Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)

1984-05-03 / 102. szám

4 MEGNYÍLT A SKÁLA METRÓ Rendkívüli érdeklődés mellett nyitották meg szerdán Budapest legújabb áruházát, a Skála Metrót. Mint Nyúl Sándor igazgató elmondta, délután 2 óráig több mint tízmillió forint értékű árut adtak el, annak ellenére, hogy az érdeklődőket csak kisebb csoportokban engedték be. A környező utcákon sorbanállókat kávéval, üdítővel vigasztalták. A legkeresettebb cikkből, a színes televízióból, naponta csak húszat tesznek ki a pultokra, hogy azoknak is jusson, akik csak később juthatnak be az impozáns épületbe Kiss Árpád felvételei Május 10—11. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Sajtótájékoztató a programról A Magyar Tudományos Akadémia május 10-én és 11-én tartja idei közgyűlését — jelentette be Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke szerdán, az Akadémia Tudósklubjában rendezett sajtótájékoztatón. Ismertette azt a programot, amely szerint a közgyűlésen összegezik a társadalom- és természettudományi kutatások eredményeit és körvonalazzák a további fejlesztési irányokat. A közgyűlést , amelyen az Akadémia tagjain kívül részt vesznek az akadémiai osztályok tanácskozó tagjai, az MTA intézményeinek vezetői valamint a kormány és az országos szervek képviselői — az MTA várbeli kongresszusi termében Szentágothai János, az MTA rendes tagja, az Akadémia elnöke nyitja meg. A hagyományokhoz híven ezt követően átadják az idei Akadémiai Aranyérmet és a kimagasló tudományos eredményeket elismerő akadémiai díjakat; az utóbbiakból ezúttal is 12 kutató illetve kutatócsoport részesül. A közgyűlés kibővített zárt ülésének központi előadója Straub F. Brúnó, az akadémia rendes tagja lesz, aki — a tudomány szempontjából is — napjaink egyik legaktuálisabb problémakörével foglalkozik a Biológia és a társadalom címmel. Másnap a közgyűlés zárt ülésén az MTA elnökének és főtitkárának vitaindítója alapján tudományos közéletünk aktuális kérdései, a tudományok és a szellemi élet más területeinek viszonya, a kiemelkedő tehetségek megbecsülése, a tudós utánpótlás gondjai valmint az akadémiai kutatók távlati fejlesztési területei, az alapkutatások helyzetének vizsgálata, a módszerek korszerűsítésének lehetőségei kerülnek napirendre. A kétnapos tanácskozást megelőzően már a jövő hét elején megkezdődnek az akadémiai osztályok közgyűléshez kapcsolódó rendezvényei. A 10 akadémiai osztály nagy érdeklődésre számot tartó témákkal foglalkozik. A Nyelv és Irodalomtudományok osztályának ülésén például egyebek közt a kulturális és történelmi hagyományaink feltárásáról hangzik el előadás, a filozófusok és történettudósok a gazdaság, társadalom, értékrend kérdéseit vitatják meg, ehhez a témához kapcsolódik a gazdasági reformot és a mai társadalmi szerkezetet elemző tudományos ülés. Új vonásként — több akadémiai osztály — közösen vitatja majd meg a napirendre tűzött témákat. Ma már ugyanis egyre nehezebb éles határt vonni az egyes tudományágak között sok az átfedés a kölcsönhatás, ezért célszerű az egyes részterületeken elért kutatási eredményeket kölcsönösen megismerni. Az MTA 144. idei közgyűlésén már készülnek az 1985-ös cikluszáró, tisztújító közgyűlésre, ezért most 14 tagú jelölő bizottságot választanak. Hosváth — Törekvések a NDK népgazdaságában Kiemelt helyen az energiaracionalizálás A Német Demokratikus Köztársaság életében az idén két jelentős, az egész lakosságot mozgósító belpolitikai esemény kíván különös figyelmet, s kínál jó alkalmat a számvetésre, az ország fejlődésének értékelésére. Május 8-án helyi tanácsi választásokra szólítják az állampolgárokat, majd október 7-én az NDK megalakulásának 35. évfordulóját ünnepüik. A szocialista német állam a KGST közösségének közepes ütemben fejlődő országai közé tartozik. Az idei népgazdasági terv a nemzeti jövedelemnek a tavalyi fejlődéssel azonos arányú, 4,4 százalékos növekedését írja elő, míg az ipari termelésben 3,6 százalékkal kell meghaladni az elmúlt évi teljesítményt. A feladat nehézségét emeli, hogy e növekményt alapvetően a munka termelékenységének további fokozásával, illetve a fajlagos nyers- és alapanyag-felhasználás csökkentésével kívánják elérni. A gazdaságfejlesztésben eddig is kiemelt helyet kapott — az ország természeti adottságainak jobb figyelembevételével — az energiafogyasztás racionalizálása. A Központi Állami Statisztikai Hivatal jelentése szerint a népgazdaságilag fontos energiahordozók, nyers- és alapanyagok fajlagos felhasználása tavaly 7 százalékkal mérséklődött. Az energiafogyasztás szerkezetében növekszik a barnaszén jelentősége ; a közeli években szeretnék elterjeszteni a szén gázosításának és cseppfolyósításának eljárásait. Fokozott ütemben kívánják fejleszteni a mikroelektronikát, nagy figyelmet szánnak mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazására. Általánosan cél, hogy egyre több olyan, magas műszaki színvonalú készterméket bocsássanak ki a vállalatok, amelyek az NDK-ban fellelhető nyersanyagokból állíthatók elő, illetve amelyekhez a szocialista országokból importálhatnak nyersanyagot. Mint Berlinben fogalmaznak a kereskedelmi mérleg kedvező alakulásának — az export növelése mellett — a tervszerűen takarékos importgazdálkodás a legfőbb biztosítéka. A devizaforrások beszűkülése természetesen nem jelenthet merev elzárkózást a kemény valutáért vásárolható termékek elől. A berlini székhelyű Felsőruházati Kombinátban például a tőkés országokba irányuló export egyenletes növelése nyomán jutottak el odáig, hogy két év óta a legmodernebb technológiát képviselő — az Egyesült Államokból importált — gépsoron dolgoznak. Ezáltal nemcsak a termelés mennyiségi és minőségi eredményei javultak tovább, de a munkakörülmények is könynyebbek lettek a korábbinál. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az NDK-ban annak, hogy a tudomány új eredményeit minél gyorsabban bevonják a termelés folyamatába. A magas fokú technika és technológia természetesen jól képzett munkásgárdát követel. Ennek felismerésén alapszik, hogy 1990-ig 64—65 százalékra kívánják emelni a szakmunkások és mesterek arányát a fizikai dolgozók körében. A külkereskedelmi kapcsolatok egyre növekvő jelentőségűek az ország továbbfejlődése szempontjából. Jellemző, hogy az 1985-ig tartó tervidőszakban az NDK-nak a szocialista országokba irányuló kivitele várhatóan mintegy 50 százalékkal bővül. Egyébként teljes külkereskedelmi forgalmuknak mintegy kétharmadát a KGST-tagállamokkal bonyolítják. A hazánkkal folytatott árucsere értéke 1983-ban meghaladta az 1,8 milliárd rubelt, ezzel az NDK legfontosabb kereskedelmi partnereink sorában a harmadik helyet foglaljon el. Berlinben alapvető követelményként fogalmazták meg, hogy — a KGST-országokkal fenntartott együttműködés további bővítése mellett — a konvertibilis elszámolású kivitel a behozatalt meghaladó ütemben növekedjék. Tavaly a tőkés országokkal folytatott kereskedelmi forgalomban az NDK jelentős aktívumot ért el, az export értéke 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ország nyugati bankokkal szemben fennálló adósságállománya számottevően csökkent. Hazánkhoz hasonlóan az NDK-ban megfigyelhető a törekvés a termelő és a külkereskedelmi tevékenység közelítésére, összekapcsolására. Tavaly óta például valamennyi könnyűipari kombinát rendelkezik önálló, az exportot lebonyolító cégekkel, úgynevezett külkereskedelmi firmákkal. Ezzel is növekedett a termelő külkereskedelmi felelőssége, sikerült mérsékelni a köztük és a kereskedők közti vitákat, egyben lehetővé vált, hogy a külkereskedelmi vállalatok a korábbinál több figyelmet fordítsanak a piaci munkára. Juhász Imre Munkásból vezet Álmodja meg az ember, és csinálja végig... Sokáig tépedődött a válaszon. Ha az igazat írja, nincs az a pszichológus, aki ne torz következtetésre jutna. A füllentés ellen lelkiismerete tiltakozott. Mitévő legyen? Hiszen eltökélte: ha már a vállalat is ajánlotta, minden tudását latba veti, hogy bejusson a VUP-ra. A három betű jelentését ismerte már egy ideje. Az Országos Vezetőképző Központ felső szintű vezetőutánpótlás-képző iskolájáról volt szó. Az elméjét, adottságait, rátermettségét sok oldalról firtató teszt ominózus kérdése így festett: előfordult-e, hogy nagyon magasan volt, és úgy érezte, ki kell ugrania? Vele bizony előfordult. A sorozásnál reménykedett, hogy valamilyen sportorientált alakulatnál töltheti a katonaidőt. „Ahová megy, ott ugrálhat eleget” — biztatták ... Ejtőernyős lett belőle. Ezt megelőzően semmi szokatlan nem történt Plasek Gáborral. Tehetségével nem rítt ki környezetéből, a villamoskalauz apa és a házfelügyelő anya kései gyermekének törvényszerű útját járta. Pályaválasztásában az dominált, hogy mielőbb önálló jövedelemhez jusson. 1966-ban mechanikaiműszerész-oklevelet szerzett. Fordulatot alighanem az hozott életében, hogy a katonaság után nem akármilyen műszerészműhelybe került. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai gyárában dolgozó szaktársai délutánonként, esténként szinte kivétel nélkül valamilyen iskola padját koptatták. „Addig maceráltak, amíg kipréselték belőlem a döntést, hogy esti középiskolába jelentkezzem” — emlékezik. Noha döccenők nélkül vette a vizsgákat, mégsem végezte el a középiskolát. „Hagyd abba. Érettségid nem lesz, de diplomád talán igen. Utána senki sem kérdezősködik középiskolai eredményeidről. Jelentkezz inkább a szakmunkások egyetemi előkészítőjére” — nógatta környezete. Nemhiába. 1977 őszétől öt csodálatos esztendő következett. A gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának oktatói elővigyázatosak voltak. Az évfolyamra felvett hétszerest két csoportba osztották, s még így is tartottak tőle, hogy lehúzzák a csoportátlagot. Az óvatosság indokolt volt. igaz, ellenkező előjellel. Ha mind a hetüket egy csoportba teszik, könnyen lepipálták volna a többieket. Pedig nem voltak híján a buktatóknak. Nehéz volt ritmust, életformát váltani, ráérezni újból a könyv ízére, elfogadtatni magukat az ismereteket flottul idéző érettségizettekkel. Ügyelni, hogy odahaza ne torzuljanak a kapcsolatok: az egyetemi esztendők ne mélyítsenek szakadékot férj s feleség között. „Szerencsés voltam. Nem kellett rágódnom, mi van a családdal. Feleségem vállalt mindent, pedig akkor már két gyermekünk volt. Én meg Gödöllőn laktam, kollégiumban. És nemcsak a kötelezőt csináltam végig. Tudományos diákköri tagként dolgozatokat írtam, igyekeztem magamba szívni mindent... A hatodik szemeszter után úgy láttam, hogy kijárásként is megfelelek a követelményeknek.” Nem akárhogyan. A mostani szetvesek olykor a megromlott jövedelmi pozíciók miatt kényszerülnek álmaik feladására. Plasek Gábor egyetemi évei alatt még az átlagkereset 80 százaléka járt a szetesnek, és a gyerekek után további 5,5 százalék volt a juss. Ha tanulmányi eredményeiket jó rendű fölé tornászták, újabb 20 százalék illette meg őket. „Sűrűn okoztam gondot vállalatomnak, mert többet kellett fizetniük, mintha dolgoztam volna. Gyakran kaptam kézhez átlagkeresetem 110 százalékát” — emlékezik Plasek Gábor, 1982-től okleveles gépészmérnök. „Feleségem jelenleg is tűzőnő, a Díszműipari KTSZ-nél. Fél diplomám az övé. Nélküle sose lettem volna gépészmérnök” — vall az egykori műszerész. A rákospalotai gyár udvarán gyakran megszólítják. Munkásruhás emberek hívják fel a figyelmét viszszásságokra, keresik meg ötleteikkel, tanácsaikkal, bajaikkal, javaslataikkal. Nem tekintik rossz értelemben vett „fehérgallérosnak”. „Aki sose szagolta közelről a gyárat, olykor nehezen oldódik, évek telnek bele, mire megtalálja az emberekhez vezető utat, nyelvet. Előfordul, hogy ezért megleckéztetik". Rákospalotán többek között Plasek Gábor fejlesztő mérnök irányításával nemrég új beruházásba fogtak. A gőzölő 60 millió forintos fejlesztését az év végére kell befejezni. A korszerűsítés a margarin-alapanyag kellemetlen szag- és ízanyagainak kinyerését szolgálja. A fejlesztő mérnök nemcsak a tervezésben, hanem a beruházásban is részt vállalt. „Nem vagyok abban a helyzetben, mint sok beruházó, hogy azt kérdezhetném: ki tervezte ezt a badarságot? Ha hibáztam, magamnak kell kijavítani. De nem bánom. Elvégre az ember álmodja meg, mit akar, és csinálja végig.” Most a vezetést álmodta meg magának. Ezért morfondírozik tesztkérdéseken, vállal előadásokat, s jár ismét iskolába, ezúttal egy esztendőn át. Csak úgy, mellékesen, munka mellett, minden harmadik héten. „Szeretnék olyan vezető állásba jutni, akár pályázattal is, ahol hasznosíthatom a tanultakat.” Későn fekvő, de a reggeli öt óra már talpon találja. A kisebbik fiú ekkor kezd mozgolódni, s ettől kezdve minden kiszámítottan, óraműpontossággal zajlik. De nem lélektelenül. Lazításra is jut idő. A hétvégeken arra, hogy túrázzon, evezzen és bíráskodjék focimeccseken. A másfél szoba összkomfort napközben nem ad esélyt az elmélyült tanulásra. Marad hát az este, az éjszaka. „Ha megmaradok műszerésznek, energiáimból, akaratomból akkor is futotta volna valami többletre. Mai szemmel nézve biztos géemkáznék...” Állhatatos, elhatározásait következetesen végighajtó, makacs természet. Nemrég valamit mégis fel kellett adnia. „Túl sok mindenbe belevágtam. .Ezért félbeszakítottam a filozófia és a német tanulását. Most a VUP-ra koncentrálok, aztán jöhet a többi. Muszáj volt visszafognom magam, különben szétforgácsoltam volna az időmet.. Hiszen pályája egyik tanulsága az idő értékének megbecsülése. Molnár Patrícia Betonelem lakásépítőknek Megkezdte új lakossági szolgáltatását, a magánlakásépítéshez szükséges komplett — feszített födémgerendából és béléstestből álló — födémszerkezetek közvetlen értékesítése a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei üzeme. A fővárosi TÜZÉP rendelkezésére bocsátott hatezer négyzetméteres területen ugyancsak a napokban megkezdődik az értékesítés. A sajátház-építőknek igen előnyös, hogy ezek az elemek 25—60 százalékkal könnyebbek a szokásos betontermékeknél, tehát elhelyezésük egyszerűbb. Beszerzési gondjuk lényegesen csökken, mert mindent egy helyen kapnak meg. A korszerű födémszerkezetekhez az idén 600 ezer s a jövő évtől pedig évente egymillió méter gerendát, s ennek megfelelő mennyiségű könynyű béléstestet készítenek. Bővítették a termékválasztékot — ugyancsak külföldi licenc szerint — díszítő motívumokkal ellátott homlokzati falpanelekkel, előre gyártott légfűtési és szellőzési elemekkel. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1984. MÁJUS 3. NÉPSZAVA Tanácsi vállalatok: új szolgáltatások, alkatrészhiány A Fővárosi Tanács ipari és mezőgazdasági főosztályához tartozó 19 ipari és szolgáltató vállalat az év első három hónapjában 1,5 milliárd forint termelési értéket könyvelhetett el, a szolgáltató vállalatok az első negyedéves terveket általában túlteljesítették, az iparvállalatok viszont kissé elmaradtak. Az árutermelő vállalatok közül ebben az évben eddig a legdinamikusabb fejlődés a Fővárosi Műanyagipari Vállalatnál tapasztalható. Termékeik közül nem egyet, például a golyós- és töltőtollakat exportálja, s a Rotikom márkanevű műanyag játékcsaládja a hazai vásárlókat követően már a külföldieket is meghódítja. A Fővárosi Ruhaipari Vállalat eredménye sem maradt el a tavalyitól, kooperációs partnereivel szép sikereket ért el, mind a hazai, mind a külföldi vevők körében, elsősorban női fehérneműi s tollal töltött párnái és paptanai voltak kelendők. A közeljövőben új üzemrészt is avatnak, amelyek termelésével tovább bővíthetik az exportárualapokat és a hazai kínálatot. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat üdítő italai iránt tovább nőtt a kereslet: idén eddig 15 százalékkal több hűsítőt adtak el ezekből, mint az elmúlt év első három hónapja alatt. A szolgáltató vállalatok közül kiemelkedik a FO- FOTD munkája: a cég árbevétele 24 százalékkal haladta meg a tavaly első negyedévit. Valamelyest élénkült a kereslet a fodrászok szolgáltatásai iránt is, s a háztartási gépek és az autók javítása iránt sem csökkentek az igények. A fővárosban e két utóbbi szolgáltatás több mint 60 százalékát már a tanácsi kisvállalatok végzik. Mint ismeretes, az elektromos gépeket és berendezéseket — a Gelka átszervezése folytán — tavaly július óta a kerületi tanácsok felügyeletéhez tartozó kisvállalatok javítják. A fővárosban működő 8 egység első „önálló féléve” biztató eredményeket hozott: sok új szolgáltatási formát vezettek be rugalmasan alkalmazkodva megrendelőik igényeihez.