Népszava, 1984. június (112. évfolyam, 127–152. sz.)

1984-06-03 / 129. szám

NÉPSZAVA 1984. JÚNIUS 3., VASÁRNAP Beteg vagy bűnöző? Válaszol az elmegyógyász A Népszava múlt vasárnapi számában egy jogerősen börtönbüntetésre ítélt, kettős életet élt szatírral beszélgetett munkatársunk a büntetés-végrehajtási intézetben. Megírtuk, hogy a hasonló cselekményekért elítélt bűnözőkkel kapcsolatban büntethetőséget kizáró ok ezúttal szóba sem kerülhetett. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezeket az embereket milyen tényezők késztetik a társadalomra felettébb veszélyes bűncselekmények elkövetésére. Bizonyos pszichés zavar minden valószínűség szerint fellelhető személyiségükben. Ezért felkerestük dr. Várady Géza ideg-elmegyógyász fővárosi szakfelügyelő főorvost. — Az általános szexuális kultúra és etika három lényeges alapelvre épül — mondta a főorvos. — A partnerek közötti kölcsönös szabadságra, egyenlőségre és felelősségre. Sajnálatos, de akadnak emberek, akik ezeket nem tartják be. Általában ilyen helyzettel állunk szemben minden olyan esetben, amikor szatírok felett ítélkezik a bíróság. Ezekre az emberekre erőszakos, szexuális aberráció a jellemző. — Véleménye szerint ezeknek az embereknek mi ad szexuális örömöt? — Ha áldozatuk, kiszemelt partnerük kiszolgáltatott, lekötözött, megfélemlített, megvert, tehát a szadista megalázott médiumává válik. Amit ezek az emberek elkövetnek, azt átvitt értelemben teszi, lelki gyilkosságnak tartom. Egyébként az sem elhanyagolható, hogy vannak közöttük, akik nem elégednek meg az erőszakos szexualitással, hanem kifosztják, kirabolják áldozataikat. Ez azt bizonyítja, hogy a szexuális érdekeltségükön kívül egyéb céljuk is volt, mint például a haszonszerzés. Tehát ezek az emberek beteges ösztönéletűek? — Igen. És ha ezzel kapcsolatban különböző fokozatokra osztjuk az ösztönélet zavarait, akkor bizonyos esetekben a szexuális perverziót a legveszedelmesebbek közé sorolhatjuk. Például amikor rendkívül durván testi, lelki erőszakot alkalmazva követik el. Vannak esetek, amikor a személyiségzavar viszonylag lassan alakul ki, s csak végkifejlettségében jelentkezik. Az orvos ezekkel az emberekkel már csak akkor kerül kapcsolatba, amikor a személyiségzavar a kriminalitásban is megmutatkozik. Ennek durva megnyilvánulásai viszonylag ritkán fordulnak elő. Ilyen volt például az emlékezetes békéscsabai szatír esete, akiben szintén két év lakozott. — Orvosi szempontból betegek ezek az emberek? — Szadisztikus pszichopaták, ösztönzavartak, ezzel együtt a társadalomra veszélyes bűnözők, akiket mindenképp ki kell vonni a becsületes emberek köréből. — Elképzelhető, hogy a börtönévek alatt a személyiség rendeződik? — Biztos vagyok abban, hogy a börtön pszichológusa és a nevelők mindent megtesznek a személyiség átformálásáért, de hogy milyen eredménnyel, az talán csak a büntetés letöltése után derül ki. Schmidt Attila Léggömbtörvény — Nehéz a fejed — rángatta, csavargatta Csempele, hogy kézbe vegye gondolataimat, és helyes irányba terelje az egész nyájnyit, ahogyan illik egy jól fésült és rendezett koponyában. — Íme, ez a kőkemény kobak is igazolja nagyszerű felismerésemet — ütögette gyorsan, aprólékosan, de nagyon határozottan, az éppen kéznél levő nagy kalapáccsal. Mostanában ugyanis azzal jár a kísérletei miatt. Másrészt azért, hogy az általa felfedezett, sőt felismert természeti törvényt az élet próbájának alávesse. — Mert a léggömbtörvény kiáll minden kritikát. Eddig bárkinek betört a feje, ha megfelelő erővel és a szükséges időtartamon át ütöttem, jól méretezett és kellő tömegű szerszámmal. Mert a fejbetörés a keményfejűség próbája. Márpedig a fej keménysége, mint az igazoltatott már sok kísérlet során, fordítottan arányos a nehézséggel, mármint azzal a nehézséggel, amit magába foglal. Így hát az én módszeremmel a száját sem kell kinyitnia a kísérleti alanynak, csak betöröm a fejét, és máris tudom az erre fordított energiából, hogy milyen könnyű vagy nehéz. Minél nehezebb, annál keményebb, és viszont. — Azonban hülyeség, ha hagynám, hogy beverd a fejem ... — A te érdekedben teszem, mert a léggömbtörvény lényegi eleme, hogy nehéz fejjel nem viszed semmire. Minél nehezebb, annál inkább lenyom. Ez viszont egyenes arány. Aminek ellenkezője a könnyű fej, ami magasba emel. Mint a kosarat, amelyet a ballon lebegtet, és egyre feljebb emel. De csak akkor és olyan magasba, amennyire és amennyiben könnyű! Ezért jó neked, ha a fejbeveréses módszerrel, megállapítom karrierképességed görbéjét. Persze, az egyszerűsítés lenne, ha csak az egyedi fejnehézségi fokodat határozom meg: összetettebb, bonyolultabb az élet. Mert egy fej, az csak egy fej. Úgy önmagában lehet nehéz vagy éppen szárnyalásra is képes. No, de még mit emel magával? Megfigyelted, hogy egy léggömbárus hány madzaggal a kezében marad a talpán, és mennyi lufi kellene a röptetéséhez? S ez mind semmi. Még azt is figyelembe kell venni a törvény képletében, hogy a nehéz fejek és az üresek aránya mekkora legyen egy meghatározott magasság eléréséhez. — Te csak ne törődj az én fejemmel. Jól ül az a helyén. Nem kell azt sem csavargatni, sem ütögetni. Olyan, amilyen ... — Lám, ezzel is a léggömbtörvényt igazolod — mondta, de előadását már nem fejezhette be. Megemelkedett, és túlkönnyű feje máris kipukkadt. Szerencséje volt megint. Nem nekem kell kalapáccsal kiverni a kemény fejéből a léggömbtörvényét. F. I. A Nagy Szfinx szakálla hazatér Két éven át folytatott „csöndes diplomácia” eredményeként mégis visszatér Egyiptomba a Nagy Szfinx szakállának 59 centiméteres darabja, amelyet 166 évvel ezelőtt egy brit tengerész csempészett ki Kairóból. Amint korábban ugyanitt hírt adtunk róla, a több ezer éves műemléket kikezdte az idő vasfoga, s a megcsonkított kőszakáll maradványának lemállása miatt az a veszély fenyegetett, hogy a Nagy Szfinx feje a porba hull. Az egyiptomi hatóságok hozzákezdtek a mentéshez, az újjáépítéshez és szerették volna a szakáll eredeti darabját felhasználni. Ám hiába kérték a londoni British Museumot, hogy szolgáltassa vissza az ott őrzött szakállt. A legfrissebb lapjelentések szerint végül is azt a kompromisszumos megoldást találták — s ez nem ütközik a múzeumi tárgyak exportját tiltó brit törvényekbe sem —, hogy a British Museum meghatározatlan időre kikölcsönzi Egyiptomnak az eredeti darabot. Az ügy kapcsán a Los Angeles Times arról cikkezik, hogy a brit—egyiptomi megállapodás precedensként szolgálhat hasonló vitás kérdések rendezéséhez. Ilyen például az „Elginmárványok” tulajdonjogáról folyó szenvedélyes görög— brit szócsata. Az athéni Parthenon Pheidiasznak tulajdonított (de legalábbis a nagy ókori szobrász tervei alapján készült) márványszobrai többségét Thomas Bruce, Elgin 7. lordja, a brit korona konstantinápolyi nagyköveteként a szó szoros értelmében elrabolta 1803 és 1806 között. Byron, a költő „becstelen, pénzéhes, ragadozó vandálként” bélyegezte meg lord Elgint. A Parthenon szobrait azután a lord 1816-ban eladta a British Museumnak — 35 ezer font sterlingért. (Állítólag neki többe került a török hatóságok megvesztegetése és a kincsek Angliába szállítása.) Mindenesetre a British Museum és az angol kormány a tisztességes adásvételi ügyletre hivatkozva utasítja vissza a görög követelést, hogy a szobrok kerüljenek vissza helyükre, az athéni Parthenon frízére. Egyébként Ghána és Nigéria is szeretné visszakapni Londonból nemzeti kincseit, amelyek az Elgin-márványokéhoz hasonló körülmények között kerültek a British Museum világhírű etnográfiai gyűjteményébe. Egyiptomnak pedig Olaszországban, Franciaországban, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban van követelése. 17 egyiptomi obeliszk közül 13 Rómában található. Hathor templomának Zodiákusát (állatöv-ábrázolását) a párizsi Louvre-ban tartják, egy nyugat-berlini múzeum tulajdonában van Nefertiti feje és a bostoni szépművészeti múzeum büszkélkedik az egyik ghizehi piramis építőjének, Myerinusnak a szobrával. kj. Arthur király létezett A kerekasztal legendájából hírnevessé vált Arthur királynak • ugyan a legújabb kutatások szerint nem volt kerekasztala, de ő maga valóban létezett — ha nert is abban az időben uralkodott, amelyről a történet szól. Debrett Peerage angol történész „Arthur-specialistákból” — a kerekasztalmondakör kutatóiból — tudóscsoportot szervezett, másfél évvel ezelőtt, amelynek megállapításait most tették közzé. Eszerint a tudósok meggyőződése, illetve az általuk talált történelmi bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy Arthur király és felesége, Guinevra az V. században uralkodott Angliában, és 469 táján Gaul környékén csatázott. Guinevra, a királyi feleség szintén történelmi személyiség, de Lancelot lovag, a mondakör egyik hőse valószínűleg csak képzeletbeli személy. Geoffrey Ashe, aki a tudóscsoport nevében hamarosan megjelenteti az „Arthur király felfedezése” című könyvet, elmondotta, hogy a történelmi tények feltárása azért különösen érdekes, mert most először sikerült Arthur király történelmi identitását azonosítani és kiemelni őt a legendák homályából. A kutatások vezetője, Debrett professzor különösen akor kezdett érdeklődni az Arthur-legenda iránt, amikor a mondabeli király székhelyén, az egykori Camelotban — a mai Sommersetben — sikerült ráakadni olyan leletekre, amelyek nyomán valószínűleg a kerekasztal-legenda keletkezett. Végül is az derült ki, hogy a XI—XII. századbeli legendás király ugyan nem létezett, de a szájhagyomány az ő emlékét őrizte meg az V. századból, mint „a britek nagy királyát”. Római krónikák is szólnak egy katonai hadműveletről, az egykori Gaul tartományban, ahol a római csapatok összecsaptak „a britek nagy királyával”, de a történészek később mellőzték ezeket a forrásokat — mondotta Ashe professzor, Debrett egyik közeli munkatársa. Valószínűtlennek tartották ugyanis, hogy bármely brit király csatázott volna a kontinensen az akkori időkben. Ami viszont Arthur király híres kerekasztalát és lovagjait illeti, arról tudósok bebizonyították már 1976-ban, hogy az idegenforgalmi nevezetességként a turistacsoportoknak Winchesterben bemutatott asztalt valószínűleg III. Edward király számára készítették, mégpedig 1336-ban, tehát jóval a legendában említett időszak után. Végül is, mindent összevetve, lehet, hogy egy mondával szegényebb lesz a brit szigetország, de egy jelentős történelmi személyiséggel minden bizonnyal gazdagodott. (n) Óriás teleszkóp A Kaliforniai Egyetem 116 éves történetének legnagyobb összegű — 36 millió dolláros — magánadományából a világ legnagyobb teleszkópját készülnek megépíteni. Egyelőre még csak a tervezésnél tartanak az egyetem berkeleyi, Los Angeles-i, San Diegó-i és Santa Cruz-i intézetében. Úgy számítják, hogy 1989- re elkészül a műszer, amelyet a hawaii Mauna Kea vulkán tetején helyeznek majd el. A jelenleg használt legerősebb teleszkópokkal, a Szovjetunióban működő 587 centiméteres és az amerikai 500 centiméteres műszerrel Földünktől 5 milliárd fényévnyire levő égitesteket figyelhetnek meg a tudósok. . A 12. órában... Zöldövezet — sajátos helyen... Akár képrejtvény is lehetne ez a felvétel, de — vélhetően — úgysem találná ki senki, hogy hol készült a fotó. Ezért készséggel eláruljuk: a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában, ahol az évek óta használhatatlan, valószínűleg még ma is, ilyen állapotban is több százezret érő eredményjelző táblát bizony jócskán benőtte a fű, a fa, a virág .. . Pedig, meggyőződésünk, lehetne segíteni a gondokon, fogadni mernénk, hogy az uszodalátogatók — ügyes organizálással — akár társadalmi munkában is ásót, kapát (no, meg seprűt, mert a nyitott ötvenes medence körüli koszról se feledkezzünk meg!) fognának. Az évek óta halott óramutatók már régen jelzik: a 12. órában vagyunk ... Bár ... Talán a fák mégsem nőnek az égig az uszodában. Serényi Péter Majomjubileum Közismert, hogy a Szovjetunióban nagyon népszerű a cirkusz. Azt azonban már kevesen tudják, hogy van egy csimpánzcirkusz is. Ennek legismertebb művésze a négy és fél éves Tom. Ama ritka csimpánzok közé tartozik, amelyek a Szovjetunióban látták meg a napvilágot. Különben egész Európában ritka jelenség egy csimpánz születése. Ismeretes ugyanis, hogy ez az emberszabású majomfajta a számára kedvezőtlen éghajlati viszonyok között nem szaporodik. Emellett Tom nem természetes viszonyok között nevelkedett, hűtlen anyjától korán el kellett választani, vagyis emberek táplálták. Mégis kitűnő egészségnek örvend, nagyon okos, remekül segíti idomítóinak, az Ivanov testvéreknek cirkuszi munkáját. Tom és társai a napokban Voronyezsben vendégszerepeltek. Itt zajlott le a majomsztár 500. fellépése. Ebből az alkalomból narancsokat kapott ajándékba. A közönség derültsége közepette meghámozta a gyümölcsöt, majd megette a narancshéjat is. K. J. Piroska és a farkas a kalapács alatt A Sotheby’s, a nevezetes londoni kereskedőház egy holland bankár örökségével lepte meg a ritkaságokra áhítókat. A gazdag örökhagyó a harmincas évektől kezdve gyűjtötte különlegességeit, rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező gyermekkönyveket. A Piroska és a farkas meséjét tartalmazó könyvben például a farkas csattogtatja fogait. Egy másikban angyal terjeszti ki szárnyait, egy béka legyet kap be, óriási szájú emberek egész marhát nyelnek le. Ezek a könyvek általában a XVIII. és XIX. században készültek, s bizonyára nagy örömet okoztak azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei annak idején megvették számukra a furcsa könyveket. A mozgatható képeket tartalmazó könyvek mellett egy holland játék is kalapács alá került. Ennek „utódait” még ma is meg lehet találni: a játék több férfi- és női figurából áll, amelyek 30 különböző ruhába öltöztethetők. A választékban a királytól a pékig, a szobalánytól az arisztokrata dámáig mindenféle ruházat található. Az árverés egyik legnagyobb érdeklődést keltő tárgya egy 1778-ból származó, úgynevezett „ Lapozgatókönyv” volt. Ennek forgatása során — mintha csak varázslat lenne — mindenféle képek keletkeztek: bohócok, állatok és „komikus dámák”. — my — Természeti csapások A rekordok esztendeje A francia CDIA (biztosítási ügyek dokumentációs és információs központja) szerint a természeti katasztrófák minden eddigi rekordja megdőlt 1983-ban. A központ nemrégiben közreadott jelentése arról számolt be, hogy tavaly 6000 ember halt meg és félmilliónyian maradtak fedél nélkül a világon földrengések, szélviharok, árvizek következtében, s mindez 20 milliárd frankjába került a biztosítótársaságoknak. Franciaországban a viharok és áradások okozta károkat 5 milliárd frankra becsülik, ám ennek az összegnek csak egy részét fizetik ki a biztosítók, a többi az államkasszát terheli. A legsúlyosabb anyagi károkat az Egyesült Államokban jegyezték: 16 milliárd frankra — 2 millárd dollárra — teszik az Alicia tornádó pusztításának árát . 9 Koppány György felvétele A TAURUS MŰSZAKI GUMIGYÁR FELVÉTELRE KERES: Taurus csőszerelő szakmunkást, gumigyártó szak- és betanított munkásokat, takarítónőket, gépésztechnikust, vegyésztechnikust, gyors- és gépírót, szerszámkészítő szakmunkásokat, forgácsolót, anyagbeszerzőt, személygépkocsivezetőt, munkaügyi előadót, portást, bérelszámolót. A délutáni műszakban 30% pótlékot, az éjszakai műszakban 70%pótlékot fizetünk. Cím: Budapest X., Újhegyi út 25-31. Megközelíthető: a 68-as, a 117-es, valamint a piros és a fekete 85-ös autóbusszal, a kőbánya-kispesti, illetve az Örs vezér téri metróállomástól. Telefon: 270-417, munkaügyi osztály.