Népszava, 1984. június (112. évfolyam, 127–152. sz.)
1984-06-24 / 147. szám
NÉPSZAVA 1984. JÚNIUS 24., VASÁRNAP Július 1-én életbe lép az új KRESZ Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány helyettesének nyilatkozata a közlekedésbiztonság helyzetéről - gyakrabban mondjuk, írjuk - mert így van hogy a közlekedésbiztonság ügye társadalmi kérdés. Ezért figyelmeztető az évről évre visszatérő tendencia, hogy a hét napjai közül a legtöbb szerencsétlenség, összeütközés, gázolás pénteken, szombaton és vasárnap történik. Különösen nyáron egyre gyakoribbak a fekete vikendek. Miért? — kérdeztük Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagyot, az országos rendőr-főkapitány helyettesét. A baleset-megelőzési munka egyik legfontosabb része a tények, az adatok rendszeres értékelése, elemzése, tudományos kutatása, a szakemberek véleményének figyelembevételével a megelőzés leghatékonyabb módszereinek kidolgozása. Ez az alapja az oktatásnak, a képzésnek, a forgalomszervező munkának, a propagandatevékenység kulcskérdéseinek meghatározásában. Fekete víkendek Az elmúlt öt évben a hét legveszélyesebb napjaira utaló számadatok eltérő, változatos képet mutattak. Tényként állapítható meg, hogy a 40 órás munkahét bevezetése, a hét végi kettős pihenőnapok biztosítása óta rendkívül nagy mértékben növekedett a víkendeken a kiránduló-, a turistaforgalom. S mint közreható tényezőt — különösen a nyári időszakban — nemcsak a hazaiak mozgását kell figyelembe venni, hanem az egyre növekvő nemzetközi turizmust is. Tavaly például 10,3 millió külföldi járt hazánkban. S különösen a környező országokból elsősorban autóbuszokkal, motorkerékpárokkal, személygépkocsikkal érkeztek hozzánk. Az elmúlt évijén például 2,3 millió külföldi gépjármű közlekedett rövidebb-hosszabb ideig útjainkon. S a nemzetközi forgalomra jellemző, hogy elsősorban hétvégeken látogatnak hozzánk. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az elmúlt években az energiaárak emelkedtek, emiatt a magángépjárművek tulajdonosai hét közben kevesebbet autóznak, motoroznak, viszont hét végén természetesen igénybe veszik járműveiket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kiránduló útvonalakon rendkívül nagy a forgalom, hanem azt is: kisebb gyakorlattal, éppen a legveszélyesebb időszakokban vesznek részt a közlekedésben. MERKUR: Ez az adat azt bizonyítja, hogy a családokon belül egyre többen vezetnek, s növekszik azoknak a száma, akik kisebb gyakorlattal vesznek részt a forgalomban. Sokan alig kapják meg a jogosítványt, s éppen a legzsúfoltabb útvonalakon „startolnak”. Az öt év átlagát figyelembe véve a legtöbb baleset pénteki napokon történik, évente 3100—3200. Tehát sokkal több, mint hét közben, amikor nagy a teheráru-forgalom és a tömegközlekedési járművek, például az autóbuszok utasok millióit szállítják. Szombatokon 2800— 2900, a csütörtöki napokon is csaknem ennyi, vasárnaponként pedig 2400—2500 összeütközést, gázolást regisztráltak évente. Ha a víkendeket akarjuk elemezni, akkor egyértelmű, hogy a baleseti lázgörbe péntek délután emelkedik, tehát akkor, amikor megindul a „népvándorlás” a kirándulóhelyek felé. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy a legveszélyesebb pontok a nagyobb településeket követő szakaszokon alakulnak ki. A magyarázat: a forgalmi dugók miatt kialakuló cammogást, az elvesztett időt lakott településen kívül akarják behozni. Egyre gyakrabban tapasztalunk durva, agresszív magatartást, jellemző a sebességhatárok túllépése, a szabálytalan előzés. Sok más körülmény is befolyásolja a balesetek alakulását. Kevesebb energiával... Az egyik alapvető kérdés az lenne, hogy a járművezetők tanulják meg az utazás tervezését. Arra gondolok, hogy szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy mindenki egy időben indul el. De a visszatérésre is ez a jellemző. A közlekedésben a „járt utat járatlannal ne cseréld fel” mondás nem mindig előnyös, ne a megszokottság vezéreljen. Mi éppen azt javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozzák a térképet, hiszen ugyanazt az utazási célt kerülő útvonalakon sokszor könnyebben, kevesebb energiával, de ami a legfontosabb, jóval kisebb baleseti veszéllyel el lehet érni. Az utazásokból sok tapasztalatot levonhatunk. Így egyértelműen bizonyított, ha például vasárnap este a tv-ben krimi van, akkor „idegesebbé” válik a közlekedés, mindenki haza akar érni a műsor kezdetére. Tulajdonképpen az alapvető gond víkendeken is ugyanaz, mint hét közben, csak éppen ezek a negatív jelenségek, tehát a fegyelmezetlenség, a súlyos szabálysértések, a másik megértésének és segítésének hiánya koncentráltabban tapasztalható. Fokozott ellenőrzés — Mit tesz a rendőrség, hogy a legfontosabb üdülőterületekhez vezető és a nemzetközi útvonalakon a közlekedőket segítse, a baleseti veszélyt csökkentse, a közúti fegyelmet megszilárdítsa? — Éppen az előző évek tapasztalatait figyelembe véve, az idén új stratégiát dolgoztunk ki. Ennek megfelelően intézkedtünk annak érdekében, hogy az autópályák és az autóutak mellett a legfontosabb kiránduló- és turistaközpontokhoz vezető utaknál a hétvégeken a fokozott ellenőrzést biztosítsuk. Vizsgáltuk az egyes útvonalak forgalmának alakulását, a legfőbb baleseti okokat, s ennek megfelelően a folyamatos ellenőrzésre tervet dolgoztunk ki. Az ellenőrzésben az érintett területeken valamennyi közterületi szolgálatot ellátó rendőr és az önkéntes rendőrök is részt vesznek. E tevékenység összehangolása a BM Országos Rendőrfőkapitányság feladata. A kijelölt csomópontoknál, az üzemanyagtöltő állomásoknál fix ellenőrző pontokat jelöltünk ki. Helikopter, gépkocsizó, illetve motorkerékpáros járőrök A balesetileg legveszélyesebb szakaszoknál pedig biztosítják az állandó mozgó ellenőrzést. URH- és telexlánc, valamint helikopterek biztosítják a forgalom alakulásának állandó követését, s a szükséges információk azonnali továbbítását. Hangsúlyozni szeretném, hogy az alapvető cél a forgalom folyamatosságának biztosítása, a járművezetők segítése. Mivel nagyon sok baleset az előzés szabályainak megsértéséből, a követési távolság be nem tartása és szabálytalan sávváltás miatt történik, alapvetőnek tartjuk, hogy az ellenőrzés elsősorban a mozgást követve történjen. A rendőrautók mellett egyre több motoros rendőrt állítunk szolgálatba, mert ők sokkal könnyebben tudnak a gépkocsioszlopokban haladni, a helyváltoztatás is egyszerűbb, ez pedig a többi között a „dugók” kialakulásának feloldásánál alapvető. Sajnos, az első tapasztalatok kedvezőtlenek. Az M1-esen a 39-es kilométerkőnél például négy óra alatt a trafipax 216 olyan személygépkocsit fényképezett le, mely 110 kilométer feletti sebességgel haladt. Itt és más helyeken is a tehergépkocsik sebességének ellenőrzésekor ugyancsak tömegével volt tapasztalható a megengedett sebesség túllépése. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy amikor a Balatonhoz kényelmesen is el lehet jutni, hét végén, amikor a legjobban ráérnek az emberek, miért türelmetlenek. Az autópályákon a sokéves tapasztalatok bizonyítják, hogy túlzott a biztonságérzet éppen a kitűnő műszaki adottságok miatt, csak azt nem veszik figyelembe az emberek, hogy nem véletlen a 8-10 vagy ennél is több autó összefutása, hiszen a nagy sebességnél nem arányosan, hanem hatványozottan nő a veszély. Az is érthetetlen, hogy csak az évszakot nézik az emberek, de nyáron is rendkívül gyorsan változhatnak az időjárási körülmények, és ehhez alkalmazkodni kell. Nemcsak a sebességhatárok tényleges túllépése okoz gondot, hanem a relatív gyorshajtás is, hiszen ködben, esőben, rossz látási viszonyok között, vagy éppen rendkívül nagy forgalomban az dönt helyesen, aki ilyen körülmények között fokozott óvatossággal vezet, mert a legfontosabb követelmény a biztonság. A szezon előtt felülvizsgáltattuk a tájékoztató, útbaigazító táblákat, figyelembe vettük az idegenforgalmi követelményeket. Egyre több, idegen nyelveket beszélő fiatal is segíti munkánkat. Mindent el akarunk követni azért, hogy a biztonsági tényezőket javítsuk a kiránduló, üdülő útvonalakon. A legtöbb azokon múlik, akik a járműveket vezetik, akik közlekednek. Miről tárgyalt a PRI ? Évről évre emelkedik a gyermekbalesetek száma. Különösen nyáron, a vakáció idején. Nem magyar, hanem nemzetközi jelenségről van szó. A közelmúltban a PRI Budapesten tartotta 32 ország szakembereinek részvételével tanácskozását. Milyen kérdéseket vitattak meg, a nemzetközi tapasztalatok hogyan hasznosíthatók nálunk? — A napirenden szereplő témák közül az egyik legfontosabb a biztonsági öv volt. Magyarországon, amikor kötelezővé tették használatát, sok ellenérvet hoztak fel, a nemzetközi tapasztalatok és a gyakorlat viszont a döntés helyességét, szükségszerűségét igazolta. Egy svéd szakember elmondta, hogy náluk számításaik szerint évente 400 ember életét menti meg az év, s ez a szám körülbelül Magyarországon is azonos. Most már nemcsak az első, hanem a hátsó üléseken is sürgetik a biztonsági öv felszerelését, s különösen fontosnak tartják ezt a gyerekeknél. Egyébként nálunk is kaphatók gyermekülések, hátsó biztonsági övek, amelyek használatát javasoljuk. Sajnos, több típusnál a rögzítés még nem megoldott, s eladási áruk magas. Szorgalmazzuk a végleges megoldást, s támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a többi között kedvező áron lehetővé tenné a gyerekülések és a hátsó biztonsági övek használatának tömeges elterjesztését. Több ország szakemberei javasolják: az iskolás gyermekeket szállító autóbuszokon is szereljék fel a biztonsági öveket. Erről a szakértők sokat vitatkoztak. Valamennyi variáció közül ugyanazt a típust tartották a legjobbnak, amelyeket a repülőüléseknél alkalmaznak. Ehhez azonban még sok műszaki problémát kell megoldani. A legbiztonságosabb város — Mi is támogattuk azt a javaslatot, hogy a jövőben évenként rendezzenek közlekedésbiztonsági filmfórumot. Jövőre a gyalogosok közlekedésbiztonsága, valamint a gyerekek otthon és az iskola közötti közlekedése lesz a téma. A filmcserék is hozzájárulhatnak a hatékonyabb képzéshez, propagandához. A PRI versenyt írt ki a „legbiztonságosabb város” cím elnyerésére — a városok nagyságától, lélekszámától függően — hat kategóriában. Az alapvető cél, hogy már a tervezésnél, a forgalomszervezésnél mindent kövessenek el a biztonság előfeltételeinek megteremtéséért, ezenbelül különösen nagy gondot fordítsanak a gyermekekre. Vita volt az úgynevezett többfokozatú vezetői engedélyről is, amelynek lényege, hogy 16 éves kortól 18 éves korig, max. 125 köbcentiméteres motorkerékpárra adnának ki vezetői engedélyt, ennél nagyobb hengerűrtartalmúra csak 18 éven felül. Mivel ma már közel 600 ezer segédmotorkerékpár van Magyarországon, mi az oktatás, a képzés- és a követelményszint emelését tartjuk fontosnak. Igaz, hogy ma már vizsgához kötött a segédmotorkerékpáros vezetői engedély megszerzése is, de valamenynyi illetékessel együtt foglalkozunk az oktatási anyag bővítésével, a vizsgarendszer későbbi megváltoztatásával. Statisztikai adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy egyre több fiatal segédmotoros és motorkerékpáros válik baleset áldozatául. A család felelőssége Nemcsak a járművezetők szempontjából, hanem a gyermekbalesetek megelőzésénél is rendkívül fontos a láthatóság fokozása, fényvisszaverő anyagok alkalmazása. Sajnos, az ipari hátteret még mindig nem biztosították, holott ma már elengedhetetlen követelmény lenne a fényvisszaverő anyagok alkalmazása elsősorban az iskolásgyermekeknél, a kerékpárosoknál és motorkerékpárosokénál. Az elmúlt években a gyerekek képzésénél elsősorban a pedagógusok jobb felkészítésével jelentős eredményeket értünk el, de ez még nem elég. Sokan nem értik meg, hogy a gyerekek közlekedésre nevelése az iskola és a család közös feladata. Különösen fontos most, nyáron, a vakáció idején, hogy a szülők sokkal többet foglalkozzanak a gyerekekkel, felhívják figyelmüket az utcák, az utak veszélyeire. Nem a félelmet, hanem a megfontoltságot kell elérni. A legveszélyesebb nap: a péntek Most már évről évre tapasztaljuk azt a tendenciát is, hogy többen szereznek jogosítványt — évente 120—130 ezren —, mint amennyi új személygépkocsit elad a Trafipax és a gyorshajtók Külön akcióterv alapján egyes útvonalakon koncentrált ellenőrzéseket tartunk. Ijesztő vagy am i A hazai balesetek alakulását többféleképpen értékelik. Sokak szerint ijesztő a helyzet. Mások azt vallják, hogy csak a halálos balesetek tekintetében kullogunk az európai lista végén. Véleménye szerint mi a reális helyzet, folytatható-e az 1976-ot követő kedvező tendencia és az 1980-as évek kedvezőtlen jelenségei viszszaszoríthatók-e? — Nem nyugodhatunk bele a jelenlegi helyzetbe. Tavaly a hazai balesetek számának alakulásában egy kedvező irányzat törését tapasztalhattuk. Igaz, hogy ingadozással, 1976-tól a személyi sérüléses balesetek száma növekvő forgalom mellett csökkent, és ezt jelentős eredménynek tartjuk. Egyben úgy érzem. (Folytatás a 12. oldalon) 11