Népszava, 1984. december (112. évfolyam, 282–306. sz.)
1984-12-01 / 282. szám
NÉPSZAVA 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT /. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi berendezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, a népek közös érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a termonukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés Az irányelvek a továbbiakban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepolitikája. A szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gondolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményeként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biztonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar—szovjet barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a demokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményességének legfontosabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. II. Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd. Szövetségi politikánkat folytatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélesedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Államunk elismeri és védi a IIl. A gazdasági építőmunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgalmának, tehetségének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítésének jelentős eredménye. A gazdasági építőmunka külső feltételei a számbavehetőnél is kedvezőtlenebbül Az irányelvek bevezető része megállapítja: szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társadalomirányító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. Az irányelvek ezek után méltatják hazánk elmúlt négy évtizedes fejlődését, majd rámutatnak arra, hogy az utóbbi években nehezebbé váltak a szocialista építőmunka feltételei. Az intenzív gazdasági fejlődésre való átállás bonyolult feladatai, a fejlődéssel együtt járó ellentmondások, a nemzetközi helyzet feszültségei, a világgazdaságban végbemenő változások és mindennek következtében a gazdasági növekedés lassulása, az életszínvonal stagnálása nagy próbatétel elé állította pártunkat és népünket. A nehezebb helyzetben jobban látszanak a társadalmunkban még meglevő indokolatlan egyenlőtlenségek, a szocialista elvekkel ellentétes jelenségek és saját munkánk gyengeségei is. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével, s a hazáért felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat: népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az élet körülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet, munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagymértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. A munkásosztály társadalmunk vezető ereje. Politikai elkötelezettsége, aktivitása és helytállása meghatározó társadalmunk stabilitása és fejlődése szempontjából; fokozni kell a munkások bevonását a közéletbe, a vállalatok irányításába. A szövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. Helyzetében, öszszetételében és gondolkodásmódjában minőségi változások következtek be. Kedvező irányban változik a paraszti életmód. Az értelmiség egyre fontosabb szerepet tölt be társadalmunkban ; növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsülését, s elő kell segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakozását. Növekedett a termelésben és az igazgatásban foglalkoztatott alkalmazottak, szakemberek száma. A kisárutermelők, a kisiparosok, a kiskereskedők aránya valamelyest emelkedett. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könynyítsünk a nők összetett gondjain, a gyermekneveléssel, az anyasággal, a háztartással, a munkavállalással, a családban elfoglalt szereppel és a közéletiséggel együtt járó terhein. A nők egyenlő esélyeinek érvényesülését szakképzettségük, poétikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segíteni. A fiatalok nagy részének szakképzettsége, általános műveltsége magasabb az előző korosztályokénál, s jelentős részüket a munkával szemben tanúsított igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Nagy többségük becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Sok fiatal elkötelezetten és felelősséggel vállal közéleti tevékenységet. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. Fejleszteni kell a fiatalok felelősségérzetét önmaguk sorsáért. A párt történelmi vívmányaink megőrzésére, fejlesztésére és gyarapítására, a szocializmus eredményes építésére hívja az ifjúságot. Segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására és gyarapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozásának és építésének részesei voltak. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy figyelemmel kísérjük helyzetüket, s ahol szükséges, könynyítsünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot Fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hozzájáruljanak népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy, összehangolt állami és társadalmi erőfeszítésekkel el kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. A család szerepe meghatározó a gyermekekről való gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a nemzedékek összetartásában, a közösségi életmód formálásában. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista államunk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése — szögezik le az irányelvek, sorra véve az országgyűlés, a tanácsok tevékenysége, a kormányzati munka továbbfejlesztésének feladatait. Az irányelvek rámutatnak: folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén, a dolgozók minél szélesebb körét kell bevonni a közügyekbe. Minden állampolgár számára világossá kell tenni, hogy egyéni érdekeinek érvényesítését a közérdek szolgálatával és figyelembevételével érheti el. Társadalmi rendszerünk fejlődésének lényeges feltétele, hogy erősítsük az állampolgári fegyelmet, elősegítsük a jogok és kötelességek együttes érvényesítését. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami ás társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel e negatív jelenségek visszaszorításáért. A belügyi szervek a lakosság, az önkéntes közreműködők segítségével védik a társadalom rendjét, a közbiztonságot; az ügyészségek és a bíróságok alkotmányos rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A Magyar Népköztársaság szövetségi rendszerünk keretében, népünk széles körű támogatásával megbízhatóan őrködik hazánk biztonságán, méltó fegyvertársa a Varsói Szerződés hadseregeinek. A munkásőrség önkéntes szolgálatával példát mutat áldozatkészségből, a szocializmus iránti elkötelezettségből alakultak. A nyolcvanas években tovább tart a tőkés világgazdaság válsága. A magyar gazdaság számára is veszteségeket okoz a gazdasági protekcionizmus és diszkrimináció erősödése. A nemzetközi pénzügyi válság, a kamatlábak lényeges emelkedése, az ismétlődő cserearány-veszteségek nagymértékben megnövelték terheinket, és veszélyeztették fizetőképességünket. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredményesen irányította az ország gazdasági életét. A XII. kongresszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. Népgazdaságunk szilárdnak, teherbírónak, működőképesnek bizonyult, egyensúlya javult. Bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A termelékenység a nemzeti jövedelmet meghaladó ütemben növekedett. Csökkent a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, a termeléshez felhasznált import. A népgazdaság jobban igazodott az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez, a gazdálkodás rugalmasabbá vált. Az ipar termelése bővült, a termelékenység dinamikusan nőtt, a termelés szerkezete korszerűsödött. A szűkösebb behozatali lehetőségek ellenére az ipar zömében kielégítette a belső igényeket, és mind szocialista, mind tőkés viszonylatban bővítette a kivitelt. A nemzetközi versenyképesség javulásához, a műszaki színvonal jelentős emeléséhez azonban még nem sikerült megteremteni a szükséges feltételeket. A mezőgazdaság nemzetközi mércével mérve is jó eredményeket ért el. A gabonatermesztés hozamait tekintve a világ élvonalába kerültünk. Az ágazat kielégítette a lakosság igényeit, és jelentősen hozzájárult a külső egyensúly javításához. A nemzeti jövedelem növekedése némileg elmaradt a tervezettől. Ezért csak a belföldi felhasználás visszafogásával lehetett a fizetőképességet fenntartani, a külgazdasági egyensúlyt javítani. A beruházások szükséges csökkentése szűkítette a népgazdaság technikai fejlesztésének lehetőségeit, ezért hoszszabb távon nem tartható fenn. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Adottságainkhoz, a hazai és a külpiaci kereslethez jobban igazodva meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruktúrát fejlesszük. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. Előtérbe kell állítani azokat a beruházásokat, amelyek az intenzív fejlődés gyorsítását, a technikai haladást, a meglevő termelőeszközök jobb kihasználását, a ráfordítások csökkentését szolgálják. Adottságainknak és a nemzetközi műszaki-gazdasági fejlődési tendenciáknak megfelelően az iparfejlesztésben mindenekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani erőinket: az elektronika fejlesztésére és elterjesztésére, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására és a biotechnikai eljárások kifejlesztésére; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; az energiát, a nyersanyagokat takarékosan feldolgozó technológiák bevezetésére, az ezeket szolgáló berendezések gyártására és üzembe állítására. Erőteljesebben folytatódjék az energiatakarékosságra, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtása Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői és lakossági kereslet kielégítésében, az export bővítésében. A kisipar továbbra is segítse a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését, az áruellátás javítását. Az építőipar termelési szerkezete igazodjon jobban a kereslethez. Gyökeresen javuljon a gazdálkodás, a munkafegyelem, a munka szervezettsége. Meg kell követelni az építési határidők megtartását, a jó minőségű kivitelezést. Az építőipar alkalmazkodjon az igényekhez, a lakásépítés legyen továbbra is kiemelt feladat. Az építőanyag-ipar bővítse a korszerű, jó minőségű anyagok kínálatát. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése, termelésének a kereslethez jobban igazodó növekedése továbbra is biztosítsa a lakosság élelmiszerellátását, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi-műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok változatlanul meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Növeljék alap- és kiegészítő tevékenységük eredményességét. Társulásaik továbbra is biztosítják a gazdasági és a szellemi erők célszerűbb koncentrálását, a fejlesztési források ésszerű áramlását. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. A mezőgazdasági nagyüzemek, a felvásárló vállalatok és a fogyasztói szövetkezetek erősítsék kapcsolataikat a kistermelőkkel. Az élelmiszeriparban előtérbe kell helyezni a nemzetközi versenyképességet és a gazdaságosságot növelő fejlesztést. A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás és a minőségvédelem. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges ivóvízellátás bővítésére, a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. (Folytatás a 4. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára