Népszava, 1984. szeptember (112. évfolyam, 205–230. sz.)

1984-09-23 / 224. szám

M7" / f / / /­­ / •• • ! Jtornarepures — rovta és hosszú távon Kiállítás a fővárosban — Először voltak a kaszárnyák Nem teljesíthető maradéktalanul A jelen: összesen 32 276 kórházi ágy fogadhatja a betegeket Budapesten. A múlt, Magyarország első kórházát a J­ohannita-rend építette a XIV. században Budapesten, a mai Rudas fürdő helyén. Ennek a fej­lődésnek az ívébe tekinthet be az érdeklődő a Kórház­­építés Budapesten című ki­állításon, amely a héten nyílt meg a Budapest ki­­állítóterem­ben, a Fővárosi Tanács és az Egészségügyi Minisztérium rendezésében. A tablók részletesen bemu­tatják, hogyan fejlődött Bu­dapesten a kórházépítés, mi­ként fonódott össze a gyó­gyítás és a technika az egészség védelmében, a kö­zépkortól napjainkig. A régi kórházakat az egyiház létesítette, s a be­tegeket apácák és szerzete­sek gondozták a hatalmas kórtermekben. A XVIII— XIX. században a kórházak többsége már valamely te­hetősebb alapítványának kö­szönhette létét. Az akkori város szélén kaszárnyák, szegényházak, árvaházak te­­­rületén épültek, pavilon­rendszerben. A szétszórt, kis földszintes, esetleg kétszin­tes épületek a járványok terjedését voltak hivatottak meggátolni. A XX. század kezdete már a tömbkórhá­zak korszaka. Ma a fővárosban a kór­házak kétharmada az első világháború táján épült pa­vilonokban működik. A szá­zadfordulón 9891, míg 1943- ban 18 957 kórházi ágy állt a budapestiek rendelkezésé­re. A második világháború pusztításai után a kórházi ágyak számának növelése volt az egyik legfontosabb feladat, mert a társadalom­­biztosítást minden dolgozó­ra kiterjesztették. Gyors egymásutánban más célt szolgáló épületeket alakí­tottak át kórházzá, és a régi pavilonok mellé újakat épí­tettek. Több mint 13 ezerrel szaporodott a kórházi ágyak száma. Ám — mint a kiállítási jelentésben olvasható —, a mennyiségi növekedés nem volt árnyoldalaktól mentes. A legtöbb helyen az ágyak gyarapodását nem követte a diagnosztikai és terápiás részlegek megfelelő fejlesz­tése. Halaszthatatlan, hogy na­gyobb sebességre kapcsol­junk, s ennek jelei már ér­zékelhetők. Idén megnyílik az újjá­épített Országos Traumato­lógiai Intézet, melyet euró­pai viszonylatban is a leg­korszerűbb orvostechnikai berendezésekkel szerelnek fel. Jövőre a megújított Margit kórház 735 ággyal fogadhatja a betegeket, a 90 éves László kórházban pedig elkészül a fertőző be­tegek gyógyítására szolgáló 336 ágyas pavilon. A modern kórházak leg­főbb jellemzője a humánus, emberre szabott környezet mellett a rendkívül bonyo­lult technikai felszerelés. Jelenleg az úgynevezett le­pény­ épülettel kombinált tömbkórházat tartják a leg­jobbnak, ahol a magas kór­házi szárny alatt néhány szinttel alacsonyabb gyógyá­szati helyiségek vannak. A közelmúltban átadott Jahn Ferenc Kórház-Rendelő­intézet — mely a főváros­ban a felszabadulás óta az elsőként épített önálló kór­ház — már ennek jegyében készült. (v-t) Budapesten az Ukrajna luxushajó Immár ötödik esztendeje sze­li a Duna hullámait a Szov­jet Dunai Hajózási Vállalat luxushajója, az Ukrajna. Eb­ből az alkalomból látta ven­dégül a fedélzeten a sajtó képviselőit J. B. Grigorenko kapitány. A Passau és Izmail között évente tizenkétszer forduló hajó óránként 24 ki­lométeres sebességgel szállít­ja a vendégeket. Izmailban az Ukrajnáról tengerjáróra szállnak az utasok, majd Isz­tambulba és Jaltába hajóz­nak. A húsznapos utazáson 234 vendég élvezheti a turiz­mus e sajátos formáját. A hatalmas hajó Linzben készült, szovjet tervek alap­ján: 17 méter széles, 116 mé­ter hosszú és két, egyenként 1165 lóerős dízelmotor hajt­ja. A hét és fél méter magas légkondicionált úszóhotel an­tennái, kiálló szerkezetei gombnyomással leereszthetők s néha, amikor alacsony híd­hoz érkeznek, még a parancs­noki híd kabinját is leszere­lik. Nemcsak a napfényfe­délzeten levő úszómedence imponáló, hanem az is, hogy a környezetet szennyező anyagokat, hulladékokat még a hajón megsemmisítik. Az Ukrajna utasai két napig Budapest nevezetességeivel ismerkednek, és ellátogatnak Apajpusztára is, ahol lovas­bemutatókon vesznek részt. Az Ukrajna következő állo­mása az osztrák főváros, Bécs lesz. M. Sz. I. A szerző felvétele 15-20 fok A Meteorológiai Intézet je­lentése szerint a vasárnap estig várható időjárás­ túl­nyomóan borult, párás idő, sokfelé esővel. Napközben élén­k lesz a déli, délnyugati szél. A hőmérséklet csúcsér­téke 15, 20 fok között várha­tó. A Duna Budapestnél 387 cm, 14,8 fok. Olaj és pehely Nem kis szenzáció — föntről lefelé, infratelevíziós berendezé­sekkel hőfényképeket készít egy gazdasági társaság némely pesti bérházakról, s a kelenföldi lakótelep „korszerű szerkeze­tű házairól” (idézőjeles kiemelés tőlem). Minderre azért van szükség, mert az infratelevízió műsorából aztán rögvest kide­rül, hol szökik el az a sok meleg, aminek a házban, pontosab­ban a lakásban kéne maradnia ahhoz, hogy a lakó elégedett, s a fűtőenergia kellően megtakarított legyen. Szóval, a korszerű szerkezetű házakból szökik az energia és melegíti fényes téli éjszakákon a csillagos eget. Amint a teg­napi MTI-hír tudatja országgal-világgal, egy tízemeletes pa­neles épület utólagos hőszigetelése révén egy fűtési szezonban 9,8 tonna „olajnak megfelelő energiahordozót” lehet megta­karítani. Elálmodozom. Van ebben az országban egy pár tízemeletes „korszerű szerkezetű” panelépület. Mondjuk ezer. Akkor a korszerű szerkezetek utólagos szigetelésével 9,8 ezer tonna olaj maradna meg. Mármost az olaj, mint tudjuk, jól fut a vi­lágpiacon. Úgyhogy az olajat éppen el is adhatnánk devizáért. Az árán meg vehetnénk pehelypaplant. Amivel betakargat­hatnánk azokat a hideglelős korszerű szerkezeteket. Szerin­tem még keresnénk is az üzleten. Csak az a furcsa, hogy erre eddig nem gondoltak sem az építők, sem a tervezők. Lakótelepek azonban még ma is épül­nek. És ahogy elnézem őket, legalább olyan korszerű szerke­zettel, mint a hőszigetelésre szorulók. Van egy javaslatom. Mi lenne, ha ezeket már eleve úgy épí­tenék, hogy ne röpítsék az egekbe a magyar meleget import olajból. Igaz, akkor ugrana az olaj­ pehelypaplan-üzlet. Ha eleve jól szigetelnék a meleget a korszerű szerkezetű panelhá­­zak, fölöslegessé válna utólag a pehelypaplan. Ott állnánk a világpiacon egy nagy csomó fölösleges devi­zával, amit a fölösleges olajért kapnánk. Vagy meg sem vásá­rolnánk azt a temérdek fölösleges olajat. Akkor viszont mire költenénk el a rengeteg pénzt? Mennyi fogas kérdés. Ebben a mai nehéz gazdasági hely­zetben. A legjobb, ha az ember nem is gondolkodik rajta, ha­nem megnyomja a gombot és nézi a televízió műsorát. Az infratelevízióét­­ben. Halászléfőző-verseny Agárdon Az idő szombaton is olyan volt, mint a nyár jó részén, a Velencei-tó partján: hűvös, csípős szél fújt, s ez bizony kedvét szegte a halászléfőző­tudományukat bemutatni vá­gyóknak.­­ Igaz, tavaly többen vol­tak, az idén viszont nemcsak a mezőny, hanem a legtöbb halászlé is sűrűbb lett — magyarázza Unger Károly, a zsűri elnöke. — Nagyon finom, kóstol­ják meg — invitál Sárváriné Papp Anna. Ő a 29-es sor­számú üvegben adta le ha­lászléjét. Persze, könnyebb helyzetben van, mint a töb­biek, hiszen a helybéli, az agárdi Gulyás Csárdában dolgozik. A kalocsai paprika gyönyörű piros színt adott „művének”. — Hogyan főzte? — Először az alaplét készí­tettem el, a fejet, farkat hagymával, utána halszelete­ket, fehér ikrát, zöld cseresz­nyepaprikát tettem bele. Meg egy csepp burgundit. A szom­széd Kulcsár István és neje zsírt, szalonnát tett a hagyma alá, s abban dinsztelte a fe­jét, farkát és az aprólékot. Passzírozta és még burgonya is került a lébe. Amint később kiderült, nem volt egyedül, hiszen az igen szigorú zsűri tagjai, akik között például ott volt Pál Gyula, az Oscar-díjas mesterszakács és tanár, azon­nal észrevette s akár a ha­lászlé, ők sem tűrték a ser­tészsírt. Délután fél három is elmúlt már, amikor sor ke­rült az eredményhirdetésre. Az első díjat, a Velencei-tavi Költségvetési Üzem kétsze­mélyes bécsi utazását, Kell­ner János, Tolna megyei köz­gazdász nyerte, ő tavaly már harmadik volt. A második Rózsa Józsefné budapesti sta­tisztikus, a harmadik pedig Sárváriné Papp Anna lett. Ők jól ügyeltek az ízek el­választására, az esztétikai megjelenésre, arra, hogy a hal íze meghatározó legyen, a hallé selymessége, sűrűsége pedig olyan, mint ahogy azt az ilyen egytálételeknél a nagy (szakács)könyvben megírták... M. Szabó Imre Vajon hányadik lesz? a szerző felvételi Lottónyeremények A 38. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: négy ta­lálatos szelvénye 27 fogadó­nak volt, nyereményük egyenként 363 407 forint; há­rom találata 3862 fogadónak volt, nyereményük egyen­ként 1270 forint; a kéttalá­­latos szelvények száma 166 685 darab, ezekre egyen­ként 30 forintot fizetnek. A­gatha Christie utolsó rejtélye Számtalan megoldhatatlan­nak látszó rejtélyt konstruált hosszú élete során az öreg hölgy, a krimi koronázatlan királynője. Ám ezeket miss Marple, vagy Poirot, a mester detektív és Agatha Christie más regényhősei végül is sorra-rendre­­ ki­bogozták. Egyetlen megvá­laszolatlan kérdést hagyott csupán a kimagasló krimi­írónő az utókorra: hol volt és mit csinált 1926. decem­ber 3-tól 14-ig? Erre ugyanis ő maga sem tudott, haláláig sem felelni. Most életrajz írónője, Janet Morgan próbálta kideríteni az utolsó rejtélyt. De menjünk csak sorjá­ban. Agatha Christie 35 éves korában, 1926. december 3-án elindult otthonából, a Lon­dontól 40 km-nyire dél­nyugatra fekvő Sunningda­­le-ből autójával, majd nyom­talanul eltűnt. Kocsiját el­hagyatottan találták meg, nem messze lakásától egy 40 méter mély szakadék fe­lett lógva első kerekeivel a meredély fölött. 150 tagú rendőrkülönítmény, 350 ön­kéntes és egy egész csapat rendőrkutya kezdett nyo­mozni a már akkor is ne­ves írónő után, majd be­kapcsolódott a kutatásba két repülőgép is, de semmi nyomát nem lelték az író­nőnek, aki végül is tizenegy nappal később egy London­tól 320 kilométerre fekvő kis szállodában tűnt fel Harrogate-ben. A vendég­könyvbe Mrs. Teresa Neele néven jegyeztette be ma­gát, és amikor ráakadtak, képtelen volt megmondani, hogy mit csinált Harrogate­­ben, miért iratkozott be más néven a vendégek lis­tájára, és egyáltalán mi történt vele korábban? Ez a rejtély azóta is meg­oldatlan. Számtalan elmélet keletkezett, köztük olyanok is, amelyek azzal vádolták, hogy így akart különleges reklámot csinálni magának. Mások azt feltételezték, hogy valamelyik új detektív­­regényének sztoriját próbál­ta ki a gyakorlatban. Bizonyíték egyik elmélet­re sem akadt. Most viszont Janet Morgan, új Agatha Christie-életrajzában, amely a múlt héten jelent meg Londonban, úgy véli: az író­nő hirtelen emlékezetkiesés áldozata lett, mégpedig a fejét ért valamilyen ütés következtében. Ezt támaszt­ják alá az életrajzírónő sze­rint az időközben lefolyta­tott pszichiátriai vizsgálatok is. A könyv írója hosszas vizsgálódás után arra a meggyőződésre jutott, hogy abban az időben erős stresszhatások alatt állt Agatha Christie, és ez is hozzájárulhatott az időleges amnézia bekövetkezéséhez. Különösen súlyosan viselte meg édesanyjának néhány nappal korábban bekövetke­zett halála. Akárhogyan van is, Aga­tha Christie, aki 8 évvel ezelőtt 85 esztendős korá­ban halt meg, hű maradt önmagához. Még halála után is hagyott maga után egy titokzatos történetet. (in) NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1139 Bp. XIII., Váci út 73. Telefon: 497-950 Levélcím: 1553 Bp. Pf. 43. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 34.- Ft Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN 0133-1701­­­4­16 Variációk az otthonteremtéshez. ÚJ BUBIV-MÁRKABOLT NYÍLIK ÚJPESTEN, SZEPTEMBER 24-ÉN. A BUBIV teljes áruválasztékával várjuk kedves vásárlóinkat Címünk: Budapest IV., Lórántffy u. 15/b. Telefon: 698-888. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig.

Next