Népszava, 1984. november (112. évfolyam, 257–281. sz.)

1984-11-01 / 257. szám

NÉPSZAVA 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK MEGDÖBBENÉS VILÁGSZERTE (Folytatás az 1. oldalról) 1981-ben Uttar Prades képvi­selőjeként bejutott az indiai parlament alsóházába. Ezt a mandátumot előzőleg Szand­­zsai Gandhi, a néhai minisz­terelnök-asszony repülőgép­szerencsétlenség során el­hunyt másik fia töltötte be. Időközben az indiai kor­mány hivatalos rádió- és te­levízióközleményben erősí­tette meg Indira Gandhi, ha­lálhírét. A kormány tizenkét­­napos országos gyászt hirde­tett ki. A nemzeti lobogókat félárbocra eresztették a kor­mányépületeken. Szombaton helyezik örök nyugalomra Indira Gandhi miniszterelnök hamvait — jelentették be Új-Delhiben. A merénylet áldozatává vált kormányfőt apjának, Dzsa­­vaharlal Nehrunak múzeum­má alakított házában rava­talozzák fel. Indiában a bankok, üzletek és a nagyobb tőzsdék szerdán bezártak, számos iskolában szünetel a tanítás. Csütörtö­kön valamennyi közigazgatá­si intézményben szünetelni fog a munka. Az indiai államfő a rádió és a televízió által közvetí­tett beszédében felszólította India lakosságát: őrizze meg egységét és bizonyítsa be a világ előtt, hogy országa sta­bilitását egy kis csoport ke­gyetlen tette nem áshatja alá. Az elnök leszögezte: a tör­téntek ellenére felelősségtel­jesen folytatni kell az India alapítói által meghirdetett eszmék valóraváltását. Az indiai politikai ellenzék vezetői megdöbbenésüknek adtak hangot a véres me­rénylet kapcsán. Morardzsi Deszai, volt miniszterelnök, Gandhi asszony egykori poli­tikai ellenfele azt mondta, hogy a leghatározottabban el kell ítélni a merényletet. Csaran Szingh, egy másik volt miniszterelnök kijelöl­tette: nagy szégyen és óriási bánat, hogy ilyen bűncselek­mény megtörténhetett Indiá­ban. Dzsagdzsivan Ram, a Dzsanata Párt volt vezetője az indiai hírszerzés és biz­tonsági szolgálat kudarcának minősítette a merényletet. S. Szovjet részvéttáviratok A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa az Indira Gandhi elleni merénylet al­kalmából részvéttáviratot in­téztek Zail Szingh-hez, az Indiai Köztársaság elnöké­hez. „A Szovjetuniót megrázta a hír, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asszony az ellene elkövetett aljas me­rénylet következtében életét vesztette. A szovjet emberek megbélyegzik a bűnösöket és pártfogóikat, akik kezet mer­tek emelni arra a kiemelke­dő indiai vezetőre, aki vi­lágszerte megérdemelt tekin­télyt és mély tiszteletet élve­zett” — hangzik a többi kö­zött a távirat. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Rad­­zsiv Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt főtitkárához intézett táviratban fejezte ki rész­vétét Indira Gandhi minisz­terelnök tragikus halála mi­att. A szovjet emberek mély­e. Dange kommunista politi­kus szerint ez a legnagyobb tragédia, amely valaha is megtörtént az országban. Az Új-Delhibe vezető uta­kat erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erőket riadókészültségbe helyezték. Az ország rádióállomásai gyászzenét sugároznak. India népe megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a merénylet hírét. Az orvostu­dományi intézet előtt, ahová a sérültet szállították, percek alatt hatalmas embertömeg verődött össze. A köztársasá­gi elnök címére az ország szövetségi államaiból egymás után érkeznek a táviratok. Ezekben Indira Gandhi po­litikai és közéleti személyisé­gei felháborodásukat fejezik ki a merénylet miatt. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzet­közi életben is. Számos or­szág kormánya táviratban fe­jezte ki együttérzését India kormányával és népével. Az ENSZ közgyűlése ple­náris ülésen emlékezett meg Indira Gandhiról. Az ülésen a világszervezet főtitkára és a regionális csoportok elnö­kei méltatták az elhunyt ér­demeit. A kelet-európai országok nevében Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi­­selője szólt Gandhi asszony tevékenységéről. Véges fájdalommal értesültek Indira Gandhi, a kimagasló állami és társadalmi vezető, a népek békéje és biztonsága lánglelkű harcosának, a Szovjetunió nagy barátjának haláláról, az ellene elköve­tett merényletről — hangzik a táviratban. Indira Gandhi megérde­melt tekintélynek és mély tiszteletnek örvendett a nemzetközi színtéren. Aktí­van és következetesen fellé­pett a népek biztonsága és békéje erősítéséért, az álla­mok egyenjogú együttműkö­déséért. Hatalmasak azok a szolgálatok, amiket Indira Gandhi tett az el nem köte­lezett országok mozgalma egységének erősítéséért és a nemzetközi életben képvi­selt súlyuk növeléséért. Nagy jelentőséget tulajdo­nított Indira Gandhi a Szovjetunióhoz fűződő sok­oldalú kapcsolat és barátság erősítésének. Ezekben a fáj­dalmas napokban a szovjet vezetés újólag megerősíti: a Szovjetunió változatlanul a baráti kapcsolatok erősítésé­re törekszik Indiával. A Szakszervezeti Világszö­vetség Zail Szingh elnökhöz intézett részvéttáviratában fejezte ki mélységes együtt­érzését. A Béke-világtanács han­goztatta, hogy a barbár cse­lekedet a béke, a nemzeti egység és függetlenség ellen­feleinek műve. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét az indiai köztársa­sági elnöknek és Radzsiv Gandhinak, aki átvette a kormányfői tisztséget. A lengyel kormány mély­séges sajnálkozással fogadta a halálhírt — jelentette ki kedden Jerzy Urban kor­mányszóvivő, hozzátéve, hogy a varsói kormány el­ítéli a politikai terrorakció­kat, akárki, akármilyen in­dítékkal követi is el őket. Gustáv Husák csehszlovák államfő részvéttáviratban ki­jelentette, hogy az elhunyt rendíthetetlenül képviselte India népeinek érdekeit, s eltökélten harcolt az egész világ békéjéért. Veszelin Gyuranovics ju­goszláv államfő hangsúlyoz­ta, hogy az értelmetlen ter­rorcselekmény nagy űrt oko­zott a nemzetközi életben. Reagan amerikai elnök írásos nyilatkozatában jut­tatta kifejezésre, hogy Indi­ra Gandhi meggyilkolása „mély megrázkódtatást, fel­háborodást és fájdalmat” je­lentett számára. Washingtonban bejelentet­ték, hogy az Egyesült Álla­mok küldöttségét Indira Gandhi temetésén Schultz külügyminiszter vezeti. II. Erzsébet angol királynő mélységes megdöbbenésének adott hangot „a világ és a Nemzetközösség egyik legki­válóbb vezetőjének” erősza­kos halála felett. Margaret Thatcher miniszterelnök, akit erős személyes szálak fűztek Indira Gandhihoz, ki­jelentette: „Sokunk szemé­ben Indira Gandhi India jel­képe volt. Nemcsak óriási formátumú erős személyiség, hanem kedves, mélyen érző ember is. Halála nemcsak In­diának, az egész világnak tragédia.” Helmut Kohl, az NSZK kancellárja „pótolhatatlan veszteségnek” mondotta In­dira Gandhi halálát. Fran­cois Mitterrand francia elnök „a harmadik világ méltósága megtestesítőjének” nevezte Gandhi asszonyt. A kínai külügyminiszté­rium állásfoglalásában „kitű­nő politikai vezetőnek” ne­vezte Gandhi asszonyt, és utalt arra, hogy a meggyil­kolt kormányfő a két évtize­de feszült indiai—kínai kap­csolatok megjavításán fára­dozott. Az Indiával feszült vi­szonyban lévő Pakisztán ál­lamfője, Ziaul Hakk — mint mondta — „rémülettel és iszonyattal” fogadta a gyil­kos merénylet hírét. A budapesti indiai nagy­követség közli, hogy Indira Gandhi miniszterelnök halá­la kapcsán a nagykövetség részvétnyilvánítási könyvet nyit. A részvétnyilvánítások fogadására a nagykövetség november 1-én és november 2-án délelőtt 10-től 12.30-ig valamint 14.30-tól 17 óráig tart nyitva. (MTI) Radzsiv Gandhi, az új kor­mányfő eskütétele Sajtótájékoztató Moszkvában az állami szintű terrorizmus elítéléséről Amikor úgy döntöttünk, hogy sajtóértekezletet tar­tunk az állami politika szint­jén megvalósuló terrorizmus megengedhetetlenségéről , kezdte szerdán, Moszkvában tájékoztatóját Vlagyimir Lo­­mejko, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma sajtóosztá­lya vezetőjének első helyet­tese —, még nem tudhattuk, hogy a tragikus események különös jelentőséget adnak a témának. A szovjet nép mély megrendüléssel értesült ar­ról, hogy merénylet követ­keztében életét vesztette In­dira Gandhi indiai kormány­fő. A szovjet szóvivő aláhúzta, hogy a Szovjetunió a terro­rizmus mindenfajta megnyil­vánulása ellen van, legyen az állami szinten, vagy egyéb formában megnyilvánuló ter­rorizmus. Lomejko felidézte az ENSZ-közgyűlés ülésszakán előterjesztett szovjet javas­lattervezetet, amely kimond­ja az állami politika szintjén megvalósuló terrorizmus megengedhetetlenségét, s ez­zel kapcsolatban rámutatott: elfogadhatatlan egy állam­nak bármely olyan cseleke­­de, amely más szuverén ál­lamok társadalmi-politikai rendszerének aláásására irá­nyul. Utalva Shultz, amerikai külügyminiszter október 25-i beszédére Lomejko megálla­pította: az Egyesült Államok nemcsak folytatni kívánja eddigi politikáját, hanem jo­got formál magának „a meg­előző csapásra” is. Ehhez Shultz szerint elegendő be­jelenteni, hogy a csapás „ter­rorista célpontra” irányul, és az Egyesült Államok saját stratégiai érdekeit védi. Az ilyen elképzelések súlyos ve­szélyt jelentenek a békére — tette hozzá. Egy kérdésre válaszolva Lomejko kifejtette: az úgy­nevezett Antonov-ügy egyik világos bizonyítéka annak, hogy bizonyos nyugati körök mondvacsinált ürüggyel, bi­zonyítékok nélkül eljárást folytatnak egy szocialista or­szág állampolgára ellen, s ezt arra használják, hogy rága­lomhadjáratot szítsanak a szocialista országok ellen. (MTI) Indira Gandhi A nagy lélek, Mahatma Gandhi alakja eleve­nedett meg előttünk mindig, amikor a Gandhi nevet hallottuk. A szerdán eldördült lövések után ezt a nevet a történelmi emlékezet visszavonhatatlanul összekapcsolja Indira Gandhi kiontott vérével is. A névrokonság csak véletlen, de céljaik, harcaik hasonlósága nem az. Mahatma Gandhi megjárta a poklok pok­lát, túlélte a legnyomorúságosabb börtöncel­lák rideg magányát, a testet-lelket őrlő éh­ségsztrájkokat, nem pusztíthatta el sem a dél-afrikai, sem az angol gyarmatosítók dühe. A politikában nem fogott rajta a golyó. A legvédtelenebb helyzetben végzett vele a fanatikus gyilkos, Indira Gandhival is ... Nemcsak a két merénylet hasonló. A két élet is. Indira is végigjárta azt a göröngyös, csapdákkal és akadályokkal teli utat, amely hihetetlen erőt, szívósságot,­­kitartást, végte­lenül bátor helytállást követelt. Az ő élete is tele van harccal, veszéllyel és önfeláldozással. Hétéves, amikor politizálni kezd, tanító­­mestere, Mahatma Gandhi tanácsára fonó­kört szervez gyerekeknek. Tizenhárom éves, amikor átesik a tűzkeresztségen, sebesülteket ápol egy összetűzés után. Nem sokkal később az ő kezébe adják a zászlót, és ő törékeny testével védi azt a támadóktól. Neve azt jelenti: „akire szívesen néz az ember’’. De hamarosan megtanulja, hogy le­vessen minden hívságot, és csak a munka ér­dekelje. Apja, Dzsavaharlal Nehru örökébe lépve, 1959-ben már a Kongresszus Párt el­nöke, 1964-ben miniszter Sasztri kormányá­ban, 1966-ban miniszterelnök. 1980-ban, mi­után ellenfelei már politikai halottnak hit­ték, ismét maga mellé állítva a tömegeket, újra miniszterelnök, aki roppant lelki erejé­vel még bírálóit is meglepi. Nem vágyott a magas tisztségre, de az ese­mények megtanították arra, hogy ennek a 22 szövetségi államot, mintegy 700 millió em­bert, kétezer nyelvet és számos vallást egye­sítő hatalmas országnak a javára éljen a ke­zébe adott hatalommal. Alapelveit nem váltogatta: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, teljes füg­getlenség, antiimperializmus. Személyének is szól, hogy 1983 márciusa óta az el nem köte­lezett országok mozgalmának soros elnöke volt. Aki közelébe került, azt megcsapta az erő, amely ebből a törékeny testű asszonyból su­gárzott. Budapesten láttam először, egy nem­zetközi sajtókonferencián, ahol csendes, de határozott szavai egy igazán nagy politikust állítottak elénk. Delhiben, 1976-ban, Losonczi Pál látogatásakor kerülhettem ismét a köze­lébe. Megdöbbentett a szemeiből sugárzó szo­morúság s az a roppant felelősség, amely érzékelhetően nyomta vállait. Mahatma Gandhit akkor gyilkolták meg, amikor megkísérelte, hogy véget vessen a hinduk és a mohamedánok között kirobbant testvérharcnak. Amikor a legnagyobb szük­sége volt Indiának az egységre, az összefo­gásra. Indira Gandhi meggyilkolását is a testvér­harc pusztító hónapjai előzték meg. Pedig In­dira Gandhi szenvedélyesen harcolt a szét­húzás, az egységbontás megfékezéséért. „Csak azt tartjuk szem előtt — nyilatkozta néhány hónapja magyar újságíróknak —, ho­gyan őrizhetjük meg az ország egységét, in­tegritását, hogyan segíthetjük előrehaladását, hogyan oldhatjuk meg az olyan problémákat, mint a szegénység, az elmaradottság és az igazságtalanság, jelentkezzék az bármilyen formában is.” Mahatma és Indira Gandhi gyilkosai fana­tikus indiaiak. Nem szabadulhat azonban az ember attól a gondolattól, hogy a merénylet ezúttal is az indiai népet sújtja, és azoknak kedvez, akik India megosztására, gyengíté­sére, antiimperialista harcának megbénítá­sára törekednek. Az ellene irányuló támadá­sokat Indira Gandhi egy közelmúltban adott nyilatkozatában maga is külső erőknek tu­lajdonította. Mahatma és Indira Gandhit India szabad ege alatt érte a gyilkos golyója. Ezt az égbol­tot most sötét fellegek borítják. India min­den barátja együttérez ma azokkal, akik fel­lépnek e sötétség ellen. Barabás Péter Békeidőben elkövetett népirtás Hétezer ember halálát okozta a Pentagon vegyifegyver-kísérlete Több mint hétezer ember életét vesztette annak a ve­gyifegyver-kísérletnek a kö­vetkeztében, amelynek során a Pentagon két új mérgező anyagot próbált ki Brazília északkeleti részén. Két in­dián törzs kipusztult, felmér­hetetlen kár keletkezett állat- és növényvilágban röpítették világgá a hírt tömegtájékoztatási eszközök és az üggyel kapcsolatban szerdán nyilatkozatot adott ki a prágai székhelyű Nem­zetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ) főtitkársága. A nyilatkozat békeidőben elkövetett népirtásként bé­nt­é­lyegzi meg a kísérletet, és emlékeztet rá, hogy a Penta­gon nem most először pró­bálja ki vegyi fegyvereit ár­tatlan embereken. Az Egye­sült Államok gyors ütemben valósítja meg a vegyifegyver­készletének növelésére és minőségi megújítására vo­natkozó terveit. A Nemzetközi Újságíró Szervezet felszólítja az új­ságírók valamennyi nemzet­közi és regionális szerveze­tét, hogy egyesítsék erőfeszí­téseiket a vegyi fegyverek és a vegyifegyver-kísérletek teljes betiltásáért. (MTI) Szovjet segélyszállítmányok a szárazság sújtotta Etiópiának Szovjet szállítmányokat in­dítottak útnak Etiópiába, a szárazság sújtotta vidékek lakosainak megsegítésére. A döntés meghozatalakor a szovjet kormányt az etiópiai kormány kérése, a két ország közötti barátság és az inter­nacionalista szolidaritás esz­méje vezérelte. A szovjet hírügynökségnek a döntésről szóló jelentése elmondta: a Szovjetunió élelmiszert, ivóvíz szállításá­ra szolgáló speciális teher­gépkocsikat, valamint kútfú­ró berendezéseket és azok működtetését biztosító szak­embereket küldött az afrikai országba. A napokban indí­tanak útba a Szovjetunióból jelentős számú teherautót vezetőkkel, valamint teher­szállító repülőgépeket és he­likoptereket szintén személy­zettel és minden szükséges anyagi-technikai eszközzel. Az etiópiai kormány eddig mintegy ötmillió embernek­­ nyújtott élelmiszersegélyt az ország aszály sújtotta kör­zeteiben. Hét halálos áldozat a chilei tiltakozó megmozdulásokon Hét halálos áldozata és több sebesültje van a keddi chi­lei tiltakozó megmozdulások­nak és sztrájknak — közöl­ték a chilei katonai hatósá­gok. Heves összetűzésekre ke­rült sor kedden Santiagóban és az ország más városaiban .A sztrájk nem volt álta­lános, de az eddigi legna­gyobb diktatúraellenes meg­mozdulást jelentette” — kö­zölte Rodolfo Seguel szak­­szervezeti vezető. „Sztráj­kunk csupán a kezdet volt” — tette hozzá. (UPI, Reuter, AFP) Kunajev megbeszélései Tokióban A szovjet parlamenti kül­döttség élén hivatalos láto­gatáson Tokióban tartózkodó Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB PB és a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének tagja szerdán Isibasi Maszasival, az ellenzéki Ja­pán Szocialista Párt elnöké­vel találkozott. Kunajev szerdai sajtónyi­latkozatában reményét fe­jezte ki, hogy a Szovjetunió és Japán között valóban jó­szomszédi viszony alakulhat ki. Megerősítette, hogy a Szovjetunió kész akár két­oldalú, akár több­oldalú megállapodást kötni Japán­nal a Távol-Keletre vonatko­zó bizalomépítő intézkedések megtételéről. (MTI) 3 Mubarak bonni tárgyalásai Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, aki kedd este óta tartózkodik az NSZK-ban, szerda délelőtt fogadta Ri­chard von Weizsäcker nyu­gatnémet államfő. Helmut Kohl kancellár, aki délután folytatott tárgyalást Mubarakkal, a látogatás kap­csán megjelent interjúiban — a fennálló nézeteltérésekre hivatkozva — egyelőre eluta­sította, hogy az ENSZ égisze alatt tartsanak nemzetközi, közel-keleti békekonferen­ciát. Kohl azt hangoztatta, hogy a rendezésben a döntő szerep az Egyesült Államok­ra hárul, s Nyugat-Európa ebben csak kiegészítő, de nem közvetítő szerepet játsz­hat. Kohl nem titkolta, hogy a rendezést a Szovjetunió háttérbe szorításával, de Szí­ria bevonásával szeretné el­érni. (MTI)

Next