Népszava, 1984. június (112. évfolyam, 127–152. sz.)
1984-06-01 / 127. szám
NÉPSZAVA 1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK WMMMMMVMNMNRMMMMMMi Családos sorkatonák Nagy Gábor, József krt.: Vezessék be, hogy a sorköteleseknek ne kelljen az autóbuszon és a villamoson fizetni! A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek a honvédelmi jogszabályok és az ezek végrehajtására kiadott rendelkezések alapján számos jelentős támogatásban részesülnek. Ezek közé tartozik a sorkatonái helyközi utazásához nyújtott utazási kedvezményrendszer is. A népgazdaság teherbíró képessége azonban jelenleg nem teszi lehetővé az utazási kedvezmények bővítését. 779-856, Szopkóné: Családos, kétgyermekes katonát leszerelnek egy év elteltével. Hol lehet kérvényezni? Valóban, a kétgyermekes sorkatonák csak 12 hónap sorkatonai szolgálatot teljesítenek. Ezt kérvényezni nem kell, elegendő a második gyermekének megszületéséről kiállított születési anyakönyvi kivonatot az állományilletékes parancsnoknak bemutatni, aki ennek alapján hivatalból intézkedik a sorkatona 12 hónap után történő leszerelésére. Ha pedig a második gyermek egyévi sorkatonai szolgálat elteltét követően születik, az anyakönyvi kivonat bemutatása után a sorkatonát nyomban leszerelik. A 379-558 számú távbeszélő-állomás előfizetője kéri annak a postai rendelkezésnek az enyhítését, mely szerint a telefont leszerelik, ha az előfizető a hó 20-ig a telefonszámla összegét nem fizeti meg. Feltehető, hogy a kérdés feltevője nem ismeri a késedelmes befizetés következményeit. Abban az esetben ugyanis, ha az előfizető a távbeszélőszámla összegét 20-ig nem fizeti be, a Posta nem szereli le az állomást. Ebben az esetben a következő havi telefonszámlát első esetben 20 forint, minden további esetben 40 forint nyilvántartási díjjal terheli meg. Ha az előfizető a számla öszszegét 20. és a hó vége között sem fizeti be, következő havi számláját a ki nem fizetett számla összegével is megterheli. Eset kérdés a csociálpolitikáról ------------— —— ——— --r— -*■-- ik.-frl* r^-z&í - isi ->■— Mint már ideztük, az olvasók — a tv-nézők — nagy érdeklődését figyelembe véve, tegnaptól kezdve négy napon át ismét közöljük azoknak a válaszoknak a folytatását, amelyek lapunkhoz az érintett állami és társadalmi szervezetektől beérkeztek a televízió Hírháttér című műsorának szociálpolitikai fóruma nyomán. Akik esetleg név szerint nem kapnak választ, annak két oka van. Az egyik, hogy a kérdések egy része eleve név nélkül érkezett. A másik, hogy sok volt az azonos kérdés. Az ezekre adott válaszokat összevontuk. Bérkiegészítés és alapbér Név nélkül: Tízezer forint feletti nyugdíjasokat is fizikai munkára vegyék fel, ne csak az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket. Az általános munkajogi szabályoknak megfelelően a nyugdíjasok esetében is a munkáltató és a dolgozó szabadon dönt — a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt képesítési, egészségügyi stb. feltételek betartása mellett — arról, hogy melyik dolgozóval, illetve munkáltatóval, milyen munkakörre létesít munkaviszonyt. A jogszabályok tehát a nyugdíj összegétől függően nem szabják meg, hogy a dolgozó milyen munkakörben vállalhat munkát. Sőt, a nyugdíjfolyósítás korlátozása nélkül foglalkoztatásra lehetőséget adó jogszabályban meghatározott munkakörök között is szerepel mind fizikai, mind nem fizikai munkakör ,például pedagógus, egészségügyi szakdolgozó, portás, éjjeliőr, házfelügyelő stb.; 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 2. számú melléklete). Kiss Károlyné: Nyugdíjasnak jár-e a bérkiegészítés, ha dolgozik? Nem jár bérpótlék azoknak a dolgozóknak, akik munkaviszonyuk, szövetkezeti tagsági viszonyuk mellett nyugdíjban (járadékban, gyermekgondozási segélyben vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban) részesülnek. Részükre ugyanis a nyugdíjat (illetve az említett juttatásokat) folyósító szerv jövedelempótlékot biztosít. Czöllei József, Dózsa Gy. út 61.: Miért olyan nehézkes a nyugdíjasokkal a szerződéskötés? A munkaszerződés-kötés szabályai azonosak, akár a nyugdíjas, akár más dolgozó tekintetében. A részmunkaidőre szóló megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. A kérdező által említett „nehézkesség” tehát nem a jogi szabályozásból adódik. 885-817. Antalfi László: Miért nem engedik korlátlanul a munkavállalást? A nyugdíjfolyósítás melletti munkavállalás korlátait (évi 1260 óra, illetve évi 60 ezer forint) munkaerő-gazdálkodási, foglalkoztatás- és bérpolitikai szempontok indokolják. Ezt jelzi az is, hogy meghatározott összeghatárig terjedő nyugdíj mellett, illetve meghatározott területeken és munkakörökben — ahol munkaerőgondok jelentkeznek — a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem korlátozott. [17/1975. (VI. 14.) MTsz. rendelet 205/A. paragrafus, 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat 2. sz. melléklete.] Dr. Nagy Sándor: Nagyon igazságtalannak tartja, hogy a bérpótlékot beépítették a fizetésbe, mert így az adózás mértéke jóval nagyobb. A bérkiegészítés bérrendszerbe való beépítésekor a bérpótlék összegét úgy állapították meg, hogy a bérkiegészítéshez képest az emelés az átlagos nyugdíjjáruléknak (7,2 százalék) megfelelő kompenzálást nyújtson. Az átlagos mérték figyelembevételéből adódik, hogy attól függően, hol helyezkedik el a dolgozó keresete az átlagoshoz képest, a bérpótlék folytán a dolgozók egy részének kézhez vett keresete nőtt (akik az átlagosnál kevesebb nyugdíjjárulékot fizetnek), míg egy részüké csökkent. A nyugdíjjárulék százalékos mértékének megállapításánál irányadó kereset-öszszeghatárokat ugyancsak megemelték 300 forinttal, így érzékelhető keresetcsökkenést a bérpótlék bevezetése csak annak a dolgozónak okozott, akinek 1983. évi keresete éppen a fenti összeghatáron volt és 1984-ben béremelésben nem részesült. Az állomás forgalomból történő kizárására és a távbeszélő-előfizetői jogviszony felmondás nélküli megszüntetésére csak abban az esetben kerül sor, ha az előfizető az utóbbi, tehát kéthavi díjat tartalmazó számlája öszszegét a második hónap végéig sem fizeti be. Az intézkedés ellen az illetékes igazgatóságnál felszólalás nyújtható be. Ha az előfizető díjtartozását rendezi és felszólalásában méltányolható körülményeket valószínűsít (például hosszabb kórházi kezelés), az előfizetői jogviszonyt méltányosságból helyreállítják és az állomást visszakapcsolják. A Magyar Posta ugyanis a költségvetéssel szembeni befizetési kötelezettségének meghatározott időpontban köteles eleget tenni és ennek figyelembevételével állapítja meg a jogszabály a távbeszélőszámla befizetésének határidejét. Egyébként, ha a hónap 20-a szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a befizetési határidő a következő első munkanap. A 415-354 számú távbeszélő-állomás előfizetője azt, kérdezi, hogy szanálás esetén mi módon juthat telefonhoz? Amennyiben a szanálásra került épületben lakó távbeszélő-előfizető olyan lakást fogad el, ahol van telefon, azt a Posta részére kötelezően biztosítja. Ebben az esetben belépési díjat nem kell fizetni. Ha viszont az érdekelt olyan lakást fogad el, ahol nincs telefon, igényét műszaki lehetőség esetén az adott területen nyilvántartott várakozók figyelembevételével bírálják el. Ez utóbbi esetben, ha a döntés kedvező, az előfizetőnek — ha belépési díjat korábban még nem fizetett — azt meg kell fizetnie. Műszaki lehetőség hiánya esetében az igényt előjegyzik. A fentiekre tekintettel a Posta azt javasolhatja, hogy szanálás esetén az érdekelt csak telefonos lakást fogadjon el.vább kapja a már korábban engedélyezett szociális támogatást. E rendelkezés célja az, hogy nagyobb lakásban élő nyugdíjasok anyagi hátrány nélkül cseréljék ki lakásukat kisebbre és bővüljön a nagyobb létszámú családok számára megfelelő lakásalap. Lakás, lakbér, Hycomat 774-826; Máji Lászlóné és 14-262 Szekszárd, szociálpolitikai kedvezménnyel kapcsolatban kér választ. A lakáshiány körülményei között minden lehető forrást a lakásalap bővítésére kell fordítani, így az kaphat szociálpolitikai kedvezményt, aki új lakást vásárol, vagy épít. A meglévő lakás vásárlásához — akár magánforgalomban, akár az államtól történik az — a kedvezményt nem lehet igénybe venni. Biró Kálmán és 416-397: Évről évre ugranak a lakbérek, kapnak-e a nyugdíjasok is mindig újabb lakbér-kiegészítést? Az 1983. július 1-vel megállapított szociális támogatás összege — az 1988-ig fokozatosan növekvő lakbérrel — nem változik. Ha 1983. július 1. után emelkedik a nyugdíj havi 5000 forint fölé, az már nem érinti a korábban megállapított szociális támogatást, így azt továbbra is folyósítják. 415-354. Az idén ment nyugdíjba, megkapja-e ebben az évben a lakbér-hozzájárulást? Az 1983. július 1. után nyugdíjazottak esetében szociális támogatás általában nem folyósítható. Különös méltánylást érdemlő esetekben azonban az 1983. július 1. után nyugdíjazottak is kérhetnek szociális támogatást, ha nyugdíjszerű ellátásuk a mindenkori nyugdíjminimumot nem haladja meg, illetőleg csak a nyugdíjminimumot kapják További feltétel, hogy bérlakásuk a lakásigény mértékének az alsó határán van és anyagi, szociális helyzetük olyan, hogy a lakbér megfizetése megélhetésük biztonságát veszélyezteti. Ilyen esetben a kérést a lakóhely szerinti illetékes tanács egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. Az 1983. július 1. után bérlővé vált nyugdíjasok nem kaphatnak szociális támogatást. Különös méltánylást érdemlő esetben azonban ők is külön kérhetik a támogatást. 462-515. Fiala András: Tervezik-e a Trabant Hycomatnál az import forgalmi adó elengedését? Az 1980-ban bevezetett új árrendszer a gépkocsik területén megszüntette az import forgalmi adót. Azóta a személygépkocsikat fogyasztói forgalmi adó terheli. Ez alól kivétel a Trabant Hycomat típusú gépkocsi, mert e típusnál a fogyasztói forgalmi adó kulcsa 0 százalék. A fogyasztói forgalmi adókulcs változtatása nincs tervbe véve. Név nélkül: A lakbér-megállapításkor nem kérték a lakbér-hozzájárulást. Milyen feltételek vannak, hogy aki akkor nem kérte, utólag hozzájusson? A lakbér-hozzájárulást utólag is lehet kérni, ha az 1983. július 1-i állapot a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. 278-542. Varga Nándor: Nyugdíjas lakást változtat, egészségi okok miatt, esetleg magasabb a lakbér, miért nem kap kiegészítést? A nyugdíjas lakás változtatása esetén változatlanul joAz utazási kedvezménnyel kapcsolatos válaszok összegzése (Press Jánosné, 377-927; Lukács Istvánná, 377-523; 378-554; Károlyi Tamásné, 314-457; Tóth Károlyné, Verdes Lajos, Fót; Molnár Miklós, 118-523 és még sokan mások). 1982 II. félévében a Minisztertanács kötelezte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, hogy — az Országos Tervhivatallal, az Országos Anyag- és Árhivatallal, valamint a Pénzügyminisztériummal együttműködve — vizsgálja felül a belföldi távolsági személyszállítás kedvezményrendszerét, és dolgozzon ki egy, a mai követelményeknek jobban megfelelő, a kedvezmények szociálpolitikai jellegét kifejező korszerű kedvezményrendszert. 1983. január 1-től lépett hatályba a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló 13/1982. (XII. 27.) KPM sz. rendelet. Az abban tételesen felsorolt kedvezményeken túlmenően a közlekedési vállalatok felhatalmazást kaptak arra, hogy saját hatáskörükben, üzletpolitikai megfontolásból további kedvezményeket adjanak. A jogszabályban felsorolt és az üzletpolitikai kedvezmények abban térnek el, hogy míg az előbbiekhez több száz millió forintos költségvetési támogatást kapnak a közlekedési vállalatok, addig az üzletpolitikai kedvezményeket saját gazdálkodásuk terhére, saját elhatározásból, költségvetési támogatás nélkül nyújtják, azzal a szándékkal, hogy az időnkénti szabad kapacitásukat hasznosítsák. A Hírháttér műsorhoz érkezett, közlekedést érintő kérdések nagyobb része a jogszabályban meghatározott feltételek mellett igénybe vehető kedvezményeket érinti. A közalkalmazottak utazási kedvezményének szűkítését kifogásoló, annak indoka iránt érdeklődőknek azt a választ adhatjuk, hogy az úgynevezett foglalkozáshoz kötött kedvezmények szűkítése, fokozatos megszüntetése az állami költségvetés terheit csökkentő cél. Ezzel egyidejűleg lényegesen erősödik a kedvezményrendszer szociálpolitikai jellege elsősorban a nyugdíjasoknak és a jövedelemmel nem rendelkező tanulóifjúságnak nyújtott kedvezmények formájában. A mozgássérült gyerekek számára nyújtott vasúti kedvezményt hiányoló kérdés félreértésen, illetve a lehetőség nem kellő ismeretén alapulhat. Ugyanis a fogyatékosságban szenvedő gyermekeket vasúton és távolsági autóbuszon egyaránt megilleti a gyermekek, illetőleg a tanulók részére a jogszabályban biztosított utazási kedvezmény. Sőt, ezen túlmenően a gyógypedagógiai intézményekben bent lakó és bejáró tanulók kísérője részére is jár kedvezmény; mértéke a vasúti közlekedésben 50 százalékos, a távolsági autóbuszközlekedésben 75 százalékos. Több kérdés merült fel a nyugdíjasok utazási kedvezményével kapcsolatban. Ezek egyike felveti, hogy 8 félárú jegy helyett 4 ingyenjegyet kaphatnának-e a nyugdíjasok? (Egyébként 1984. április 1-től az igénybe vehető 50 százalékos kedvezmény 8-ról 16-ra emelkedett.) Érmeik gyakorlati megvalósítása nem oldható meg, mivel a közlekedési vállalatok államháztartással való kapcsolata csak akkor mutatható ki pontosan, ha díjbevétel alapján veszik igénybe az állami támogatást. Ezen túlmenően az ország jelenlegi gazdasági helyzetében bármely szolgáltatás ingyenessé tétele nem képzelhető el. Tehát a nyugdíjasok utazásánál is indokolt egy anyagi helyzetükhöz viszonyított mérsékelt tarifa megfizetése. A javasolt ingyenessé tétel elvi alapot teremtene további ilyen jellegű igényekre (például a jövedelemmel nem rendelkező diákok ingyenes utazására). Felmerült, hogy a nyugdíjasok fel nem használt utazási kedvezménye miért nem adható át azoknak, akik azt felhasználnák ? A nyugdíjasok utazási kedvezményét olyan szocálpolitikai intézkedésnek kell tekinteni, amelyet személyre szólóan kap valamennyi nyugdíjas Ha lehetővé tennék a kedvezmény átruházását, ezáltal a kedvezmény elveszítené személyre szóló jellegét, előbb-utóbb adásvétel tárgyává válna. Véleményünk szerint ennek lehetőségét nem szabad megteremteni. Olyan gondolat is elhangzott, hogy idős, nyomorék emberek nem kaphatnának-e az utazási kedvezmény helyett anyagi támogatást, hogy ők azt személytaxi igénybevételére használhassák. Megítélésünk szerint az utazási kedvezmény csak egyik lehetséges formája a szociálpolitikai juttatásoknak. Ezért e kedvezmény pénzbeni „átváltásának” lehetőségét nem tartjuk célravezetőnek. Az idős nyomorék emberek anyagi (pénzbeni) támogatása olyan kérdés, amely szélesebb tartalmú, mint a menetrendszerű közlekedési eszközök igénybevételénél adható kedvezmény. A kérdés, amely hiányolja, hogy azok a nyugdíjasfeleségek, akik nem dolgoztak és nem kapnak öregségi nyugdíjat, miért nem részesülnek kedvezményben , téves információn alapulhat. Ugyanis a hivatást nem vállalt nyugdíjas korú feleségek (férjek) esetében a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjas házastársnak járó kedvezményt megosztva használják fel. A témával kapcsolatban olyan észrevétel is érkezett, hogy az utazási kedvezményekről szóló 13/1982. sz. KPM rendelet nem eléggé közismert. Kétségtelen, hogy a rendelet hivatalos lapokban — a Magyar Közlöny 1982. december 27-i számában, a rendeletet módosító 6/1984. (11. 29.) KPM. sz. rendelet a Magyar Közlöny 1984. február 29-i számában, továbbá a Közlekedésügyi Értesítő, valamint a Közlekedési Közlöny c. hivatalos lapokban jelent meg. A szélesebb nyilvánosságot az biztosítja, hogy a közlekedési vállalatok menetjegypénztárai, valamint az utazási irodák a jogszabályokat kötelesek betekintésre az utazóközönség rendelkezésére bocsátani. A jogszabály keretében szabályozott kedvezményeken túl érkezett az üzletpolitikai kedvezményeket érintő kérdés is. Felmerült, hogy a MÁV által nyugdíjasok részére meghirdetett, hétközben igénybe vehető kedvezményt miért kötötte a MÁV korhatárhoz, miért nem vehetik igénybe a rokkantnyugdíjasok is? A kérdést hasonlónak tartjuk ahhoz, amelyik az idős nyomorék embereknek járó utazási kedvezmény pénzbeli átváltását veti fel. A rokkantsági nyugdíjasok valamennyi korosztályban megtalálhatók és a rokkantság foka is különböző mértékű. Intézményes támogatásuk a kormány szociálpolitikai megfontolásainak körébe tartozik, ami meghaladja a MÁV-nak, mint vállalatnak üzletpolitikai elhatározásait. Utazási kedvezmények zwmsmmm® * mmm 7 Kérdések a gyesről Békéscsaba, 28-083: Tervezik-e a gyes anyagi emelkedését? 66-143. Az áremelkedés miatt változik-e a gyes? Az áremelkedések következtében a gyermekgondozási segély reálértéke csökkent. Emelését az árindexhez és a nominális bérindexhez viszonyítva is indokoltnak tartjuk. A tervezett szociálpolitikai intézkedések között a segély összegének emelése szerepel, az időpontot a rendelkezésre álló erőforrások döntik el. Reményi Dezsőné, X., Veszprémi u. 3.: 800 Ft gyest kap, nem kellene többet kapnia, vagy vállalatonként változik az összeg? A gyermekgondozási segély összege vállalatonként nem változik, viszont változik a gyermek születési sorrendje szerint. Munkaviszonyban állóknál : a gyermekgondozási segély összege az 1. gyermek után 800 Ft, 2. gyermek után 900 Ft, 3. gyermek után 1000 Ft. Révai Zoltán: 3 gyermekük van, felesége gyesen, jelenleg az 1 főre jutó jövedelem 1100 forint, miért nem differenciálnak? A gyermekgondozási segélynek a családi jövedelem szerinti differenciálását a közeljövőben nem tervezik. Szerepel viszont a szociálpolitikai ellátások fejlesztése között a gyermekgondozási segély összegének egységes differenciálatlan emelése, a megvalósulás időpontja — mint már említettük — az anyagi erőforrásoktól függ.