Népszava, 1984. szeptember (112. évfolyam, 205–230. sz.)
1984-09-23 / 224. szám
M7" / f / / / / •• • ! Jtornarepures — rovta és hosszú távon Kiállítás a fővárosban — Először voltak a kaszárnyák Nem teljesíthető maradéktalanul A jelen: összesen 32 276 kórházi ágy fogadhatja a betegeket Budapesten. A múlt, Magyarország első kórházát a Johannita-rend építette a XIV. században Budapesten, a mai Rudas fürdő helyén. Ennek a fejlődésnek az ívébe tekinthet be az érdeklődő a Kórházépítés Budapesten című kiállításon, amely a héten nyílt meg a Budapest kiállítóteremben, a Fővárosi Tanács és az Egészségügyi Minisztérium rendezésében. A tablók részletesen bemutatják, hogyan fejlődött Budapesten a kórházépítés, miként fonódott össze a gyógyítás és a technika az egészség védelmében, a középkortól napjainkig. A régi kórházakat az egyiház létesítette, s a betegeket apácák és szerzetesek gondozták a hatalmas kórtermekben. A XVIII— XIX. században a kórházak többsége már valamely tehetősebb alapítványának köszönhette létét. Az akkori város szélén kaszárnyák, szegényházak, árvaházak területén épültek, pavilonrendszerben. A szétszórt, kis földszintes, esetleg kétszintes épületek a járványok terjedését voltak hivatottak meggátolni. A XX. század kezdete már a tömbkórházak korszaka. Ma a fővárosban a kórházak kétharmada az első világháború táján épült pavilonokban működik. A századfordulón 9891, míg 1943- ban 18 957 kórházi ágy állt a budapestiek rendelkezésére. A második világháború pusztításai után a kórházi ágyak számának növelése volt az egyik legfontosabb feladat, mert a társadalombiztosítást minden dolgozóra kiterjesztették. Gyors egymásutánban más célt szolgáló épületeket alakítottak át kórházzá, és a régi pavilonok mellé újakat építettek. Több mint 13 ezerrel szaporodott a kórházi ágyak száma. Ám — mint a kiállítási jelentésben olvasható —, a mennyiségi növekedés nem volt árnyoldalaktól mentes. A legtöbb helyen az ágyak gyarapodását nem követte a diagnosztikai és terápiás részlegek megfelelő fejlesztése. Halaszthatatlan, hogy nagyobb sebességre kapcsoljunk, s ennek jelei már érzékelhetők. Idén megnyílik az újjáépített Országos Traumatológiai Intézet, melyet európai viszonylatban is a legkorszerűbb orvostechnikai berendezésekkel szerelnek fel. Jövőre a megújított Margit kórház 735 ággyal fogadhatja a betegeket, a 90 éves László kórházban pedig elkészül a fertőző betegek gyógyítására szolgáló 336 ágyas pavilon. A modern kórházak legfőbb jellemzője a humánus, emberre szabott környezet mellett a rendkívül bonyolult technikai felszerelés. Jelenleg az úgynevezett lepény épülettel kombinált tömbkórházat tartják a legjobbnak, ahol a magas kórházi szárny alatt néhány szinttel alacsonyabb gyógyászati helyiségek vannak. A közelmúltban átadott Jahn Ferenc Kórház-Rendelőintézet — mely a fővárosban a felszabadulás óta az elsőként épített önálló kórház — már ennek jegyében készült. (v-t) Budapesten az Ukrajna luxushajó Immár ötödik esztendeje szeli a Duna hullámait a Szovjet Dunai Hajózási Vállalat luxushajója, az Ukrajna. Ebből az alkalomból látta vendégül a fedélzeten a sajtó képviselőit J. B. Grigorenko kapitány. A Passau és Izmail között évente tizenkétszer forduló hajó óránként 24 kilométeres sebességgel szállítja a vendégeket. Izmailban az Ukrajnáról tengerjáróra szállnak az utasok, majd Isztambulba és Jaltába hajóznak. A húsznapos utazáson 234 vendég élvezheti a turizmus e sajátos formáját. A hatalmas hajó Linzben készült, szovjet tervek alapján: 17 méter széles, 116 méter hosszú és két, egyenként 1165 lóerős dízelmotor hajtja. A hét és fél méter magas légkondicionált úszóhotel antennái, kiálló szerkezetei gombnyomással leereszthetők s néha, amikor alacsony hídhoz érkeznek, még a parancsnoki híd kabinját is leszerelik. Nemcsak a napfényfedélzeten levő úszómedence imponáló, hanem az is, hogy a környezetet szennyező anyagokat, hulladékokat még a hajón megsemmisítik. Az Ukrajna utasai két napig Budapest nevezetességeivel ismerkednek, és ellátogatnak Apajpusztára is, ahol lovasbemutatókon vesznek részt. Az Ukrajna következő állomása az osztrák főváros, Bécs lesz. M. Sz. I. A szerző felvétele 15-20 fok A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a vasárnap estig várható időjárás túlnyomóan borult, párás idő, sokfelé esővel. Napközben élénk lesz a déli, délnyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke 15, 20 fok között várható. A Duna Budapestnél 387 cm, 14,8 fok. Olaj és pehely Nem kis szenzáció — föntről lefelé, infratelevíziós berendezésekkel hőfényképeket készít egy gazdasági társaság némely pesti bérházakról, s a kelenföldi lakótelep „korszerű szerkezetű házairól” (idézőjeles kiemelés tőlem). Minderre azért van szükség, mert az infratelevízió műsorából aztán rögvest kiderül, hol szökik el az a sok meleg, aminek a házban, pontosabban a lakásban kéne maradnia ahhoz, hogy a lakó elégedett, s a fűtőenergia kellően megtakarított legyen. Szóval, a korszerű szerkezetű házakból szökik az energia és melegíti fényes téli éjszakákon a csillagos eget. Amint a tegnapi MTI-hír tudatja országgal-világgal, egy tízemeletes paneles épület utólagos hőszigetelése révén egy fűtési szezonban 9,8 tonna „olajnak megfelelő energiahordozót” lehet megtakarítani. Elálmodozom. Van ebben az országban egy pár tízemeletes „korszerű szerkezetű” panelépület. Mondjuk ezer. Akkor a korszerű szerkezetek utólagos szigetelésével 9,8 ezer tonna olaj maradna meg. Mármost az olaj, mint tudjuk, jól fut a világpiacon. Úgyhogy az olajat éppen el is adhatnánk devizáért. Az árán meg vehetnénk pehelypaplant. Amivel betakargathatnánk azokat a hideglelős korszerű szerkezeteket. Szerintem még keresnénk is az üzleten. Csak az a furcsa, hogy erre eddig nem gondoltak sem az építők, sem a tervezők. Lakótelepek azonban még ma is épülnek. És ahogy elnézem őket, legalább olyan korszerű szerkezettel, mint a hőszigetelésre szorulók. Van egy javaslatom. Mi lenne, ha ezeket már eleve úgy építenék, hogy ne röpítsék az egekbe a magyar meleget import olajból. Igaz, akkor ugrana az olaj pehelypaplan-üzlet. Ha eleve jól szigetelnék a meleget a korszerű szerkezetű panelházak, fölöslegessé válna utólag a pehelypaplan. Ott állnánk a világpiacon egy nagy csomó fölösleges devizával, amit a fölösleges olajért kapnánk. Vagy meg sem vásárolnánk azt a temérdek fölösleges olajat. Akkor viszont mire költenénk el a rengeteg pénzt? Mennyi fogas kérdés. Ebben a mai nehéz gazdasági helyzetben. A legjobb, ha az ember nem is gondolkodik rajta, hanem megnyomja a gombot és nézi a televízió műsorát. Az infratelevízióétben. Halászléfőző-verseny Agárdon Az idő szombaton is olyan volt, mint a nyár jó részén, a Velencei-tó partján: hűvös, csípős szél fújt, s ez bizony kedvét szegte a halászléfőzőtudományukat bemutatni vágyóknak. Igaz, tavaly többen voltak, az idén viszont nemcsak a mezőny, hanem a legtöbb halászlé is sűrűbb lett — magyarázza Unger Károly, a zsűri elnöke. — Nagyon finom, kóstolják meg — invitál Sárváriné Papp Anna. Ő a 29-es sorszámú üvegben adta le halászléjét. Persze, könnyebb helyzetben van, mint a többiek, hiszen a helybéli, az agárdi Gulyás Csárdában dolgozik. A kalocsai paprika gyönyörű piros színt adott „művének”. — Hogyan főzte? — Először az alaplét készítettem el, a fejet, farkat hagymával, utána halszeleteket, fehér ikrát, zöld cseresznyepaprikát tettem bele. Meg egy csepp burgundit. A szomszéd Kulcsár István és neje zsírt, szalonnát tett a hagyma alá, s abban dinsztelte a fejét, farkát és az aprólékot. Passzírozta és még burgonya is került a lébe. Amint később kiderült, nem volt egyedül, hiszen az igen szigorú zsűri tagjai, akik között például ott volt Pál Gyula, az Oscar-díjas mesterszakács és tanár, azonnal észrevette s akár a halászlé, ők sem tűrték a sertészsírt. Délután fél három is elmúlt már, amikor sor került az eredményhirdetésre. Az első díjat, a Velencei-tavi Költségvetési Üzem kétszemélyes bécsi utazását, Kellner János, Tolna megyei közgazdász nyerte, ő tavaly már harmadik volt. A második Rózsa Józsefné budapesti statisztikus, a harmadik pedig Sárváriné Papp Anna lett. Ők jól ügyeltek az ízek elválasztására, az esztétikai megjelenésre, arra, hogy a hal íze meghatározó legyen, a hallé selymessége, sűrűsége pedig olyan, mint ahogy azt az ilyen egytálételeknél a nagy (szakács)könyvben megírták... M. Szabó Imre Vajon hányadik lesz? a szerző felvételi Lottónyeremények A 38. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: négy találatos szelvénye 27 fogadónak volt, nyereményük egyenként 363 407 forint; három találata 3862 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1270 forint; a kéttalálatos szelvények száma 166 685 darab, ezekre egyenként 30 forintot fizetnek. Agatha Christie utolsó rejtélye Számtalan megoldhatatlannak látszó rejtélyt konstruált hosszú élete során az öreg hölgy, a krimi koronázatlan királynője. Ám ezeket miss Marple, vagy Poirot, a mester detektív és Agatha Christie más regényhősei végül is sorra-rendre kibogozták. Egyetlen megválaszolatlan kérdést hagyott csupán a kimagasló krimiírónő az utókorra: hol volt és mit csinált 1926. december 3-tól 14-ig? Erre ugyanis ő maga sem tudott, haláláig sem felelni. Most életrajz írónője, Janet Morgan próbálta kideríteni az utolsó rejtélyt. De menjünk csak sorjában. Agatha Christie 35 éves korában, 1926. december 3-án elindult otthonából, a Londontól 40 km-nyire délnyugatra fekvő Sunningdale-ből autójával, majd nyomtalanul eltűnt. Kocsiját elhagyatottan találták meg, nem messze lakásától egy 40 méter mély szakadék felett lógva első kerekeivel a meredély fölött. 150 tagú rendőrkülönítmény, 350 önkéntes és egy egész csapat rendőrkutya kezdett nyomozni a már akkor is neves írónő után, majd bekapcsolódott a kutatásba két repülőgép is, de semmi nyomát nem lelték az írónőnek, aki végül is tizenegy nappal később egy Londontól 320 kilométerre fekvő kis szállodában tűnt fel Harrogate-ben. A vendégkönyvbe Mrs. Teresa Neele néven jegyeztette be magát, és amikor ráakadtak, képtelen volt megmondani, hogy mit csinált Harrogateben, miért iratkozott be más néven a vendégek listájára, és egyáltalán mi történt vele korábban? Ez a rejtély azóta is megoldatlan. Számtalan elmélet keletkezett, köztük olyanok is, amelyek azzal vádolták, hogy így akart különleges reklámot csinálni magának. Mások azt feltételezték, hogy valamelyik új detektívregényének sztoriját próbálta ki a gyakorlatban. Bizonyíték egyik elméletre sem akadt. Most viszont Janet Morgan, új Agatha Christie-életrajzában, amely a múlt héten jelent meg Londonban, úgy véli: az írónő hirtelen emlékezetkiesés áldozata lett, mégpedig a fejét ért valamilyen ütés következtében. Ezt támasztják alá az életrajzírónő szerint az időközben lefolytatott pszichiátriai vizsgálatok is. A könyv írója hosszas vizsgálódás után arra a meggyőződésre jutott, hogy abban az időben erős stresszhatások alatt állt Agatha Christie, és ez is hozzájárulhatott az időleges amnézia bekövetkezéséhez. Különösen súlyosan viselte meg édesanyjának néhány nappal korábban bekövetkezett halála. Akárhogyan van is, Agatha Christie, aki 8 évvel ezelőtt 85 esztendős korában halt meg, hű maradt önmagához. Még halála után is hagyott maga után egy titokzatos történetet. (in) NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség: Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1139 Bp. XIII., Váci út 73. Telefon: 497-950 Levélcím: 1553 Bp. Pf. 43. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Lap- és Könyvkiadó igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 34.- Ft Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN 0133-1701416 Variációk az otthonteremtéshez. ÚJ BUBIV-MÁRKABOLT NYÍLIK ÚJPESTEN, SZEPTEMBER 24-ÉN. A BUBIV teljes áruválasztékával várjuk kedves vásárlóinkat Címünk: Budapest IV., Lórántffy u. 15/b. Telefon: 698-888. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig.