Népszava, 1984. június (112. évfolyam, 127–152. sz.)

1984-06-01 / 127. szám

NÉPSZAVA 1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK ­WMMMM­MVMNMNRMMMMMMi Családos sorkatonák Nagy Gábor, József krt.: Vezessék be, hogy a sorköte­leseknek ne kelljen az autó­buszon és a villamoson fizet­ni! A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek a hon­védelmi jogszabályok és az ezek végrehajtására kiadott rendelkezések alapján szá­mos jelentős támogatásban részesülnek. Ezek közé tar­tozik a sorkatonái­ helyközi utazásához nyújtott utazási kedvezményrendszer is. A népgazdaság teherbíró ké­pessége azonban jelenleg nem teszi lehetővé az utazá­si kedvezmények bővítését. 779-856, Szopkóné: Csalá­dos, kétgyermekes katonát leszerelnek egy év elteltével. Hol lehet kérvényezni? Valóban, a kétgyermekes sorkatonák csak 12 hónap sorkatonai szolgálatot teljesí­tenek. Ezt kérvényezni nem kell, elegendő a második gyermekének megszületéséről kiállított születési anyaköny­vi kivonatot az állományille­tékes parancsnoknak bemu­tatni, aki ennek alapján hi­vatalból intézkedik a sorka­tona 12 hónap után történő leszerelésére. Ha pedig a második gyermek egyévi sorkatonai szolgálat elteltét követően születik, az anya­könyvi kivonat bemutatása után a sorkatonát nyomban leszerelik. A 379-558 számú távbeszé­lő-állomás előfizetője kéri annak a postai rendelkezés­nek az enyhítését, mely sze­rint a telefont leszerelik, ha az előfizető a hó 20-ig a tele­fonszámla összegét nem fize­ti meg. Feltehető, hogy a kérdés feltevője nem ismeri a kése­delmes befizetés következ­ményeit. Abban az esetben ugyanis, ha az előfizető a távbeszélőszámla összegét 20-ig nem fizeti be, a Posta nem szereli le az állomást. Ebben az esetben a követke­ző havi telefonszámlát első esetben 20 forint, minden to­vábbi esetben 40 forint nyil­vántartási díjjal terheli meg. Ha az előfizető a számla ösz­­szegét 20. és a hó vége kö­zött sem fizeti be, következő havi számláját a ki nem fi­zetett számla összegével is megterheli. Eset kérdés a csociálpolitikáról ------------— —— ——— --r— -*■-- ik.-frl* r^-z&í - isi ->■— Mint már ideztük, az olvasók — a tv-nézők — nagy érdeklődését figyelembe véve, tegnaptól kezdve négy napon át ismét közöljük azoknak a válaszoknak a folytatását, amelyek lapunkhoz az érintett állami és társadalmi szervezetektől beérkeztek a televízió Hír­háttér című műsorának szociálpolitikai fóruma nyo­mán. Akik esetleg név szerint nem kapnak választ, annak két oka van. Az egyik, hogy a kérdések egy része eleve név nélkül érkezett. A másik, hogy sok volt az azonos kérdés. Az ezekre adott válaszokat össze­vontuk. Bérkiegészítés és alapbér Név nélkül: Tízezer forint feletti nyugdíjasokat is fizi­kai munkára vegyék fel, ne csak az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket. Az általános munkajogi szabályoknak megfelelően a nyugdíjasok esetében is a munkáltató és a dolgozó sza­badon dönt — a munkavi­szonyra vonatkozó szabály­ban előírt képesítési, egész­ségügyi stb. feltételek betar­tása mellett — arról, hogy melyik dolgozóval, illetve munkáltatóval, milyen mun­kakörre létesít munkavi­szonyt. A jogszabályok tehát a nyugdíj összegétől függően nem szabják meg, hogy a dolgozó milyen munkakörben vállalhat munkát. Sőt, a nyugdíjfolyósítás korlátozása nélkül foglalkoztatásra lehe­tőséget adó­­ jogszabályban meghatározott munkakörök között is szerepel mind fizi­kai, mind nem fizikai mun­kakör ,például pedagógus, egészségügyi szakdolgozó, portás, éjjeliőr, házfelügyelő stb.; 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 2. számú melléklete). Kiss Károlyné: Nyugdíjas­nak jár-e a bérkiegészítés, ha dolgozik? Nem jár bérpótlék azok­nak a dolgozóknak, akik munkaviszonyuk, szövetke­zeti tagsági viszonyuk mel­lett nyugdíjban (járadékban, gyermekgondozási segélyben vagy egyéb rendszeres szo­ciális juttatásban) részesül­nek. Részükre ugyanis a nyugdíjat (illetve az említett juttatásokat) folyósító szerv jövedelempótlékot biztosít. Czöllei József, Dózsa Gy. út 61.: Miért olyan nehézkes a nyugdíjasokkal a szerző­déskötés? A munkaszerződés-kötés szabályai azonosak, akár a nyugdíjas, akár más dolgozó tekintetében. A részmunka­­időre szóló megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. A kérdező által említett „nehézkesség” tehát nem a jogi szabályozásból adódik. 885-817. Antalfi László: Miért nem engedik korlátla­nul a munkavállalást? A nyugdíjfolyósítás mellet­ti munkavállalás korlátait (évi 1260 óra, illetve évi 60 ezer forint) munkaerő-gaz­dálkodási, foglalkoztatás- és bérpolitikai szempontok in­dokolják. Ezt jelzi az is, hogy meghatározott összeg­határig terjedő nyugdíj mel­lett, illetve meghatározott te­rületeken és munkakörökben — ahol munkaerőgondok je­lentkeznek — a nyugdíj mel­letti foglalkoztatás nem kor­látozott. [17/1975. (VI. 14.) MT­sz. rendelet 205/A. pa­ragrafus, 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat 2. sz. melléklete.] Dr. Nagy Sándor: Nagyon igazságtalannak tartja, hogy a bérpótlékot beépítették a fizetésbe, mert így az adózás mértéke jó­val nagyobb. A bérkiegészítés bérrend­szerbe való beépítésekor a bérpótlék összegét úgy álla­pították meg, hogy a bérki­egészítéshez képest az eme­lés az átlagos nyugdíjjáru­léknak (7,2 százalék) megfe­lelő kompenzálást nyújtson. Az átlagos mérték figye­lembevételéből adódik, hogy attól függően, hol helyezke­dik el a dolgozó keresete az átlagoshoz képest, a bérpót­lék folytán a dolgozók egy részének kézhez vett kerese­te nőtt (akik az átlagosnál kevesebb nyugdíjjárulékot fizetnek), míg egy részüké csökkent. A nyugdíjjárulék százalé­kos mértékének megállapítá­sánál irányadó kereset-ösz­­szeghatárokat ugyancsak megemelték 300 forinttal, így érzékelhető keresetcsökke­nést a bérpótlék bevezetése csak annak a dolgozónak okozott, akinek 1983. évi ke­resete éppen a fenti összeg­határon volt és 1984-ben bér­emelésben nem részesült. Az állomás forgalomból történő kizárására és a táv­beszélő-előfizetői jogviszony felmondás nélküli megszün­tetésére csak abban az eset­ben kerül sor, ha az előfizető az utóbbi, tehát kéthavi dí­jat tartalmazó számlája ösz­­szegét a második hónap vé­géig sem fizeti be. Az intéz­kedés ellen az illetékes igaz­gatóságnál felszólalás nyújt­ható be. Ha az előfizető díj­tartozását rendezi és felszó­lalásában méltányolható kö­rülményeket valószínűsít (például hosszabb kórházi kezelés), az előfizetői jogvi­szonyt méltányosságból hely­­­­reállítják és az állomást visszakapcsolják. A Magyar Posta ugyanis a költségvetéssel szembeni be­fizetési kötelezettségének meghatározott időpontban köteles eleget tenni és ennek figyelembevételével állapítja meg a jogszabály a távbeszé­lőszámla befizetésének ha­táridejét. Egyébként, ha a hónap 20-a szombatra, vasár­napra vagy munkaszüneti napra esik, a befizetési ha­táridő a következő első mun­kanap. A 415-354 számú távbeszé­lő-állomás előfizetője azt, kérdezi, hogy szanálás ese­tén mi módon juthat telefon­hoz? Amennyiben a szanálásra került épületben lakó távbe­szélő-előfizető olyan lakást fogad el, ahol van telefon, azt a Posta részére kötele­zően biztosítja. Ebben az esetben belépési díjat nem kell fizetni. Ha viszont az érdekelt olyan lakást fogad el, ahol nincs telefon, igé­nyét műszaki lehetőség ese­tén az adott területen nyil­vántartott várakozók figye­lembevételével bírálják el. Ez utóbbi esetben, ha a dön­tés kedvező, az előfizetőnek — ha belépési díjat koráb­ban még nem fizetett — azt meg kell fizetnie. Műszaki lehetőség hiánya esetében az igényt előjegyzi­k. A fentiek­re tekintettel a Posta azt ja­vasolhatja, hogy szanálás esetén az érdekelt csak tele­fonos lakást fogadjon el.­vább kapja a már korábban engedélyezett szociális támo­gatást. E rendelkezés célja az, hogy nagyobb lakásban élő nyugdíjasok anyagi hát­rány nélkül cseréljék ki la­kásukat kisebbre és bővül­jön a nagyobb létszámú csa­ládok számára megfelelő la­kásalap. Lakás, lakbér, Hycomat 774-826; Máji Lászlóné és 14-262 Szekszárd, szociálpo­litikai kedvezménnyel kap­csolatban kér választ. A lakáshiány körülményei között minden lehető forrást a lakásalap bővítésére kell fordítani, így az kaphat szo­ciálpolitikai kedvezményt, aki új lakást vásárol, vagy épít. A meglévő lakás vásár­lásához — akár magánfor­galomban, akár az államtól történik az — a kedvezményt nem lehet igénybe venni. Biró Kálmán és 416-397: Évről évre ugranak a lakbé­rek, kapnak-e a nyugdíjasok is mindig újabb lakbér-ki­egészítést? Az 1983. július 1-vel meg­állapított szociális támogatás összege — az 1988-ig fokoza­tosan növekvő lakbérrel — nem változik. Ha 1983. jú­lius 1. után emelkedik a nyugdíj havi 5000 forint fölé, az már nem érinti a koráb­ban megállapított szociális támogatást, így azt továbbra is folyósítják. 415-354. Az idén ment nyugdíjba, megkapja-e eb­ben az évben a lakbér-hozzá­járulást? Az 1983. július 1. után nyugdíjazottak esetében szo­ciális támogatás általában nem folyósítható. Különös méltánylást érdemlő esetek­ben azonban az 1983. július 1. után nyugdíjazottak is kérhetnek szociális támoga­tást, ha nyugdíjszerű ellátá­suk a mindenkori nyugdíj­­minimumot nem haladja meg, illetőleg csak a nyug­díjminimumot kapják To­vábbi feltétel, hogy bérlaká­suk a lakásigény mértéké­nek az alsó határán van és anyagi, szociális helyzetük olyan, hogy a lakbér megfi­zetése megélhetésük bizton­ságát veszélyezteti. Ilyen esetben a kérést a lakóhely szerinti illetékes tanács egészségügyi feladatokat el­látó szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. Az 1983. július 1. után bér­lővé vált nyugdíjasok nem kaphatnak szociális támo­gatást. Különös méltánylást érdemlő esetben azonban ők is külön kérhetik a támoga­tást. 462-515. Fiala András: Ter­vezik-e a Trabant Hycomat­­nál az import forgalmi adó elengedését? Az 1980-ban bevezetett új árrendszer a gépkocsik terü­letén megszüntette az import forgalmi adót. Azóta a sze­mélygépkocsikat fogyasztói forgalmi adó terheli. Ez alól kivétel a Trabant Hycomat típusú gépkocsi, mert e tí­pusnál a fogyasztói forgalmi adó kulcsa 0 százalék. A fo­gyasztói forgalmi adókulcs változtatása nincs tervbe vé­ve. Név nélkül: A lakbér-meg­­állapításkor nem kérték a lakbér-hozzájárulást. Milyen feltételek vannak, hogy aki akkor nem kérte, utólag hoz­zájusson? A lakbér-hozzájárulást utó­lag is lehet kérni, ha az 1983. július 1-i állapot a jogsza­bályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. 278-542. Varga Nándor: Nyugdíjas lakást változtat, egészségi okok miatt, esetleg magasabb a lakbér, miért nem kap kiegészítést? A nyugdíjas lakás változta­tása esetén változatlanul jo­Az utazási kedvezménnyel kapcsolatos válaszok összeg­zése (Press Jánosné, 377-927; Lukács Istvánná, 377-523; 378-554; Károlyi Tamásné, 314-457; Tóth Károlyné, Ver­des Lajos, Fót; Molnár Mik­lós, 118-523 és még sokan mások). 1982 II. félévében a Mi­nisztertanács kötelezte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, hogy — az Országos Tervhivatallal, az Országos Anyag- és Árhiva­­tallal, valamint a Pénzügy­minisztériummal együttmű­ködve — vizsgálja felül a belföldi távolsági személy­szállítás kedvezményrendsze­rét, és dolgozzon ki egy, a mai követelményeknek job­ban megfelelő, a kedvezmé­nyek szociálpolitikai jellegét kifejező korszerű kedvez­ményrendszert. 1983. január 1-től lépett hatályba a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló 13/1982. (XII. 27.) KPM sz. rendelet. Az abban tételesen felsorolt kedvezményeken túlmenően a közlekedési vál­lalatok felhatalmazást kap­tak arra, hogy saját hatás­körükben, üzletpolitikai megfontolásból további ked­vezményeket adjanak. A jogszabályban felsorolt és az üzletpolitikai kedvez­mények abban térnek el, hogy míg az előbbiekhez több száz millió forintos költségvetési támogatást kapnak a közlekedési válla­latok, addig az üzletpolitikai kedvezményeket saját gaz­dálkodásuk terhére, saját el­határozásból, költségvetési támogatás nélkül nyújtják, azzal a szándékkal, hogy az időnkénti szabad kapacitá­sukat hasznosítsák. A Hírháttér műsorhoz ér­kezett, közlekedést érintő kérdések nagyobb része a­­ jogszabályban meghatáro­zott feltételek mellett igény­be vehető kedvezményeket érinti. A közalkalmazottak utazá­si kedvezményének szűkíté­sét kifogásoló, annak indoka iránt érdeklődőknek azt a választ adhatjuk, hogy az úgynevezett foglalkozáshoz kötött kedvezmények szűkí­tése, fokozatos megszünteté­se az állami költségvetés ter­heit csökkentő cél. Ezzel egyidejűleg lényegesen erő­södik a kedvezményrendszer szociálpolitikai jellege első­sorban a nyugdíjasoknak és a jövedelemmel nem rendel­kező tanulóifjúságnak nyúj­tott kedvezmények formájá­ban. A mozgássérült gyerekek számára nyújtott vasúti ked­vezményt hiányoló kérdés félreértésen, illetve a lehető­ség nem kellő ismeretén alapulhat. Ugyanis a fogya­tékosságban szenvedő gyer­mekeket vasúton és távolsá­gi autóbuszon egyaránt meg­illeti a gyermekek, illetőleg a tanulók részére a jogsza­bályban biztosított utazási kedvezmény. Sőt, ezen túl­menően a gyógypedagógiai intézményekben bent lakó és bejáró tanulók kísérője ré­szére is jár kedvezmény; mértéke a vasúti közlekedés­ben 50 százalékos, a távolsá­gi autóbusz­közlekedésben 75 százalékos. Több kérdés merült fel a nyugdíjasok utazási kedvez­ményével kapcsolatban. Ezek egyike felveti, hogy 8 félárú jegy helyett 4 ingyen­jegyet kaphatnának-e a nyugdíjasok? (Egyébként 1984. április 1-től az igény­be vehető 50 százalékos ked­vezmény 8-ról 16-ra emelke­dett.) Érmeik gyakorlati meg­valósítása nem oldható meg, mivel a közlekedési vállala­tok államháztartással való kapcsolata csak akkor mu­tatható ki pontosan, ha díj­bevétel alapján veszik igény­be az állami támogatást. Ezen túlmenően az ország jelenlegi gazdasági helyzeté­ben bármely szolgáltatás in­gyenessé tétele nem képzel­hető el. Tehát a nyugdíjasok utazásánál is indokolt egy anyagi helyzetükhöz viszo­nyított mérsékelt tarifa meg­fizetése. A javasolt ingye­nessé tétel elvi alapot terem­tene további ilyen jellegű igényekre (például a jövede­lemmel nem rendelkező diá­kok ingyenes utazására). Felmerült, hogy a nyugdí­jasok fel nem használt uta­zási kedvezménye miért nem adható át azoknak, akik azt felhasználnák ? A nyugdíjasok utazási ked­vezményét olyan szocálpoli­­tikai in­tézkedésnek kel­l tekin­teni, amelyet személyre szó­lóan kap valamennyi nyug­díjas Ha lehetővé tennék a kedvezmény átruházását, ez­által a kedvezmény elveszí­tené személyre szóló jellegét, előbb-utóbb adásvétel tár­gyává válna. Véleményünk szerint ennek lehetőségét nem szabad megteremteni. Olyan gondolat is elhang­zott, hogy idős, nyomorék emberek nem kaphatnának-e az utazási kedvezmény he­lyett anyagi támogatást, hogy ők azt személytaxi igénybevételére használhas­sák. Megítélésünk szerint az uta­zási kedvezmény csak egyik lehetséges formája a szociál­politikai juttatásoknak. Ezért e kedvezmény pénzbe­­ni „átváltásának” lehetősé­gét nem tartjuk célravezető­nek. Az idős nyomorék em­berek anyagi (pénzbeni) tá­mogatása olyan kérdés, amely szélesebb tartalmú, mint a menetrendszerű köz­lekedési eszközök igénybevé­telénél adható kedvezmény. A kérdés, amely hiányolja, hogy azok a nyugdíjasfele­ségek, akik nem dolgoztak és nem kapnak öregségi nyug­díjat, miért nem részesülnek kedvezményben , téves in­formáción alapulhat. Ugyan­is a hivatást nem vállalt nyugdíjas korú feleségek (férjek) esetében a jogsza­bály lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjas házastárs­nak járó kedvezményt meg­osztva használják fel. A témával kapcsolatban olyan észrevétel is érkezett, hogy az utazási kedvezmé­nyekről szóló 13/1982. sz. KPM rendelet nem eléggé közismert. Kétségtelen, hogy a rendelet hivatalos lapok­ban — a Magyar Közlöny 1982. december 27-i számá­ban, a rendeletet módosító 6/1984. (11. 29.) KPM. sz. ren­delet a Magyar Közlöny 1984. február 29-i számában, továbbá a Közlekedésügyi Értesítő, valamint a Közle­kedési Közlöny c. hivatalos lapokban jelent meg. A szé­lesebb nyilvánosságot az biztosí­tja, hogy a közleke­dési vállalatok menetjegy­pénztárai, valamint az uta­zási irodák a jogszabályokat kötelesek betekintésre az utazóközönség rendelkezésé­re bocsátani. A jogszabály keretében szabályozott kedvezménye­ken túl érkezett az üzletpo­litikai kedvezményeket érin­tő kérdés is. Felmerült, hogy a MÁV által nyugdíjasok ré­szére meghirdetett, hétköz­ben igénybe vehető kedvez­ményt miért kötötte a MÁV korhatárhoz, miért nem ve­hetik igénybe a rokkant­­nyugdíjasok is? A kérdést hasonlónak tart­juk ahhoz, amelyik az idős nyomorék embereknek járó utazási kedvezmény pénzbe­li átváltását veti fel. A rok­kantsági nyugdíjasok vala­mennyi korosztályban meg­találhatók és a rokkantság foka is különböző mértékű. Intézményes támogatásuk a kormány szociálpolitikai megfontolásainak körébe tartozik, ami meghaladja a MÁV-nak, mint vállalatnak üzletpolitikai elhatározásait. Utazási kedvezmények zwmsmmm® * mmm 7 Kérdések a gyesről Békéscsaba, 28-083: Terve­zik-e a gyes anyagi emelke­dését? 66-143. Az áremelke­dés miatt változik-e a gyes? Az áremelkedések követ­keztében a gyermekgondozá­si segély reálértéke csökkent. Emelését az árindexhez és a nominális bérindexhez viszo­nyítva is indokoltnak tart­juk. A tervezett szociálpoli­tikai intézkedések között a segély összegének emelése szerepel, az időpontot a ren­delkezésre álló erőforrások döntik el. Reményi Dezsőné, X., Veszprémi u. 3.: 800 Ft gyest kap, nem kellene többet kap­nia, vagy vállalatonként vál­tozik az összeg? A gyermekgondozási segély összege vállalatonként nem változik, viszont változik a gyermek születési sorrendje szerint. Munkaviszonyban ál­lóknál : a gyermekgondozási segély összege az 1. gyermek után 800 Ft, 2. gyermek után 900 Ft, 3. gyermek után 1000 Ft. Révai Zoltán: 3 gyermekük van, felesége gyesen, jelen­leg az 1 főre jutó jövedelem 1100 forint, miért nem diffe­renciálnak? A gyermekgondozási se­gélynek a családi jövedelem szerinti differenciálását a közeljövőben nem tervezik. Szerepel viszont a szociálpo­litikai ellátások fejlesztése között a gyermekgondozási segély összegének egységes differenciálatlan emelése, a megvalósulás időpontja — mint már említettük — az anyagi erőforrásoktól függ.

Next