Népszava, 1984. november (112. évfolyam, 257–281. sz.)
1984-11-14 / 267. szám
NÉPSZAVA 1984. NOVEMBER 14., SZERDA Állami irányítás — társadalmi ellenőrzés A munkavédelem és a szakszervezetek Az MSZMP KB tavaly október 12-i állásfoglalása alapján ez év júliusától állami irányítás alá került a munkavédelem. A Minisztertanács határozata szerint július elsejétől a munkavédelem irányítását, összehangolását és ellenőrzését országos hatáskörű szerv, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség végzi, amely ellenőrzési feladatát a fővárosi és a 19 megyei munkavédelmi felügyelőség útján látja el. Októberben megalakult az Országos Munkavédelmi Bizottság, amely munkavédelmi kérdésekben a Minisztertanács tanácsadó, javaslattevő és véleményező szerve. Az új állami szervek létrehozásával kapcsolatban sok szakszervezeti tag és munkavédelemmel foglalkozó társadalmi aktivista feltette a kérdést: ezek után miként alakul a szakszervezetek munkavédelmi tevékenysége, jog- és hatásköre? Többen aggódva felvetették, hogy az állami munkavédelmi felügyelet megteremtésével vajon nem csökken-e a szakszervezetek lehetősége, szerepe a munkavédelem, a munkakörülmények ellenőrzésében. Ezekre a kérdésekre a szakszervezetek munkavédelmi aktivistái jogosultak működési területükön munkavédelmi ellenőrzést tartani, munkavédelmi intézkedést és fegyelmi eljárást kezdeményezni. A gazdálkodó szervezet intézkedésre jogosult vezetője haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles írásban válaszolni a munkavédelmi aktivista kezdeményezésére és a szükséges intézkedést megtenni. Ha ezt elmulasztja, akkor a munkavédelmi aktivistát megbízó illetékes testület, illetőleg annak képviselője kezdeményezheti a munkavédelmi felügyelő hatósági intézkedését. A szakszervezetek érdekvédelmi munkájának változatlanul egyik fő területe a munkavédelem, a dolgozók életének, testi épségének, egészségének, munkaképességének megóvása. A munkakörülmények javítását, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek megelőzését azonban nem hatósági eszközökkel, hanem az érdekvédelem, a társadalmi ellenőrzés erősítésével, szélesítésével, a mozgalmi munka módszereinek javításával segítik, szolgálják a szakszervezetek — a jövőben is a munkahelyi testületek és munkavédelmi bizottságok, a munkavédelmi ellenőrök és társadalmi aktivisták felelős, példamutató munkájára támaszkodva. Az új követelményeknek megfelelően megalakult a SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészségügyi osztálya. Itt, és az ága is válaszolunk összeállításunkban, melyben összefoglaljuk a szakszervezetek munkavédelmi tevékenységének fő irányát és feladatait, valamint a szakszervezeti munkavédelmi ellenőrzés működését, munkamódszerét, jog- és hatáskörét. Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a munkavédelem központi állami irányításának és egységes hatósági felügyeletének a megteremtése nem csökkenti a szakszervezetek (és más érdekképviseleti szervek) szerepét a munkavédelem társadalmi ellenőrzésében. A szakszervezetek a Munka Törvénykönyvében foglalt felhatalmazás alapján jogosultak: 1. a minisztertől (országos hatáskörű szerv vezetőjétől), a fővárosi, megyei tanács tisztségviselőjétől, illetőleg a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetőjétől beszámolót kérni az irányítása alá tartozó terület munkavédelmi helyzetéről, atett intézkedésekről, és kezdeményezni a szükséges intézkedéseket; 2. ellenőrizni a gazdálkodó szervezetnél a munkavédelmi előírások megtartását.zazi-iparági szakszervezeteknél, valamint a szakszervezetek megyei tanácsainál a munkavédelemmel függetlenített munkatársak foglalkoznak. A szakszervezeti mozgalom erejét az adja, hogy a jövőben is épít a mintegy tízezer munkavédelmi ellenőr és a több tízezer társadalmi aktivista önzetlen, hozzáértő segítségére. Az ő közreműködésükkel valósul meg a szakszervezeti munkavédelmi ellenőrzés, és nagy szerepük van abban is, hogy a szakszervezeti testületek elé jól megalapozott, érdemi problémák, fontos kérdések kerüljenek. A SZOT elnökségének határozata alapján a szakszervezetek központi, területi és munkahelyi testületeinek az a feladata, hogy a Munka Törvénykönyvében biztosított egyetértési, véleményezési és ellenőrzési jogaikkal továbbra is éljenek, s még kezdeményezőbbek legyenek. Egyetértési jogukat a dolgozók széles körének véleményére, javaslatára alapozva érvényesítsék az éves és középtávú munkavédelmi fejlesztési tervek kialakításakor, illetve a munkavédelmi jogszabályok, és a vállalati szabályzatok elkészítésének idején. Kísérjék figyelemmel, igényeljék és rendszeresen ellenőrizzék a munkavédelmi előírások, követelmények megtartását, illetve megvalósítását, s követeljék meg a munkakörülmények javítását, biztonságosabbá tételét szolgáló intézkedések végrehajtását. SZOT munkavédelmi ellenőreinek tevékenysége valamennyi olyan gazdálkodó szervezetre kiterjed, ahol szakszervezetek működnek. Az ágazati-iparági szakszervezetek munkavédelmi ellenőreinek működési területe az illető szakszervezethez tartozó gazdálkodó szervezetekre terjed ki. Az SZMT-k (SZBT) munkavédelmi ellenőrei az adott megye, illetve Budapest területén működnek. A gazdálkodó szervezetek szakszervezeti munkavédelmi ellenőrei a gazdálkodó szervezet egész területén tevékenykednek. A működési területek meghatározásából látszik, hogy az ellenőröknek a jó együttműködésre kell törekedniük egymással. Munkájuk során nem hagyhatják figyelmen kívül egymás tapasztalatait. Az SZMT-k (SZBT) ellenőreinek segíteniük kell a szakmai irányelvek végrehajtását. Az ágazati-iparági szakszervezetek ellenőreinek pedig az adott terület sajátosságait is kell ismerni és szem előtt tartani. A szakszervezetek munkavédelmi tevékenységében kulcsszerepe van az alapszervezetekben dolgozó munkavédelmi ellenőröknek. A SZOT elnöksége úgy véli, a feladatok eredményes végrehajtása érdekében a SZOT, az ágazati-iparági szakszervezetek és az SZMT-k munkavédelmi ellenőreinek segíteniük kell az alapszervezeti munkavédelmi ellenőrök munkáját tapasztalataik átadásával, valamint a helyi sajátosságok messzemenő figyelembevételével. A munkavédelmi ellenőrök tevékenysége tehát elsősorban arra irányul, hogy a szakszervezeti testületek határozataiban foglalt feladatok megvalósítását szervezzék, segítsék és ellenőrizzék. Emellett a jogszabályokban, a szabványokban foglalt munkavédelmi követelmények megtartásának ellenőrzése is rájuk vár. Azokon a területeken szükséges gyakrabban ellenőrzést tartaniuk, ahol a baleseti veszély a legnagyobb, illetve ahol a munkakörülmények alakulása azt indokolttá teszi, és a szakmai sajátosságok is indokolják. Ellenőrzéseik elsősorban az alábbi területekre, illetve témákra terjednek ki: — a termelőberendezések (gépek, berendezések, szerszámok, épületek stb.) biztonságos, az előírásoknak megfelelő állapota; — a munkahelyek egészségügyi követelményeinek (zaj, világítás, légállapotok stb.) kielégítése; — az új létesítmények, beruházások, rekonstrukciók során a létesítésre vonatkozó munkavédelmi követelmények teljesítése; — a gazdálkodó szervezet által gyártott, illetve vásárolt termelőberendezések munkavédelmi minősítésére és minőségtanúsítására vonatkozó előírások megtartása; — a középtávú és éves munkavédelmi fejlesztési tervek készítése, végrehajtása; — az egyéni és kollektív védőeszközök megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása, azok alkalmassága és rendeltetésszerű használata; — a technológiai dokumentumok (technológiai, műveleti, gépkezelési és karbantartási utasítások) megléte, és az azokban foglalt előírások betartása; — a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos egészségügyi (egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, nők, fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó rendelkezés) előírások teljesítése; — a dolgozók munkavédelmi oktatásával kapcsolatos jogszabályok, a vállalati munkavédelmi szabályzat előírásainak megtartása; — az egészségre ártalmas munkakörülmények miatt csökkentett munkaidőben foglalkoztatott dolgozók munkaidejének korlátozása; — az egyszerűbb gazdálkodási (például vgm) és a szerződéses formákban stb. dolgozókra vonatkozó munkavédelmi előírások betartása; — a munkavédelmi felügyelők intézkedéseinek végrehajtása. A munkavédelmi ellenőröket kiterjedt aktivistahálózat segíti feladataik megoldásában. Közreműködnek a szakszervezeti testületek mellett működő munkavédelmi bizottságok kialakításában, működtetésében. E bizottságok különböző képesítésű emberekből állnak, akik szaktudásukat hasznosítva, társadalmi munkában segítik a munkavédelmi feladatok megoldását. A munkavédelmi öthálózat kiépítésének kezdeményezése és működtetése a szakszervezeti testületeknek és a munkavédelmi ellenőröknek is fontos feladatot jelent. A munkavédelmi őrök az aktivisták táborának alappillérei. A munkavédelmi ellenőröknek a gazdasági vezetőkkel együttműködve kell gondoskodniuk az őrök megbízatásáról, felkészítéséről, tájékoztatásáról, munkájuk rendszeres értékeléséről, valamint erkölcsi-anyagi megbecsülésükről. A munkavédelmi őrök mindenekelőtt személyes példamutatással tudják elérni a munkavédelmi rendelkezések megtartását. És azzal, hogy tanácsot adnak munkatársaiknak a munka biztonságos végzéséhez, elősegítik az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések rendeltetésszerű használatát, a munkahelyi rend és fegyelem betartását. Észrevételeiket, jelzéseiket, javaslataikat az őrnaplóban rögzítik. Minden veszélyes munkahelyen, minden műszakban lennie kell munkavédelmi őrnek! A munkavédelmi ellenőr a munkáját és aktivistahálózatát úgy szervezze meg, hogy az ellenőrzés rendszeres legyen és kiterjedjen valamennyi műszakra. Az ellenőrzést tehát differenciáltan kell megszervezni. Azokon a területeken kell a leghatékonyabbá tenni, ahol az átlagosnál nagyobb a veszélyeztetettség. Az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések emelkedő száma szintén fontos szempont az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor. Azokon a területeken is fokozott ellenőrzésre van szükség, ahol még nem elég szervezett a munka, illetve különböző jelek a munka- és biztonsági fegyelem lazaságára hívják fel a figyelmet. Munkavédelem — mozgalmi eszközökkel és módszerekkel Az eredmény az együttműködésen is múlik A munkavédelmi ellenőr tevékenységének fő célja az, hogy az üzemi baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket meg lehessen előzni. Ha a baleset mégis bekövetkezik, a kivizsgálásból nem maradhat ki. A sérült dolgozó érdekeit védve elősegíti a valódi okok feltárását, a megfelelő intézkedések megtételét. Az érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenység fontos területe marad a jövőben is a balesetet szenvedett, foglalkozási ártalom miatt megbetegedett dolgozókról való gondoskodás. A kártérítési eljárás során a munkavédelmi ellenőr nemcsak arra ügyel, hogy a dolgozók minden járandóságukat megkapják, hanem szükség esetén nevükben eljár, benyújtja a kárigényt és a munkaügyi eljárás során képviseli érdeküket. A munkavédelmi ellenőr részt vesz még a munkavédelmi szabályzat szerint végzett szemléken. Észrevételeivel, javaslataival segíti a hibák, a veszélyek és ártalmak feltárását és megszüntetését is. A munkavédelmi ellenőrök — mint már említettük — az őket megbízó szakszervezeti testületek irányításával dolgoznak. Ennek során együttműködnek a többi szakterület aktivistáival, akikkel kölcsönösen segítik egymás munkáját, annak érdekében, hogy a munkavédelem, mint a szakszervezeti munka elválaszthatatlan része, minél eredményesebb legyen. Az elnökségi határozat előírja, kezdeményezően lépjenek fel azért, hogy erősödjék együttműködésük a munkavédelmi feladatok megoldásában más társadalmi szervezetekkel. Nagy lehetőséget jelent a KISZ-szel, a Vöröskereszttel megvalósuló munkakapcsolat. A KISZ aktivistáinak mozgósítása nemcsak azt jelenti, hogy így többen foglalkoznak a munkavédelmi feladatok megoldásával, hanem ez egyúttal a munkavédelmi szakemberutánpótlás egyik fontos forrása. Az is indokolja a fiatalok mozgósítását, hogy az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések áldozatainak jelentős része fiatal. A gazdasági vezetőt minősíti a munkavédelmi helyzet A munkavédelmi ellenőr felhívásban kezdeményezheti a feltárt hibák megszüntetését — ezt a gazdálkodó szervezet azon vezetőjének címezi, aki személyesen köteles az adott hibát, hiányosságot megszüntetni. (Ez lehet csoportvezető, művezető, főművezető, üzemvezető, főmérnök, igazgató.) Indokolt esetben, különösen akkor, ha a foglalkoztatás szabályainak megsértése a dolgozók testi épségének, egészségének veszélyeztetését jelenti, fegyelmi eljárást kezdeményezhet az előírások megsértőivel szemben, továbbá kezdeményezheti a dolgozókat közvetlenül fenyegető veszély elhárításáig a veszélyes tevékenység felfüggesztését. Az intézkedéseket természetesen ismertetnie kell az őt megbízó testülettel, valamint a gazdálkodó szervezet illetékes vezetőjével. Fontos, hogy a dolgozók is megismerjék a munkavédelmi ellenőr intézkedését és annak okait, mert a nyilvánosság elősegíti a nevelést, s erősíti a munkahelyi demokráciát is. A munkavédelmi ellenőr javasolhatja az őt megbízó testületnek, hogy azokat a gazdasági vezetőket számoltassák be, ahol ismétlődően megszegik a munkavédelmi előírásokat, vagy ahol emelkedik a balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. A beszámoltatásnak nem elsősorban a felelősségre vonás a célja, hanem az, hogy a szakszervezeti testület a gazdasági vezetőkkel együttműködve feltárja a kedvezőtlen jelenségek okait. Ennek alapján közösen határozzák meg a szükséges intézkedéseket a helyzet megváltoztatására. Ez a munkavédelmi ellenőrtől is jó felkészültséget és tájékozottságot igényel. Ismernie kell az adott üzem helyzetét, problémáit, a követelményeket és a lehetőségeket. A jövőben a gazdasági vezetők munkájának megítélésekor fokozottan veszik figyelembe a munkavédelem terén kifejtett tevékenységüket. A munkavédelmi ellenőrök vegyenek részt a megítélés módszereinek kialakításában. A szakszervezeti munkavédelmi ellenőrök a jogszabályokban foglalt eljárási módszerek mellett elsősorban a felvilágosítás, a meggyőzés és a példamutatás eszközével dolgoznak. Fontos, hogy érveik meggyőzőek legyenek, de az is, hogy gazdasági munkájukat és szakszervezeti feladataikat fegyelmezetten, lelkiismeretesen, kellő határozottsággal lássák el. A kialakítandó munkakapcsolatok közül ki kell emelni a munkavédelmi ellenőr és a területén működő állami munkavédelmi felügyelő közötti együttműködést. Lényeges, hogy a szakszervezeti aktivista támogassa a felügyelőt a problémák feltárásában, a szükséges intézkedések kidolgozásában, a végrehajtásban. Bizonyos esetben előfordulhat, hogy a területileg illetékes munkavédelmi felügyelő hatósági intézkedését is igényelni kell, ha szakszervezeti módszerekkel nem sikerül a kívánt eredményt elérni. A szakszervezeteknek tehát az az álláspontjuk, hogy a munkavédelem központi állami irányításának és hatósági felügyeletének megteremtésével nem csökkent a feladatuk és szerepük a munkavédelem társadalmi ellenőrzésében. Ellenkezőleg: a mozgalmi munka eszközeivel és módszereivel, széles körű társadalmasítással, a szakszervezeti testületeknek és a társadalmi aktivistáknak kezdeményezőbben, nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel kell segíteni, összehangolni és ellenőrizni az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtését, fejlesztését, a munkavédelmi követelmények érvényesítését, a dolgozók testi épségének, egészségének, munkaképességének megőrzése érdekében. Ez a szakszervezetnek nemcsak joga, hanem változatlanul kötelessége is. Jelentkezni lehet. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvételre keres gyakorlattal rendelkező MŰVEZETŐKET közművek építésére, tihanyi és budapesti munkahelyeire Budapesten a KKMV műszaki irodájában, V. kerület, Arany János u. 34., az 5. sz vagon vezetőjénél, vagy Gödöllőn a KKMV személyzeti és oktatási osztályán, Tessedik Sámuel u. 6. sz. Hogyan és miben kell segíteni az aktivistákat ? A munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet alapján, a szakszervezetek munkavédelmi aktivistái jogosultak működési területükön munkavédelmi ellenőrzést tartani, munkavédelmi intézkedést és fegyelmi eljárást kezdeményezni, hogy az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzhetők legyenek, s az előírásokat betartsák. A SZOT, az ágazati-iparági szakszervezetek, a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsai és a vállalati, üzemi szakszervezeti szervek munkavédelemmel foglalkozó munkatársai és a társadalmi aktivisták, a munkavédelmi ellenőrök, kinevezés vagy választás útján kapják megbízásukat az illetékes szakszervezeti testülettől. A munkavédelmi ellenőrök működési területét a munkájukat közvetlenül irányító és őket igazolvánnyal ellátó szakszervezeti szerv működési köre határozza meg. Ez egyaránt vonatkozik a függetlenített, valamint a társadalmi munkavédelmi ellenőrökre is. Ennek megfelelően a