pénz alapját. Az a prémium azonban, amelyet a havi tel­jesítménybér részeként szá­molnak el, az alapkereset sorsát osztja, 848-658 számról és többen. A november 7-i jutalom és más jutalmak beszámíta­nak-e a táppénzbe, és _ ha igen, milyen feltétellel?­­ A táppénz a jutalom után is jár, a jubileumi jutalom kivételével. A jutalom után azonban táppénz csak akkor jár, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart. Ilyenkor a jutalom után a táppénz a keresőképtelenség első nap­jától jár. A táppénz megál­lapításánál azokat a jutalma­kat lehet figyelembe venni, amelyeket a napi átlagkere­set megállapításánál irány­adó időszakban fizettek ki. Amennyiben a kórházi ápo­lás után egy éven aluli be­teg gyermek gondozása cél­jából kell otthon maradnia, a gyermek egyéves korának betöltéséig gyermekápolási táppénz jár. Természetesen mindkét­­lehetőségre nézve érvényes az, hogy táppénz legfeljebb annyi időre jár, amennyi folyamatos munka­­viszonya van a biztosított­nak a megbetegedését megelő­zően. Egyébként, amíg az anya kórházban van, az apa gyermekápolási táppénzre, mint átmenetileg egyedülálló, jogosult lehet. Lipóti Péter 202-416 és többen kérdezik: Az idős szü­lőket ápoló dolgozók miért nem vehetők táppénzes állo­mányba? Nem megoldott az idős betegek ellátása. Az idős szülők tartós ott­honi ápolására a táppénzjog kiterjesztése nincs tervezve. Amennyiben a család a gon­dokkal nem tud megbirkóz­ni, a szociális otthoni elhe­lyezés vagy pedig az egyre jobban szélesedő házi gon­dozói ellátás jelenthet­­meg­oldást. 465-511: Mennyi a négy­gyermekesek családi pótlé­ka? Négy gyermek után a csa­ládi pótlék havi összege gyermekenként 730 forint, összesen tehát havi 2920 fo­rint. Tiboldi Gáborné Kecske­mét, Széchenyi város: Igaz-e, hogy a családi pótlék össze­gét a mindenkori kereset­nagyságtól teszik függővé és bizonyos összegű havi kere­set után nem jár majd csa­ládi pótlék? Nincs olyan terv vagy el­képzelés, hogy a családi pót­lék összegét a kereset nagy­ságától tegyék függővé és hogy bizonyos magasabb ke­reset után családi pótlékot már ne fizessünk. Az ilyen megoldás ugyanis ellentétes lenne a munka szerinti el­osztás szocialista elvével. Gyakorlatilag ugyanis­­ az történne, hogy a nagyobb teljesítményért, kvalifikál­tabb munkáért járó maga­sabb bérből a családi pótlék összegét levonnák. Táppénz és jövedelem Takács Béla nyugdíjas: Ha táppénz jár számára, mi­ért nem jár a 310 forint bérpótlék? Ez a helyzet csak a nyug­díj mellett munkát vállaló és táppénzben részesülő dol­gozónál fordul elő. A nyug­díjasok ugyanis az árkom­penzációs kiegészítéseket ha­vi 290 forint összegben a nyugdíjukkal együtt kap­ják. Korozmánné, 264-763 és Nagy Lászlóné, Bp., XI., Kővirág-sor 71.: A táppénz­ből gyermektartás levonha­­tó-e, ha igen, hány száza­lék, és egyáltalán, mi von­ható le a táppénzből? A táppénzből tartásdíjak levonhatók. Levonható még a táppénzből a jogalap nél­kül felvett táppénz is. A le­vonás mértéke azonban egyik esetben sem haladhat­ja meg a táppénz 33 száza­lékát. Ha több címen van levonás, a tartásdíj az egyéb címen történő levonást megelőzi. Többen kérdezték, hogyan lehetséges, hogy hónapokig nem kaptak táppénzt, ese­tenként pedig azt nem szá­molták el visszamenőlege­sen? (Dombi János, Kecske­mét, ifj. Nagy Béláné, Buda­pest, Hódos Ferencné, 845- 258.) Ha a munkáltatónál tár­sadalombiztosítási kifizető­­hely működik, a táppénzt a bérfizetési napon kell fo­lyósítani. Egyéb esetben a táppénzt kéthetenként a társadalombiztosítási igaz­gatóság, kirendeltség folyó­sítja. A táppénz folyósításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, az egyéb szükséges iratokat az igénylő az igényelbíráló szervhez időben eljuttassa. Ha ez megtörtént és a táp­pénz kifizetése ennek ellene­ Ha beteg a gyerek Takács Ágnes, 660-444. Ha valaki a vállalatnál csak a próbaidőt tölti le, és veszé­lyeztetett terhes lesz, kap-e táppénzt? Társadalombiztosítási szem­pontból a próbaidő ugyan­olyan jogokat keletkeztet, mint a próbaidő nélküli vagy utáni munkaviszony. Követ­kezésképpen a próbaidő fi­gyelembevételével táppénz is igényelhető. Név nélkül: Az egyetemi hallgatók milyen ellátásra jo­gosultak gyermek születése esetén? Hol kérhetnek támo­gatást? Az egyetemi hallgatók gyermek születése esetén anyasági segélyre jogosultak ugyanúgy, mint a dolgozók. Ennek összege az előírt ter­hességi orvosi vizsgálaton va­ló részvétel esetén 2500 fo­rint, egyéb esetben 1000 fo­rint. Az egyetemi, főiskolai hall­gató hallgatói jogállása alap­ján gyermeke után családi pótlékra is jogosult. Az egyetemi, főiskolai hall­gatók az anyasági segélyt és a családi pótlékot is saját ok­tatási intézményüktől igé­nyelhetik, a szükséges iratok benyújtásával. Sebestyén Ágnes, 266-268, és többen kérdezik: Miért számít be előzményként a szombat és vasárnap a gyer­mekápolási táppénzbe? A gyermekápolási táp­pénzre jogosultság évi 60, il­letve 30 napja naptári napra, és nem munkanapokra van meghatározva. Más megoldás el sem képzelhető az eltérő munkarendek miatt. Pudák László, 113-913: Változik-e a táppénzkiszámí­tás módszere ebben az év­ben? A táppénzkiszámítás mód­jának változtatása nincs na­pirenden. Rozs Lászlóné Pécs és so­kan mások: A gyermek be­tegsége esetén táppénz miért csak 6 éves korig jár? A 10 éves gyermek sem tudja el­látni magát. Terveznek-e megoldást? A gyermekápolási táppénz­re jogosultság időtartama a gazdasági lehetőségektől is függ. A 6 évesnél idősebb­­ beteg gyermek otthoni ápo­lására a táppénzjog kiter­jesztése reális igény, ilyen in­tézkedés az elkövetkezendő években elképzelhető. Többen kérdezték: A szel­lemi fogyatékos gyermekek után miért nem hosszabbít­ják meg a 30, illetve 60 na­pos táppénzre jogosultságot? A gyermekápolási táppénz a gyermek átmeneti ápolásá­ra, gondozására szolgáló in­tézmény. A szellemi fogya­tékos, állandó gondozásra szoruló gyermek esetében ez az intézmény nem alkalmas az anyagi gondok megoldá­sára. Ilyenkor más megol­dást, tanácsi támogatást, eset­leg egészségügyi gyermekott­honi elhelyezést indokolt keresni, ha a család a szülői gondozást anyagi okok miatt nem tudja biztosítani. P. Tamás: A felesége hosz­­szú ideig kórházi ápolásra szorul, néhány hónapos gyer­mekükkel otthon kell ma­radnia. Mi jár erre az idő­szakra? A munkaviszonyban álló dolgozó a kórházi ápolás ide­jére táppénzre jogosult, még­pedig ha eltartott hozzátar­tozója, például gyermeke van, az egyébként járó táp­pénznek a 90 százalékára. Szegedi Zoltán a 450-613 és Miskolcról a 38-858 szám­ról­­kérdezik: A szellemi szabadfoglalkozásúak miért nem fizethetnek nyugdíjjá­rulékot? Tervezik-e, illetve mikorra tervezik a biztosí­tásba bevonásukat? A szellemi szabadfoglalko­zásúak általában a kötelező biztosításiba tartoznak és ugyanolyan társadalombizto­sítási eljárásra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Ilyenek pél­dául a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, művészeti oktatók, a népi iparművészek, az ügyvédek. Általában tehát azok a szel­lemi szabadfoglalkozásúak, akiknek a tevékenysége ké­pesítéshez, oklevélhez, ható­sági engedélyhez vagy szö­vetségbe, illetve munkakö­zösséghez tartozáshoz van kötve. A szellemi szabadfoglalko­­zásúaknak azonban van egy olyan szűkebb köre, akik ezt a tevékenységet nem az em­lített keretek valamelyiké­ben folytatják, hanem min­denfajta hatósági nyilvántar­tásba vételi, vagy egyéb for­mai keretek nélkül. Miután várhatóan ezek száma növe­kedni fog, a társadalombiz­tosításba történő bevonásu­kat tervezzük. Erre jó ala­pot szolgáltat az új jövede­lemadó-rendelet, amelynek alapján nyilvántartásba vé­telük megoldhatónak látszik. Meg kell még jegyezni, hogy anyasági és temetési segély­re az utóbbiak is jogosultak, amennyiben betegségi járulé­kot fizetnek. Rajcs József, Pécs: A vál­lalati gazdasági munkakö­zösségi tagok miért fizetnek kevesebb társadalombiztosí­tási járulékot, mint azok, akik nem vállalati gazdasági munkaközösségi tagok? A vállalati gazdasági mun­kaközösségi tagoknak van fő­foglalkozásuk, ahol a mun­káltatók munkabérük 40 szá­zalékát társadalombiztosítá­si járulék címén befizetik és keresetükből pedig progresz­­szív nyugdíjjárulékot von­nak le. A vállalati gazda­sági munkaközösségi tagok tehát tevékenységüket ki­egészítő jelleggel folytatják, amelynek alapján csak bal­eseti ellátásra jogosultak havi 250 forint baleseti járu­lék ellenében. A munkaviszonyban nem álló, önálló gazdasági mun­kaközösségi tagok társada­lombiztosítási jogosultsága és kötelezettsége a kisiparoso­kéhoz hasonlóan van ren­dezve. Ez esetben a gazdasá­gi munkaközösségi tagság a főfoglalkozás, amely teljes értékű társadalombiztosítás­sal és ennek megfelelő ösz­­szegű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség­gel jár. Ez esetben a kisvál­lalkozónak hozzávetőlegesen olyan összegű társadalombiz­tosítási járulékot kell fizet­nie, mint amit a vállalat fi­zet alkalmazottja után és amit nyugdíjjárulék címén a munkabérből a vállalati al­kalmazottól levonnak. Agárdi Imre, 348-348. Mi indokolta a kisiparosok tár­sadalombiztosítási járuléká­nak felemelését, magas ösz­­szegét? A kisiparosok és a magán­­kereskedők társadalombizto­sítása lényegében azonos a munkaviszonyban álló dol­gozókéval. Indokolt, hogy az azonos értékű társadalom­biztosításért a járulékfizetés mértéke is megközelítően azonos mértékű legyen. Mi­után a vállalati dolgozók utáni társadalombiztosítási járulékot a társadalombizto­sítási kiadások jelentős nö­vekedése miatt ez év elejé­től emelni kellett, a kisipa­rosok és magánkereskedők esetében is szükség volt azok felemelésére. Egyébként a kisiparos saját maga után ma sem fizet teljes egészé­ben olyan összegű társada­lombiztosítási járulékot, mint egy gazdasági szervezet vagy maga a kisiparos alkalma­zottja, munkavállalója után a nyugdíjjárulékkal együtt. Princz Miklós, 653-733, továbbá sokan mások. Rok­kantsági nyugdíjasként dol­goznak és a fizetésből von­ják a nyugdíjjárulékot. Le­­hetséges-e ez? Nyugdíjjárulékot minden munkaviszonyban, szövetke­zetben dolgozótól le kell von­ni, ha munkabérben, mun­kadíjban részesül — termé­szetesen akkor is, ha a dol­gozó már nyugdíjas. A nyug­díjjárulék tehát a munka­bért terhelő társadalombiz­tosítási bevétel. Ezen túlme­nően a nyugdíjas társada­lombiztosítási jogokat is sze­rez munkaviszonya vagy szövetkezeti tagsága alapján. Például betegsége esetén táp­pénzt kaphat, ha pedig nyug­díjasként legalább 36 hóna­pon át magasabb keresetet ért el, kérheti nyugdíjának az átcserélését. Szabó Gábor, 863-646: Lehet nyugdíjjárulékot von­ni olyan jövedelemből, ame­lyik nem számít nyugdíj­alapnak? A nyugdíjjárulék a dolgo­zó keresetét munkaviszony­ba lépése első napjától ter­heli, a nyugdíj megállapítá­sánál pedig csak a nyugdí­jazást megelőző években el­ért kereseteket lehet figye­lembe venni. A dolgozók túlnyomó többsége esetében tehát a nyugdíjjárulékot olyan keresetekből vonják le, amely a nyugdíjalapnál szóba sem jöhet. A nyugdíj­járulék tehát a munkabért terhelő társadalombiztosítási teher, amely csak a nyugdí­jazás előtti években kerül a nyugdíj megállapításánál fi­gyelembe vehető keresettel szoros kapcsolatba. Nyugdíj­és társadalombiztosítási járulék

Next