Népszava, 1984. december (112. évfolyam, 282–306. sz.)

1984-12-01 / 282. szám

A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA » - -, ___________________________________________________ aj? «•• - '^~ ^......... A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Az irányéinak szövegét lapunk 3—4—5. oldalán kóstálják) Ünnepség Szegeden­ a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának évfordulóján A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 40 évvel ezelőtti megalakulására ünnepségen emlékeztek pénteken Szegeden, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az MSZMP Csongrád megyei bizottsága rendezésében. Az ünnepségre érkező párt- és állami veze­tők különvonata kora délelőtt futott be a fel­lobogózott nagypályaudvarra, ahol a szege­diek százai várták a vendégeket. A városi tanács freskókkal díszített ba­rokk ülésterme előtt régi ismerősök, egykori harcostársak üdvözölték egymást. Harcostár­sak, akik közül sokan 40 esztendeje, 1944. de­cember 3-án ott voltak a szegedi Városi — a mai Nemzeti — Színházban a történelmi je­lentőségű nagygyűlésen, ahol a demokratikus pártok, valamint a Szabad Szakszervezetek bejelentették a Magyar Nemzeti Független­ségi Front megalakulását. E kézfogással egye­sítették az erőket az új, demokratikus Ma­a­gyarország megteremtéséért, elfogadva a kommunista párt programját. A teremben lassan elült a zaj, s bevonult az elnökség. Az ünnepségen ott volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a politikai és a társa­dalmi élet s Csongrád megye több vezető személyisége. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte a meg­jelen­te­ket, a párt- és állami vezetőket, a tömegszervezetek, a nem­zetiségek és az egyházak képviselőit. Megnyitó beszé­dében kiemelte a 40 eszten­deje történt eseményeik or­szágépítő, korszakos voltát. — Mi, Csongrád megyeiek, szegediek azt valljuk: a tör­ténelem igazságtétele volt, hogy a szovjet hadsereg ép­pen ebben a térségben lépte át a magyar határt, és kezd­te meg hazánk felszabadítá­sát — mondta. — E táj el­nyomott ipari és agrárnincs­telenjei sok vért és verejté­ket áldoztak a kizsákmányo­ló osztályok, a népelnyomó rendszer elleni harcban. Ta­lán az is történelmi igazság­tétel volt, hogy a reakciós Horthy-rendszer felszámo­lása, az új népi hatalom ki­építése éppen ebben a város­ban kezdődött. Ezt a várost Horthyék fasiszta ideológiá­juk szülőhelyének tekintet­ték. Huszonöt éven keresz­tül minden eszközzel meg­próbálták bázisukat kiépíte­ni. De minden terror, dema­gógia ellenére e városban a kommunisták vezetésével a baloldali munkásmozgalom szüntelenül élt és tevékeny­kedett. Kapcsolatot épített ki a dolgozó parasztokkal, a ha­ladó értelmiséggel.­­ Amikor a szovjet had­sereg felszabadító tette meg­nyitotta a lehetőséget, élve a szabadság adta lehetőség­gel, már az első napokban megkezdtük a demokratikus politikai élet és az új népi hatalom megszervezését. Itt alakult meg a Magyar Kom­munista Párt legális közpon­ti bizottsága. Majd ösztönzé­sére sorra újjáalakultak a többi demokratikus pártok. Itt kezdődött meg az új, demokratikus hatalom ki­építése céljából a népi bi­zottságok szervezése, és meg­alakult a nemzeti bizottság, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létreho­zása után annak helyi szer­vezeteként működött. Az ak­kori politikai kezdeményezé­seiket a történelem igazolta. Joggal ünnepelhetjük tehát a mai napon a negyven évvel ezelőtti nagy jelentőségű ese­ményt. A megnyitó után Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke emelkedett szólásra. Az ünnepség elnöksége MTI Fotó : Manek Attila felvétele KÁLLAI GYULA A.S első lépés volt a demokratikus állam megteremtésére Elöljáróban Kállai Gyula szólt arról, hogy ezekben a napokban, hónapokban ün­nepeljük hazánk felszabadu­lásának évfordulóját, s 1944 őszének és 1945 telének,ta­vaszának napjai igazi öröm­teli eseményként íródtak be történelmünkbe, gazdagítva sajátosan szép tavaszi forra­dalmi ünnepnapjaink számát. Utalt arra, hogy Magyaror­szágot a világ első és egyet­len szocialista államának ka­tonái szabadították fel, s tör­ténelmünk során először for­dult elő, hogy egy nagyhata­lom népünk igazi barátja­ként, felszabadítóként lépett országunk területére. Először fordult elő, hogy a magyar nép iránt baráti érzésekkel viseltető hatalom verte le kezünkről az idegen elnyo­más súlyos bilincseit. — Amikor a Vörös Had­sereg felszabadította hazán­kat, nemcsak az országunkat (Folytatás az 5. oldalon) Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége, pén­teken délelőtt hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Bányász Re­zső államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Melege Tibor külkereskedelmi miniszter­­helyettes. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és az Elnöki Tanács több tagja, továbbá Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Az érkezéskor jelen volt Vlagyimir Ba­­zovszkij, a Szovjetunió bu­­da-­pest nagykövete, Chim Nguon, a Kambodzsai Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe, Cao Due Minh, a Vietnami Szocialista Köztár­saság budapesti nagyköveté­nek ideiglenes ügyvivője, Rudi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagy­követe. A Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső köszönti Losonczi Pált MTI Fotó : Pólya Zoltán felvétele egy tv ENSZ- közgyűlés Vita Namíbiáról Az ENSZ-közgyűlés 39. ülés­szakának résztvevői csütör­tökön megkezdték a namíbiai helyzet vitáját. Andimba Toivo Ya Toivo, a Namíbia függetlenségéért küzdő Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) főtitkára éle­sen elítélte az Egyesült Ál­lamokat, amiért egyre job­ban belekeveredik a gyarma­ti konfliktusba, és törvénye­síteni akarja a fajüldöző pre­toriai rendszer hatalmát Na­míbia felett. A közgyűlés leszerelési és nemzetközi biztonsági kér­désekkel foglalkozó 1. számú bizottságában megkezdődött a vita az Antarktisz helyzeté­ről. A vita előtt a bizottság befejezte az előterjesztett ha­tározati javaslatok tárgyalá­sát , több mint hatvan ha­tározatot fogadott el. Szélesedik az általános sztrájk Bolíviában Tovább szélesedett csütörtö­kön a bolíviai általános sztrájk, amelyet a szakszer­vezeti központ a kormány gazdaságpolitikája elleni til­takozásul hirdetett meg. A dolgozók jogos követeléseivel egy időben a jobboldal de­­­magóg jelszavakat hangoz­tatva lép fel a haladó kor­mánnyal szemben. Megfigye­lők szerint növekedett egy katonai hatalomátvétel ve­szélye Bolíviában. A fővárosban, La Pazban kaotikussá vált a közleke­dés, mivel felvonuló diákok barikádokkal torlaszolták el az utcákat. A főváros utcáin rendőr­­járőrök cirkálnak, a fegyve­res erők készültségben van­nak.­­ A parlamentben többség­ben levő jobboldali pártok arra készülnek, hogy tör­vénybe iktassák a választá­sok egy évvel a kitűzött idő előtt történő megrendezését. Az erre vonatkozó ígéretet egy héttel ezelőtt kényszerí­tették ki Hernan Siles Zuazo elnöktől, aki két esztendővel ezelőtt a demokratikus erők jelöltjeként került az ország élére. Siles elnök inflációval és adósságokkal terhelt gazda­ságot örökölt a korábbi ka­tonai rezsimektől, s mivel az elmúlt két év alatt a balolda­li és polgári demokratikus erők képviselőiből álló kor­mánya nem tudott úrrá lenni a nehézségeken, az utóbbi hetekben szigorú gazdasági intézkedéseket tett. A dolgo­zó tömegek életszínvonalát csökkentő lépések — fogyasz­tási cikkek és szolgáltatások árának emelése — országos sztrájkhoz és utcai zavargá­sokhoz vezettek. Véget ért a palesztin parlament tanácskozása Az ügyrendi tervekhez ké­pest legalább 24 órás késés­sel, csak péntek hajnalban fejeződött be a hontalan pa­lesztin parlament, a Nemzeti Tanács 17. ülésszaka. Új vég­rehajtó bizottságot választott, élén Arafattal, akinek az eddiginél szemlátomást na­gyobb felhatalmazása van új, még ismeretlen utak keresé­sére. Ezen az úton — amint a Nemzeti Tanács péntekre virradó éjjel közreadott nyi­latkozatából is kitűnt —, az Arafat irányította palesztin áramlatok Jordániával együtt indulnak el. Az új végrehajtó bizottság csak 11 tagból áll, mivel há­rom mandátumot tartalékol­nak olyan damaszkuszi szék­helyű palesztin szervezetek­nek, amelyekkel Arafaték szeretnének megbékülni: George Habbas csoportjá­nak, amelynek neve Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért; Najef Havaimé irányzatának (Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért) , illetve a Szíriára tá­maszkodó­ Szaika szervezet­nek. A végrehajtó bizottság meglehetősen sokáig vitatott összetétele arra utal, hogy Jasszer Arafat a nyugati párt közvéleményének megnye­résén fáradozik, és igyekszik megkerülni saját szervezeté­nek, az El-Fatah mozgalom­nak Szíriától ugyan elhatá­rolódó, mégis befolyásos, belső ellenzéket. Az El-Fatah — talán éppen emiatt — mindössze három tárcát ka­pott a PFSZ kabinetjében. Az ülésszak végeztével Arafat sajtóértekezletet tar­tott. Mondanivalójának kö­zéppontjában a fegyveres harc és a jövendő politikai útkeresés állt: azt hangoztat­ta, hogy a PFSZ folytatja és fokozza a fegyveres ellenál­lást, de eközben erőfeszítése­ket tesz a Jordániával való együttműködés sikere érde­kében. A kijelentés időben egybeesett Husszein jordá­­niai uralkodó egyiptomi lá­togatása hírének jordániai megerősítésével. * Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a közel-keleti problémák tárgyalások útján való rendezésére szólított fel csütörtökön, a palesztinai arab néppel való szolidaritás napja alkalmából a világ­­szervezetben rendezett meg­emlékezésen.

Next