Népszava, 1984. június (112. évfolyam, 127–152. sz.)

1984-06-03 / 129. szám

NÉPSZAVA 1984. JÚNIUS 3., VASÁRNAP Sport A KNDK sem vesz részt a Los Angeles-i olimpián A KNDK központi hírügy­nöksége jelenti Phenjanból. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság olimpiai bizottsága határozatot foga­dott el arról, hogy az or­szág sportolói nem vesznek részt a Los Angeles-i nyári olimpiai játékokon. A dön­tésről a KNDK olimpiai bi­zottságának szombaton köz­zétett nyilatkozata szól. Teniszsikerek Párizsban Pénteken az esti órákban Te­mesvári Andrea és Taróczy Balázs is győzelmet aratott a párizsi francia nemzetközi teniszbajnokság páros küz­delmei során. Temesvári a kanadai Bassett oldalán, az első fordulóban 7—6, 7—6-ra verte a Janagi, Hy japán— hongkongi kettőst, Taróczy pedig a második fordulóban a svájci Günthardt partnere­ként 6—1, 6—4-re győzött a Gilbert, Mitchell amerikai pár ellen. Az egyéni verseny 3. fordulójában Taróczy Ba­lázs tovább folyta­tta diadal­­útját, ezúttal a lengyel Fi­­bakot győzte le. Két bronzérem Tamperében a junior ököl­vívó Európa-bajnokság pén­tek esti elődöntői során két magyar is szorítóba lépett. 63,5 kg-ban Csikós Ábel 4—1 arányú pontozásos vereséget szenvedett az olasz Nardiel­­lótól, s a szupernehézsúlyban Zsigó Zsolt sem járt jobban, 5—0-ra kikapott a bolgár Ka­­menovtól. Mindketten bronz­érmesek lettek. Utolsó roham a kiadó helyekért Ma idényzárás az NB I-ben A csütörtöki magyar—spa­nyol mérkőzés miatt nem szombaton, hanem vasárnap kerül sor a labdarúgó NB. I. idényzáró fordulójára. A leg­lényegesebb kérdések már eldőltek. A Bp. Honvéd már a 27. fordulóban bebiztosí­totta bajnoki címét, a Diós­győr már korábban kiesett, s a legutóbbi játéknapon eldőlt a Volán vagy Nyíregyháza kérdés a fővárosiak javára. Matematikailag a Szabolcs megyei legénységnek maradt még esélye az utolsó 90 perc­re, de sorsa gyakorlatilag már eldőlt. A Nyíregyháza — papíron — pontszámban még utolérheti a Volánt, de mi­után egymás elleni eredmé­nyük egyenlő, így az esetle­ges holtversenyt a gólkülönb­ség döntené el. Ez pedig 7 góllal kedvezőbb a Volánnak. Eldőlt az is, hogy a Bp. Honvéd mögött a Rába ETO két aranyérem után az ezüs­töt veheti át. A győriek két ponttal előzik a Videotont, s ha pontegyenlőségbe is ke­rülnének, az egymás elleni eredmény az ETO-t helyezi előbbre. Azért lesz még utolsó ro­ham, mert több hely kiadó. Izgalmas kérdés, hogy a jól hajrázó Tatabánya megelő­zi-e az erősen visszaesett II. Dózsát, s ezzel a bányász­csapat UEFA Kupa szerep­lés jogot is szerez. Sok vál­tozás lehet a 6. és a 14. hely között, a középmezőnyben ugyanis egymás nyakán áll­nak a csapatok. A 6. helyet például 2 pont előnnyel a Vasas foglalja el a ZTE előtt, de, ha a Vasas kikap és a ZTE nyer, a vidékiek lépnek elő, mert egymás elleni ered­ményük kedvezőbb. A Zala­egerszeg lehet tehát 6., de lecsúszhat akár tizediknek is, ha vereséget szenved. Ha­sonló módon helyeket léphet előbbre, vagy eshet vissza a középmezőny több tagja. A Hungária úti mérkőzés külön eseménye, hogy a szünetben Dacia személygépkocsit sor­solnak ki. A múltheti „budapesti mérkőzés-dömping” után ez­úttal csak két találkozó lesz Szombaton a labdarúgó NB II 35. fordulóját játszották. A debreceni rangadó után a feljutás kérdése ismét nyílttá vált. Eredmények: HÖDGÉP­Metripond—Ganz-MÁVAG 5—1. (Képünk e mérkőzés egyik jelenetét örökíti meg.), Salgótarján—Debreceni Ki­a fővárosban. A küzdelmek minden pályán 18 órakor kezdődnek: Rába ETO—Vasas, Győr, Videoton—Ferencváros, Szé­kesfehérvár, MTK-VM—Za­laegerszeg, Hungária körút, Haladás—SZEOL, Szombat­hely, Tatabánya—Csepel, Ta­tabánya, DVTK—Nyíregyhá­za, Diósgyőr, PMSC—II. Dó­zsa, Pécs, Volán—Bp. Hon­véd, Czabán Samu tér, Dizsi 5—2, Szolnok—Szabó L. SE 4—2, Sopron—Kazinc­barcika 2—2, Békéscsaba— Baja 3—1, Kecskemét—22. sz. Volán 3—1, Szekszárd— Nagykanizsa 6—4, Debre­ceni MVSC—Eger 2—0, Ózd —Bakony Vegyész 3—0, Keszthely—Siófok 1—0. A Debrecen legyőzte az Egert Fejér Gábor felvétele A Verebes-szindróma Szent őrültek, megszállottak, fanatikusok, vagy csak­­ egyszerűen — bolondok. Tehettem volna kérdőjelet is­­ a mondat végére, de mivel a válasz talán szó szerint : ugyanez lehet, maradjunk a kijelentő módnál... Azok­ról van szó, akik — ne kerteljünk — abnormális éle­tet élnek: az élsportolókról, legalábbis egy bizonyos részükről, és mestereikről, azoknak is egy részéről. Ne legyünk farizeusok, valljuk be végre, a mai él­­­­sport követelményeinek nem lehet a mindennapi norm­­­­­mák szigorú és következetes betartása mellett megfe­jt­­enni. Mindez azért jutott most eszembe, mert láttam egy filmet, láthatja majd minden tévénéző kedden este 6-kor az 1-es műsorban. A címe: A „mágus” (az egyet­len, ami nem igazán tetszett!), az alkotói a Telesport munkatársai (Knézy Jenő, Gábor Tamás, Király Péter és a többiek). Egy Verebes-portréfilmről van szó... Verebesről, 25 percben. S mindjárt hadd szögezzem le: keveseltem a 25 percet, elhallgattam volna a győri fut-­­­balltrénert tovább is ... Tehát Verebes ... Isten őrizz, hogy belebonyolódjak­­ itt a személyéhez szinte automatikusan kapcsolódó szakmai polémiákba, netán arról meditálnék, hogy vajon miért olyan a kapcsolata az MLSZ-szel, amilyen, vagy amúgy is közszájon forgó pletykákat terjesztenek mesés, de nem realizálható külföldi ajánlatairól. A filmben sem erről van szó (és ez az alkotás legfőbb erénye!), írásban gondolkodásomhoz Verebes egy megjegyzése adta az apropót. Nevezetesen arról beszélt az edző, hogy nemrég látott-hallott a tévében három gyárigaz­gatót nyilatkozni, akik egybehangzóan állították, hogy amennyiben kötik magukat a szabályokhoz, az előírá­sokhoz, akkor egy éven belül biztos csődöt jelenthet­nek. Nem véletlenül említette ezt Verebes, önmagát, saját koncepcióját jellemezte ezzel a közvetett mód­szerrel. Töredelmesen be kell valljam: ha nem példálózik di­rektorokkal, hanem kerekperec beismeri az említettet önálló felfogásaként — én akkor is felmentem az anar­chizmus, a törvényen kívüliség látszatának vádja alól. Igen, felmentem... Ezzel, remélem az eddig leírtak­­ után még hihető, nem azt akarom mondani, hogy az olyan szent őrülteknek, (maradjunk ennél a kategori­zálásnál), mint amilyen Verebes, vagy Széchy Tamás, esetleg Klampár, vagy Faragó Tamás, mindent szabad. Szó sincs ilyesmiről! Viszont az ő extraprodukciójuk eleve eldönti, meghatározza: velük másként kell fog­lalkozni, mint másik 1000 ember közül 999-cel. Tény: rájuk is vonatkoznak a törvények, esetükben is érvényesek a paragrafusok, a jogszabályok, „csak” éppen az alkalmazási módszerük lehet (lehetne) más, mint egyébként. Magyarán: különleges emberek, kü­lönleges elbírálást érdemelnek ... Divat ma szembeállítani az él- és tömegsportot. Ami­kor egy egész nemzet testkultúrájáról beszélünk, iszo­nyatos kínokkal keressük azokat a vonzó jelenségeket, amelyek nélkül ilyesmiről nem is elmondhatunk. Csak éppen a példaképekről, a személyes példaadásról fe­ledkezünk meg, pedig ez hatlövetű fegyver lehetne eb­ben a különleges csatározásban. De ha majd ráébre­dünk a példaképek szükségességére, nehogy késő le­­­­gyen! Ezért kell most — vattázás és felesleges, elvte­len ajnározás nélkül — óvni a mozgósító erejű példa­képek nevelésének titkát ismerőket (a Verebeseket), no meg a már (még?) meglevő példaképeket. Azzal, hogy nekik jót akarunk, magunknak is jót akarunk. Tegyük félre tehát a kalodákat, az előítéleteket. Becsüljük ér­tékeinket! Serényi Péter Bicskei: „Feltehetjük az i-re a pontot”” Utolsó felvonásához érkezett Moszkvában az ifjúsági lab­darúgó Európa-bajnokság küzdelemsorozata. A várako­zásnak megfelelően a házi­gazda Szovjetunió és az egyenletes formát elárult Magyarország jutott a vasár­napi döntőbe. Azt minden valószínűség szerint telt ház, 100 ezer néző előtt játsszák majd a Lenin stadionban. Bicskei Bertalan, a magyar válogatott szakvezetője az MTI munkatársával folyta­tott telefonbeszélgetésében a következőket mondta: — Visszatekintve a pénte­ki, Lengyelország elleni 2—0- ás győzelmünkre, ezen a ta­lálkozón is remekül megáll­­ták helyüket játékosaim. Bár az elején nehezen kaptak lábra, s hosszú időn keresz­tül átvették az ellenfél „al­tató” stílusát, már ebben a szakaszban is nekünk volt több lehetőségünk. Szünet után aztán az egy perc alatt lőtt két gyors gól eldöntötte a találkozó sorsát. A hátra­levő időben már sziporkázott a csapat. A házigazdák ellen min­denképpen nehezebb 80 perc vár az együttesre! — Nagyszerű erőt képvisel a szovjet válogatott. Elég, ha csak annyit mondok, hogy minden játékosa állandó él­vonalbeli labdarúgó. Ennek ellenére most is csak azt mondhatom, mint az eddigi mérkőzések előtt is mind­annyiszor: győzelmet várok. , A döntőben fel kell tennünk­­ az i-re a pontot! Egyébként a jelenlevő szakembereknek és a sajtónak az az egyöntetű véleménye, hogy valóban a két legjobb válogatott jutott a döntőbe — igaz, nem egy­forma úton. Mi valamennyi mérkőzéseinket megnyertük, a szovjetek viszont egy pon­tot vesztettek az angolok el­len, s az íreket is vesztett ál­lásból győzték le. A szakvezető így búcsú­zott : — Nem változtatok az ed­digi jól bevált összeállításon. Vasárnap magyar idő szerint 13 órakor a következő csapa­tot küldöm pályára: Petri — Haaz, Pintér, Szélpál, Keller — Deák, Kovács E., Vincze — Zsinka, Kovács K., Oro­­vecz (Zsivótzky). Rövid hírek # A veronai négyes atléti­kai viadalon a 100 m-es gát­futásban 12.97 másodperccel a második helyen végzett­ Siska Xénia ideje új orszá­gos csúcs. A Vasas verseny­zőnője az idén már harmad­szor javított rekordot, ezúttal egy századmásodperccel. # A MEDOSZ Fejér me­gyei bizottsága ma sportna­pot rendez a seregélyesi szak­munkásképző intézet sportte­lepén. A reggeli tornát Mak­rai Katalin vezeti, majd ki­lenc sportágban megkezdő­dik a versengés.­­ Szombat délután a Wembley stadionban leját­szott barátságos labdarúgó­találkozón a Szovjetunió 2—0 (0—0) arányban győzött az angol válogatott ellen. A ven­dégek góljait Gocmanov, il­letve Protaszov szerezték.­­ Veszprémben a női tőr­versennyel kezdődött a Veszprém Kupa nemzetközi vívóverseny. Hatvanhat résztvevő, köztük 21 külföldi sportoló indult. A győzelmet Nyúl (II. Dózsa) szerezte meg Tuschák és Kada előtt. # 24 641 fizető néző és 5000 diák tekintette meg Mar­­seille-ben a Franciaország— Skócia válogatott találkozót. A közelgő EB-döntőre készü­lő házigazdák 2—0 (2—0) arányú győzelmet arattak. A 14. percben Giresse, a 29. percben Lacombe talált a há­lóba. # A neubrandenburgi nemzetközi női kézilabda­torna 4. fordulójában a ma­gyar válogatott 21—18 (10—9) arányban győzött a Szovjet­unió ellen. A magyar csapat legeredményesebb játékosa Nyári volt, 9 gólt szerzett. # A hetedik forduló után is őrzi második helyét Ribli Zoltán a bugojnói nemzet­közi sakkversenyen. Ekkor a dán Larsennel találkozott, s partijuk döntetlenül végző­dött. Kőbán Rita kettős győzelme A szegedi nemzetközi kajak­kenu regattán szombaton megkezdődtek a rövid távú döntők. Az első napon négy számban született magyar siker. A versenyek hőse Kő­bán Rita volt, aki a női ka­jak egyesben a nyugatnémet Schütpelzzel holtverseny­ben, a kettesben pedig Gé­­czivel győzött. Ezenkívül férfi kajak egyesben Rajna, kettesben pedig a Szélesi, Kovács duó nyert. A küz­delmek ma folytatódnak a csodálatosan felkészített Maty-éri pályán. Kőbán Rita (Csepel) Buday 500 m-en adós maradt a győzelemmel. Majd ma?... Várszegi György felvételei 11 Rajtunk múlik! A tegnapi kánikulai melegben felüdítően hatott két rövid távirati jelentés: Gyulán megkezdődött az atlétikai diákbajnokság, amely 1200 középiskolás gye­reket állít rajthoz, a Zala megyei Kehida-Kustyánban pedig ifjúsági szabadidő- és sportközpontot avattak fel, amelyet — jelentős társadalmi hozzájárulással — a község lakói hívtak életre. Ennyi az egész, de jelen­tőségük messze túlnő a hírek terjedelmén. A fiatal­ság rendszeres sportolása ugyanis nemcsak az élsport utánpótlásának egyik záloga, hanem az egészséges életforma nélkülözhetetlen feltétele. Eszembe jutottak diákéveim KTSOK-bajnokságai. Micsoda izgalom előzte meg az egyes bajnokságokat, az iskolák közötti versenyeket, az Erzsébet királyné úti futba­llcsa­tákat; mennyi boldogság és csalódás sűrű­södött azokba a küzdelmekbe. Tudtuk, hogy a pálya szélén ott állnak osztálytársaink, a tanárok, sokszor az iskolaigazgatóval az élen, s kíváncsian — belülről büszke elégedettséggel — figyelik, hogy tanítványaik hogyan képviselik mindannyiuk hírnevét. Máig is él bennem egy KISOK-mérkőzés, amelyet a Szent Ist­ván reálgimnázium futballcsapata színeiben éltem át. A tét nemcsak az „rg” — abban az időben az „fk",­­ vagyis a Szent István felsőkereskedelmi fradista sztár­jaival vívtunk késhegyre menő presztízscsatát —, ha­nem a saját diákjövőm is kockán forgott. Három tan­tárgyból ugyanis bukásra álltam. Testnevelő tanárom, a magyar labdarúgás ma már világhírű szakértője, Pálfai János, azt ígérte, ha jól játszom, beszél a „di­livel”, hátha átengednek azzal a feltétellel, hogy is­kolát cserélek ... Iskolát cseréltem! Egy emlék a sok közül, mert idézhetném a tor­nászbajnokságokat, az atlétikai versenyeket, szóval, sok-sok szép sportemlékem fűződik a keserves buk­dácsolással töltött iskolaévekhez. Ez élt bennem, amikor lányom került iskolába, már a felszabadulás után, de hiába neveltem őt a rendszeres testedzés­re, a sportolásra, ő még máig sem érti, hogy mit je­lent az a szó, hogy — KISOK?... Pedig olyan isko­lába járt, a Sütő utcai általánosba, ahol az igazgató testnevelő tanár volt, s minden idejét és erejét latba vetette, hogy iskolája a sportéletben is rangot vívjon ki magának. Számos kezdeményezéssel elérte, hogy diákjai tekintélyt szereztek az iskolai, sőt, még a ver­senysportban is, de nagy álma — a pezsgő iskolai sport, a diákbajnokságok felejthetetlen küzdelemsoro­­zata — máig sem valósult meg. I­I G­auland Mátyás (így hívták az igazgatót, aki ta­lán még ma is a Sütő utcában szervezi a sport­életet), most végre — legalábbis erkölcsi! — elisme­rést nyert: az ismét megfogalmazott sportpolitikai célkitűzések között az első helyen (sok-sok képzelet­beli felkiáltójellel) az iskolai testnevelés áll! A párt, a kormány — és, remélem, a művelődési miniszté­rium is!? — azt kéri sportéletünk irányítóitól, hogy a jövőben sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek és komolyabb anyagi támogatást biztosítsanak a tanuló fiatalságnak. Ne csak hirdessék, hanem rendszeresen szervezzenek és rendezzenek diákbajnokságokat, az­­ iskolák hívják ki egymást a sportolásban is verseny­re, s a gyerekek szabad idejükből minél többet tölt­senek a testedzéssel, a tanárok a rendszeres sportolás nélkülözhetetlen igényére neveljenek.­­Hiszen azok­ból a gyerekekből, akik e hét végén Gyulán mérik össze tehetségüket, tudásukat, akár a jövő bajnokai, csúcstartói kerülhetnek ki. De ha csak annyit érünk el, hogy — mint Kehida-Kustyánban — az ifjúság részére megteremtik a tét nélküli sportolás, versengés feltételeit, mi akkor is jól jártunk. Ezek a gyerekek állóképesebbek lesznek a világ bacilusaival szemben — s ez elsősorban rajtunk, felnőtteken múlik! Vándor Kálmán

Next